Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-01-07 / 2. szám

XXVI. (XII.) évfolyam 2. szám Szekszárd. 1916 január 1 Előfizetési ár: Egész évre ..............16 korona Fé l évre...................8 > Ke gyed évre .... 4 > Egy szám ára ... . 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit song 8 kor., további sor 30 f. — Nvilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. lles jelenik hetenklnf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezeréd] lstván-utca 5. szám. td« küldendők a lapot érdeklő Össze- küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Adám-utca 42 szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések idő küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be­küldik, S korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Hit, remény, szeretet. — Dr. Kramolin Gyula igazgató-főorvos beszéde, a VörSskereszt-kórház síilveszteri estjén. — Katonák! Kedves Betegeink és Munkatár­saink ! M. t. Vendégek! Hölgyek és Urak! Tizenhét hónap munkája után vagyunk, még előreláthatatlan idők munkája vár reánk, bocsás­sák meg tehát, ha a lélegzetvétel e rövidke pil­lan atábau, ünneplő köntös helyett csak rendes munkaköpenyben állok ide, hogy a mai nap al­kalmából — nagyon röviden néhány szót mond hassak. Igen t. Hallgatóság! Mikor a hajó, nagy viharban, a háborgó tenger hullámaival küzkö- j dik, három tényező biztosíthatja részére a sze- j rencsés ki vergődést: az egész hajószerkezet szi­lárd erőssége, a hajtó és mozgató erő és a gé­pek sima, zavartalan működése. Nagy küzdelmek és válságok, komoly élet­halálharcok idején az országokat, birodalmakat alkotó nemzetek lelke is ilyen hajóra emlékeztet: azt is három tényező vezeti diadalra ; három erény, melyet nem csupán a vallások tartanak és tartottak mindig magasra, de melynek győze­delmes erkölcsi erejét a történelem tanulságai is az emberi társadalom reális értékű evangéliumává avatták. E három erény — mely nem három agyon­csépelt, elkoptatott, közkeletű, lapos szó csupán, hanem három hatalmas erőforrás, melynek mé­lyebb értelme és jelentősége szinte kimeríthetet­len — a hit, a remény és a szeretet! A hit a hajó erőssége, a remény a mozgató erő, a szere­tet pedig a gépolaj, mely a társadalom nagy gé­pezetének sima működését biztosítja. Ma egy hete, midőn a karácsonyfa gyer­tyáit meggyujtottuk, a főt. Apát ur Ünagysága volt szives kimerítően beszélni a szeretedről■ Nincs, nem lehet hozzátenni valóm ; hiszen ez a mi in­tézményünk, ez a mi kis kórházunk is a szeretet jegyében született, abban él, abban dolgozik to vább és tettekkel hirdeti a felebaráti szeretetet. A határárokhoz érve, mely immár a máso­dik háborús évet a harmadiktól elválasztja, e határárok széléu állva, legyen szabad ezért in­kább a n ásik két erény —a. hit és & reményre hívni fel b. figyelmüket ’ Ezen gigászi, véres küzdelemben az ország és a nemzet legfőbb erőssége a rendületlen hit : j h hit az igazságban, ■* hit ügyünk iyazsáyos- ságéibail ! Ez az a szikla, amelyen lábunkat meg­vetve, leyyűrheletlenek vagyunk ! Mozgató erőnk pedig a remény, hogy az igazságnak és becsületességnek — minden nehézség, minden akadály dacára — végre is győznie, diadalmaskodnia kell! E remény azon erő, mely vitéz katonáink, dolgozó polgáraink acélos izmait, harcedzett és munkabíró karját vezeti és irányítja ! Minden más, ami a sikerre még közrehatni látszik, már csak e keltőnek a gyermeke, csak a hit és remény bennső frigyének a magzata. Nagy és uépes család származik e frigyből, sok életrevaló gyermekkel, fiuk és leányokkal egyaránt megáldva. Az akaraterő, a bátorság, i hősiesség, kitartás, kötelességtudás, önuralom és önmegtagadás alkotják a fiuk csoportját, az áldozatkészség, az engedelmes fegyelem, az ön­zetlenség, az önfeláldozás, a türelem — a leá­nyokét. A hit és a reményből fakadnak, abból táplálkoznak valamennyien. Igazunkba vetett hit, a győzelemben való remény nélkül rég lelohadt volna, a lelkesedés, mely a Dunától egész le a tengerig söpri ki tisztára a Balkáni; anélkül rég ellankadt volna a hősi lendület, mely a túlerő vasgyürüjét össze­zúzva, annak roncsait a Kárpátoktól messze be Oroszországba szórta; anélkül rég megbénult volna a kéz, mely a doberdói pokol kapujánál inagállitotta a hitszegés ördögét ! Egy szent zászló körül csoportosul az egész erény-család, amelyre a „haza“ neve van fel irva ; ezt védi, ezt lobogtatja magasan, ezért küzd, ezért dolgozik, ezért vérzik, ezért szenved vala mennyi ! Ezen erénycsalád viszi védelmi harcba az ország összes érckincseit: az kovácsolja fegy­verekké a pasat, ez hordja össze munícióvá a rezet, ez halmozza fel a hadi kölcsön aranyéit és ez viszi harcba*— ha kell — még az üresen korgó gyomrot is, ha ezzel könnyebben és biz­tosabban szállhat a végső győzelem felé ! De, igen t. Hallgatóság ! minden jóravaló, derék családban a leszármozókért, az utódokért, a jövőért küzdenek ! A hazafias erények e ne­mes családjában is a legdrágább, a legforróbban óhajtott, a legsóvárgottabb kincs — az eljövendő unoka, az a kicsi, sóvárgott cseppség, mely még a jövő méhében pihen, de melynek élete már ott lüktet az erények ereiben, erőiknek diadalmasan keringő vérfolyamában. Ez a sóvárogva várt kis cseppség — a béke, a diadalmas, a győzelmes, az ország jövőjét, közéletét messze beragyogó, áldásos béke! Adja Isten, hogy a küszöbön levő ujeszten dobén — megszülethessen ! Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, január o. Orosz hadszíntér. A harci tevékenység Keletgsdiciában és a besszarábiai határon tegnap lényegesen alábbhagyott. Az ellenség állásainkat időnként tüzérségi tűz alatt tartotta, de gyalog­sága sehol sem lépett akcióba. Az északkeleti arcvonal többi részén sem volt különösebb jelen­tőségű esemény. Olasz hadszíntér. A tengermelléki arcvona- lon az ellenséges ágyutüz helyenként újból he­vesebb volt. Doljetól északra csapataink ismét több támadást visszavertek és az elfoglalt had­állást megtartották. — -A tiroli határterületen * buchensteini és rivai szakaszokban élénkebb tü- zérharc volt. Szerb hadszíntér. A Kövess hadsereg csa­patainak támadása a montenegróiak ellen Bera- netól északra és Rozajtól nyugatra kedvezően halad előre. A Boche di Cattaró területén az utóbbi napokban időnként mindkét részről a tü­zérség fejtett ki tevékenységet. Egyébként a hely­zet változatlan maradt.­Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese TÁRCA. A no szerepe a világháborúban. Irta: Andrássy Gyula gróf. V A háborút sikerrel csak akkor lehet vívni, ha az egész társadalom összeműködik, ha nem­csak az összes osztályok, felekezetek, pártok, nemzetiségek támogatják egymást s vesznek részt az állam küzdelmeiben, hanem szükséges az is, hogy a nők is teljesitsék kötelességüket. A nőnek igen sokoldalú,, nagyfontosságu szerep jut a világháborúban. Először is o nő hivatása serkentően hatni a közszellemre, fentartani azt a hazafias áldó zatkészséget, kitartást, amely nélkül hősi küz­delem nincs. A hazafias érzést és áldozatkész­séget, kötelességteljesitést a nőnek kell ébren- tartania azon óriási befolyással, amit a férfira gyakorolhat. Csak ott, ahol 'a nő a másik nem­nél megbecsüli és elvárja a férfias magavisele­tét, bátorságöt, ahol a család és a társadalom biztat, hevít és lelkesít, csak ott várható az az erély és erény kifejtése, amely a siker előföl- tétele. Ahol a nő vissza törekszik tartani a férfit a veszélytől, ahol a nő elcsügged, ahol nehézzé teszi a távolmaradást és elválást: ott nem kép­zelhető jó közszellem. Ahol a nők nem tudják az áldozatkészség példáját adni, nem érzik át, hogy csak az a férfi méltó becsülésükre és szeretetükre, aki kötelességét teljesiti: ott nem lesz meg a szük­séges hősiesség és erőfeszítés. S a nő befolyása enyhítheti a harci brutalitásokat. Amennyire biztatni kell a bátorságra, annyira el kell Ítélni azt a kegyetlenkedést, kihágást, a mivel a vér­ontás mestersége egy máskép müveit társada­lomban is járni szokott. De a nőnek nemcsak az a hivatása, hogy j a férfiban nevelje nagyra a hősies erényeket, magának is kell azokat gyakorolni tudni. Nem­csak az önuralom, lemondás és bátoritás által, hanem közvetlen áldozattal, fáradsággal és ve­szélyekkel kapcsolatos munkájával. Legelső feladata az ápolás, jótékonyság. Az egész társadalomnak össze kell működni, hogy a háború kínjain enyhítsen. E téren a nőnek kell példával és erőfeszítéssel előljárni. Nemcsak hivatásos ápolók, hanem önkéntes ápolók tömeges részvétele nélkül nem lehet a sebesültek és betegek óriási tömegét a szüksé­ges ápolással ellátni. Ez a munka nagy fárad­sággal jár, veszéllyel és a ragályok lehetőségé­vel keli szembeszállni, szakítani a megszokott kényelemmel és olyan fárasztó és szokatlan mun­kát végezni, amely kimerít. Azt hiszem, hogy nálunk nem kellőleg használják ki a női lelkesedést és áldozatkész­séget. Nemcsak az otthoni kórházban, hanem a harctérhez közelebb és a sebesültszállitásnál is rendkívüli nagy szerep jutna egyes áldozatkész lelkes nőnek. Mindenesetre nem a nőkön múlik, hogy nem fejthetnek ki még áldásosabb és sokoldalúbb munkát, a jóakarat, a munkakész- j ség — Istennek hála — megvan és imponáló | az a női akarat, amellyel testi fáradságot, ide- . gességet le bir győzni és olyan teljesen szokatlan ' munkát bir teljesíteni, amely alatt máskor össze- roskadna. Emellett a háború által ejtett más sebek : nyomor, ragály, elhagyottság ellen is sikeres és pótolhatatlan küzdelmet folytatnak a nők. A harcosok ellátása meleg ruhával, az a sok kis öröm és könnyítés, amelyben a munkás, a gon­dos társadalom jó szive részesítheti a fáradó, éhező, fázó, szenvedő sereget, az állam által nyújtottak fölött elsősorban a nők feladata. Nincs társadalmi akció, amelybeu nélkülözhető volna tevékenységük, erejük és munkájuk. Még soha­sem várt olyan nagy, fontos, olyan nehéz és sok­oldalú feladat a nőkre, mint a jelenben, mint ahogy nem volt ilyen pusztitó hadjárat, soha nem volt ennyi áldozata a küzdelemnek, mint jeleuleg , sohasem kellett annyi segítség, annyi ápolás, mint mostan. Valóban meggondolandó, hogy nem kellene-e az általános hadkötelezettség mellett egy nemét az általános ápolási kötelezettségnek béke idején már behozni. Mindenesetre szükséges a béke idejében már előre sokkal intenzivebben gondoskodni azon fájdalmak és szenvedések eny­hítéséről is, amelynek előidézésére irtózatos áldo­zatot hozunk. A társadalom minden rétegeihez tartozó nők összeműködése az ugyanazon szent és jótevő munkában, az a szeretet, szív, odaadó áldozat- készség, amelyet a nő a háborúban kifejt, a nemzeti élet harmóniáját is fokozza, a szociális kérdést is enyhíti és az erkölcsi egyensúly fen- tartásához hozzájárulhat. Es ha a háborút győzelmesen és a lehető legkevesebb kárral fogjuk átélni, úgy ebben annyi érdeme lesz a nőnek, mint a férfiaknak. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralék osősszeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Thumbnails
Contents