Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-03-23 / 24. szám
'! ÜLNA VARMEGYE és * KÖZÉRDEK 1? 19 márcijs 21 *2 dik az ellenséges harcvonalon túl. Boelke hadnagy ezúttal a 13-ik, Marschan hadnagy pedig a negyedik ellenséges repülőgépet lőtte le. Az oroszok újabb óriási veresége. Berlin, március 22, Keleti hadszíntér. Az orosz támadások tér jedelme megnövekedett, a támadási pontok száma emelkedett Az ellenség előretörései kü!önböző helyeken éjjel-nappal szakadatlanul követték egymást. A leghevesebb ostromot ismét a Postawy- től északkeletre fekvő arcvonalunk állotta ki. Az ellenség vesztesége itt olyan mérvet öltött, amely még a: oroszoknál szokásos tömegek harcba vetése mellett is egészen rendkívüli. Sikeres ellentámadásunk egy kis betörés helyén tizenegy orosz tisztet és 563 főnyi legénységet juttatott fogságunkba. Azonkívül a Rigától délre és délkeletre a Fridrichstadtnál, Jakobstadtói nyu gatra és délnyugatra Dünnburgtól délre Widsy- től északra valamint a Naroc? Wischniow tavak közt lefolyt számos harcban is csapataink az ellenséget legsúlyosabb vesztesége mellett köny- nyü szerrel visszaverték és ellentámadásunk során még 600 embert el is fogtunk. Az oroszoknak egyetlen helyen sem sikerült bárminő eredményt elérniök. A mi veszteségeink mindenütt csekélyek. Balkáni hadszíntér. A helyzet változatlan. A legfelsőbb hadvezetőség. Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák . árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : Tolnamegyei ref. egyházmegye K 252*29 Eddigi gyűjtésűnk: „ 22294 51 összesen : K 22546 80 _______HÍREK.________ — Kitüntetés. A király Sass Istvánt, a 4-ik honvédhuszáVezred főhadnagyát, a „Signum Laudis“ tulajdonosát, az ellenség előtt tanúsított vitézségéért a hadidiszitményes 3. oszt. katonai érdemkereszttel tüntette ki. Schneider András, a dombóvári kir. kath. főgimnázium tanára, a 9. honvédgyologezred tartalékos hadnagya, az ellenség előtt teljesített szolgálatainak elismeréséül a királytól a hadi diszit- ményes 3. oszt. katonai érdemkeresztet kapta. Lutz Károly 69. gy. e.-beli főhadnagy, dr. Lévai Ödön 17. népfölkelő gy. e.-beli s. orvos, Reisen hoffet' Lajos 17. honvédgyalogezredbeli tartalékos hadnagy legfelső dicsérő elismerésben részesültek. — Uj iskolafelügyelö. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Gyenis Antal helyébe, ki jelenleg katonai szolgálatot teljesít, a dombóvári körzetbe iskolafe'ügyelőaek Máté József, bátaszéki községi el. isk. igazgatót küldte ki. — József főherceg levele a nesyven- nózyegck poétájához. Említettük már, hogy Fel- ber Pál 44 as szak^szvezető „Negyvennégyesek a világháborúban“ címmel legközelebb kiadja verseit. — F e 1 b e r Pál engedélyt kért József főhercsgtől arra, hogy könyvét Auguszta főhercegnőnek ajánlhassa és egyben elküldte az ajánlási vers szövegét is. A főherceg válasza a napokban érkezett meg é3 igy szól: „A verseskönyv jelzett ajánlásával egyetértek. Reményiem egészséged helyreállott. József főherceg.“ — Rézgálic. A fö'dmivélésügyi miniszter Tolnavármegye rézgálicszükségletének kielégítésére egyelőre 10 vaggon rézgálicot utalt ki, 3 korona kilogrammonkénti árban,- mely a hatóságok utján fog a szőlősgazdák között, szőlőterületeik alapján kiosztatni. — A katonák húsvéti szabadága. A hadügyminiszter elrendelte, hogy amennyiben i szolgálat megengedi, a keresztény katonák április 21. és 22 ikenek délutánján és április 23-án, az izraeliták pedig április 17-ik délutánján és április 18. é-t 19 én szabadságot kapjanak. — A bevonult kereskedők és iparosok kiképzése és szabadságolása. Az önálló kereskedők és iparosok szempontjából ép úgy, mint általános közgazdasági szempontból igen fontos és örvendetes rendeletet adott ki a hadügyi- és honvédelmi miniszter. Tudvalévőén hónapokkal ezelőtt küldöttség kereste fel a honvédelmi minisztert és arra kérte : tegye lehetővé, hogy a bevonulandó önálló kereskedők s iparosok a lakhelyükön képeztessenek ki, vagy az üzleti telepükhöz legközelebb eső csapat székhelyén nyerjék az első kiképzést. Akkor az illetékes minisztériumok tagadó választ adtak, azóta azomban meggyőződtek róla, hogy a kérelem teljesítése előtt leküzdhetetlen akadályok nincsenek. Erre való tekintettel a hadügyi és a honvédelmi miniszter saját hatáskörében intézkedett, hogy a most bevonult, vagy ezután bevonulandó önálló kereskedők és önálló iparosok — amennyiben üzleti i telepük helyén ezredparancsnokság működik — tartózkodási helyükön nyerjék el az első kiképzést. Ezzel kapcsolatban olyan redeletet is adtak ki, hogy az önálló kereskedők és iparosok — ha csak helyi szolgálatot teljesítenek — többször is kaphassanak rövidebb szabadságot üzletük vagy műhelyük sügős ügyeinek rendezése céljából. — Betöltendő állások. A m. kir. adóhivataloknál rendszeresített kezelői állásokból a legutóbb közzétett kinevezések alkalmával csak 95 állás nyert betöltést, mig 47 állás pályázó hiányában ezúttal betölthető nem volt. A kezelői állásokhoz semmiféle iskolai képzettség nem szükséges. Pályázhat minden férfi és nő, aki legalább 6 éve államnál, postánál, vasútnál vagy más intézetnél van. — Iiégi vitézség! énnek pótdija. A régebbi hadjáratokból származó vitézségi érmek tulajdonosai — mint a„Ku.ügy Hadügy“ jelenti — legnagyobbrészt nem tudják, hogy az ujonan megállapított vitézségi érem pótdíj nekik is jár. A hadsereg kötelékéből kilépett vitézségi érem tulajdonosok, akik nem állanak nyilvántartásban, folyamodhatnak a régi vitézségi érem pótdijának kiutalványozásáért az illetékes kiegészítő parancsnoksághoz. — A zsákok zár :tlá vétele. A hivatalos- lap a kormány rendeletét közli, amellyel kimondja, hogy jutából, kenderből, lenből és pamutból való zsákszöveteket és uj használt zsákokat, akár üresek, akár nem, a március hó 31-iki állomány szerint legkésőbb április hó 10-ig a pamutközpont utján be kell jelenteni. — Orosz hadifoglyok Szekszárdon. A szekszárdi gazdák, mint már közöltük, regebb idő óta óhajtották, hogy ők is kapjanak orosz hadifoglyokat. Ez az óhajtás most va'ósulni fog. Számos gazda felkérésére Földvári Mihály varmegyei főlevéltáros, lapunk főmunkatársi kérvényt intézett a tolnavármegyet gazdasági munkabizottsághoz hadifoglyokért és a bizottság leg első ülésében Szeksz-árd részére hadifoglyot szavazott meg egyenkénti elhelyezésre, akik táviratilag kérettek a fogolytábortól és minthogy ezóta már 12 nap múlt el, valószínű, hogy a legrövidebb idő alatt meg is érkeznek. A bizottsági ülés óta elmúlt időben újabban mintegy 20 szekszárdi gazda jelentkezett hadifoglyokért, akiknek kérvénye a legközelebbi ülésből kifolyólag fog elintézést nyerni. — A női munka értékének problémája. Evvel a most ugyancsak aktuális tárgyal foglalkozik Katona Béla, a kiváló közgazdasági iró, A Nő cimü feminista folyóirat márciusi számában. A lap gazdag tartalmából kiemeljük még Lida Gustava Heymann cikkét a nő szolgálati évéről, Chrystal Macmillan ismertető cikkét a holland választójogi törvényjavaslatról, valamint a nők sorsát érintő újabb eseményekre vonatkozó, változatos külföldi szemlét. A Nő havonkint egyszer jelenik meg, előfizetési dija évi 5 korona. Megrendelhető a kiadóhivatalban Budapest V. Mária Valéria-utca 12. — Megszökött orosz hadifoglyok. A dombóvári csendőrség a napokban egyenként nyolc szökevény hadifoglyot kerített kézre, akik Göre- pusztáról ugrottak meg abban a hitben, hogy sikerülni fog nekik hazajutni a cár birodalmába. A szökevény nyolc hadifoglyot Kaposvárra vitték és ott átadták a katonai parancsnokságnak. is kitapasztaltam, hogy jó porció méregzsák lakozik elég jámbor külseje alatt. Ha édesatyja olyasvalamit mondott, ami neki nem tetszett, hát cifra csörgetést csinált a tányérok körül, mely már valóságos csörömpölésnek is beillett. — Elza! — figyelmeztette édesapja — vigyázz, kedvesem, nem vagyunk magunkra. Hanem azért a kedves csak nem akart vi gyázni. Igazán nem tudtam, olyan kiállhatatlan e vagy csak teteti magát olyanuak. Ebéd után a parkban együtt sétáltunk. — Hallja-e, Bogárdy ur — vette föl a szót unott hangon — apóm azt akarja, hogy a maga felesége legyek. Kötelességemnek tartottam rámondani, hogy akkor lészemen lesz a kiváló szerencse. De a bók nem sokat fogott rajta, vagy legalább nem ringatta különb hangulatba. — S mondja csak, Bogárdy ur — folytatta — ön miért vesz el engem? Tetszem én magának ? .. . ön hallgat .. . Vagy a hozományom tetszik? No ne... De jöjjön zavarba. Talán önnél is úgy lesz, az apja akarja ezt a házasságot 7 Nem tudtam, buta, vagy raffinált nővel van-e dolgom. Kiváncsi voltam, mi következik mindezek után. — En, ha akarja, felesége leszek. De ne gondolja ám, hogy ön az egyedüli kérőm — ve- tette föl büszkén a fejét a gazdag kisasszony. — Minap egy mérnök, tegnap földbirtokos kérte meg a kezemet. Tehát nem muszájból megyek önhöz. A mérnök okos ember. Párja nincs az egész vidéken. A földbirtokos meg gazdag; arról tudom, hogy nem a hozományom kedvéért venne el. Már most mit gondol, melyiket válasszam a három közül? Igazán szeretném tanácsát kikérni. Rózsa volt a kezemben, neki szántam. De amit hallottam, *ez sok volt egy embernek. Bo- szuságomnak úgy adtam kifejezést, hogy minden szirmát kitéptem a ^virágnak. — S mit mondtál neki ? — tudakolta visszafojtott lélekzettel az öreg Bogárdy. — Hogy menjen hozzá a másik kettőhöz. Az lesz a legjobb. — Te szerencsétlen ! — tipródott az öreg. — Hat magamat kínáljam föl neki? Csu- dálom, hogv haragomban még mást is nem mondtam — Éo .ijöttél ? — El én. — Csak amúgy minden szó nélkül? — Elbúcsúztam tőlük illendőséggel, csak Elza mondott illetlen dolgot. — Mit? — Azt, hogy tiszteli a bagós urat odahaza. — Engem értett alatta ? — ugrott nagyot mérgében az öreg Bogárdy. Fia vállát vonta. Azt mondta yele: — Nem tudom. — No hát én meg tudom, engem s csakis í engem értett alatta. No hanem megállj, te csu- í nya boszorkány, te ! Most már én nem enge- í dem, hogy a fiam elvegyen. Te . . . be ne tedd | hozzájuk többé a lábadat, mert én verem le, i de tüstént. Kell is nekünk a rongyos hozománya. | Tartsa meg magának minden lovastul, meg bir- ! kástul. A büszkeség az öreget is elfogta. Csak ! úgy fújtatott a fojtogató körmei között. — Hát nem bánja édesapám, — kérdezte gyengéden a fiú — igazán nem bánja, hogy elmarad a házasság ? — A pipámat bánom, fiam. Jaj, lelkem, csak ezt ne törtem volna össze!
