Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-08 / 6. szám

1917. február 8.

2.

TflLffAVÁBMEtfYfi és 3 KÖZÉRDEK

Szllossy Aladár ünneplése.

Szilassy Aladár ▼. b t t , a tolnai ref. egyházmegye gondnoka, január 31-én töltötte be 70-ik életévét. Ebből az alkalomból sokan keresték fel meleg jókivánataikkal a ref egyházi közélet oszlopos (érfiát.

Az egyházkerület és a kebelében lévő intézni nyék képviselői d. u. 4 órakor jelentek meg az ünnepelt Perczel Mór-utcai lakásában Petri Elek püspök és Darányi Ignác fő- gonduok vezetése mellett. Vármegyénkből Kálói Endre esperes volt jelen. A tisztelgőket neje, leánya herceg Srulkovszky Viktor né és Hnokája körében fogadta az ünnepelt, akihez Darányi Ignác dr. főgondnok intézett magas szárnyalásu beszédet.

Ismerjük — úgymond — a Te szerénységedet. Tudjuk, hogy születésed hetven éves évfordujóját csak azoros családi körben óhajtod meg ünnepelni. De van Neked egy tágabb Csaladod is az Egyházkerületben, Egyházközségeink százaiban és hit- sorsosaink ezreiben, akik e napon nem maradhatnak .hallgatagon.

Első szavunk a hála szava az Isteni Gondviselés iránt, mely Téged ne künk adott. Jobbra és balra számosán kidőltek munkatársaid és barátaid közül; de Te megmaradtál hírmondó nak, hogy az uj nemzedék előtt egy letűnt korszak erényeit, hitbuzgalmát és egyházinsságát hirdessed.

Nagy szükségünk van nekünk a Te életedre ebben a világrengető korszakban, nehogy kicsinyek legyünk a nagy időkben, nehogy elcsügged jttnk, elfáradjunk és megtántorod- junk : de nagy szükségünk lesz a Te életedre a háború után is a békében, mely talán még nagyobb fel adatok elé állit bennünket. Nem szólok azokról, akik a harctereken véreznek vagy hadifogságban szenvednek mindnyájunkért. Szólok csak az itt maradottakról. Kezdetben úgy éreztük, mintha közelebb hozott volna a háború bennünket az Istenhez. Most oly jelenségek mutatkoznak, mintha a Mindenható Istentől távolodnánk. Elvadulnak az erkölcsök. A pénzezomj és kapzsiság pogány bálványokat állit. Nagy munkára lesz szükség, hogy újra fölépítsük az erkölcsi rendet. Nagy munkára lesz szükség, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt a lelki k birodalmában.

A Gondviselés adjon Neked ezen munkához időt és erőt. Jutalmazzon meg a legti'gyoljb áldással: a siker áldásával. Á’dja meg azt a kis fészket, amely éltet, melenget és boldogít. Áldja meg a te liüiéges Feleségedet, az egyházi munkában is fele segit ségedet, a bibliai Thábiták méltó »tódat. Együtt és egymásért áldjon és éltessen az Isten Benaetehet!

Ezután Petri E'ek püspök, a budapesti egyház presbitérium inak lelkész elnöke mon ott meleg Udvözlőbeszó- det, amelyben, rámutatva arra a na; y szolgálatra, amelyet Szilassy a budapesti egyház körében évtizedeken át nejével együtt oly UHgy hűséggel teljesített, ő is áldást kért reá és a •saladra. •

hátai Endre a tolnai egyházmegye neveken üdvözölte szívből jövő szavakkal a traktus 30 éven át szolgáló gondnokát; B. Pap István a Budapesti Ref. Ifjúsági-Egyesület nevében hozott köszöntést az egyesület alapítójának és sok éveu át volt első elnökének. Dr. Pruzsinszkg Pál theol. igazgató a teológiai akadémia ás Kálmán Gyula esperes a gyönki gimnázium igazgatótanácsa nevében idvözölte még az ünnepeltet, aki az elhangzott üdvözlő beszédekre mély meghatottsággal és a tőle megszokott meleg közvetlenséggel ekkép válaszolt :

„Az írás azt mondja, hogy az ember élete 70 vagy 80 esztendő s ennek is nagyobb része nyomorúság ás fajdalon'. Ezt Mózes zsoltára mondja. Bizonyosan így is van az esetek legnagyobb részében. De én azt mondhatom, ha a magam életére visszatekintek : az éu életemnek' a

nyomorúság, a fájdalom sokkal kisebb réssé volt, mint az öröm, a meg elegedéi, a boldogság. Nem mintha megkímélve lettem volna a fájdalmaktól: gyermekkoromtól fogva sokszor mentem keresztül nehés viszonyokon, gyászon, de megtanultam hamvaiban is tisztelt édesanyámtól — ki nem volt úgynevezett hibliás asszony, de aki rendkívül szigorú kötelességérzettel bírt és törhetetlen Isten iránti bizalommal, amely öt sokszor súlyos viszonyok közt is mindig vidám derűben tartotta meg élete végéig, amelyet gyermekeibe is átplántált —, hogy minden nehézség az életben az em b -r javára válik, ha Isten száudé kiat igyekszik azokban megkeresni. És én mondhatom, hogy életem táj dalmas, csalódással teljes időpontjai, kivéve talán az utolsót, mindegyik egy egy határkövet jelentett életemben, amely után életem, úgy éreztem, emelkedettebb, tisztább és jobb lett.

Az én életemben nagy szerepet ját.-zott a természet szeretete. Nagy boldogságo tszerzett barátaim vonzódása, akikből Isten egész életem fo lyamán mindig’ állított mellém többeket. De semmi sem járult óletum boldogságához annyira, minta munka, még pedig nemc-ak a hivatásszerű munka, hanem főkép az a munka, amelyet Isten országinak terjesztő sére, egyházunk építésére fordíthattam. Kiváló áldásnak tekintettem mindig, hogy Isten nékem alkalmakat adott arra, hogy szolgáljam — nem mintha én előbbre vittem volna dolgait, de mindig alkalmam volt kitűnő férfiak mellett segédkezni a munkában*

Az én munkaerőm megfogyott. Rám nézve előbb utóbb, de rövid idő alatt bekövetkezik, hogy a munka egy részét le kell tennem. De máris látom annak a jeleit, hogy helyünkbe uj erők lépnek, uj lelkesedéssel. Ezt kiváuom egyházunk ama intézményeinek, amelyek szivemhez vannak nőve. Engedjék meg, hogy további jóindulatukba ajánljam magam.“

A szekszárdi nöegy/et estélye.

Rég nélkülözött élvezetben részesítette az „Egyesült Szekszárd— Tolnamegyei Nőegyíet“ Szekszárd város közönségét, a fo yé hó 5 én a „V r i á g“ mozgószinhuzban tartott esfélyével.

Ezen sz estélyen a város intelligens közönsége csaktiom telj -s számban, megjelent, sőt vidékről is többen eljöttek, hogy ft jótékonycélra áldozva, egy kis szellemi élvezetben részesüljenek, amire most ebben a szomorú háborús világbiu városunkban oly ritkán van alkalom.

A szekszárdi nőegyleti estélyekre mindig eléggé felcsigázott igényekkel megy a közönség s akik ezúttal is úgy mentek oda, most sem csalódtak, mert a műsor minden egyes pontja olyan volt, amely a legkényesebb ízlést is kielégíthette.

A hangversenyt Po'gár Margit zongorajátéka nyitotta meg, aki Liszt II. Rbapsodiáját szép megértéssel és igen finom színezéssel adta eiő.

A második szám Padányi Andornak „Visszaemlékezés a hadi életre“ cimü felolvasása volt. A mély gondolatokban és érzésben egyaráut gazdag, igazán tartalmas felolvasás nem is tévesztette el hatását, mert nagyon megtalálta az útit a hallgatók mindenikéuek szivéhez.

Ez után Pécsi Erzsinek, a Vígszínház művésznőjének éneke követ kezett Sokat várt a közönség Pécsi Erzsitől, hisz őt sokan ismerték már a fővárosból, különösen a „Három kis lány“ Médijének alakításából, de ezt a várakozást is fölülmúlta mostani szereplésével. Bájos egyéni sége és gyönyörű éneke egyaránt meghódította egyszerre a hallgatóit. Először Puccini „La Boheme“ cimü mÜTéből M.mi egyik szólóját énekelte, utána Bizet „Pastorale°-ját s

ez után Schubert örökszép „S äad ehen“jét. A közönség lelkes tapssal adta jelét elragadtatásának

Pécsi Erzsi énekét Schnitz- Gusztáváé kisérte a tőle inegszohott finomsággal.

A következő szám Bodnár Istvánnak kedves, hangulatos háborús költeményei voltak, amelyeket a szerző helyett — mivel ő családi gyásza miatt, gátolva volt a megjelenésben — Wigand János olvasott fel.

Ezután ismét egy igen szép zene szám következett: Kenézt/ E idre művészi hegediijáték-, Sebőit: Gusz- tavné gyönyörű zongorajátéka Kíséretében, Drala »Sef^nade“ j i és Haydn „C*priccio“-ját ad á< elő igazi élvezetere a zetieértőkn -k.

A következő szám Dávid L'szló „István vitéz“ és Dmgha K la „Két levél“ cimü háborús költeménye volt, a melyeket Schniideg Jaiiska szavalt simulékony, meleg hangon, igaz, mély érzéssel.

A műsor utolsó száma isim-t Pécsi Erzsi éneke volt. Ezúttal töőizör Tschaikowszky „Inmitten de« Bades* cimü dalát, utána Czeglédy „Ave Mária*-ját, azután Kurucz Janos „Tudom netif ir . . .“ és „R gge ig“ cimü dalait énekelte. Szerettük volna elhallgatni igaz gyönyörűséggé akár egészen „reggelig“, olyan kedves, olyan szép volt.

■ Igazán hálás lehet a nőegylet ennek a bájos művésznőnek, hogy a mostani utazási mizériáktól el nem rettenve, eljött, hogy énekével Szék szárd közönségét gyönyörködtesse s a jótékonyságnak áldozzon, a szegények nyomorának enyhítéséhez hozzájáruljon.

De hálás lehet az egylet a többi közreműködők miudenikónek, mert erről az estélyről mindenki csak ked vés benyomással távozott és — amint örömmel halljuk — nemcsak az erkölcsi siker volt teljesen ki-légitő, hanem az anyagi siker is, mert többet, mint 800 koronát jövedelmezett a szegények segélyezésére.

Terineszetesen meg ke l emlékeznünk az estély főrendezőjéről, Kovácsáé Nagy Lujza nőegyíet i al- eb.ökről is, ki igazán faradhatlan volt a szép programra összehozásában s a rendezéssel járó más egyéb dologban.

Adakozzunk

a harctéren elhunyt tolnameg .ei sza- génysursu katonák árvái és hozza- tartozoi reszere.

A báró Schell Jozsejné úrnő kezdeményezésére megindított gyűjtés folytan, újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : ,

. Bátaszék-Sárközi Takarék

és Hitelbank rt. Dunafóidvári Polgári

K

200—

Takarékpénztár

n

30*—

Összese

n :

230 —

Eddigi gyűjtésünk:

r*

35859-63

összesen :

K

35j89 63

HÍREK.

— Kitüntetés. A karlovici 26 ik honvéd ezred pótzászlóaljának értesítése sz-rint a szekszárdi születésű Fejér Gyula százados az ellenség előtt tanúsított bátor mag tartásáért, a III. oszt. katonai keresztet a hadi ékítménnyel és dicsérő elismeréssel kapta.

— Sikeres' vizsga. Láng Károly

bonyhádi tanító, a bndipe ti állami polg. Í8k. tanárképző-intézetben az utolsó osztályvizsgálalot sikerrel letette.

— Lemondás. Rassovszkg Julián paksi főszolgabíró, aki a piksi ka szinó.i elnöki tisztséget már hosszabb idő óta fáradhatlan buzgósággal»]töltötte be, ezen állásáról folyó évi január hó 31 ével lemondott.

— A mi vasutunk. Az elmúlt

hét sem javította meg a laptársunk által legutóbb „nyavalyásának nevezett vasutunkat. Sőt az időjárás hidegebbre fordulván — a késedelmes érkezések és indulások még a rendes megszokott késéseket is több órával meghaladják. Utóvégre nekünk az már teljesen mindegy, hogy a sárbogárdi csatlakozást a zordon időjárás miatt egy óra helyett három órával mulasztjuk-e el ? Sivár elszigelt- ségi helyzetünkön ez nem sokat változtat. Határtalan nembánom- ság kell azonban a vasúti vezetőség részéről, hogy amikor némi jóakarattal enyhíthetne a legnagyobb bajokon, ezt még sem teszi. Nem kapunk rá érdemleges választ, hogy Báta- székről miért nem indítják valamivel korábban a délutáni vonatot és hogy a déli. vonatot mért nem állítják már vissza? A minap szerénytelenek voltunk, amikor Pakssal kértünk egyenlő elbánást. Ezt ezennel visszavonjuk. De -hogy a vármegyében maradjunk', itt van Duna- kömlöd, Bölcske; ez a jóravaló két kis falu szintén vicinális állomás, a fővonaltól 70 kilométernyire, tehát távolabb, mint Szekszárd esik. Ezen két falu népe naponként kétszer kap Budapestre és vissza közvetlen összeköttetést, nekünk, az úgynevezett „székhelynek“ erről álmodni se szabadjon ? Hihetetlen helyzet. A napilapok híradása szerint Batthyány Tivadar gróf képviselő (aki hat év után mégis azon veszi magát észre, hogy Szekszárd város képviselője) interpellálni készül a mi nyomorúságos vasutunk ügyében. E sorok írásakor még nem tudjuk, mit tartalmaz az interpelláció és mi lesz rá a válasz. Egyet azonban tudunk, hogy mindenkinek megköszönjük, aki érettünk tesz valamit és segit tűrhetetlen bajainkat szanálni.

— Jegyzcvalasrtás. Várdomb köz ség képv seote-auiete a f. é. január 31-én Simon Ferenc alsónyéki segéd jegyzőt választotta meg községi jegy* zővé.

— Állami tani lók kinsvezésa. A

kultuszminiszter Ivritig Gyula kétyi ág. év. tanítót a kaposvári, Lizár Lajos simontornyai ev. ref. tanítót a középfalvi állít mi iskol <h >z nevezte ki.

— A: erdélyi menekűltak vissza- telepitese az Vgesz országban folyamatban van. Ainily arányban felszabadult az erdélyi harc terület, nyomban megindultak a különvonatok az elpusztult, vagy elhagyott, de mégis édes otthon felé. Toluavar- megye területéről is nagy mértékben visszaözönlött az ide meneküá nép, akikből a megye mind a hat járásába jutott. Ez idő szerint valauiivet több, mint 2U0 menekült vai megyénkben ; ezeknek visszatelepítése is folyamaiban van, úgy hogy közölök a hét folyamán csak néhányau, maradnak itt, akiknek otthona htdi célokra való tekintetből még tiltott terület. Az itt maradtak napi állandó és ezenkívül rendkívüli segélyben is részesülnek.

— A nyers lóharemag á a. A hivatalos lap közlése szeript a Haditermény a február 20-ig beszállított nagyarankás tiszűíhatatlan lóhsre- magért métermázsánként 265 kofo-r nát, tehát az 1916 január 8 án meg-- állapitott.árnál tiz koronáival nagyobb, árat fizethet. 1