Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-01-24 / 7. szám

2 '! ülnavarmegye és a kozerdfk !S19 ia.’.uár 24 lent. Dobnótól délre az ellensége ma reggel erős tüzérségi előkészítés után megtámadta állásain­két. Súlyos veszteségeivel vertük vissza. Olasz hadszíntér. A tolmeini hídfőnél, a karni hegyhát nyugati szakaszain és a tiroli harc­vonal egyes pontjain tüzérségi harcok folytak. A Flitsch szakaszon, a Rombon lejtőjén egy gyen­gébb ellenséges osztag támadását vertük vissza. Egy repülőnk az olaszok Borgóban lévő raktá­rába bombákat dobott le. Délkeleti hadszíntér. A montenegróiakfegy- veretétele folyik. Az ország számos pontján le­tették a fegyvert. Montenegró északkeleti harc vonalán a legutóbbi napokban több mint 1500 szerb adta meg magát. Csapataink megszámolták Antivári és Dulcigno adriai kikötőket Höfer altábornagy, •’vezérkar f önökének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, január 23. A nagytőhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : Neuvillenél Arrastól északra csapataink sikeres aknarobbantás után elfoglalták az ellen­ség legelői levő állását 250 méter szélességben, 71 franciát elfogtunk. Az Argonnokban rövid kézigránátharc után elfoglaltunk egy ellenséges árokrészt. A BelforHóI keletre levő katonai tele­pekre bombákat dobtunk. Keleti és a balkáni hadszíntér. A hely­zet változatlan. A legfelsőbb haduezetőség Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefeié úrnő kezdeménye­zésére megindított gyűjtés folytán, újabban a kö­vetkező adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : Razga Lajos plébános gyűjtése Zom­bán magánosoktól és iskolásoktól K 42.28 Eddigi gyűjtésünk: „ 18334 56 Összesen : K 18376 84 A hadbavonultak választójoga. A választójogi törvény szerint az 1917. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének kiigazítását ez év március ha vában meg kel kezdeni. Evégből a törvény által előirt Írás olvasás vizsgáját február havában meg kell tartani mindazok részéről, akik iskolai bi- zonyitáánnyal igazolni nem tudják, hogy legalább négy elemi osztályt végeztek. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a törvényhatóságokat kör­rendeletben felhivta a februárban megkezdendő Írás és olvasási vizsgák előkészítésére. A választói jogosultsággal bírók nagyrésze bevonult és igy kénytelennek látszik, hogy a mostani állapotok mellett megfelelő választói Nincs az a bécsi pirosító, amely az arcra mázolva különb hatást tudna produkálni, mint ezeknek az uraknak a perzselő tekintete, Nagy félve, hangját alig hallatva szólalt meg a lány : — Isvolite na dobroőai! Éljen az Ancsurka, éljen az Ancsurka ! Még a rumot is neki kellett a teába öntözni. Bandi nem állta meg, hogy egy jóizüt ne csípjen a a lányka húsos orcáján. Nem igen tetszhetett neki e bizalmaskodás, mert boszankodva csapott a tolakodó kezére. Ez azonban csak olaj volt tűzre I A széket magaalól kirúgva, tárt karokkal, csókszomjas ajakkal ro hant a lány felé. Ennek már nem volt ideje me­nekülni. Hevesen magához szorította. Ajka már- már az ajkát kereste, midőn az fájdalmasan, de — erőteljes férfihangon felórditott: — Jaj hadnagy ur nebántson 1 S parókáját földhöz csapva, rohant ki a szobából Laci főhadnagy — lányarcu pucérja. A társaság beavatott tagjainak hatalmas, szűnni nem akaró kacagása, éljenzése kisérte a jelenetet. Szegény Bandi, szegény leforrázott Bandi, akiiek rovására oly kitünően mulatott e társaság, magát megboszulandó, dupla rummal itta ez este a teát. Nemsokára ezután szétoszlott a vidám tár­saság. K llemes és kellemetlen emlékekkel. öreg este volt már. Szép holdvilágos est. A legénység rég pihenőre tért. Csak az inspek­cióé járkált künn a Dekkungok körül fel s alá, halkan dudor iszva: — Hej Zsuzsikám. hej Zsuzsikám Egy pici csók kellene már. . . f... kellene már I ^Schmidt Jenő. névjegyzéket nem lehet összeállítani. Oly hírek kerültek szóba, hogy ezen ok miatt az irás- vizsgákat és általában a névjegyzék kiigazítására vonatkozó intézkedéseket elhalasztják. — Erre vonatkozólag illetékes helyről a következő fel­világosítást adták : Sem a februári irásvizsgák, sem pedig általában a névjegyzék kiigazítására vonatkozó intézkedések elhalasztása tekintetében nem tör­téntek intézkedések és nem is fognak történni, mert a névjegyzék amely igy készül, még nem végleges, ha a hadbavonultak közül sokan ki is maradnának most belőle, vége felé amikor a jegyzék végleges lezárásának határideje eljön, még mindig lesz alkalom bevenni őket is. Sőt, ha a hadiállapot még ezutánis tartana, a had bavonuítak választójogának megadásáról a kor- rnáuy kölön rendeletel fog intézkedni. Az, hogy valaki hadbavonulása miatt nem jelenhet meg a vizsgáztató bizottság előtt, természetesen nem ok arra, hogy választójogát elveszítse Katona, aki nem a harctéren ha) mes. — A tamásii titokzatos eset. — A rendőri hatóságoknál az már ismeretes, hogy a rendkívül szenzációs események mindig nagy ünnepeken történnek, mintha csak a vélet­len el akarná rontani a tisztviselők ünnepjeit, vagy próbára akarná tenni őket, vájjon mind­egyik őrhelyén van e olyankor is. Ilyen eset tör tént Tamásiban is a szent estén, abban az órában, mikor a családok a karácsonyfa körül állnak. A rejtélyes eset csak most lett egészen felderítve, mert a tanuk vasutasok, akik állandóan utaznak és csak most voltak Veszprémben kihallgathatók. A szomorú esemény igy folyt le : December 24 én estefelé dr. Freyler Károly járásorvost egy rendőr a községházához hívta azzal, hogy egy katona a fogságban megfulladt Az orvos azonnal oda sietett, de csak a beállott halált konstatálta. A redőrök előadása szerint az illető katonát Erdélyi állomás főnök adta át bekisórés végett, mivel a vonaton garázdálkodott. A dühöngő embert nagynehezen behozták a községházára és a fogházba zárták- Ugylátszik a megmotozás dacára maradt nála néhány szál gyújtó, ezzel meggyujtotta a szalmazsákot, mely­nek füstjében megfulladt. A szerencsétlen ember kínjában a pries alá bujt és ott halt meg. Sze rencse, bogy a füstszagot még idejében észrevet­ték, mert talán az egész ház elégett volna. Baranyai csendőrjárá'íőrthester reggel jelen tette az esetet a szolgabirói hivatalnak, honnan Reich tb. főbíró jelent meg a helyszínén. Mindenekelőtt megállapította, hogy alaptalan az időközben elterjedt híresztelés, mintha a rend­őrök okozták volna rugdalással és puskatus- Utésekkel a halált, mert a hullán ennek nyoma sem volt, épp úgy lehetetlen az is, hogy csupán ennek leplezése végett gyújtottak ők maguk tü­zet a fogdában, mert a tűz belül, közvetlen az ajtó előtt volt, amely már égni is kezdett. A szegény ember nyilván rést akart égetni, melyen át kimenekülhetne. Reich tb. főszolgabíró az esetről táviratilag értesítette a kaposvári, mint legközelebbi katonai állomás prancsnokságot, honnan bizottság szállt ki és megengedte a hulla eltemetését. A nyomozás azután a következőket derí­tette ki. Az illető Herezeg Ferenc budapesti illetőségű népfelkelő az esztergomi fogolytábor­ból, aki hadifoglyokat kisért Érténybe és onnan be akart vonulni állomás helyére. Ságnagykónyi állomáson égő pipával beült egy harmadosztályú női szakaszba, melynek utasait durva káromko­dásokkal kikergette. A jegyvizsgáló kalauz figyelmeztette, hogy ez női szakasz, mire kirán­totta oldalfegyverét és nyakán meg akarta szúrni a kalauzt. A kalauz azonban kicsavarta a kézé bői az oldalfegyvert. Herczeg ekkor kiment a folyosón hagyott puskájáért és azt megtöltve a kalauzra fogta. A lármára azután odasietett a vonatvezető ^8 egy fékező, hárman elvették a puskát a duhöngőtől és elindították a vonatot. Hat órakor este a vonat Tamásiba érkezett, ahol Herczeg kiszállt, mert azt mondta, gyilko­sok utaznak a vonaton. Miután itt durván sérte­gette az állomásfőnököt, az átadta az ügyeletes rendőrnek, hogy kisérje be. — Ez azonban nem ment simán, mert a tomboló ember útközben többek közt bement Sckwarcz Dávid fűszer- kereskedésébe és ott egy vasúti ablaküveg be­törése folytán megsebzett kezével mindent be- vérezett és nagy botrányt csinált. Végre mégis sikerült bevinni a börtönbe, ahol tovább dühön­gött és végül, ugylátszik, a szabadulásnak azt a tervét eszelte ki, mely halálát okozta. Megállapította a nyomozás, hogy Herczeg Ferenc mindössze egy iólliter bort ivott és vala­mennyi tanú állítása szerint, nem annyira részeg, mint inkább elmebeteg benyomását tette. A puhatolás megcáfolta azt a mendemondát is, hogy a szerencsétlen ember egy nőt akart a vasutasok támadása ellen megvédeni, e miatt fegyverezték le és e feletti elkeseredésében okozta dühöngését. A főszolgabíró megkereste a fogolytábor parancsnokságot az irányban is, hogy az illetőn ott ntm észlelték e elmebaj tüneteit, de ez ideig választ nem kapott. A szomorú karácsonyesti esemény Tamási­ban sok szóbeszédre adott okot, a nyomozás azonban teljesen tisztázta a dolgot: a szegény ember egészen maga okozta szerencsétlenségét. Az természetes, hogy egy tomboló őrült bekisé- rését Lem lehet keztyüs kézzel végrehajtani, ki­vált, ha azt nem tanult és megfelelően felszerelt mentők; hanem egyszerű községi rendőrök végzik. A személyazonosság megállapítása nem volt könnyű, mert az elhunytnál papírok nem voltak és vegyes egyenruhájából még a csapatteste sem volt megtudható. Trénkabátot és gyalogsági nad-: ragot viselt, fegyverzetét pedig a vonat magával vitte. N. K. HÍREK. — Királyi kitüntetés. A hivatalos lap közli, hogy a király a háború folyamán kifejtett különös tevékenységéért, Késmárky Dezső fiumei határrendőrkapitánynak, vármegyénk szülöttének, a Ferenc József rend lovagkercsztjét adományozta. — Előléptetés. Kreskag József hátai ta­nító, honvéd zászlóst, aki a múlt évi téli had­járatot az orosz harctéren végig küzdötte és több Ízben kitüntette magát, hadnaggyá léptették elő. — Biróválasztás. A Mözs községben elhalá­lozás folytán üresedésbe jött bírói állásra Klem Gáspár választatott meg. — Két kitüntetett 17 és. Dr. Váínosi Ernő bonyhádi ügyvédnek két fia is küzd az olasz harctéren. A vitéz fiuk közül Vámosi Tibort, ki eddig ezredutásztiszt volt s most zászlóalj- segédtiszt, már hónapok előtt az ellenség előtt teljesített kiváló szolgálatai elismeréséül soron- kivül zászlóssá léptették elő és karácsonykor a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. A másik fiú, Vámosi Endre pedig mint szakaszparancsnok, az ellenséggel szemben tanúsított kiválóan bátor és vitéz magatartásáért szintén soronkivül, zász­lóssá lépett elő és a II. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Az érmet József főherceg személyesen tűzte a mellére. József főheraeg a kitüntetések kiosztása alkalmával, a hadosztály­hoz intézett beszédében kiemelte, hogy a 17-esek- nek az egész Doberdón egyik legnehezebb fel­adatuk volt, melynek kiválóan megfeleltek s be­szédét igy fejezte be: „17-esek San Michele, San Martinó hősei! Azt az egyet véssétek szive­tekbe, lelketekbe, hogy büszkeségem vagytok !“ — Ügyvédi kamarai közgyűlés. A pécsi ügyvédi kamara február hó 20-án délelőtt 10 órakor a kamara helyiségében (Széchenyi tér 17. szám) rendkivüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Az 1909: X. t. c. 55. §-a értelmében meg­alakítandó Pécs városi felszólamlási bizottságba az 1916. év tartamára egy rendes és egy póttag megválasztása. 2. Az országos ügyvédi gyám és nyugdíjintézet közgyűlésébe az 1916 és 1917. évek tartamára kiküldendő egy tagnak az 1874. XXXIV. t.-c. 23. §-a szerinti megválasztása. — A vak katonák részére. A vak kato­nák részére Wigand Edith urhölgytől 20 koro­nát vettünk. Rendeltetési helyére juttattuk. — Jótékonycélu adomány. Kunffy Károly fácánkerti nagybirtokos az Egyesült Szekszárd- Tolna-megyei Nőegylet céljára 100 koronát ado­mányozott, mely kegyes adományért az egylet elnöksége szegényei nevében hálás köszönetét mond. — A szekszárdi népkonyha, mint érte­sülünk, ez évben is január hó 3-án kezdte meg XXIV. évi áldásos működését. Ha valamikor, úgy különösen most van létjogosultsága ezen emberbaráti intézménynek, mely Bezerédj Pál valóságos belső titkos tanácsosnak, az országos nevű nagy emberbarátnak kitűnő vezetése alatt működik. Naponta 150—160 tál meleg ételt és kenyeret osztanak ki a város szegényeinek. A főzést és kiosztást az ovodaegyesület neme szivü alelnöke Triebler Ilona és a kedves testvérek fáradhatatlan buzgalommal teljesitik. — A negyvennégyesek köszöneté a harc­térről. A mai posta messze Oroszországból a következő levelet hozta címünkre: „Oroszország, 1916 január 14, Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Somogy- és Tolnavármegyék ama t. közönségé­hez intézzük jelen sorainkat, akik oly szívesek voltak s bennünket a karácsonyi ünnepnapok alkalmával szeretetajándékukkal fölkerestek. — A már oly megszokott szürke hétköznapok után végre egy ünnepnap, — igen, — azon

Next

/
Thumbnails
Contents