Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-09 / 32. szám

# / % XXVII. (XIII.) évfolyam. 32. szám. Szekszárd, 1917. augusztus 9. TOUIAVAH El A KÖZÉRDEK EMflzetM ár: r n 4»re ..............16 k év re ...... 8 » •«gyed é*n .... 4 > ltJ uéa ém ... . Iá Wi4f Hirdeted árak: árverési hirdetések: 35 petit song S kor., további sor 30 I. — Nyilt- sotooként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az ortz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lap)«. Megjelenik hetenkint egyszer : csütörtökön. Telefon szánt: PÄezerkesztö : 18. — Felelős szerkesztő: 24 — Kmőóhrvatal: 11. ) Szerkesztőség : Bczeréd] litván-utca 5. szám lát küldendőit a lapot érdeklő Küldemények, kiadóhivatal: Béri Balog Adam-utca 42. asáaa. ás előfizeted pénzek és Uréetéaek M* küldendők. Néptanítók, ke az előfizetőt egész évre előre 1 dik, S korona. Br. LEOPOLD KORNÉL FeietSs szerkes zió: BODNÁR ISTVÁN FAmunkalárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztik. A negyedik év. Belejutottunk« a- háború ne­gyedik évébe. Most Iprom esz­tendeje azt hittük, hogy négy hónap múlva a háború csak, mint valami rémes álom, em­lék a lakjában tér vissza. S most ! szomorúsággal vegyes elkesere­déssel kérdezzük, hogy vájjon vége lesz-e az öldöklésnek — a negyedik év végén ?! A népeket pusztító »harcok sajnos ma is épp oly vad düh­vei tombolnak, mint a háború legelső hónapjaiban ; sőt most még rettenetesebb pusztítást visznek véghez, mert a harco­sok három év hadi tudományá­nak minden rafinériájával, az emberirtás művészetének összes fogásaival rendelkeznek és egy napos harc alatt több katonát tesznek ártalmatlanná, mint a háború elején egy hét folyamán. Ellenségeink száma is jelen­tékenyen megnövekedett. A hit­vány és álnok oláh után Ame­rika is beugrott az entente csá­bitó hazudozásának és néhány hónap múlva Amerika „szabad népe“ is vérezni fog az európai harcmezőn — semmiért. Ki hitte volna ezt? Ki gon­dolta volna, hogy a szabadság lángoló hitében felnevelődött né­peket álnok célokért a lövész­árok vérpatakjába lehet kerget­ni ? Ki hitte volna, hogy az an­gol, a francia, az amerikai pol­gár, akiket mi az öntudat és a műveltség élő' szobraiként bá­multunk, még három esztendő múlva is gondolkozás nélkül rohan az ágyuk tüzébe. Az, ami most a nyugati harctéren történik, talány marad minden emberi agynak. Hát teljesen el­vesztette a világ a józanságát, hát valami láthatatlan erő csak­ugyan megfosztotta az agyakat gondolkozási képességüktől ?! A világ népei undorodnak ettől a cél nélkül való mészárlástól és az egymás iránti gyűlölet szi­krája is kialudt már a szivük­ből. Am azért mégis érzéketle­nül pusztítják egymást és száz­ezerszámra termelik az árvákat, özvegyeket. Az egész föld kerekségén ta­lán csak néhány száz lelketlen, hiú, számitó, haszonleső kívánja a háború folytatását és a mil­liók engedelmeskednek nekik. Mikor lesz már ennek vége ? Mikor hull már porba az álnok haszonlesők és hatalmukat féltő hazugok gggös feje?! Meddig fog Anglia az álnok és lelket­len Lloyd George vakmerő ha­zugságának és fanatikus izga­tásainak felülni? . . . Táviratok. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Arz mai jelentése. Budapest, augusztus 8. Keleti hadszíntér. A Focsanitól északra harcoló né­met csapatok erős ellenséges ellen­hatással szemben is kibővítették teg napelőtt kivívott sikerüket. Az Er­dély ellen indított román-orosz teher­mentesítő offenziva ismét a Putna és a Casinu patak mentén történt több sikertelen elszigetelt előtörés- ben jutott kifejezésre. Öyergyótöl­gyestől északra osztrák-magyar had 'erők a/ ellenség részéről szívósan védelmezett több magaslatot elfog­laltak. Bukovinában és Kelet-Gali ciában a tegnapi nap viszonylag nyugodtan telt el. Olasz és balkáni hadszíntér. Nincs jelenteni való. A vezérkar főnöke. A német nagy főbadiszáüás jelentése. Berlin, augusztus 8. ' Nyugati hadszíntér. Rupprecht trónörökös hadcsoportja: A Üandriai arcvonalon a tűzharc tegnap este ismét nagy hevességre fokozódott. A tengerparti szakaszon &z angolok éjszaka pergőtűz után Nieuportból nagy erőkkel törtek elő észak és északkelet felé. Közelharc ban visszavertük őket. Draaibank _____• ____ •• TÁ RCA. Fenyvesek között. ■. Szitált az eső. Lassan, permetezve. Masíroztak a bakák. Kora hajnal­ban hagyták el a kis székely falut, ahol pihenőn voltak. — Mintha egy tarka kert lenne az aton. A fegy­ver csövében, a sapkák mellett ró­zsák, virágok ... A fala végéig kí­sérte őket a Másik. Addig jöttek ki a lányok, a menyecskék. És ami­kor már messze jártak felfelé a he­gyekbe, visszanéztek, még mindig látható volt a tarka csoport. Inte­gettek, kendőket lobogtattak; és mintha sokan-sokan a szeműket tö- rülgettek volna. « Kitűnő köves nt, festői tájak, szebbnél szebb fenyvesek között, szerpentin mód kanyarodva. Mindig felfelé. Bosszú Marschkolonne. Hátul a Sanitész-kocsi, a doktor. Nem volt rá szükség. — Erős életvidám fiuk. Bírták a fáradtságot, a nehéz rüsz tungot. Sőt daloltak is útközben, »Arra alá a táborban Csipke bokor látszik.-, .< Baka nóta. Ha dalol, a katona, nem érzi a fáradságot. Ütemre lép, ^ jókedvűen, vidáman. Egyik leg szfebb jellemvonása a magyar baká­nak. Van közöttük mindig 1—2, (Bixschoote-tól keletre) és Frezen- berg között az ellenség a sötétség beálltával ismételten erős részleges támadásokat intézett vonalaink ellen. Nagy veszteségeivel itt is mindenütt visszavertük. Az Artoisban, a La Bassée-csatorna és a Scarpe között élénk tüztevékenység. Ennek az arc­vonalnak több szakasza ellen inté­zett angol felderítő előretörések meg­hiúsultak. 4 1 A német trónörökös harcvonala : Az esti órákban a Chemin des Da­mes hosszában kiújult a tűzharc. A Maas keleti partján badeni roham­osztagok merész rajtaütéssel benyo­multak az erősen elsáncolt Caurieres- erdőbe és foglyokat hoztak magukkal. Keleti hadszíntér. Lipót bajor herceg vezértábornagy harcvonala : Nagyobb harci cselek­mény tiem volt. József főherceg vezérezredes harc- vonala : Az Erdős-Kárpátokban osz­trák-magyar ezredek rohammal ha­talmukba kerítettek több szívósan védelmezett hagykupot. A Mgr. Ca- sinuluitól délre és a Lepsa kolostor- ; tói északra visszavertünk újabb román támadásokat. Mackensen vezértábornagy had­csoportja : Focsanitól északra az el lenségeá vonalakba történt betörés helyén elkeseredett harcok folytak. Az elért sikerünket kibővítettük. Az oroszok és a románok erős, de siker­telen támadásokat intéztek, amelyek­ben a foglyok beismerése szerint 12 ezred vett részt. Macedón arcvonal: Semmi njság. Ludendorf, első fószállásqjester. aki az egész társaságot mulattatja. Jókedvüek, viccelődnek. Pedig ismét egy „fullasztón“ kapaszkodnak fel­felé és ugyancsak izzadnak . . . Még 20 km. van előttünk a b.-i nyere­gig. Ott lesz a pihenő, az ebéd. — Fiuk, szóllal meg Fekete, ne­héz a cók mókom, de azért ö koro­náért Valakinek rüsztungját felvin­ném ! Kételkedve, mosolyogva néz a tár­saság az inditványszóra. Végre egy „tokos“ hajlandó volna az 5 koro nát „megreckirozni.“ — Nohát csak add ide testvér a rüsztungot meg az 5 koronát, én fel­viszem azt, te pedig fogjad, hozzad az enyémet fel. így érnek fel jókedvűen a hegy­tetőre. Fenyőfákból összetákolt ba­rakkok fogadják a vendégeket, ahol menázsi után a napi fáradalmakat kipihenik. Leszállt az est, pihenőre tér a tár­saság. Véget ér a mese ; pihegésük s egy-egy elfojtott sóhaj lesz csak hallható. A barakk egyik sarkában még pislog a gyertya. Fejét kezére hajtva ül egy tiszt, előtte' kiterített térkép. Reggel, ha pirkad a hajnal, indu­lunk . . . Ismeretlen táj . . . Belat- batatlan jövő . . . Odakünn setét volt, szitált az eső. — Felragyog a szeme. A lelkét oly kimondhatatlan Ejy tartalékos hadnagyn Lfpút-rendJe­A király Rimaszombati Imredr- nak, az 52. gyalogezred tartalékos hadnagyának az ellenséggel szem­ben tanusitott vitéz és eredményes magatartásáért a Lipót-rend lovag- keresztjét adományozta a hadi- ékitménnyel és a kardokkal. Mindenki méltán kérdezhette, mit miveit az a tartalékos hadnagy, hogy olyan kitüntetésben részesült, mely csak tábornokoknak és törzstiszteknek jut osztályrészül'? Erre az izgató kérdésre itt a válasz. A héten a kabinetirodából a következő sürgöny érkezett az olasz fronton küzdő 11-52. zászlóaljhoz : „Rimaszombati Imre tartalékos főhadnagynak II-52« zászlóalj, őfel­sége ép most olvasta az előterjelztést, ahol önt a vaskorona-rend III. osztályának elnyerésére felterjesztet­ték Őfelsége az ön hőstetteit a 10. Isonzó csatából a plavai 383. száma magaslat körül és ezért önnek különös elismeréséül a Lipőt-rend lovagkeresztjét adományozza a hadiékitméonyel és a kardokkal. Szívélyesen gratulálok, Marterer al­tábornagy, a kabinetiroda főnöke“. Ehhez a sürgönyhöz meg kell jegyezni, hogy Rimaszombati tartalé­kos hadnagy volt és csak a’ sürgöny­ből derült ki, hogy e kitüntetés mellett soron kívül tartalékos fő­hadnagy is lett. Tekintetei pedig arra, hogy eddig az arany vitózsógi érem, a Signum Landis, és a III. osztályú katonai érdemkereszt tulajdo - nosa volt, ő lett az osztrák-magyar fegyveres erő második legszebben- kitüntett tisztje, mert olyan tiszt nincs több, kinek mailét a legény­boldogság töltötte el . . . Zsna . . . Muzsika. Szép, hangulatos nóta; az ő nótája: »Nagy arany ■.. Nagy exist Minden elszáll, mint a Iflst,. .< A szobában bizalmas félhomály volt. Csak a zongorán égtek a gyer­tyák. Egy édes kis barna lány ját­szott ... És kellemes, lágy hangon énekelt. Halkan ábrándozón. ,.. Minden elszáll, mint a fist... A két szeme könnyben úszott . . . A zongora mellett ült egy katoaa ; egy harctérre induló baka. Mozdu­latlanul, áhítattal hallgatta az elbű­völő ábrándos szép dalt. »Minden elszáll, mint a füst... ... Mint a füst I Kürtszó riasztotta fel álmából. — Tag wache ! A század már talpon volt. Megindultak, kipihenve, jóked­vűen, dalolva. — Fiuk, holnap már eleven ru- munyokat is látunk! A nagy leszá­molásból mi is kivesszük a részün­ket; megfizetünK a gazoknak, az árulóknak ! Ismét megcsendült fiilébe egy ked­ves b-iog, egy mélabúi dal: »Nagy arany... Nagy ezüst Minden elszáll, mint a füst. .. Schmidt Janő. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents