Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-10-26 / 70. szám

XXVI. (XII.) évfolyam. 70. szám. Szekszárd, 1916. október 26. 1DÜIAVARNEG9C ÉS A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: évre ....................16 korona Fii é vre ...... 8 » Negyed évre .... 4 » Egy szám ára ... . 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig S kor., további sor 30 I. — Nvilt- |ér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. * ■ i — Telefon szim: Főszerkesztő: 18. — Felelős szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Szerkeszlfcég: Bezerédj István-utca 5. szám. Me Küldendők a lapot érdektó összes küldemények. Kiadóhivatal: Bér) Balog Ádám-utca 42. szám Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész érre előre bekül« dik, 8 korona. F6axa*ke*zl6: Dr. LEOPOLD KORNÉL Felelős szerkesztő: BODNAR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A hadsereg zsirszQKségieté- nek biztosítása. A harcoló katonaságtól nem sza had semmit elvonni, ami testi erejé­nek fentartásahoz és gyarapításához szükséges. Ez olyan regula, amihez tartania kell magát minden becsüle­tes magyar embernek, legyen az ter­melő vagy kereskedő. A háború ki törése óta azonban emily mértékben szaporodott a harcolók serege, ugyan­olyan mértékben fogyott az állatlét­szám, de azért túlságos szegényen még sem állunk, a magyar töld ál­latállománya, főleg sertesanyaga ma is biztosítja a hadsereg zsir- és sza- loDnaszükségletét és nagyrészben hús- szükségletét is. Sajnos azonban, dacára a magas sertés-, illetve zsir- és húsáraknak, itt-ott már is zavarok merültek fel a hadsereg ellátása körül. Kevés a takarmány, igy nehéz a sertéseket meghizlalni és ez a körül­mény előidézte azt, hogy sokan vo­nakodnak maximális áron sertéseiket áruba bocsátani, mert keveslik a hasznát, főlég azért, mert, akik a zsírral és szalonnával spekulálnak, Bzive^en adnak többet is a maxima- ^vírnál. Hogy a komolyabb zavarokat ki­kerülhesse és főleg, hogy elkerülje a kényszerrekvirálást, a kormány nem régiben megalakította a hadügy minisz­terim» sertésátvételi bizottságát, a melynek célja a hadsereg zsir- és BzalonuRszükségletének biztosítása. — Ez a bizottság a legmesszebbmenő felhatalmazással és teljesen altruisz- tikus alapon fog dolgozni, ameddig megfelelő ajánlatok történnek, átve szí maximális áron n kész sertése­ket. Joga van ahhoz, hogy ahol hi zott sertések vannak, azokat le is foglalhassa, amennyiben pedig az uj önkéntes felajánlásokból a hadsereg szükségletét fedezni nem lehetne, szerződéseket köt sertések hizlalására olyan termelőkkel vagy hizlalókkal, akiknek saját takarmányuk, vagy sertésük van, ezek részére mentesíti a lefoglalás alul a takarmányt. Ezen­kívül saját számlájára is vásárol so­vány sertést, amelyeket hizlalótele­pekre ad ki, kikészítés végett. Egy­szóval ennek a bizottságnak feladata az, hogy barátságos utón biztosítsa a hadsereg zsir- és szalonnaszükség - letére elegendő sertésmennyiséget — Csak ha ez a barátságos ut nem lesz elegendő, ha a termelők vagy hizlalók vonakodnának a legmaga sahb határáron sertéseiket átengedni, folyamodnak a katonai rekvirálás hoz. Ettől azonban azt hisszük, óva­kodni fog mindenki, mert hiszen na­gyon sok vidéke van az országnak, ahol már megismerték, hogy mi az a katonai rekvirálás. A bizottság munkájának siker? elsősorban a termelők jóakaratán múlik tehát. A hazafias kötelesség parancsolja minden egyez gazdának, hogy hízott sertéseit haladéktalanul ajánlja fel a bizottság részére. Nem hisszük, hogy akadna magyar gazda, aki át nem erezné, hogy miről van szó. Az ország határait védő, min­den ellenséggel dacoló katonákat nem szabad boplaltatni, mert ez a hadsereg deiuoralizációjára vezetne. Az éhes gyomor legfőbb előidézője i a csüggedésnek, a kitartás elernyedé sének. A hadsereg vezetősége ma is elsősorban a gazdák hazafiasságában bízott, mert hiszen a sertésátvételi ! bizottság elére a, gazdatársadalom ki­váló vezéregyéniségeit delegálta, aki­nek személyisége magiba is elég bizto­síték arra, hogy a gazda semmi kö- j rülraények között nem fog megrövi­dülni, aminthogy nem szabad meg­rövidíteni a hazát védő hőseinket sem. A cs. és kir. hadügyminisztérium sertésátvételi bizottsága Tolnavár- megyére nézve képviseletével a 7’o/- namegyei Takarék és Hitelbankot bízta meg. Az érdeklődőket figyel­meztetjük lapunk mai hirdető ro­vatára is. A szekszárd—Hátai nrmen- tesltfi társulat nagy építkezése. A szekszárd—hátai ármentesitŐ s belvizszabályozó társulat e hó 19-én Dictzl Lajos alapítványi igazgató el nöklésével közgyűlést tartott, amelyen az egész Szekszárd és vidéke gaz­dasági életére oly- végtelenül nagy- fontosságú vizszabályozási kérdésben határoztak. Tóth Károly, a társulat igazgató főmérnöke még a háború kitörése előtt bejelentette, hogy 1914 ben oly nagy volt e vidéken a csapadék, a milyet 44 év óta nem észleltek, úgy, bogy a társulat kezelése alatti 40 000 hold földről lefolyásra kerülő csapa­dékból 10 köbméter viz esett min­den másodpercenként levezetésre. A hátai szivattyú-telep azonban csak 5 köbméter viz áteresztésére készült s bár fokozott munkával ennél többet vezetett le másodpercenként, az ered meny mégis az lett, hogy a viz ki­csapott s Bátát, Furkó-pusztát, Bá- taszéket és Alsónyéket elöntötte. A főmérnök még akkor kidolgo­zott egy uj szivattyú-telep tervet, a mely Decsre volt szánva s 400.000 koronára volt általa előirányozva. A háború azonban közbejött 8 a terv a minisztériumban is jó hosszú ideig volt felülvizsgálat alatt, igy az épit kezesből akkoriban semmi sem lett. 1915-ben ismét nagy volt a csapa­dék, az árvíz álta> sújtott közönség sürgetni kezdte a szivattyú telep meg­építését, bár a terv kivitele akkor már a háborús konjunktúrák miatt 600 ezer koronára emelkedett, sőt az, amire a miniszter a terveket jó­váhagyta, már 700.UOO korouára, a szerződés vegleges megkötésekor pe­dig 850 ezer koronára szökött tel, ami nem csoda, mert a háború min­dennek árát felszöktette, igy csak magok a jónevü Láng gépgyár által szállított gépalkatrészek 265,000 ko­ronába kerülnek, tehát a háború előtt való árak majdnem kétszeresére. A társulat már meg is kezdte az építkezést, de nagy nehézségekkel kell küzdenie. A vasúti szállítás hó­napokon át szünetelt, e miatt a ha­talmas géprészek — a melyek közül a 2 nagy nyomó cső mindegyike 15 méter hosszú, csak október 8 ára érkezhettek meg. 100 fogoly helyett pedig csak 15 foglyot kaphatott a társulat, pedig az igás és gyalog munkaerő is egészen hiányzik. Ily körülmények között már felmerült az a kérdés is, hogy nem volna e jobb az építkezést a háború végéig beszüntetni? De ebből se lenne haszna a társnlatnak, mert a háború után is jó ideig nem lesz olcsóbb a mun­kaerő, mivel úgy gazdasági és ipari téren nem két három év kell az elő­állt hiányok pótlására, hanem talán ugyanannyi évtized. így a társulat a munka folytatása mellett döntött s előbb említett köz­gyűlésében elhatározta, hogy mostani rövid lejáratú 450.000 korona köl- csöneit konvertálja, illetve a már 1396-ban felvett 400 000 koronás kölcsünéhez újabb 850 ezer koronás törlesztése» kölcsönt vesz fel. Addig is egy ujabbi 150 ezer koronás füg­gőkölcsön felvételét határozta el, a melyet, mint a legolcsóbb ajánlattevő, a 7olnaniegyei Takarék és Hitel­bank bocsát a társulat rendelkezé­sére. Az igazgató főmérnök jelentéséből kiemeljük még, hogy a társulat által beszerzett kotró-gép igen jól bevált. Munkája teljesen kielégítő. A 3 alsó kilométer már teljesen készen van. Eddig 36 000 m3 kotortak ki 2 és fél méter viz alól s a ;y köbméter 60 fillérnél alig került többe. A csa­tornák fenntartására 23.564 koronát adtak ki, belvíz árkaikat elég jól, bár igen drágán ki tudták tisztitUtni. Vadvíz-árkaik közül a parásztai, Csendes-utcai árkokat és a Sédet helyreállították. A többi a télre ma­radt. A szivattyúzás az egész tava­szon folyt. Mostanig 43.861 koronát adtak ki rá. Fütermésből a társulat 17.572 koronát vett be. A harciér eseményei. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. • Keleti hadszíntér. Budapest, aktóber 52. Károly főherceg lovassági tábor­nok hadseregaVcvonala: Osztrák-ma­gyar és német csapatok elfoglalták a Vulkán szorost. A Campoiungtól északra harcoló szövetséges haderők szintén tért nyertek. Magyarország keleti határán tovább folyik a harc. A 82. székely gyalogezred a berecki- hegységben elkeseredett kézitusa után elfoglalt egy erősen elsáncolt határ- magaslatot. A megszálló őrséget rész­ben elfogtuk, részVen megsemmisí­tettük. Ezek közül egy ember sem menekült meg. A hármas ország j határon csapataink uj állásokba visz- J szaverték az oroszok támadásait. Az | ellenség egy helyen betört, de azon­nal visszavertük. — Lipót bajor her­cege vezértábornagy hadseregarc.vo- I nala: A Zborowtól délre lefolyt si- I keres előőrsi csatározásokon kívül az osztrák-magyar csapatoknál nem volt semmi jelentős esemény. Olasz hadszíntér. Budapest, október 25. j A Karszt-fensik északi része lie- j vés ágyú- és aknavetőtuz alatt állott.^ Délkeleti hadszíntér. Budapest, október 25. Albániában nincs újság. Höfer altábornagy, a vezérkar főnőkének helyettese. A német nagy főhadiszállás jelentése. Nyugati hadszíntér. Berlin, október 25. Ruprecht trónörökös hadcsoportja: Az esős időjárás következteben a Somme-terüieten tegnap csökkent a harci tevékenység. A tüzérségi tűz csak időnként fokozódott. Az esti órákban a les boeuts—rancourti vo­nalból indított részleges francia tá­madások akadályaink előtt az ellen­ség nagy veszteségei mellett ered­ménytelenül összeomlottak. A trón- í örökös arcvonala: Verdun észak­keleti harcvonalán a franciák táma­dásai az égő Douaumont erődig tért nyert. A harc tart. Keleti hadszíntér. Berlin, október 25. Lipót bajor herceg vezértábornagy arcvonala: A Sczara mentén meg­hiúsult az oroszok gáztámadása. Kol. Ostrownál (Lucktól északnyugatra) orosz zászlóaljak támadása szintén nem járt semmiféle sikerrel. Károly főherceg lovassági tábornok arcvo­nala: Az Erdős-Kárpátok déli részé­ben kisebb terjedelmű harezokban megtartottuk az elfoglalt magaslati állásokat. Erdély keleti határán he­lyi harcok folytak: a helyzet nem változott Campoiungtól északra tá­madásunk előrehaladt. Német és osz­trák-magyar csapatok rohammal el­foglalták a Vulkán-szorost. Balkáni hadszíntér. Berlin, október 25. Mackensen vezértábornagy had­csoportja : Az üldözés tervszerűen haladt. Csernavodát ma reggel el­foglaltuk. A részletek még nem is­meretesek. Ezzel a Dobrudzsában harcoló román-orosz hadsereget meg­fosztottuk utolsó vasúti összekötte­tésétől és rendkívül fontos eredményt értünk el. — A macedón arcvonalon nyugalom. Ludendorf, elsó főszállásmester. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze- lénysorsu katonák árvái és hozzá­tartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kez­deményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adomá­nyok folytak be a Tolnainegyei Ta­karék és Hitelbankhoz: Gyurkovics Ferenc KataÜD puszta K 10-— Eddigi gyűjtésünk: „ 27492’96 Összesen : K 27502‘yó

Next

/
Thumbnails
Contents