Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-09-28 / 66. szám
XXVI. (XII.) évfolyam. 66. szám. Szekszárd, 1916. szeptember 28* TOMIIN ÉS A KÖZÉRDEK Előfizetési ir: Egész érre.............16 korona Féi évre .................8 » Neg yed évre .... 4 » Egy szám ára ... . 16 fillér Hirdetési árak : Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nvilt- |ér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szára: Főszerkesztő: 18. — Felelős szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezeréd] István-utca 5. szám. Mt kuldcnúCk a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádam-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítók, ka az előfizcté't egész évre eiöre beküldik. 8 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN Föraunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. LaptulajFonosok a szerkesztek. A kormány és a kivételes hatalom. A kivételes hatalom gyakorlásáról szóló miniszterelnöki jelentést tárgyalja a képviselőház. Ez a jelentés felöleli a háború bekövetkezése óta uralkodó ösz- szes közállapotainkat és ezekre vonatkozó kormányintézkedéseket, amelyek a háború esetére már korábban megalkotott és a kormányt kivételes hatalommal felruházó törvényen alapulnak. Amennyire szükséges és hasznos a kormány rendelkezéseinek szakavatott és tárgyilagos bírálata, a közélelmezési és egyéb fontos aktuális kérdéseknek beható megvitatása, épannyira célt tévesztett dolog mindenben hibát találni, a létező bajokért a kormányt okozni. Szó sincs róla: nagy bajok vannak. Tűrhetetlen a drágaság, a közélelmezési mizériák soha nem sejtett kellemetlenségekkel járnak és a középosztálynak, leginkább pedig a fix javadalmazással bíró köztisztviselőknek és magánalkalmazottaknak nyomasztó gondokat, sorvasztó küzdelmeket okoznak. A súlyos gondok és nélkülözések jogos panaszokat, fájdalmas érzéseket váltanak ki az emberekből. Azonban e; ekért a bajokért nem lehet és nem szabad, ha igazságosak akarunk lenni, a kormányt bűnbakul odaállítani. A világháború még soha nem létezett exorbi- táns méreteivel soha el nem képzelt íeladatok elé állította a kormányt és társadalmat egyaránt. Egész közgazdasági életünk átalakult és összes intézményeink, amelyek normális időkben kitünően beváltak, gyökeresen felfordult életviszonyok szolgálatába kerültek. — Emberfölötti munka és emberfölötti feladat ilyen világrengető fölfordulás közben az egyensúlyt hibák, bajok és zökkenések nélkül biztosítani. Hisz a panasz tárgyává tett bajok nemcsak nálunk találhatók, hanem az összes háborús országokban lennforognak, legalább is hasonló méretekben, mint minálunk. Sőt a kiviteli és behozatali, szóval a külkereskedelmi forgalom teljes átalakulása — ami a gazdasági életműködés tengelyét vitálisán • érinti — nemcsak a háborút viselő országoknak, hanem a semleges államoknak gazdasági | helyzetét is kitorgatta, olyany- nyira, hogy a semleges országokban hasonló bajokkal találkozunk és náluk is óriási drágaság uralkodik. A kormány ezekben a sors- . döntő, válságos időkben minden erőkifejtéssel iparkodott az elkerülhetetlen bajokat, ameny- nyire csak lehetett, enyhíteni, I tompítani, orvosolni. Hogy a világháború okozta temérdek bajokon a maga rendelkezéseivel rögtön segíteni nem tudott, hogy a bajok szanálására irányuló intézkedései és akciói nem vezettek minden téren megfelelő eredményre — azért a kormányt és intézkedéseit pellengére állítani — nem lehet. A legkönyebb utólagosan, minden felelősség nélkül birála- i tot gyakorolni, de annál nehezebb a minden praecedens nélkül álló legsúlyosabb helyzetekben felelősség mellett eredményesen intézkedni és helyt állani. A kormány és összes végrehajtó közegei olyan problémák megoldásával voltak kénytelenek nap-nap után foglalkozni, amelyek ezideig úgyszólván az egész világon mindenki előtt ismeretlenek voltak; sőt aminő problémáknak fólmeriilhetésére senki soha nem gondolhatott. Az utóbbi időkben a legnehezebb és legfontosabb kérdések közé tartozott, miután az j ország életexistenciáját érinti, az | aratási cs betakarodási munkálatoknak biztosítása. Tudjuk, hogy millió és millió munkáskéz vonatott el rendes mező- gazdasági íoglalkozásától, me- ■ lyeket a hazafias kötelesség a : polgári munka köréből a harctérre szólított. És nem-e a kor- mány gyors, körültekintő és bölcs intézkedésének köszönhető, hogy a fennforgó óriási nehézségek és irtózatos bonyodal- \ mák dacara, amelyek ezen ügy- j gyei karöltve jártak, a katona- | ságnak és mindannyiunknak a mindennapi kenyeret, a lakos- . sag túlnyomó részének pedig jövedelmi bevételeit biztositó aratási és cscplési munkálatok : az egész országban, kivétel tiél- ; kül, minden zavar és fennakadás : nélkül, éppen úgy, mint békés \ időben voltak simán és gyorsan | elintézhetek és lebonyolíthatók. ' Hogy' a háború lolytán a ki- i uaiat és a szükséglet között az | összes termelési ágakban bekö- j vetkezett nagy aránytalanságok és hirtelen hullámzások rendkívüli áralakulásokat vontak maguk után és hogy a pénz bevásárlási képessége nap-nap után annyira csökken, arról a kormány épp oly kevéssé tehet, minthogy nem tehet arról sem, hogy az ő árszabályozási rendelkezéseivel, melyek a viszonyok által megengedett méltányos kö- zép-utat keresik, a legtöbb esetben sem a fogyasztók, sem a termelők megelégedve nincsenek. A bajok jó része abbói keletkezik, hogy a mi társadalmunk nem áll a helyzet magaslatán, hogy önzését, a maga kényelmi igényeit még a mostani időkben is előtérbe tolja és a közérdek fölé helyezi. Nemcsak, hogy a szükséges lemondással, az igények mérséklésével, komolyabb fegyelmezettséggel nem találkozunk, nemcsak, hogy a ; hatóságokat nehéz munkájukban nem támogatjuk, hanem' a közönség legnagyobb része — a társadalom legtöbb rétege — különbség nélkül, az egyetemes célokat szolgáló rendelkezéseknek saját érdekében való kijátszására avagy egyoldalú kiaknázására törekszik. Sajnos a háború nem a fokozottabb kötelesség tel jesítésére, nem lelkiismeretes köztevekenv- ségre serkent, hanem igen sokan egyszerűen szerencsés kon- jukturanak tekintik azt, melyet gőzerővel a maguk javára kihasználni sietnek. Ujjal mutathatnánk azoknak nagy számára, kiknek sívár lelkét még a mostani idők is teljesen érintetlenül hagytak, akik az ezer sebtől vérző hazaért némi áldozatot hozni ma sem képesek és a közkötelezettségek alól még azok is, kik a legszerencsésebb anyagi helyzetben vannak — példa rá a hadi. do most folyó tárgyalása — ravasz fortélyokkal kibújni nem átal- lanak. Nehéz, kivételes időket élünk és a kivételes hatalom, amelynek gyakorlásával az ország ügyeinek a rendkívüli viszonyokhoz alkalmazkodó gyors és sikeres elláthatása végett a kormányt fölkellett ruházni, súlyos gondokat, emberfölötti munkát hárított a kormánynak immár viharedzett vállaira. A kivételes hatalomból eredő kormányintézkedéseket minden esetben a legtisztább hazafias szándék és a közérdek sugalta és ha voltak közben hiányos, téves, avagy elkésett rendelkezések, ám kimondhatja, hogy a fölmerült nagy és nehéz feladatokat, amelyeknek egész tömkelegét naprol-napra, óráról-órára hozták felszínre az előre nem látható, néha lavinaszerűen jelentkező események, más alaposabban, több hozzáértéssel avagy közmegelégedésre intézte volna el. Ezekben a nehéz, válságos, kivételes időkben megnyugtatóig kell, hogy hasson a lelkekre, hogy a kormány élén egy puritán egyéniségű, kivételes szellemi kvalitásokkal biró férfiú áll, aki az ország hajóját, minden vész és vihar közepette, szilárd kézzel, erős lélekkel és rajongó honszerelemmel irányítja. Háborús vasúti menetrend. • Pár nap óta megint felfordult a mi vasúti közlekedésünk. Amilyen szerencsétlen a mi vonatunk járása békés időkben, ugyanolyan a háborúban. A Szekszárdra reggel érkező vonatot, amely a postát hozza, egyszerűen beszüntették, úgyszintén a S:eks:árdról délután 5 órakor Sárbogárd felé induló vonalot hatályon kívül helyezték. Ezek szerint Szekszárdra naponként csak egyszer érkezik vonat es pedig a déli tél 12 órai vonat, amely azonban, most már rendszeresen 2—3 órai késéssel, csak délután 2 óra körül érkezik varosunkba, innét pedig csak fél tizenkettőkor indulhatni Sarbogárdra. Azt mi elég sokszor prédikáljuk, hogy a háború alatt az igényeket le kell szállítani és közérdekből mindenféle megszorításhoz zokszó nélkül keli alkalmazkodni. Azonban, bogy fejtetejére állíttassák minden — amin kis jóakarattal és körültekintéssel lehelne Begiteni — az még sem járja. Ameddig nem lehet máskép, ám • árjon csak egy vonat, de legalább ez járjon rendesen, ne pedig lehe- teUenül rendszertelen beosztással. Nem győzzük a közönség, főleg ped g kereskedőink, gazdáink panaszát hallgatni, hogy már 8—9 hét óta a mi állomásunkon nem vesznek fel áruküldeményei el, ami a gazdasági és üzleti élet óriási kárával jár, főiee most, hogy a gabona és borszí.llitási idény megkezdődött. Ilyen menetrend mellett es ilyen forgalmi viszonyok között a borve-
