Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-19 / 29. szám

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

1917. juljus 19.

hazafias pártok és irányzatók bizalmából került a kormányba, hogy közreműködjön a választójog megalkotásában. Huszonöt évi képviselősége alatt mindig hirdette a demokratikus uj Magyarország megteremtésének szükségességét. Még hangosabban kell hirdetni most a világháború tanúságai alatt. Egyet akarnak a király, a kormány és a nép milliói. Ez elé az akarat elé még ma a képviselőházi számszerinti többség torfaszokat emel és Tisza István minden eszközzel arra törekszik, hogy ezt megakadályozza. De a faekével való szántásról legalább is át kell térni a gőzekével való szántásra. Egyik eszköz az lett volna, hogy Tisza az ipari munkásokat az egészből kiszakítva, huszonhét, vagy huszonnégy éves koruktól kezdve föl akarta ruházni választójoggal. Szó sem lehet arról, hogy kompromisz- szumokat kössünk a reform rovására Tiszával vagy bárkivel. Lejárt a — részletfizetések kora. A választójog dolgában úgy az általánosság, mint a titkosság terén, elmehetünk addig a legvégső hatái’ig, a mely mellett még általánosnak és titkosnak nevezhető. Ezt a megállapodást az úgynevezett blokkban egyesült pártok jegyzőkönyvbe foglalták s ez a minimum, amelyen alulmaradni nem lehet. Több jogot hoz.- hatunk, kevesebbet nem. Ennél kevesebbel én meg nem elégedhetem és mindenki téved, aki azt hiszi, hogy itt még további lealkudozások- nak helye van. Ne kísérelje hát meg senki, hogy lefelé akarjon licitálni.

Polemizál ezután Hegedűs Lóránt dr.-ral, aki előbb a közigazgatási reformot akarja megcsinálni. — ő, Batthyányi is barátja a reformnak, de el kell ismernünk, hogy közigazgatásunk a háború alatt remekül megállotta helyét, előbb tehát a nép millióit kell felruházni, hogy ez döntsön milyen közigazgatási reformot akar. Hegedűs ama kívánságára, hogy a holt kézi birtokot az állam sajátítsa ki s tegye rá a kezét, azt feleli, hogy ők már régebben harcolnak azért, hogy ha felszabadul valamelyes birtoktest, ne vehesse, ne kaparithassa el egy régi vagy nj milliomos, de a kis gazdákhoz jusson. Épp ezért kell megvalósítani az általános választói jogot.

Vitatkozik Tiszával, ki ázt állította, hogy a koalíció elfogadta volna a pluralisos választói jogot is, tehát nem emiatt bukott meg. Batthyány jobb korona-tanuknak tartja magukat. Az ő és barátai tiltakozása okozta a pluralitás bukását, mi aztán a koalíció bukását vonta maga után.

A háború alatti választásokra azt mondta, hogy a nyár folyamán kidolgozzák a javaslatot s ha a jelenlegi házban nem kapnak hozzá többséget — feloszlatják a házat, mert nem az a céljuk, hogy — miniszterek maradjanak, de hogy a választójogot megcsinálják.

Beszélt még a sajtószabadságról, bírói függetlenségről. A katholikusok- nak, izraelitáknak pedig autonómiát kell adni, hogy megszűnjék a felekezeti féltékenység és irigység. Végre akarják hajtani az 1848. évi XX. törvénycikket is. Megalkotni a tisztviselők szolgálati pragmatikáját s a háborús munkával arra megérett magyar nőknek is megadni a választói jogot.

Szavait igy végzi: Arra kérem hát önöket, támogassanak engem és azt a kormányt, mely a háború közepette a választójog, a népjogok jegyében vállalkozott a kormányzásra,mely Magyarországot újjá akarja építeni, naggyá, hatalmassá, függet- lenue akarja tenni.

A tetszéssel, éljenzéssel fogadott programmbeszéd után Károlyi Mihály gróf beszélt. Az uj Magyarországnak és a demokráciának diadalnap ját majd akkor ünnepeljük, — mondta — hogyha ismét eljövünk ide gróf Batthyány Tivadar kíséretében, a midőn ő már az általánosság, egyenlőség és titkosság elvén fölépített és

2. ________________

me

galkotott törvényt fogja önöknek bemutatni. A demokratikus mozgalom aranybullája azonban ma nemcsak az általános választójog, de a népek békéje, a világbéke gondolata is. A demokrácia és a világbéke gondolatát egymástól többé nem lehet elválasztani.

Károlyi után az elől érdem szerint már méltatott felszólalások következtek s végül Zsigmond Ferenc dr. ■pártelnök határozati javaslatot terjesztett el, amely kívánja a szekszárdi választókerületnek olyan megváltoztatását, hogy Szekszárd önálló választókerület legyen. Indítványára Batthyányi újra jelölték s üdvözlő táviratot küldtek a miniszterelnöknek.

A lerándult társaság az esti hajóval aztán Domboriból visszautazott Budapestre.

Táviratok.

A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai.

Arz mai jelentése.

Budapest, julius 18.

Keleti hadszíntér.

Kaluztól délre hadseregbeli horvát csapatok és bajor zászlóaljak támadásában tegnapelőtt kivívott sikereket egy Novica melletti magaslat elfoglalásával gyarapítottuk. Kaluztól keletre a Lomnica balpartjának kitisztítását befejeztük. — Különben a harcterek egyikén sem volt jelentős esemény.

A vezérkar főnöke.

A német nagy főhadiszállás jelentése.

Berlin, julius 18.

Nyugati hadszíntér.

Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Flandriában a tüzérségi harc a tengerparton erős vplt ; az lseméi'a Lysig az előző naphoz képest tetemesen fokozódott. — Hollebecke és Warnetól között angol felderítő előretöréseket közelharcban visszavertünk. A Labassee csatorna mellett, Loosnál, valamint a Scarpe mindkét partján az esti órákban élénk volt a tűz, a sötétség beáltával az angolok az arras—cambrei nttól északra támadást intéztek, egy keskeny betörési helyet kivéve a Bois du Fort- tól nyugatra, másutt mindenütt visz- szavertük őket. Ma reggel egy an goi zászlóaljat, amely Fresnoistól északra előnyomnlt, tűzzel elűztünk.

Á német trónörökös harcvonala : Az Aisne mentén és a Champagne- ban a borús időben a tüztevékeny- ség a legtöbb helyen mérsékelt volt. A Maas balpartján a nap folyamán harc folyt. Három órás legerősebb tüzérségi hatás után a franciák öt kilométer szélességben az avocourti erdőtől egészen a Mórt Hornétól keletre levő mélyedésig támadásba mentek át. A malancourt—essnessi-ut mindkét oldalán elkeseredett harc után behatoltak azokba az árkokba, amelyeket ott nem rég hódítottuk el, egyebütt mindenütt visszavertük őket. Este újból előretörő rohammal próbálta az ellenség területnyereségét megnagyobbitani; a támadás vesz- teségteíjesen összeomlott. A Maastól keletre a tűz élénkebb volt, mint máskor.

Albert württembergi herceg harc- vonala: Lényeges esemény nem volt.

Keleti hadszíntér.

Lipót bajor herceg vezértábornagy hadsereg arcvonalán fokozottabb harci tevékenység volt Rigánál, valamint Dünaburgtól délre és Smorgonnál. Kelet-Galiciában Brzezanynál erős volt a tűz. A Kárpátok előterében bajor és horvát csapatok közös támadásban elfoglaltak Novicétől keletre egy magaslatot, amelyet az el lenség a legszivósabban védelmezett és az elért állásokban az oroszok ellentámadásait visszautasították. A Lomnica vonal más pontjain is visz- szaszoritottuk helyi harcokban az ellenséget.

József főherceg vezérezredes harcvonalán és Mackensen vezértábornagy hadcsoportjánál fokozatosan feléledt a tüztevékenység, különösen a Susita-völgy mindkét oldalán, valamint a Putna és a Szereth vonal mentén.

Macedón arcvonal:

Nincs újság.

Ludendorf,

első főszállásmesler.

Bucsutiszteliés a főispánnál.

Kovács Sebestény Endre lemon dott főispán felmentése leérkezvén, a vármegyei tisztikar Forster Zoltán alispán vezetésével szerdán délelőtt 11 órakor vett búcsút a távozó főispánjától.

Az alispán, utalva a politikai életünkben beállt fordulatra, mely a szavazatijog nagyarányú kiterjesztését vetve felszínre, a Tisza-kormány lemondására vezetett és a főispánt is elszólitotta állásából, melyet ép oly lelkiismeretes pontossággal, mint ne- 'mes önzetlenséggel, a puritán erkölcsök nyújtotta dísszel és méltósággal töltött be, igy folytatta:

„Méltóságod közismert és általunk mindenkor nagyrabecsült szigorú elv- liüsége és párthüsége lehetetlenné tette azt, hogy megmaradjon fényes állásában. — Eltávozik tehát vár megyénk éléről és én, ha fájó szívvel is, a hagyományos szokásnak teszek eleget, midőn a tisztikarral búcsút veszek Méltóságodtól; de ez a búcsú csak a főispánnak szól, akinek közhasznú működése nyitott könyv volt nemcsak mi előttünk, tisztviselők előtt, hanem mindenki előtt, aki olvasni tudott és akart.

Búcsúnk meghitt, meleg és fájdalmas. Nem hittük volna, hogy ily xamar és váratlanul megpattan az a lapocs, mely vármegyénk törvény- hatóságát és a lemondott kormányt oly harmonikus egészbe egyesítette. Es nem hittük volna, hogy akkor vesztjük el Méltóságodat, midőn határtalan munkaszeretete és lelkiisme retes kötelessógteljcsitése mindem- bünknek vonzó és követendő például szolgálva, akaratunkat és mun rábírásunkat megacélozta.“

Nem búcsúzunk azonban, úgymond az alispán, megyei közéletünk vezér- férfiától, aki díszes, de felelősséggel tei’hes tisztétől szabadulva, „újból soraink közé áll, hogy legjobb erőink latbavetésével, a közösen átérzett célok becsületes szolgálatával önzetlenül szolgáljuk vármegyénk közügyéit, a vármegye közönségének jogos érdekeit, a haladás, a népjólét, a nemzeti erősbödés magasztos ügyét úgy, amint az őseink szent örökségeként Írott parancsul él szivünkben“.

Végül az alispán örömének adva kifejezést a királyi kitüntetés felett, mely a tőispánnak osztályrészéül jutott, kérte őt, hogy tartsa meg a tisztikart továbbra is szives jó emlékében.

Az alispán szép beszédét, mely egyszerű közvetlenségével nagy tetszést aratott, lelkes éljenzés követte, mely után Kovács Sebestény Endre meghatottan válaszolt, megköszönve a tisztikarnak, hogy megjelenésével alkalmat adott az elbucsuzásra. Leikéből soha nem fog elmúlni, úgymond, a köszönet és hála érzése a tisztikar és a vármegye közönsége iránt, azért az odaadó, igaz, egyetértő támogatásért, melyben őt fő- ispáni működése alatt részesítették.

Nehéz időket éltünk át, igen tisztelt uraim és barátaim! A munka sok volt ugyan, de mi igyekeztünk megállni a magunk helyét, erőt adott ehhez a tapasztalt közbizalom és az a tudat, hogy munkásságunkkal nemzetünknek szolgálunk.

Köszöni az alispán elismerő szavait, melyek munkásságát a kelleténél talán magasabbx’a is értékelték. Ami őt tevékenységre sarkalta, az^a kötelességtudás és az a fölött érzett öröm, hogy a tisztikar megértette őt és igy együtt dolgozhattak.

Nagyobb, maradandóbb alkotásokra főispánsága alatt nem került alkalom. Az volt a felfogása, hogy a válságos, nehéz időkben mindennél előbbvaló a béke, a nyugalom, az egymást megértés fentartása. — Ha most nem is, eljön az ideje, hogy a közönség belátja és az események igazolni fogják e felfogás helyességét. E nehéz időkben a tisztikar segitő együtt működése tette állását köny- nyüvé, adta meg kedélyének a szükséges nyugodtságot. Isten segedelme után ennek köszönheti munkaereje megtartását. — Végezetül meleg elismerő szavakkal emlékezik meg titkárának fáradhatatlan szorgalmáról, aki valóban az előirt kötelességen túl teljesítette feladatát. Elismeréssel adózva a megyei tisztikar közreműködéséért, kéri őket, hogy ugyanazzal az elvhüséggel szolgálják tovább is szeretett drága vármegyénk érdekeit, mint az elmúlt években.

Lelkes éljenzés fogadta a meghatott szavakat és ezzel a tisztelgés véget ért.

HÍREK.

— Főispán beiktatás. Foster Zoltán alispán az uj főispán beiktatására vonatkozólag a következő meghívót bocsátotta ki a vármegye bizottsági tagjaihoz: ő csász. apostoli kir. Felsége, gróf Apponyi Rezső urat, Őfelsége személye kürüli minisztérium miniszteri segédtitkárát, a vármegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Óméltóságának a főispánt szókba történendő ünnepélyes beiktatása céljából a f. évi julius hó 23-án délelőtt 10 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésre Tol na vármegye törvényhatósági bizottságának tagjait ezennel meghívom. A beiktató közgyűlés napix'endje: Forster Zoltán alispán megnyitó beszéde. 2. Belügyminisz-. téri rendelet a legfelsőbb királyi kinevezése közlése tárgyában. 3. Eskütétel. 4. Unnopólyes Istentisztelet a belvái’osi róm. kath. templomban. 5. A közgyűlés újbóli megnyitása után a főispán székfoglaló beszédet mond. 6. Dr. Eri Márton vármegyei fője'gyző üdvözlő beszéde a vármegye közönsége nevében.

— Katonai kitüntetés. A kir ály Kuli' Lajos, egy tartalókkórháznál beosztott tartalékos tábori lelkészn ek, — volt szekszárd-belvárosi róm. k ath. segédlelkész — elrendelte, hog y a háborúban teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálatai elismerésed 1 a legfelsőbb dicsérő elismerés ujó lag, a kardok egyidejű adományozása xnellett, tudtul adassák.

A honvédelmi miniszter Magyary- Kossa Béla 19. honvédgyalogezredbeli alezredesnek a harmad osztályú tiszti katonai szolgálati érdemjegyeket adományozta.

— Katonai kinevezés- A király Hagymássy Lajos pestmegyei földbirtokost, dr. Hagymássy Zoltán bonyhádi járási főszolgabíró öccsét, népfelkelő zászlóssá nevezte ki.

— A máv. köréből. Zeltmann Ernő mérnököt a dombóvári fütő- házból a temesvári fütőházhoz helyezték át.

— Tisztelgés az uj főispánnál.

Hőgyész község elöljárósága a múlt héten felhasználva dr. gróf Apponyi Rezső főispán ott időzését, Ritter Béla főjegyző vezetésével tisztelgett az uj főispánnál és tolmácsolta a község lakosságának örömét, hogy Apponyi Rezső grófot nevezte ki a király vármegyénk főispánjává. A főispán meleg szavakban köszönte meg a figyelmet és biztosította az elöljáróságot, hogy Hőgyész község érdekei iránt mindenkor a legmesszebb menő jóindulatot fogja tanúsítani.

— Hadikölcsön jegyzés. A központijárásban a VI. hadikölcsön jegyzés Bajó Pál főszolgabíró buzgólko- dása következtében ismét szép eredményt ért el, amennyiben a községek lakosai 2.244,500 koronát jegyeztek.