Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-11-30 / 75. szám

!fl6. november 30.

3.

TOLHATÁUMYI M a KÖZÖMÉ

Clvahodás.

Más szóval nem igen nevezhetjük, a mi most odalenn, az ország fórumán folyik. Még te- metetlen a jó öreg király megfáradt teste, de már is veszekedés van a koporsójánál, mint mikor a közönséges polgári életben az örökösök civakodnak a várható hagyaték felett. Azaz, hogy a jóizlés még ezeknek az arcára is ráerőszakolja szivük igazi indulatának elfojtását. A bús levertség rezignált mosolyával udvariaskodnak egymással, legalább a — temetésig...

A mi igen tisztelt ellenzékünk ezt se várta meg. A vita üszkét dobta bele a közhangulatba, hogy se a gyászunk, se a majdani koronázási örömünk ne legyen tiszta, zavartalan. Hatalmas próbálkozás indult meg abból a célból, hogy az uj királyunk megszentelendő fejére ne Tisza István gróf miniszter- elnök tegye fel a szent koronát. Belekeverték ebbe a kis palota forradalomba a legnépszerűbb magyar embernek, József főhercegnek a nevét is. Aki azonban nem kért ebből a különös megtiszteltetésből. A főhercegi fél- hivatalos kitanitás kategorikusan határozott és — meggyőző volt. Aki még ezután is tovább forszírozza a dolgot, nem csak a személy iránti, de más suba alatti rejtett célzattal is cselek- szi. Nem is hisszük tehát, hogy a higgadtabbaknak ismert elemek, egy Apponyi Albert és egy Adrássy Gyula a végletekig kövessék a mindenáron ok- vetetlenkedni akarókat, akik a bosszú, megtorlás alacsony indulatától sarkantyuzott vessző- paripájukat éppen a magyar ember előtt legszentebb hely a — koronázási templom és domb felé irányítják.

Már csak a külföld szeme miatt is el kellene maradni az ilyen hatalmas világtörténelmi pillanatokban, az e fajta gyerekes berzenkedésnek, a mely 'nemcsak a nemzethez, de még csak egy igazán lelkiismeretesnek mondható ellenzékhez sem méltó. Mert azt talán maguk se igen gondolják komolyan, hogy megakadályozhatják a miniszterelnök megválasztatását, hogy ha ő akarja és a többség is őt akarja ?

Minek hát a botrány, a széthúzás fitogtatása? Nem ismeri még a külföld eléggé a régi magyar tempót? Az egymással össze nem férést, örökös torzsalkodást? És vájjon kit választana meg ma az ellenzék a maga soraiból is igazi egyérie- lemmel ?

A pár száz éves pragmatika szankciót sokan és sokszor megkritizálták, a tisztelt ellenzék még ma is elégedetlenkedik vele. Pedig ugylátszik nagyon is jól ismerték az ős magyar természetet azok, akik ezt a nagy, kölcsönös szerződést megcsinálták.

Mi lenne velünk, ezer felé huzó magyarokkal, ha ősi jogon most még királyt is választavunk kellene, amikor a Deák

Ferenc által javasolt, akkor ellenkezés nélkül helyeselt bölcs módon, még azt a férfiút sem tudjuk közös egyetértéssel megválasztani, aki uj, törvényes uralkodónknak fejére a magyar szent . koronát a nemzet összesége nevében feltegye?

Nyomorult ország az, amely még a mai nagy idők nagy tanulságaiból sem tudja levonni azt a régi igazságot, hogy az igazi erő az: összetartás s egymás megértése. B.

LEGÚJABB.

Budapsst,' november 29.

A sajtóhadiszállás közli, hogy az ellenség Pitestit kiürítette.

HÍREK.

— Katonai kitüntetések. A király Nagy Barnabás tttzérhadnagyot, Nagy István nyug. főszolgabíró fiát, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül, a Signum Laudissal tüntette ki.

A király az ellenséggel szentben való vitéz magatartásukért Strino- vich Vilmos 44. gyalogezredbeli szá zadosnak, vasadi Balog György dr. 69. és Mihalovich István 52. gyalogezredbeli tartalékos főhadnagyoknak a hadiékitményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta.

— Miniszteri biztos. J)őry Pál nyug. főispánt az Országos Köz- élelmezési Hivatal Komárom- és Győr- vármegyék területére miniszteri biztossá nevezte ki.

— Érdemkereszt átadás. Oszlrich Lajos dunatöldvári nyug. telekkönyvvezetőnek Báthory Béla dunatöldvári táblabiró folyó hó 20*án megható beszéd kíséretében tűzte mellére a király által adott arany- érdemkeresztet.

— Katonai kinevezések. A király Paulies Géza szekszárdi gazdasági szaktanitót, arany érdemkeresztes gazdasági hadnagyot és Hiller Gyula népfölkelő hadnagyot, szekszárd- ujvárosi kántortanitót főhadnagyokká nevezte ki. — Szabó Dezső 19. honvéd gyalogezredben tart. zászlós, Szabó Ferenc nyug. főgimnáziumi tanár fia pedig nemrég hadnaggyá lépett elő.

— A tankerülefi főigazgató körútja. Kárpáti Kelemen tankerületi főigazgató Pécsett időzött. A főigazgató a ciszterci főgimnáziumban szállott meg és a pécsi középiskolákban megtartotta szokásos iskolalátogatásait. Elsőnek a leánygimnáziumban tett látogatást és azután a két főgimnáziumban majd az állami főreáliskolában.

— Uj alapító tag. Szlankovánszky Jánosne 100 K alapitó tagdíjjal a Szekszárdi rom. katli. óvoda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület tagjai sorába belépett.

— Uj csendör-szárnyparancsnok.

Zclyonka József csendőrszázadost ; szárnyparancsnoki minőségben a VI. j számú csendőrkerülethez Szekszárdra j helyezték áti Zelyonka eddig, mint segédtiszt, a csendőrség felügyelője mellé volt beosztva.

— Hadikölcsönjegyzós. Sztanko- vánszky János kamarás, nagybirtokos az uj, vagyis ötödik hadikölcsön jegyzésben, ép úgy, mint az előző hadikölcsön kötvények jegyzésében is részt vett, a Magyar Földhitel- intézetnél SOK),000 koronát jegyzett.

— A szekszárdi esküdtbiróság elnökei. A pécsi királyi Ítélőtábla elnöke az 1917. évre a szekszárdi kir. törvényszéknél szervezett esküdt biróság elnökévé Pesthy Pál dr. kir. törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Kövessy Ödön kir. ítélőtáblái bírói cim és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót jelölte ki.

— Bezerédj Andor temetés*. Bezerédj Andor kir. kamarás, jege- nyési nagybirtokos temetése november hó 24 én, délután 2 órakor ment végbe impozáns részvéttel a hidjai családi sirkertben. A temetési szertartást Fekete Gusztáv, tolnai prépost végezte segédlettel. A környék nagybirtokosai majdnem teljes számmal vettek részt. Sokan voltak Szék- szárdról és a szomszéd községekből is. így megjelentek: Bartal Béla, Sztankovánszky János kir. kamarások, id. Bernrieder József, Csapó Dániel, Vizsolyt Ákos, báró Schell József, Jeszenszky József báró (sebesült tiszt), Arany Antal medinai ref. lelkész, Szekszárdról: Kovács Sebeslény Endre főispán, Forster Zoltán alispán, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, dr. Pesthy Pál kir. törvényszéki elnök Bajó Pál főszolgabíró, Bernáth Béla tb. főjegyző, öjfy Lajos, Török Béla, Wigand János fögimnáziumi igazgató, dr. örffy Gyula, a selyemtenyésztési felügyelőség részéről: Korodg József, Fletlner Henrik, Síéin György tolnai gyárigazgató A család gyászjelentése a következő: „Beztrédj Pál úgy saját, mint felesége barátlii Huszár Mária, továbbá gyermekei Mária-Ottilia és István, valamint Bornemissza István, Bornemissza Aglae, Bornemissza Jo liánná és az egész rokonság nevében fájdalmas szívvel jelenti, hogy testvér ösese, illetőleg sógora és nagybátyjuk Bezerédj Andor cs. és kir. kamarás Bécsben, folyó évi november 18-án, 75 éves korában elhunyt. A boldo gult a hidjai családi sirkertben f. é. november hó 24 én, d. u. 2 órakor helyeztetik örök nyugalomra. Hídja, 1916. évi november havában. Áldás emlékére.“

— Aranylakodalom. Fördős Dezső uzdi földbirtokos és neje szül. Pesthy Kornélia e héten ünnepelték szűk családi körben boldog házasságuk ötvenedik évfordulóját.

— Hymen. Haar Gizella és Porgesz Ferenc jegyesek. Szekszárd, 1916 november 24. (Minden külön értesítés helyett.)

— Fizetés emelés. A szekszárdi rom. kath. iskolaszék és hitközségi tanács Fehérváry Ferenc és Horváth Károly hitoktató segédlelkészeknek és Fent László hitközségi pénztárnoknak fizetését 300—300 koronával felemelte ; Horváth Ignác belvárosi és Tarlós János újvárosi igazgató-tanítóknak pedig 300—300 korona igazgatói tiszteletdijat szavazott meg.

— Házasság. Stern Gyula, az Engel Adolf Fiai pécsi fakereskedő cég főtisztviselője, vasárnap vezette oltárhoz Pécsett Feiler Mariskát, Földvári Mihály vármegyei főlevéltáros testvérét.

— Eskütétel. Az uj királyunknak hűséget fogadó eskütétel ünnepélye ■Szekszárdin folyó hó 25-én ment végbe, a szekszárdi „Vöröskereszt“ kisegítő kórházban. A tolnai katonai állomásparancsnokság megkeresésére 24-én lett a városban dobszó utján közhírré téve, hogy a városunkban tartózkodó összes katonai személyek, ugv a betegek, mint a szabadságon levők és ideiglenesen felmentettek, tisztek és legénység egyaránt, 25 én reggel a „Vöröskereszt“ kórházban gyülekezni tartoznak. A kórház udvara és folyosója több száz főnyi katonaságtó! vált népes. Az ünne pély szentmisével kezdődött, melyet a kórház nagytermében felállított, gazdagon diszitett és két oldalt úgy az elhunyt Felség, mint az uj király megkoszorúzott képével ékesített oltárnál Fehérváry belvárosi káplán olvasott. Az egyházi zenét, a szekszárdi munkásgimnázium harmoniuma mellett, a főgimnázium ifjúságának énekkara szolgáltatta, melyet Wigand János igazgató volt szives a kórház es a katonai ünnepség rendelkezésére bocsájtani. — Az első széksorokat a kórház szervezetéhez tartozó hölgyek és az eskütételre megjelent tisztek foglalták el. A mise befejeztével a

legénységi állományhoz tartozók a tágas udvaron sorakoztak, hol azután az időközben beérkezett tolnai áll* - másparancsnok, Fodor huszárőrnagy, adjutánsával, egy cs. és kir. főállatorvossal először a német, majd a magyar anyanyelvűiktől vette ki a hüségesküt, rövid, telkes buzdító beszéd előrebocsájtásával. A legénység felesketése után, az őrnagy a kórház egyik termébe vonult, hol is külön a tiszteket eskette fel, az ágyat el hagyni képtelen súlyosabb betegektől pedig utólag, termenként, Hlebil Gyula hadnagy vette ki az esküt. A jelentőségteljes ünaepélynek nagyszámú, diszes nézőközönsége volt és sok anyai szemben láttuk a meghatottság könnyeit csillogni, midőn az eskü komoly szövegéből e katonákat immár nemcsak szárazon és vizen, de még a viz alatt és a levegőben is váró kötelességteljesités komor szavai csengettek elő.

— Esküvő. Moldoványi István dr. bpesti törvényszéki bíró, tartalékos főhadnagy, a hadiékitményes III. osztályú vaskorona rend lovagja, november 21-én tartotta esküvőjét a budai Szent Anna templomban Kogler Heddával, néhai Kogler János dr., magyar királyi közigazgatási bírósági tanácselnök leányával.

— Háborús pótlók. A külsősomogyi egyházmegyébe tartozó felsőiregi ref. gyülekezet, lelkipásztora, Kájel István és rektora, Laky Dániel számára 20 százalékos háborús pótlékot szavazott meg az 1915. és 1916. évekre.

— Nincs munkaszünet a bankokban. Az 5-ik hadikölcsön sikerének előmozdítására a kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a pénzintézetek folyó hó 23-ikától kezdve december 22-ig munkaszüneti időben is végezzék munkájúkat.

— Kukorica-hiány. Hogy mily nagy a hiány Szekszárdon kukoricában, legjobban mutatja az; a kö rülméuy, hogy eddig a városházán 700 kukoricaváfeirlási engedély adatott ki. Engedély tehát volna, de — kukorica nincs, ami kevés volt is, requirálták és a megmaradt kukorica beszállítása e hó 21 ikével kez- dödőleg rendeltetett el. A kukoricavásárlási engedélyeket Helfert István detektív állítja ki. Sokkal jobb volna azonban, ha a detektiveink nem irodai munkálatokkal foglaltatnának el, hanem piac-rendészeti és egyéb rendőri teendőket teljesítenének, mert ez az ő egyedüli rendeltetésük és erre égető szükség is volna.

— Adakozás. A szekszárdi népkonyhára adakoztak: Dr. Leopold Kornél Szekszárd 20 korona, Szabó Ferenc nyug. tanár Szekszárd 5 K, Döry Frigyes Paradicsom puszta 10 K. if j. Leopold Lajosné Budapest 30 korona, mely kegyes adományért számos szegényeink nevében ez utón is hálás küszönetemet nyilvánítom. Bezerédj Pál.

—- Hősi halál. Pongrác Aladár 19 ik bonvédgyalogezredbeli zászlós, Brezaynál október 7-én egy orosz golyótól találva hőst halált halt. A halottban Nyárádi Aladár döbröbözi plébános szentszéki ülnök unokaöcs- csét gyászolja.

— Nyilvános köszönet és nyugtázás. Babits Mihályné úrnő egy köpönyeget adományozott a szekszárdi „Vöröskereszt“ kórház részére, mely adományért is a kórház vezetősége leghálásabb köszönetét mond.

— Megfagyott tanító. Az elmúlt héten, hétfőn reggel a terehegyiek egy befagyott vízállásban férfi holttestére akadtak. Amikor kiszabadították a vízből, rémülve ismerték fel benne a harkányi református tanítót, Ferenczy Józsefet. Az eddigi vizsgálat kiderítette, hogy Ferenczy vasárnap este a szőlőkből hazafelé tartott, da eltévesztette az utat és a sötétben pocsolyába esett, ahol megfagyva holtan találtak rá. A szerencsétlenül járt 46 éves tanítót felesége gyászolja. A hatósági boncolást nov.

21- én ejtették meg és temetése nov.

22- én volt Harkányban, nagy részvét mellett.