Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-24 / 21. szám
V T0LNAVÁB1EGTE és a KÖZÉRDEK diet, amelyet aknavetőkkel erőteljesen előkészített. A támadást az ellenség súlyos veszteségével visszavertük. Ma reggel az olasz ágyuk és aknavetők a Karszt-fensikon levő állásaink ellen tüzelni kezdtek ; a tüzérségig csata nagy hevességre fokozódott. Karintiában és Tirolban helyenként fokozott harci tevékenység volt. Höfer altábornagy, a vezérkar főnőkének helyettese. A lémet nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, május 23. Nyugati hadszíntér. Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Hulluchnál és Bnllecourtnál erős tűzzel előkészített több angol előrötürést visszautasítottunk. A német trónörökös harcvonala : Az Aisne és a Champagne harcvonalon a tüzérség harci tevékenysége délelőtt mérsékelt határok között maradt. Délután a tüzelés hirtelen fokozása után a passy-i feftsiktól a La Wille au Bois erdőig a franciák erős támadásokat inditottak, amelyeket estig nagy makacssággal ismételtek meg. A bajor, hannoveri, alsó- sziléziai és poscni ezredek^állásaikat szívós közelharcban és erős ellentámadásokkal a többszörös rohamokkal szemban megtartották és az ellenséget visszavetették. Egyes árolt- részekben elkeseredett kézigránátharcok éjszaka is tartottak. A hátráló ellenségnek tűzünk tetemes veszteségeket okozott. A franciák támadásuk meghiúsítása alkalmával véres kudarcot szenvedtek. Albert württembergi herceg harc- vonáia : A lotharingiai arcvonalon és a Sundgauban ellenséges felderitő osztagokat elűztünk. Keleti hadszíntér. Erős, hatásos tűzzel válaszoltunk az orosz tüzérségnek több szakaszon feléledő tüzére. Macedón arcvonal: Vihar és eső miatt a harci tevékenység csekély volt. Ludendorf, . első főszállásmester. A Tlsza-kormány lemondása. / Telefon, táviró, lap tele‘van a Tisza-kormány lemondásának * hírével. E percben azonban még nem tudunk egyebet, minthogy Tisza István gróf, bécsi audienciájából kifolyólag minisztertanácsot hivott össze, amelyen megállapították azt a határt, ameddig a kormány tagjai a választói jog kiterjesztésében elmehetnek. A miniszterelnök ezt bejelentette a munkapártnak is, kifejtvén, hogy kész munka- programmal akart a képviselőház elé léppi} a választójogi kérdésekben azonban bizonyos aggodalmakat és kívánságokat kellett fontolóra venni. így — kifejtette munkapárti körben, hogy a minisztertanácsban keresztülment javaslatában teljes mértékben honorálja ‘az ipari munkások választójogi kívánságait. A mennyiben ehhez nem nyeri meg a király hozzájárulását, a kormány elhagyja helyét, f ijTisza lemondását a gyöngyösi tűzi katasztrófához utazó királynak az udvari vonaton adta át. Most tehát teljesen a király elhatározásától függ, hogy elfogadja-e Tisza, illetve a minisztertanács nak a munkapárt által is szankcionált előterjesztéseit. Ha nem, akkor íog beállani csak a voltaképpen való kormányválság. „ Nem valószínű, hogy a király azonnal döntsön. Előbb több, irányadó politikus véleményét,is meg fogja hallgatni. Már is sok meghallgatandó politikus nevét kolportálják. Ennyi a száraz tény. Az tehát csak későbbi dolog, hogy Tisza megy-e, vagy pedig marad ? Annyit azoaban a legteljesebb . tárgyilagossággal már most elmondhatunk, hogyr az ő távozásával nagy, sőt pótolhatlan vesztesége lesz nem csak az ország kormányzatának, de az összes magyar ügyeknek s általános érdekeknek. A háború viseléssel járó gondok legsúlyosabb része bizonyára az ő Atlas vállain nyugodott. Bámulatra méltó energiája, munkabírása, acélós vas -keze, megalkuvást nem tűrő puritánsága, egyenes, leplezetlen szókimondása — imponalólag hatott ellenségeinknél is s nem frázis, hogy a ~ Monarchia súlypontját Magyarországba helyezte át. A belső nyílt és burkolt konspiráció mellett talán az emiatt odaát támadt irigykedésnek is része lesz benne, há Tisza elbukik. Annyi bizonyos, hogy óriási tölgy esik el a fejszecsapások alatt. Akik általában gáncsolták, kicsinyelték, ledőlte után fogják csak látni, hogy mekkora nagy volt, talán az egész országon esett keresztül. . . . Csak aztán az — ország is — alatta ne maradjon . . . * A hivatalos lap jelentése szerint a király Tisza lemondását elfogadta. Csütörtökön este a munkapárt nagy ovációt rendezett a távozónak. Hangsúlyozta kompakt egységét. Ézidöszerint a miniszterelnökségre Wekerlét emlegetik. A közeli tisztes békét mozdítja elő — aki hadikölcsönt jegyez. _______ A sazda és a tisztviselő. A hosszú ideig tartó világháború próbára teszi társadalmi szervezetünk minden láncszemét. — Aki figyelve mozog az emberek között, lehetetlen, hogy észre ne vegye a háború terheinek a megoszlására * vonatkozó megjegyzéseket. Általában az a tapasztalat, hogy aki szóba hozza ezt a megoszlást, az mind többet ró fel magának a teherböl, mint más kereseti foglalkozású polgártársának. Nagyobb fokú társadalmi műveltség, a rendkívüli helyzet megítélésére képes értelem szükséges hozzá, hogy ne egyének, ne kisebb csoportok szerint keressük a háború veszteség és nyereség esélyeit, hanem belássuk azt, bogjl ekkora nyomásra társadalmi szervezetünk előkészítve nem volt s ezért azt keressük inkább, ellenállhat-e az egész ennek a nyomásnak, meddig bírhatja ki és micsoda morális erők kifejezésére van szükség, hogy az egésznek az ellenálló erejét fokozhassak. Ilyen morális erő hozta össze Szekszárdon a gazdát és a tisztviselőt Ifjabb Leopold Lajos földbirtokos és bérlő tudomásul vette, hogy a Szekszárdon székelő állami tisztviselők ennek a bizonyos rendkívüli nyomásnak a hatást alatt kezet fognak egymással, hagy több erőt tudjanak kifejteni ellene. Azt Írja hozzám írott levelében . „Engedjék meg kérem, hogy ezekben a nehéz időkben, melyek annyi, panasztalanul eltűrt gondot és nélkülözést jelentenek a közhivatalokban dolgozó magyar értelmiség számára, a magam részéről a következő szerény ajánlattal igyekezzem a szekszárdi mozgalmat élethez segiteni: Ózsáki gazdaságom kertészetének összes piacra kerülő, főzelék- és zöldségtermését felajánlom a szekszárdi tisztviselőknek, háború előtti piaci árakon, melyek megállapítására a tisztviselőket kérem fel“. • Szóbeli tárgyalásunk alkalmával kifejtette előttem ifjú Leopold Lajos ur, hogy ellentétben a gazdaság minden egyéb ágazatában mutatkozó rendkívüli termelési költségemelkedéssel, a kertészet 'termelése nagyrészt a háború előtti üzemköltséggel történik, azért nyugodt lelkiismerettel tehette meg fenti ajánlatát, tudja, hogy nem ejthet általa sebet a tisztviselők önérzetén. Ifjabb Leopold Lajos ur a benne kifejlődött morális erőnél fogva megérti azt, hogy a tisztviselői karban élő magyar értelmiségnek van némi köze a magyar föld termeléséhez és az azt elősegítő viszonyok biztosításához. Annak a bizonyos nagy nyomásnak a leküzdéséhez s a háború nyereség és veszteség esélyeinek a kiegyenlítéséhez első sorban az a morális erő szükséges: érlsük és érezzük meg, hogy van közünk egymáshoz, egymás termelési ágához! Ha ezt . nem értjük meg, ideig- óráig aránytalan lesz az a veszteség és nyereség eloszlása, ez az aránytalanság bizonyos idő múlva képtelenné tesz bennünket az együttélésre. . . Ki vallja majd ennek a kárát ? .. . Bizonyára az egész társadalmi szervezetünk, mely nem nélkülözheti egyik láncszemét sem !.. . Ennek a ifi egér tóséhez szükséges morális erő hiányában, azt vesszük észre, hogy egyes termelési ágak csoportjai kizárólag az önérdek szem előtt tartásával, kihasználják a háborús helyzetet azzal az érveléssel, hogy amit megtehet egyes, azt követheti egy egész osztály. De egyesek vétkét, szűk látókörét el tudta szenvedni, ki tudta heverni mindig az egész társadalom, ha azonban egész osztályok, nagy csoportok esnek az egyesek bűnözésébe, szűk látókörébe, ezt neA győzheti le az egész test szervezete ! Tágítsuk azért látókörünket, értékeljük morális alapra is termeivé- nyeinket, ‘hogy ne veszítsük el egymást a társadalmi együttműködésben. — íme egy gazda, aki mesz- szebb is ellát, már észrevette a köz tisztviselőt, mint az egész nemzet produktiv munkájának egyik értékes tényezőjét". Ilyen morális erő szárnyain kell emelkednie másnak is, a többi termelőnek is, — iparosnak, kereskedőnek is-, hogy feljussanak arra a magaslatra, ahonnan az egész nemzetet meg lehet látni.. . Semmi többet, csak annyit kivan a köztisztviselők egyeteme és elhárít magától mindent, ami alamizsna jellegével bir, amihez csak a nyomornak és a tehetetlenségnek van jU9sa! Padányi Andor, az állami tisztviselők szekszárdi helyi bizottságának elnöke. KI akar üzenni foglyainknak ?! — Dr. Magyarász Ferenc oroszországi útja. — Jeles földink, a teveli származású dr. Magyarász Ferenc, zirci plébános, a kiváló iró és lapszerkesztő legközelebb Oroszországba utazik Kormányunk már tavaly augusztusban megegyezett az orosz kormány nyal, hogy az ottani magyar fogolytáborok s a hadifoglyok lelki ügyei nek vezetésére s az ő vigasztalásukra, különösen papokat cserélnek ki, akik a háború végéig megosztják a foglyok sorsát és kinn maradnak Oroszországban. A ciszterci rend1917. május 24. töl egy^tagot kért a hercegprímás s csak a rendi lelkészek közül egyszerre öt derék pap jelentkezett a hazafias misszióra s közülök elsőnek dr. Magyarász Ferenc. A zirci apát választása jeles földinkre esett, akinél egyebek mellett az is lényeges volt, hogy több nyelven beszél. Az oroszországi forradalom egyelőre megakadályozta a szép terv kivitelét, de azért* az nincsen elejtve, sőt a mint értesülünk, már legközelebb megvalósul. A derék, hazafias pap örömmel indul útjára s a lapunk szerkesztőjéhez intézett soraiban tudatja, hogy a legszívesebben vállalkozik reá, bogy ha módjában áll, fel is keresi azokat, akiknek címét tudja. Leveleket azonban nem visz magával, ennek nem sok értelme volna. Csak meggyűlnék a baja az orosz cenzúrával. Pedig neki szüksége lesz az ottani hatóságok teljes bizalmára. — Feljegyzi azonban azoknak címét, a kikét neki megküldik s ha nem jut el hozzájuk, legalább ir nekik. A címet oroszul jegyzi fel, azt aztáu nem fogja nehezményezni a cenzúra. Derék földink a legnagyobb készséggel áll szülőföldje, Tolnavármegye sok aggódó szülőjének rendelkezésére. Legjobb lesz azért, ha a tudakozódni szándékozók megküldik neki a fogolytól kapott utolsó levelezőlapot. Ha pedig nem ismerik a címét, az „eltűnteknél“ a teljes polgári és katonai adatokat (születési hely, év, katonai rang, ezred, fogságba jutás, vagy az eltűnés napja stb.) Bizonyára érintkezésbe lép ott az orosz Vöröskereszttel és kutatni fog utánuk. S amint írja, ha csak egyet is sikerül közülük megtalálni, meg lesz fáradozásának jutalma. Nem lehetetlen, hogy az orosz földre induló lelkészek elmenetele gyorsan, katonai behívóval történik. Ezért célszerű, ha az érdeklődők hamarosan felkeresik soraikkal az utra- készülő nemes szivü földiákét, ki nagy hazafias célt szolgái eme vállalkozásával, szükobb hazája, szülő vármegyéje részéről pedig örök hálára tarthat számot. ‘Harctéri naplómból, — Irta: H. J. zászlós. — Muszkák. Román fron t, 1917 ápriisl. Dél van. Gukkerezem az áprilisi hóval fedett állásokat. Gyönyörködöm a csupa kék, mesés erdélyi tájban. Jobbra a népehagyott falu, azaz csak két-három rostává lyukgatott faházikó. Friss illatok korgetőznek fel a völgyből, az ezüstös fényben csillogó fenyvesből, az előretolt géppuska állás felöl . . . Szembe velünk az orosz támpont, mely elzárja a hozzávezető mélyedés száját, ahol, ha kellene éppen, előretörhetnénk, mint az egyetlen utón, mely alkalmas a . . . völgy oldalbatámadására. Szóval ezt a támpontot hónapok óta, fáradhatatlanul erősitik már az oroszok. Négy domb látható egymástól majdnem egyenlő, száz százötven lépésnyi távolságban. —,Ezekben a dombocskákban srapnel-ernyős fedezéket, géppuskaállást, figyelő árkot ástak-épitettek, nemlankadó szorga- lommmal, sokszor zavarva természetesen kisebb-nagyobb kaliberű ágyaink tüzétől. Géppuskákkal, erős őrséggel vannak megtönve ezek a helyek. Lejebb a mélyedés bejáratánál előretolt őrségek vigyáznak. Futó- árkok húzódnak előttük. A fák közt fedezékek rejtőznek. Három-négysor drótakadály . . . Nézem, hogy sétálnak a hosszú, földszinti, köpenyes hatalmas muszka bakák egyik dekungtól a másikba és vissza, de oly nyugodtan, mintha otthon korzóznának valahol. Néha jön egy egy féiénkebb ember. Ez siet, szinte fut, mig közel nem ér a másik fedezékhez ; félve tordal erre, ha valami gyanús hangot hall; nem * % ♦
