Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-06 / 36. szám

2. TOLNAVÁBKEGYE és a KÖZÉRDEK 0 1917. szeptember 6. a háborús kereszt tövemé! álló gazda bizakodva, «eménykedve tekintett a jövőbe : egy évre hát újra kezében az élet . . f Erre az életre tört az oláh szom­széd. Nem váratlanul, de orvvul,-» nem véletlenül, de gáládul ; ben­nünket sem talált készületlenül, mégis fáj a lelkűnknek, hogy a béke kilátásai messzebbre tolódtak, hogy uj frontra kell a régi gáton elfáradt hőseinknek állniuk. És még sokkal jobban fájt, ami ma egy éve megkezdődött: Székely véreinknek kényszerű menekvése, szász honfitársaink példás szorgal­mának elpusztított, fölégetett gyü­mölcsei, szép Erdély egy részének szomorú sorsa. Cine mintye . . . Egy év múlt el azóta. Egyetlen,, pillantása Kronosznak, egyetlen for­dulata az" idő kerekének, egyetlen asöppje az örökkévalóság tengeré­nek, egyetlen hulló levele az enyé szét vén fájának, egyetlen téglája a századok nagy épületének, melyet félkézzel szakadatlanul épít, fólkéz- zel szüntelenül rombol a nagy építő­mester — az idő. Egy év mult el a román hadüze­net óta, de ez az év véres betűkkel irta oda Románia történelmének pa- limpsze8ztus lapjára az emlékeztető szót: Cine mintye, tartsd eszedben 1 E lapokon valaha más irás volt, de lekaparták. Ősrégi idők kezevonása fakón, töredékesen üt keresztül a mostani olábság dicstelen történe­tén ; de a régi és uj történelem e két szóban folyik össze : Cine mintye, tartsd eszedben ! ' — Tartsd eszedben, hogy a világtör­ténelemben is kell igazságszolgálta­tásnak lennie, bogy a nemzetek sor­sát is magasabb hatalom intézi, hogy a népek is felelősek elhatározásaikért, hogy koronás főknek erkölcsi őrü­lete sem biztosíthat büntetlenséget az orvtámadóknak. Tarsd eszedben, Havasalföldnek legyőzött, letiport, száműzött, földönfutó népe, mely fennen kérkedtél, hogy te vagy a Balkán Franciaországa: a te heve­nyészett kultúrád csak máz, csak álarc, melyet lerántott képmutató or­cádról a háborúnak kíméletlen keze; erkölcsi tartalom nélkül ez a kultúra odavitt téged előbb az őrületbe, azután a romlásba. Cine mintye: vájjon el fogod-e fe­lejteni valaha, hogy az isteni igaz­ság miként forditotta teöszived felé azt a gyilkos tőrt, melyet ellenünk fentél ? " Ha el is felejtenéd, majd eszedbe juttatják özvegyeid és ár­váid, rombadőlt falvaid, kihalt vá­rosaid, letarolt mezőid. Eijő majd az idő, hogy felejteni szeretnél és nem tudsz, mert azzal sújtott a büntető Isten, hogy Cine mintye, észben kell tartanod árulásodat. Ti pedig, kik a Vöröstorony-szo- roson innenről oly szívesen tekint- gettétek át oda túlra, a Nagycenken álló magyar szobor nektek is cine mintyót mond és megviselve bár a háborútól, mégis menydörgő hangon kiáltja nektek az évforduló tanulsá­gát : Ne bántsd a magyart! • RüMó$yilkossó$ Harsadon. E cim alatt múlt számunkban meg­írtuk, hogyan gyilkolt meg bárom .rabló Varsádon egy vagyonát bátran védelmező, derék szabadságolt tüzér- katonát, hogyan rabolták a gyors meneküléshez szükséges fogatot és hogyan üldözte őket a gyönki fő - szolgabiró nagyszámú csendőrséggel és százhúsz (120 és nem 20, mint tévesen közöltük) huszárral, migcsak vezérük csendőrgolyótóf el nem esett. Társai a kocsival, lovakkal elme­nekültek, de a széleskörű nyomozás szálai azóta őket is behálózták. Veszpréminegye Gyalafi-Rátét köz­ségében Brenner Dávid paraszt gaz­dához beállított két cigány és két lovat kinált cserébe Brenner lovaiért 900 korona ráfizetéssel. Az óvatos gazda azonban passzust követelt és mivel a cigányoknak nem volt, ér­tesítette a veszprémi csendőrőrsöt. Egy járőr azonnal k:ment, de a ci­gányok revolverlövésekkel fogadták. A csendőrök is tüzeltek, de nem találtak és a cig4nyok elmenekül­tek. Kocsi, ló hjtramaradt és^az őrssel közölt leírás után felismerték őket a csendőrök, mire nyomban táviratoztak Gyönkre. A lopott dol­gokért el is mentek' a károsultak Varsádról és érthető örömmel sértet­lenül átvették őket. A két cigány sem örült sokáig a szabadságnak. Az egyik Lakatos Péter 21 éves legény Zircen pezs­gőzött és egy munkásszázad parancs­noka fogta el és adta át a csend- őrségnek, a másikat, Kolompár György 26 évea embert a sárbo­gárdi őrs tartóztatta le. Kolompár, mikor felismerték, el kezdett sza­ladni. A csendőrök le akarnák lőni, de nem tudták, mert a járásőrraes tér utána szaladt és egészen közel volt hozzá. — Hosszú ideig, árkon, bokron, kerítésen keresztül üldözte a járásőrmester a cigányt, végre ez megbotlott és elesett, mire megtudta fékezni. A cigányok egyelőre még tagad­nak, de nem tudják igazolni, hogyan jutottak a varsádi lovakhoz. Szeren­csére ezeknek olyan feltűnő külsejük van (mind a kettő „lámpás“ orrú), hogy azonosságuk egy percig sem volt kétséges. Hogy milyen veszedelmes embe­riek kerültek kézre, mutatja, hogy Gyulafi-Rátóton rálőttek a csend­őrükre is. Méltó társai voltak Ger- licze Ferkónak Varsádon és vidékén rendkivül jó hatást keltett a sikeres nyomozás, annyival is inkább, mert azóta megszűntek a betörések és ál­talában javult a közbiztonság. A rablók üldözése alkalmával is­mét bebizonyosodott, milyen nagy szükség volna lovascsendőrökre. — Tolnamegyében egyedül a hidjapusz- tai őrs van lovasitva. Reich főszol­gabíró ugyan kocsikon vitette a csendőröket, de ez nagyon sokba került és sok erőt elvont a gazda­sági munkától. Hogy pedig a gyor saság milyen fontos, mutatta a bauda szétugrasztása és a vezér elfogatása. Azt tartják különben, hogy egy halálos csendőri fegyverhasználat hosszú időre megjavítja a közbizton­ságot. Adja Isteff! IV. HÍREK. ___ — Királyi elismerés, ó Felsége el­rendelte, hogy nagyapponyi Appotliji Károly gróf, Frigyes főherceg udvartartásához nevelői minőségben beosztott alezredesnek — főispánunk testvérbátyja — számf. a vezér­karnál, nevelői alkalmaztatásától ke­gyelemben felmentessék és hogy neki több évi kitűnő szolgálatáért a leg­felső megelégedés kifejezése tudtul adaSsók. — Kinevezés hadbiróvá. A cs. és kir. hadügyminisztérium dr. Kapp Ernő volt gyönki ügyvédet, ezidő- szerint tényleges katonai szolgálatot teljesitő kecskeméti kir. törvényszéki jegyzőt, 1917. évi augusztus elsejei ranggal, főhadnagy-hadbíróvá ne­vezte ki. — Kitüntetések. A hadvezetőség Ripperger Gyula dombóvári moz­dony felvigyázónak, Baksa Jenő dombóvári főmozdonyvezetőnek és Kosztolányi Géza fütőbázvezetőnek a IV. oszt. polgári hadi érdemkeresztet adományozta. — Vaskorona rend. Virányi Ár­pád honvédfőhadnagyot, Virányi Ká­roly tolnai főjegyző 21 éves fiát, a Signum Laudis, hadiékitményes III. osztályú katonai érdemkereszt és a német II. oszt. vaskerészt tulajdono­sát Őfelsége a király a vaskorona- rend III, osztályával — a kardokkal — tüntette'-ki — Tanári kinevezés. Gróf Zichy Gyula dr. pécsi megyéspüspök Hardy Ernő pécsi leánygimnáziumi tanárt, volt szekszárdi főgimnázium! hit­tanát, ugyanoda rendes tanárrá nevezte ki. — Kinevezések. A’ vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Pesthy Jenő tolnamegyei segédtanfelügyelőL a IX. fizesési osztály 3 ik fokozatáb ®segéd- tanfelügyelővé nevezte ki. A pénzügyminiszter Neuwirth Rezső adótisztet a paksi m. kir. adó­hivatalhoz adóellenőrré, Vendrey Pál ottani ellenőrt pénztárnokká ne­vezte ki. • Jubiláló orgonagyáros. Az Angster József és fia pécsiorgonagyáros cég, amely 1867-ben alapittatott, e napok- bau ünnepli fennállásának 50 ik év­fordulóját. A cég 1869. tavaszán készítette a pécsi izraelita templom 24 változatú orgonáját, amellyel egyszersmindenkorra megalapította hírnevét. 1875-ben néhai Haynald Lajos kalocsai érsek székesegyháza - számára, egy uj 45 változatú pneu­matikus orgonát készített. ■— Azóta számos országos kiállításon nyert első dijat. A hazai orgonakészités leg- nagyobbszerü alkotása a Szent Ist­ván bazilika orgonája, amely ha­zánkban eddig a 1 guagy.obb orgona, szintén az ADg8ter gyár remekműve. A magyar iparnak egyik legérdeme­sebb és legkiválóbb munkása a cég tiszteletreméltó megalapítója : Ang­ster József, ki 84 év terhével még ma is szorgalmasan dolgozik. Cég­társai derék két fia : Emil és Oszkár szintén kitűnő szakemberek. ÍX fél­százados .jubileumát ünneplő orgona­gyárosnak leánya : Eri Márton dr. vármegyei főjegyzőnek neje. — Új részvénytársaság várme gyénkben. A Tolnainegyei Takarék és Hitelbank égisze alatt a Bönyhád- vidéki Takarék és Gazdasági Bank és Bátaszék-Sárközi Takarék és Hitelbank közreműködésével alakult uj ipari részvénytársaság megvette a Mázán levő Brogli-féle gőzmalmot és téglagyárat. Ezen Brogli-féle ipartelep, amely több; mint 20 hold kiterjedésű, közvetlenül a Máza— Szászvári vasúti állomás mellett fekszik, amelyhez- iparvágány és kü­lön rakodó csatolja. A telepen van a 7—8 év előtt épült, teljesen mo­dern berendezésű gőzmalom és kör­kemence, amely 4—5 millió tégla évi gyártására alkalmas, számos tisztviselő- és munkáslakás, egyéb gazdasági épületek és 4 hold szőlő. A telep vételára 400,000 korona. Az uj vállalat, amely részvénytársasági alapon fog működni, vasárnap, e hó 2-án tartotta a Tolnamegyei Taka­rék és Hitelbank helyiségében ala­kuló közgyűlését. Az uj részvény- társaság Máza-Szászvári Henger­malom ésm-Téglaggár cég alatt ala­kult meg 600,000 korona alaptőké­vel és a megalakulás kimondása után megválasztotta az igazgatóság tag­jaiul : a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank részéről : Leopold Kornél dr. vezérigazgató és Martin József dr. igazgatókat, a Bonghádvidéki Takarék és Gazdasági Bank ré­széről ; Perczel Béla vezérigazgatót és Straicher Benő igazgatót, a Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitelbank részéről pedig: Weidin- ger Lipót vezérigazgatót és Mager Alajos Igazgatót. A felügyelő bizott­ság tagjaiul pedig beválasztattak: Bogdán Jenő (Pécs), Fischer Albert (Bátaszéká Kreschka Gyula (Bony- hád) és Wachtel Gábor (Szekszárd). A közgyűlés után megtartott igazga­tósági ülésen elnökül Leopold Kor­nél dr. választatott meg. Az uj tár­saság az ipari telepek üzemét f. évi október hó 1 én veszi át és kezdi meg működését. — Katonai kinevezés. A király Szeghalmy Bálintot, az ujdombóvári állomasparancsnokságnál beosztott hadnagyot főhadnaggyá ; — Huszár Oszkár zászlóst pedig hadnaggyá nevezte ki. — Községi választás. Simontor- nyán Bertalan Károly, Kali Antal, Gazdag József esküdtek lemondottak és helyökbe Balog Mihály, Vaszari József és Mészáros József választa­tott meg, — a pénztárnokká meg válfszto.t Tóth István közgyám he­lyébe pedig Grajsza Ferenc. — Kegyeletes alapítvány. Egy il­lusztris egyházi férfiútól vettük a következő sorokat : Takáls Gyula, Dunaszenigyörgy község főjegyzője, azon alkalomból, hogy a^olnai ref. egyházmegye közgyűlése a gyönki gimnázium fönntartó testületének tag­jává választotta, azon tanintézetnek, amely növendékei között látta már boldog emlékű édesatyját, később őt, a fiút is, szüleinek felső- és alsógelléri nemes és várbogyai Takáls Gyula és neje nivedi Hagpál Mária emlékére 2000 koronás alapítványt tett a gyönki gimnázium javára azon rendeltetéssel, hogy majd később a megszaporodó kamatjövedelemből a gimnázium szegényebb sorsú szor­galmas növendékei felekezeti különb­ség nélkül, de elsősorban a tolna­vármegyei jegyzők árva gyermekei segélyeztessenek. — A jótékonyság egyike az embert felemelő legneme­sebb érzelmeknek és ha az még ke­gyelettel is van párosulva, megszen­teli a forrást, amelyből az fakad. — Egyházkerüleít közgyűlés. A dunamelléki ref. egyházkerület évi rendes közgyűlését folyó hó 22-én s a következő napokon Budapes|en tartja meg Petri Elek püspök és Darányi Ignác vbt. .tanácsos, fő­gondnok, elnöklésóvel. A tolnai ref. egyházmegye képviseletében Kátai Endre esperes, Szilassy Aladár vbt. tanácsos, gondnok, Okos Gyuia lelkészi és Bodnár István világi lanácsbiró, képviselők vesznek részt, a gyönki gimnáziumot pedig Ádám József képviseli. — Áthelyezés. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter Mikula Dezső szekszárdi polgári iskolai ta­nárt Budapestre helyezte át a minta iskolához. A képzett, rokonszenves tanférfiu távozását sokan ősziulén sajuálják. — Kitüntetett honvéd-tisztek. Őfel­sége a király megparancsolta, hogy Olchváry László dr., egy hadsereg kiképzőcsoportnál beosztott szóig, kiv. főhadnagynak, Pólyák István, Beck Ottó, az V-19. népf. hadtáp- zászlóaljnál beosztott népf. főhadna­gyoknak a legfelső dicsérő elismerés újólag, Jeszenszky József, a 310. h. gyalogezrednél beosztott 8. h, huszár­ezredbeli századosnak a legfelső di­csérő elismerés, a kardok egyidejű adományozása mellett, Gara József dr. 19. bonv, gyalógezredbeli törzs­orvosnak, egy tábori kórház parancs­nokának, a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassék. Egyben Decleva Zoltán, a 309. b. . gyalogezrednél beosztott 19. h. gyalogezredbeli századosnak a vaskoronarend 3. osz­tályát a hadidiszitménnyel és a kar­dokat adományozta. — Megnyílt a dombóvári gimná- lium ötödik Osztálya. A dombóvári gimnázium érdekében kifejtett moz­galomnak meglett a kivánt eredmé­nye. — A közoktatásügyi miniszter augusztus 27 én kelt rendeletével elrendelte a dombóvári gimnázium V-ik osztályának megnyitását. — A tojás és eltartása. Irta dr. Hollós László, a Természettudományi Közlöny augusztusi számában, az 557—578. lapokon. Szerző ősszel és tavasszal, minden konzerváló szer nélkül füzfakosarakba rakott el to­jást s nyolc, kilenc, tiz és*fél hónap múltán is kifogástalan rántottát ké­szített a beapaát s ezért lotyogós, de romlatlan tojásokból. „A tojás el- rakására legkedvezőbb két időszak­ban, ősszel cs tavasszal, szeptember elején és március végén megkezdett ezen próbákból kitűnik, hogy a to­jást minden konzerváló szer nélkül hosszú ideig el lehet tartani, hűvös, száraz kamarában. Ha kisebb ház­tartás számára néhány száz tojást akarunk elrakni, úgy, hogy azt foly­tonosan lassanként elhasználjuk, nem szükséges konzerváló szerrel pan­csolni, hanem ezt a kezdetleges, leg­természetesebb módot használhatjuk és ha egy .évben kétszer, tavasszal és ősszel kellő mennyiségű tojást tettünk el, egész éven át nem kell többé utána járnunk.“ Szerző kísér-

Next

/
Thumbnails
Contents