Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-02-28 / 17. szám

Előfizetési ár: Egész évre.................16 korona Fel évre..........................8 » Negyed évre .... 4 > Egy' szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyílt- tér : garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Srerkesztőséíi : Bezeréd] lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze küldemények. Kiadóhivatal : Bér! Balog Ádám-utca 42 szám* Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be­küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Felhívás Tolnavármegye lakosságához! A hadviselés érdekei mulhatlanul követelik, hogy kormányunk alkalmas intézkedésekkel áll­hasson szembe az ellenségnek azzal a szándéká­vá! és törekvésével, amely a fegyverrel legyőz- hetlen hadseregünk lelkesedését és legendába illő hős vitézségét kiéheztetéssel akarja megtörni. Nemcsak a fegyverben küzdő hőseink, hanem békés polgáraink, asszonyaink, gyermekeink és aggastyánaink, tehát az egész nemzetségünk éle­tére törő életirtásnak ezen embertelen szándéka ellen a védekező harcot végigküzdeni nekünk: itthonmaradottaknak a szent kötelességünk, a kiket sorsunk megkímélt attól, hogy a létünkért dúló háborúban testi és lelki épségünket, sőt éle tünket is feláldozzuk. A mi küzdelmünk szintere nem a pusztitó fegyverektől feldúlt végtelen csatatér, hanem az áldott magyar föld legyen, melyet hős katonáink vitézsége a túlnyomó ellenséggel szemben is meg­védeni tudott. Fegyverünk a lángoló hazaszeretet legyen, amely egyrészt törhetetlen szorgalomra és kitar­tásra buzdit, hogy földünk istenadta termő ere­jét a magunk munkájával, ha kell, egymás be­csületes megsegítésével is, minél jobban kihasz­náljuk ; másrészt önfeláldozásra int, hogy a saját igényeinket a legszűkebb korlátok közé szorítsuk és minden feleslegünket lelkes örömmel adjuk oda, ahol azt azoknak az ellátására fordítják, kik életük feláldozásával küzdenek érettünk. Lélekemelő volt az a lelkesedés, amellyel a harcbavonuló katonáinkat népünk a háború kezdetén virággal díszítette és étellel, itallal tün­tetőleg elhalmozta — ajándékképpen. Annál elszomoritóbb, hogy most, még a há- horu második esztendejében, csendőrt, rendőrt és fináncot kell mozgósítani, hogy felkutassák az itthon nélkülözhető azt a felesleget, amelyet akár a tájékozatlan tudatlanság, akár az önző számí­tás rejteget; mert nagyobb haszon reményében még jópénzórt sem hajlandó oda adni, ahol arra szükség van, hogy küzdő hadseregünk az ő em­berfeletti munkájának megfelelő ellátásban legyen részesíthető. A felkutatás munkája megindult és folya­matban van ugyan, de — számolva azzal a fel­tevéssel, hogy az elrejtés és eltitkolás nem any- nyira önző számításból, mint inkább tájékozat­lanságból történt — indokoltnak látszik, hogy még egy utolsó kísérlet tétessék az illetőknek a megmentése érdekében azoktól a súlyos követ­kezményektől, amelyekkel a feleslegek rejtege- tőit és eltitkolóit a törvényerejű kormányrende­letek sújtják. Éppen ezért megtettem az intézkedéseket az iránt, hogy hatóságom területén mindazok, a kiknek búzából, rozsból, kétszeresből, árpából, zabból és tengeriből, vagy ezek lisztjéből és darájából; továbbá babból, borsóból, lencséből, valamint repcemagból, lenmagból és kendermagból olyan készletük van, mely a saját gazdaságuk­ban és háztartásukban felesleges: mindig be­jelentsék a nélkül, hogy eddigi késedelmükért kihágás: utón felelősségre vonhatók és a kihá­gás köveikezményeivel terhelhetők lennének. Nem kétlem, hogy Tolnavármegyének min­denkor hazafias gondolkozást tanusitott lakossága most is tudni fogja a Haza iránt tartozó köte­lességét és nem hiszem, hogy csak egy is akad­jon közöttünk, aki felesleges készletét készsége­sen fel nem ajánlaná akkor, amikor erre a feles­legre katonáinknak van szükségük. Mert hiszen kinek nincsen valakije: férje, fia, testvérje, vagy rokona azok sorában, akik a mi biztonságunkért, a mi szabadságunkért és a mi jólétünkért szenvednek a katonai kórházak­ban, küzdenek a harctereken és a halállal néz­nek farkasszemet a löveszárkokban ? Kinek volna lelke ahhoz, hogy ilyenkor élelmet rejtegessen csak azért, hogy maga dús- kálkodkassék akkor, amikor azt sem tudja, váj­jon ezzel nem éppen a szivéhez, leikéhez legkö­zelebb álló katonától vonja-e el a betevő falatot? Felhívom tehát az egész varmegye lakos­ságát, hogy a fentebb megnevezett termények­ből birtokában levő olyan felesleges készletét, amelyet közcélokra eddig fel nem ajánlott, vagy a rekvirálás le nem foglalt, a községi elöljáróságnál, illetve ennek megbízottjánál lehetőleg minél hamarabb, de legkésőbb a f. évi március 15-éig jelentse be. Egyidejűleg rendelkeztem az iránt, hogy ezen bejelentendő készletek átvétele és a 3925il9Íb. M. E. számú rendelet 9. szakasza szerint megállapítandó értéküknek kifizetése lehetőleg rövid időn belül megtörténjék. Szekszárd, 1916 február 22. Forster Zoltán Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Durazzót elfoglaltuk 1 Budapest, február 27. Délkeleti hadszíntér. Csapataink ma reg­gel birtokukba vették TDurazisót. Egyik hadosz­lopunk az olasz hajóágyuk tüzében már tegnap délelőtt előrenyomult az északi földnyelven ; nap­közben Portesig, Durazzótól 6 kilométernyire északra jutott el. A déli földnyelven előre kül­dött csapatokat kezdetben az ellenség hajóágyui előrenyomulásukban gátolták, de számos osztag gázolva, úszva és tutajokon estig elérte a Duraz­zótól keletre levő hídfőt és visszavetette az ott­levő olasz utóvédeket. A reggeli szürkületkor egyik zászlóaljunk benyomult az égő városba. Az olaszok súlyos veresége. Budapest, február 27. Olasz hadszíntér. Tegnap a tengermelléki harcvonalon az élénk tüzérségi tüztől eltekintve több helyen kisebb arányú heves gyalogsági har­cok is voltak. A görzi hídfő védőrségének egyes osztagai napfölkelte előtt Pevmánál kirohanást intéztek, meglepték az alvó ellenséget, betemet­tek egy lövészárkot és 46 fogollyal tértek vissza. A doberdói fensik szélén erős tüzérségi előkészí­tés után az ellenséges gyalogság a Monte San Michele két oldalán és Polazzótól keletre levő állásaink ellen előrenyomult. Az olaszokat nagy véres veszteségek közt vertük vissza s ezenkívül 127 foglyot ejtettünk, köztük 6 tisztet. A teg­napi nap csendesen telt el. Tarvisra ismét több gránátot lőttek. Orosz hadszíntér. Nincs nevezetesebb ese­mény. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese 15.000 francia fogoly. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, február 27. A nagytőhadiszállás jelenti. Nyugati had- (szintér: Az arcvonal különböző helyein élénk 'tüzérségi és aknaharcok voltak. — Yperntől dél­keletre visszavertünk egy angol támadást. — A Maastól jobbrafekvő magaslatokon a franciák újonnan odahozott csapatokkal, ötször megismételt j támadással megkísérelték, hogy Douaumont pán- , célerődöt visszafoglalják. Véresen visszavertük őket. Az erődtől nyugatra csapataink most már elfoglalták Champneuviliét, a Cotes de Tarout és a Brastól északkeletre fekvő erdő déli szélének közeiéig törtek előre. Az erődtől keletre Hardau­mont kiterjedt erődítési müveit rohammal elfog­laltuk. A Weevre sikságon a német arcvonal a Cotes Lorraines lába irányában harcolva dere­kasan halad. Az eddigi jelentések szerint a se- besületlen foglyok száma most már majdnem 15.000. Flandriában repülőrajaink az ellenséges csapattáborok ellen intézett támadásaikat meg ismételték. Metzben ellenséges repülők bomba- vetése folytán 8 polgár és 7 katona megsebesült, illetve meghalt, néhány ház megsérült, ügy a légi harcban, mint védőágyuinkkal az erőd kör­letében egy-egy francia repülőgépet lelőttünk. A bennülők, köztük 2 százados fogságunkba estek. Keleti és balkáni hadszíntér. Nincs jelen­tős esemény. A legfelsőbb hadvezetőség Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, február 27. A .főhadiszállás jelenti február hó 25-én: ütegeink tüze a Jeny-Sihir és az Orhanie part­vidéket bombázó nóhányó torpedórombolót távo­zásra kény8zeritette. A többi frontról nem érke­zett jelentés a helyzet fontos változásáról. Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefié úrnő kezdeménye­zésére megindított gyűjtés folytán, újabban a kö­vetkező adományok folytak be a Tolnainegyei Takarék és Hitelbankhoz : Tolnamegyei ref. egyházközségek K 368'95 Eddigi gyűjtésűnk: „ 20778'44 összesen: K 2114739 A háború és a nökérdés. A leányok készülnek, tanulnak, mert pótolni kell a háborúban elesett férfiak munkás karjait s kü­lönösen a háború utánra várt nagy gazdasági fel­lendülés folytán munkáshiányra számítanak. Ez a háború a nők egyenjogositását is meg­hozta, legalább a munkatéren való egyenlő jo­gokat, ha a többiről még nem is beszélhetünk. A nők nagy ambícióval, kitartással és szinte elképzelhetetlen sokan készülnek arra, hogy- a munkájukkal, tehát nem számitva a férjhezme- nésre, maguk önállóan keressék meg kenyerüket. És e tömeges készülődés, a lányok óriási számá­nak a kenyérkereső pályára tódulása egy és más veszélyeket is rejt magában. Nem tagadhatjuk, hogy — bár elégé nem kárhozható előítéletből, — de a nők munkájának értékét eddig sem becsül­ték eléggé. Ugyanazon munka elvégzéséért a nőnek kisebb fiizetést, jövedelmet juttattak, mint a féfiaknak, eltekintve attól, hogy egyébb jogokat se bőkezűen osztogatnak a szoknyás rabszolgák­nak. A nők ez alárendelt helyzetet kénytelenek voltak eltűrni és annak nehézségeit elviselni, mi­után még igy is csak nehezen tudtak kenyérke­reső pályára elhelyezkedni. Most azomban más­képen áll a dolog. A nők most hivatva vannak arra, hogy a férfi munkásokban mutatkozó hi­ányt pótolják. Azomban részben a kedvezőtlen közgazdasági körülmények folytán oly tömegesen tódulnak a keuyérkereső pályára, hogy nemcsak a hiányzó munkásokat, hivatalnokokat pótolhat­ják, hanem egy részük nem nyerhet majd el­helyezést. Ez a felesleges rész, mint olcsó munka­erő fogja majd rontani a munkásnők kereseti viszonyait. Ez támaszt majd konkurenciát a családos férfi munkásoknak s ezek muukaerejót fogják majd kiuzsorázni, kihasználni a kapzsi vállalatok. Olcsó munkaerőt szolgáltatnak majd a háború rokkantjai is, akik óriási tömegüknél fogva az államtól nem kaphatnak majd oly se­gítséget, mely megélhetésüket legalább jórészben HT Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Thumbnails
Contents