Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-11-01 / 44. szám

a fegyvert, több száz ágyú jutott a győzők kezére. Az egy hét alatt oly sikeresen lefolyt 12-ik Isonzó csatában ejtett foglyok száma ezzel több, mivt 180,000, a zsákmányolt ágyuké pedig több, mint 1500-ra rug. A többi zsákmány is arányban áll ezekkel a számokkal.

Ludendorf,

első főszállásmester.

2.

____________________

A szekszárdi re!, egyház reformöciö-ßnnepe.

A szekszárdi ref. egyház impozáns módon ünnepelte meg a reformáció 400-ados évfordulóját. D. e. */410 órára az ünneplő hivek zsúfolásig megtöltötték a zászlóval diszitett templomot, hogy ott bemutassák Isten előtt lelkűknek áldozatát. Az ünnepi istentisztelet központját Gödé Lajos lelkész igehirdetése képezte, amelyben Márk 16., 15. alapján a reformáció nyomán fakadt áldásokról emlékezett meg. — Az istentiszteletet egyházközségi díszközgyűlés követte, melyen a lelkész megnyitó beszéde után dr. Kiss Ernő egyház- községi főgondnok a következő tömör, magvas beszédben fejtegette a reformáció okait és annak magyar hazánk történetében betöltött eléggé nem méltányolható misszióját.

Ünneplő Közönség I

Azok a nagy korszakok, melyek az emberiség történelmét alkotják, az emberi szellem fejlődésének a korszakai. A világegyetem a maga isteni törvényeivel változatlan, mert tökéletes. Egyedül az emberi szellem^ az emberi lólek változik, fejlődik,' tökéletesbedik, mert erre van teremtve. Az élettapasztalatok, az ismeretek szaporodása, a tudományok 8 a vallás erkölcsi tanításai a fejlődésnek’ magasább és magasabb fokára emelik az embert.

A művelődő és a szeretet vallását befogadó ember elhagyja az ó-kor barbár szokásait, megszünteti a rabszolgaságot és nem viszi többé újszülött fejletlen ..vagy "liibas testalkatú gyermekét a tarpeji sziklára, hogy onnan a mélységbe dobja, hanem fokozottabb szeretettel ápolja és neveli, hogy erős és óp ember legyen belőle.

így változik az ember gondolkodása, igy feilődik erkölcsi érzése és igy alakul ki időközönként, hosszú századok fejlődésének eredményékép az uj korszellem, mely a maga képire alakitja át az állami és társadalmi életet s mely elveti csiráját egy újabb kornak, mely a fejlődés még magasabb fokára fogja emelni az emberiséget.

Isten bölcs rendelése, hogy a fejlődésben néha akadályok merülnek föl, néha visszaesés áll be. Ezeknek rendeltetése az, hogy megacélozza az akaratot, hogy nagyobb erő kifejtésére ösztönözze az embert s scz akadály legyőzése után nagyobb lendülettel a fejlődés magasabb fokára vigyen. Példa erre a középkori egyház története. v

A középkorban az egész keresztény világot az egyház szervezi. A kor legműveltebb emberei az egyház férfiai s amint az államok igazgatása másból is kezdett állani, mint a hadviselésből, az egyház férfiai mindig nagyobb és nagyobb befolyást gyakorolnak a politikai és gazdasági ügyekre is. Az uralkodók mellett mindenütt papi tanácsadók állanak, a törvénykezés a pápa kezében van, ő oszt igazságot. A XII. században már oda fejlődött az egyház hatalma, hogy az egész keresztény világ adófizetője lett a pápának s a keresztény fejedelmek pedig valósággal hűbéresei voltak. Itt a hatalom tetőpontján kezdődik azután a hanyatlás.

Az egyház férfiai a pápákkal együtt hatalmukat anyagi kincsek szerzésére fordították. — óriási vagyont gyűjtöttek össze, gazdagságot gazdagságra halmoztak és a gazdagság

TOLlfAVÁRlESYE ég a KÖZÉRDEK

élvhajhászókká tette őket, az élv- hajhászat újabb vagyon gyűjtésére ösztönzött, utóljára már kereskedést űztek az egyház intézményével s cly mélyre sülyedtek az erkölcstelenségben, hogy a népben, mely nem tudja az eszmét elválasztani azoktól, kik azt képviselik, megingott a keresztény egyházba, a vallásba vetett hit.

! Ekkor, a keresztény vallás hanyatlásának tizenkettedik órájában indult még az1 a nagy szellemi mozgalom, melyet reformációnak neve zünk s mely hivatva volt megtisztítani az egyházat az emberi találmányoktól, hivatva volt felszabadítani a gondolkodást, visszavezetni az embereket az evangéliumi alapra és visszaállítani az ős keresztények erkölcsi életét.

A reformáció az által, hogy a pápaság tekintélyét megsemmisítette, hogy a gondolkodást felszabadított» s hogy a munka erkölcsi értékét fölébe helyezte a szeretet elmélkedő életének: közvetítője lett az uj kornak, melynek uralkodó eszméi a szabadság, egyenlőség és testvériség lettek. Történelmi hivatást töltött be tehát a reformáció' az által, hogy a _ fejlődés magasabb fokára emelte az emberi szellemet.

A reformáció ezen történelmi hivatását betöltötte a mi életünk történelmében is.

A magyar nemzet szelleme sokban összevágott a protestáns vallás elveivel. Mi sohasem voltunk túlzók, sohasem voltunk rajongók, a keresztes háborúk célját nem tudtuk méltányolni s a vallásos élet legszebb virágzása idején is megőriztük a magyar állam függetlenségét a pápáktól ; de szabadságszerető nép voltunk s ezzel a szabadságszeretettel egyezett a protestantizmus szabad gondolkodása, az isteni tiszteletek magyar nyelven tartása s a vallás igazságainak magyar nyelven tanítása. Az uj vallás erősítette a nemzeti érzést és a két érzelemnek, a vallásnak és a hazaszeretetnek egymásra hatásában úgy jelentkezett a református vallás, mint specialis magyar vallás. A gondviselés hozta ezt igy .»A szerencsétlen mohácsi vész után a megpróbáltatások nehéz évei következtek el. Fegyverrel kellett a nemzetnek alkotmányát,szabadságát megvédeni s ezekben a nehéz harcokban a protestantizmus volt a nemzet ereje. A Kálvinista Erdély képezte ■ a magyarság magját, ott ápolták a nemzet függetlenségének eszméjét, onnan indultak ki a nemzet szabadságáért és a vallás szabadságért vi- vivott harcok és a kuruc táborokban, ha elült a harci zaj, a kálvinista zsoltárok kérő és bizakodó hangjai szálltak a magyarok Istenéhez. Nemzetfentartó erő van a mi vallásunkban s ez az erő diadalmaskodott újabb korunk történetében is.

Közismert tény, hogy a múlt század ötvenes éveiben, amikor az osztrák zsarnokság már minden jogát elkobozta a nemzetnek,- a protestáns vallásszabadság volt az egyedüli és utolsó szabadsága. Érezte, tudta azt minden ember, hogy ha ez is elvész, akkor elvész a magyar nemzet is és mikor a bécsi kormány ezt is el akarta venni tőlünk, felekezeti különbség nélkül, a katholikus püspöki kar, együtt kelt a nemzettel a protestáns vallásszabadság védelmére és sikerült azt megvédenie.

Bizony mondom, t. Gyülekezet, nagy okunk van nekünk megünnepelni a reformáció évfordulóját és hálát adni az Istennek, hogy diadalra vezette a reformációt s hogy vallást adott nekünk, mely egyként szolgálja lelkünk és hazánk üdvét, mely felemel és megerősit és Reménykedővé teszi szivünket.

Ó ne múljék el e mai ünnepünk a nélkül, hogy magunkba szállva, számot ne vessünk lelkiismeretünkkel s meg ne kérdezzük magunktól, hogy megtettük-e mindazt, a mivel Istennek és a hazának tartozónk ? És tegyünk magunkban szent fogadást arra, hogy szivünk, lelkünk teljességével szeretjük egyházunkat és hazánkat, hogy tőlünk telhető erkölcsi és anyagi támogatásban részesítjük mind a kettőt, hogy a felekezetek közt türelmességgel ápoljuk a testvéri szeretetet, hogy irtjuk magunk között a gyomot és hogy a megpróbáltatás e nehéz napjaiban áldozatkész önzetlenséggel segítjük a gyöngébbeket Isten dicsőségére és magyar hazánk üdvösségére!

Majd Jakab László egyházközségi jegyző ismertette azokat az alkotásokat, amelyekkel a szekszárdi egyház meg akarja örökíteni a nagy évfordulót és felolvasta azok névsorát, akik a maguk hagyományaival és adományaival hozzájárultak e jubileumi alkotások létrehozásához. A lelkész záróbeszéde és a Himnusz méltóságos dallama zárták be a szép közgyűlést.

Délután háromnegyed 3 órakor a templomban nagy közönség részvétele mellett az iskolás gyermekek ünnepélye volt, amelynek központját Iiácz Gyula I. sorszámú tanító előadása képezte.

Este 6 órakor az egyház tanácstermében a termet zsúfolásig megtöltő közönségnek Gödé Lajos lelkész tartott tanulságos előadást a nagy reformátorról, Kálvin Jánosról. Ez volt tán a legméltóbb befejezője a nagy napnak. Legyen ennek hatása megtermékenyítő és áldásos a szivek lelkékben!

*

A szekszárdi református egyháznak a reformáció 4-00 ados év- fordulójának megörökítésére létesített alkotásai:

1. Az egyház létesít egy jubileumi egyházfeiftartási alapot, melynek kamatai 2017. évi október 31-ig, a reformáció 500-ik évfordulójáig állandóan tőkésitendők. Attól kezdő- dőleg a felszaporodott tőke kamatai 50 százalékban áz egyház közszükségleteinek fedezésére, 50 százalékban az egyház tisztviselői javadalmának emelésére fordítandók.

2. Létesít egy nagyobb alapítványt oly célból, hogy annak kamataiból egy szekszárdi szegénysorsu református család tehetséges gyermeke tudományos (lehetőleg lelkészi és tanítói) vagy ipari pályára készülhessen.

3. Egy nagyobb összeget arra fordít, hogy a háborúban hősi halált halt egyháztagok neve, ha az egyházkerület erre vonatkozólag másként nem határoz, a templom homlokzatán márváuytáblával örökittessék meg, hogy igy a haza szabadságáért vívott küzdelemben elhunyt hivek áldott emléke a lelkiismereti szabadság ünnepével kapcsoltassák össze.

Ez alkotások létesítéséhez ez ideig a következők járultak hozzá :

Elhalálozás utánra végrendeleti hagyományokat tettek: Darin Lidia 4000 koronát. (Ez lesz az 1. pont alatt emlitett jubileumi egyházfentar- tási alap.) Sörös Sándor és neje 1000, Csötönyi Pál Tóth és neje 2000, Csanádi Mihály és neje 1Ó00, Mészáros Pál Komáromi és neje 2000, és Ohn György Csanádi és neje 500 koronát, összesen 10.500 koronát.

Adományokat adtak: Kovács Sebestény Endre 500, Tóth Károly 1000, dr. Kiss Ernő és neje 200, Töttös János Kovács 300, Vági Ferenc 200, Töttös Pál Majsai 500, Mohai Sándor 200, Bodnár István 400, özv. Török Józsefné Csötönyi és családja (Kocza József és neje Török Erzsébet) 500, Kalmár János 100, Biróy Béláné Pap Sárika 400, Kovács Pál Majsai 10, idősbb Cseri István 200, ifj. Cseri István 200, Kiss István (Cecéről) 50, Kovács Pál Töttös 50, Domonyai Péter 100, Fodor István Fodor 100, özv. Kovács Józsefné Szászi Anna 100, Kovács József Kocsis 150, dr. Albers Rezső 300, Osvald Pál Domonyai 50, Keresztes Jánosné Debreczeni Zsuzsána 10, Kovács János Grüner 50, Kovács Pál Bálint 10, özv. Korbonits De- zsőné 50, özv. Dömök Péterné 100, és Bálint György 50 koronát. Az

okt. 31-iki templomi perselypénz 52 korona 16 fillér. Összesen 5.932 K 16 fillér.

Ezen kívül Gödé Lajos lelkész és neje készíttetnek egy márvány keresztelő medencét, Török Pál és neje Majsai Éva készíttetnek egy márvány urasztalát, Majsai István és neje Török Anna a katedrát és a Mózes- széket fogják átalakíttatni.

A gyűjtés lezárva még nincs. Adományokat továbbra is köszönettel fogad a lelkészi hivatal.

HÍREK.

__________1917. november 1.

— K

atonai kitüntetés. A király Paulovits Sándor dr. volt 44. gyalogezredbeli, most 30. honvédgyalog- ezredbeli századosnak, szekszárdi alkapitánynak, aki mint zászlóaljparancsnok küzd a fronton, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a hadidiszit- ményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta a kardokkal.

Dr. Horváth Jenő szekszárdi ügyvéd, aki jelenleg az olasz fronton teljesít szolgálatot, tábori csendöri szolgálatának elismeréséül a koronás vasérdemkeresztet kapta a vitézségi érem szalagján.

— Signum laudis. A király elrendelte, hogy az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásiért Peller János 52. gyalogezredbeli tartalékos hadnagynak a legfelsőbb dicsérő elismerés a kardok egyidejű adományozása mellett tudtul adassák.

j— Kinevezés. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság Jung Vilma dombóvári járásbirósági gyakornoknőt a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatósághoz nevezte ki, A dombóvári járásbírósághoz a megüresedett gyakornoki helyre Rigl Ferenc dombóvári lakost nevezték ki.

A m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Nagy Mariska okleveles tanítónőt,'Nagy Béla kir. segéd- tanfelügyelő leányát, állami tanitó- Y.őnek nevezte ki Tolnára.

— Kitüntetés. A király az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatainak elismeréséül Bacsa Gyula posta- és távirda s. ellenőrnek az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján legkegyelmesebben adományozta.

— Címadományozás. A király

Surányi Viktor pénzügyi számtanácsos, pécsi számvevőségi főnöknek ki Szekazárdon is működött, a pénzügyi tanácsosi címet adományozta.

— Névmagyarosítás. Kk. Spitzer

Klára, dunaföldvári lakos, nevét Sza ' bóra magyarosította.

— Kitüntetés a halál után. A király a hősi halált halt Hödl Gyula 17-ik honvédgyalogezredbeli százlóst, Hödl Andor szekszárdi államépitészeti tisztviselő fiát, az első osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntette ki.

— Előléptetések a Mávnál. A Máv. igazgatósága Karkecz Lajos mérnök, dombóvári fütőházi főnököt, főmérnökké nevezte ki. Saquly Károly mérnök a VIII. fizetési osztály 2. fokozatába, Farkas Kamii hivatalnok, ujdombóvári állomásfőnök helyettes a VII. fizetési psztály 1. fokozatába, Fischbein Jenő hivatalnok a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába, Bieber Zoltán, Sturm Henrik hivatalnokok a IX. fizetési osztály 1. fokozatába, Schißkorn Kornél hivatalnok a X. fizetési osztály

2. fokozatába, Bedő József zágrábi hivatalnok, Bedő Simon ujdombóvári állomásfőnök fia a IX. fizetési osztály I. fokozatába lépett elő.

— Hivatalátvétel. Eibach Ödön

a központi járásba áthelyezett szolga- biró, valamint Szongott Edvin, a központi járásból, a völgységi járásba áthelyezett szolgabiró uj állomáshelyükön hivatalukat átvették.

— Egyházi hírek. A pécsi püspök Nagy István dunaföldvári segédlelkészt Bátaszékre ideiglenes adminisztrátorrá nevezte ki. Péter Róbert bátaszéki káplánt katonai szolgálatra hívták be.