Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-02-24 / 16. szám
Előfizetési ár: Egész évre .................16 korona Fé l évre...........................8 > Neg yed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyílttéri garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide kGIdendők a lapot érdeklő össze- küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42 sxám Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A magyar paraszt nevelése.* Irta: Haugh Béla jászapáti főgimn. igazgató. A magyar parasztra a háborúban mutatott kiválósága révén ráterelődött a figyelem. Megérdemelte volna már régebben is, de jobb későn, mint soha. A magyar paraszt, amelyet az idők nehéz járása sem tudott tönkre tenni, jóformán egyedüli tiszta fentartója a magyar nyelvnek és a nemzeti jellegnek. A nemzeti jelleg megőrzése nézőpontjából bizonyára kívánatos lett volna, ha a magyar parasztság nagyobb tömegben taníttatja gyerme keit a felsőbb iskolákban. De még a jövőre nézve sem múlta idejét, hogy ez az elv gyakorlatilag megvalósuljon. Csakhogy a magyar paraszt idegenkedik az iskoláztatástól s amennyire lehet, még az elemi oktatásból is kivonja gyermekét. Ámbár van arra is példa, hogy egyik-másik értelmesebb és jobbmódu család nevel a közép- osztály számára egy-egy tanult embert, de mindez nagyon kevés ahhoz, hogy a szinmagyar elem magának teret hódítson. A parasztnak a szellemi dolgoktól való idegenkedése foglalkozásából következik s abból az elhanyagoltságból, amelyet vezetői rovására kell irni. A parasztfiu, aki környezetében alig hall egyébről, mint a háziállatokról és a föld termé séről, a középfokú iskolákban egyébként is ne hezebben boldogul, mint azok, akik bizonyos ér telmi készséget visznek oda magukkal. És a középiskolák tudományos rendszere miatt már a kezdet kezdetén elkedvetlenednek és elhullanak olyanok, kikből később a középosztályu társadalomnak megbízható tagjai válhatnának. Mert a magyar paraszt, ha egy része kivándorol is Amerikába, egészében hazáját szerető és fajfentartó elemnek bizonyult s annál inkább az lehetne iskolázott gyermeke. Kitűnő tulajdonságainak értékét nem csökkenti a szellemi dolgoktól való idegenkedése sem. Ebben nem is ő a hibás. Ha régebben több gondot fordítottak volna rá, ma bizonyára kedvezőbbek lennének a viszonyok. Minthogy azonban a kultúra iránt való kö- l^v-iKbösség megvan, számolni kell vele s arra kell törekedni, hogy ez az állapot megszűnjék, vagy javuljon. A magyar parasztság kellő kioktatása és a kellő kulturális mederbe terelése nélkül minden egyéb intézkedés hiábavalónak látszik. Hiábavaló a földszerzés megkönnyítése, ha nincs elég értelmessé^ a megszerzett föld megtartásához és gyarapításához, A törvény védelmező ereje is kétséges, ha csupán a gyámoltalanság oltalmazására szolgál. Azt lehetne mondani, hogy az iskolák majd elvégzik a kioktatást. Valóban, az iskoláknak óriás és mindeddig kellően nem méltányolt szerepe van abban, hogy Magyarország közművelődése terén a kiegyezés óta oly haladás észlelhető, a milyenhez fogható alig van ezeréves történetünkben. Ha sok is ebben a haladásban a torztünet, maga a tény nem a pusztulásra, hanem az életerőre vall. Többek között az elemi iskolák alakitották át alkalmazkodó állampolgárokká a meglehetősen szilaj vérmérsékletű parasztságot s ha a köz iránt való érzék eddig fejlődött valamelyest, azt az iskolák fejlesztették ki. Jobbára az iskolák hatásának köszönhető mindaz az áldozatkészség, a melyet az itthonmaradt parasztság tanúsított a háború ideje alatt. Hanem az iskolák hatása lassú, inkább csak az újabb nemzedékeket éri s az idősebbek otthon, a családban, sokszor lerontják azt, a mit az iskola épit. Másrészt kevés is az iskola, területi elosztása sem szolgálja eléggé a magyarság érdekeit. — A felnőttek oktatása sem jár kellő eredménnyel. Nincs is elég arra való szakember, aki közvetetlen és szakszerű előadásával a felnőtt parasztság lelkületéhez tudna férkőzni, de a mellett a paraszt nem is ád sokat az elméletre. * Megjelent a Budapesti Hírlap muH vasárnapi »rámában is. A srerk. Meghallgatja s csak a legritkább esetben pró bálja meg alkalmazni a hallottakat. Lehet ugyan, hogy idővel a felnőttek ok tatása is több sikerrel fog járni, de csak idővel s a magyarságnak nincs sok elpazarolni való ideje. — A háború után nagyon kívánatos lesz minden eszközt felhasználni arra, hogy a földművelő népnek a kultúra iránt való fogékonysága kifejlődjék. Úgy tetszik, hogy éppen a föld művelésében kellene a józanabb, értelmesebb eljárást legelőször meghonosítani. — Nemcsak azért, mert Magyarország jobbára földművelő állam s mert a paraszt érdeklődését majdnem kizárólagosan a föld köti le; hanem azért is, és fűképen azért, mert az elmaradottság a tisztára földet művelő falvakban a legfeltűnőbb. Mivel a paraszt könyvet nem olvas, mivel a szakelőadásoknak is kevés a hatása s mivel az elemi iskola szervezeténél fogva ebben az irányban nem nyújthat elóg felvilágosítást és hatása is lassú: egyetlen sokat Ígérő eszköznek mutatkoznék a példa. Több község lakosai hagyták már abba az őskori eredménytelen gazdálkodási módszert, ha akadt a községben olyan kisebb birtoku gazda, aki okszerű, modern gazdálkodásával fényesebb eredményt tudott felmutatni. Ez hat. Hiába bizonyltja valaki valamely gépnek vagy bárminek hasznát, a magyar paraszt nemcsak hogy nem hiszi, hanem ki is neveti, mig a maga szem' vei nem látja az eredmény. l)e ha látja, megpróbálkozik az ujjitással. Ezért lehet példa nyomán mindennél több sikert várni. A példa pedig abból állana, hogy minden elhanyagolt községben egy kisgazda — akinek ötven holdnál lelietően nem nagyobb a birtoka — modern, okszerű gazdálkodásra vállalkoznék. A vállalkozó, ba paraszt nem akadna, lehetne akár a pap, akár a jegyző, akár a tanító, akár valamely kabátos ember, de gazdálkodása néhány évig mindenesetre állami felügyelet alatt állana 8 köteles volna az illető a szakfelügyelő utasításait követni. Ennek fejében állami támogatásban részesülne olyképp, hogy gazdasági eszközöket, fajállatokat stb. kapna, nem ingyen, mert ez ingyenélőket nevel, hanem kedvező feltételek mellett. Megbízható szakfelügyelő vezetése alatt biztosítva votaa minden elhanyagolt és elmaradt község egy emberének okszerű gazdálkodása, akit a többiek bizonyára szívesen követnének, ha látnák a sikert. Ezen a réven elterjednének a gazdasági újítások s nemcsak hogy megjavulna a terméseredmény, hanem a paraszt lelke is készségesebb lenne más újítások és neki való kul túra befogadására. Elméletben legalább úgy tetszik s hogy a gyakorlat nem cáfolna-e rá az elméletre, néhány próba hamarosan eldönthetné. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Visszavert orosz támadások. Budapest, február 23. Orosz hadszíntér. Tarnopoltól északnyu gatra biztosító csapataink az oroszoknak a már ismételten említett előretolt tábori őrsáncaink ellen intézett előretöréseit verték vissza. Egyéb nevezetesebb esemény nincs. Élénk tüzérségi harcok. Budapest, február 23. Olasz hadszíntér. A tengermelléki harcvonalon az élénk tüzérségi harcok tovább tartanak. Az ellenség vonalai mögött több helyen nagyobb tűzvészt figyeltünk meg. Harcok Durazzónál. Budapest, február 23. Délkeleti hadszíntér. Az ellenséget egy előretolt állásából vetettük vissza. Egy magyarosztrák repülő a durazzói kikötőben fekvő olasz hajókra bombákat dobott. Egy szállitóhajóo tűzvész támadt és a bajó elsülyedt. Höl'er altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese Óriási német győzelem. Berlin, február 23. A nagytőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér: A Soucheztől keletre február hó 21-én általunk elfoglalt árkok közelében végrehajtott robbantás az ellenség állását jelentékenyen megrongálta. A foglyok száma itt 11 tisztre és 348 főnyi legénységre emelkedett, a zsákmány három géppuska. — A Maas magaslatokon a tüzérségi harcok nem csökkenő erővel tovább folytak, a folyótól keletre megtámadtuk azt az állást, amelyet az ellenség körülbelül Concenvoye—Aran- nes falvak magasságában másfél óv óta az erődítési művészet minden eszközével lciópitott, hogy a Veuvre északi részén összeköttéseink szempontjából kényelmetlen 'behatást biztosítson magának. A támadást tiz kilóméternél nagyobb szélességben és három kilométer mélységben vittük keresztül. Az ellenség igen jelentékeny súlyos veszteségek mellett több mint háromezer foglyot és még át nem tekinthető hadianyagot veszített. — Felső-Elszászban Heidewielertől nyugatra támadásunk eredményekóp elfoglaltuk az ellenség ál lását hétszáz méter szélességben és négyszáz méter mélységben, amely alkalommal 80 fogoly jutott kezünkre. Az ellenséges vonalon túl lefolyt számos légi harcban repülőink fölényben maradtak. Keleti és balkáni hadszíntér. A helyzet változatlan. A legfelsőbb hadvezetőség. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, február 23. A főhadiszállás jelenti február hó 22-én : A különböző frontokról nem érkezett hir jelentős változásról. A Tolnameíyei Takarék és Hitelbank közgyűlése. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank folyó hó 22-én délután 3 órakor, a részvényesek nagy érdeklődése mellett tartotta meg szokásos évi rendes közgyűlését, amelyet Apponyi Géza gróf vbtt., elnök szép beszéddel nyitott meg. Mindenekelőtt melegen üdvözölte a nagy számmal összejött részvényeseket s miután megállapította, hogy a közgyűlés az összesen 1841 szavazatot képviselő 54 részvényes megjelenésével határozatképes, utalt reá, hogy a mikor múlt évi közgyűlést megnyitotta, azon reményének adott kifejezést, hogy a világháborút sikerrel fogjuk befejezni. Akkor a siker bárom főfaktorát a hadsereg halálmegvető bátorságában, a kitűnő s a jelenkor magaslatán álló vezetésben és az itthon maradottak áldozatkész kitartásában jelölte meg. Ha végig tekint az eseményeken, örömmel és büszkeséggel konstatálja, hogy reménységében nem csalatkozott, ami akkor talán mintegy vérmes reménykedésnek látszott, most már nem remény és óhajtás, de úgyszólván b-ztositott valóságnak mondható. Hála és hódolat ezért a két első faktornak. A sikert biztositó harmadik tényező közt mi is ott voltunk, érti a Hitelbankot 8 annak vezetőségét, ezért azt hiszi, hogy az egész közgyűlés véleményét tolmácsolja, amikor utalva a jelentésben foglalt örvendetes, fényes eredményre, köszönetének ad kifejezést az igazgatóság si keres működése felett. Adja a jó Isten, hogy a végleges siker kivívása után a béke áldásai elé nézhessünk s örvendezhessünk azok eredményeinek. A közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. IV* Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. *VI
