Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-07-20 / 56. szám

2.

korosáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Elvárja a városi tanács mindenkitől, hogy a közélelmezés biztosítása érdekében kötelességévé tett rendelkezéseket hazafias bazgósággal a legpontosabban betartja és büntető eljárásra alkalmat adni nem fog.

Fémtárgy átvételi bizottságok vármegyénkben.

A honvédelmi miniszter a fémtárgyak rekvirálásának megkezdését e hó 18-ára határozta el. Vármegyénk alispánja ez ügyben már ki is bocsátotta a rendeletet, amely szerint a vármegye területén a következő bizottságok működnek :

I. Szekseárd városban működik egy bizottság:

Elnök : Schultz Gusztáv törvhat. biz. tag, szekszárdi lakos. Szakértő : Wagner Károly szekszárdi lakos.

II. A központi járásban működik három bizottság és pedig:

1. Székhely ; Bátaszék, hozzátartoznak, Alsónána, Várdomb, Báta, Alsónyék. Elnök: Taffner János törvhat. biz. tag, bátaszéki lakos. Szakértő : Ritter Bálint bátaszéki lakos.

2. Székhely: őcsény, hozzátartoznak Decs és Sárpilis. Elnök : Kardos István törvhat. biz. tag, őcsényi lakos. Szakértő : Kovács Benő őcsó- nyi lakos.

3. Székhely : Tolna, hozzátartoznak Mözs, Sióagárd, Harc, Simon- major, Szedres, Gindlicsalád. Elnök : Krausz Béla törvhat. biz. tag, tolnai lakos. Szakértő: Szohner Sándor tolnai lakos.

III. Völgységi járásban működik egy bizottság.

1. Székhely: Bonyhád, hozzátartoznak a völgységi járásbeli községek. Elnök: Dr. Eibach Kornél törvhat. biz. tag, bonyhádi lakos. Szakértő : Fritsch Sándor bonyhádi lakos.

IV. Dombóvári járásban működik egy bizottság.

1. Székhely : Dombóvár, hozzátartoznak a dombóvári járásbeli községek. Elnök: Bölöny Ödön törvhat. biz. tag, dombóvári lakos. Szakértő : ifjú Ivanics Antal dombóvári lakos.

V. Tamási járásban működik egy bizottság.

1. Székhely: Tamási, hozzátartoznak a tamásii járásbeli községek. Elnök : Hirsch Ignác törvhat. biz. tag, tamásii lakos. Szakértő : Bélák János tamásii lakos.

VI. Simontornyai járásban működik négy bizottság és pedig:

1. Székhely: Simontornya, hozzátartoznak, Pálfa, Kisszékely, Nagyszékely és Tolnanémedi. Elnök : Be- reczk István törvhat. biz. tag, simontornyai lakos. Szakértő: Gottlieb Sándor simontornyai lakos.

2. Székhely Gyönk, hozzátartoznak : Görbő, Belecska, Keszőhideg- kut, Miszla, Udvari, Varsád, Sza- kadát és Szárazd. Elnök: Bévárdy Lajos törvhat. biz. tag, gyönki lakos. Szakértő: Schmid Ferenc gyönki lakos.

3. Székhely: Hőgyísz, hozzátartoznak Diosberény, Duzs, Kalaznó, Murga és Kéty. Elnök : Téry Aurél törvhat. biz. tag, hőgyészi lakos. Szakértő: Dürr Henrik hőgyészi lakos.

4. Székhely: Kölesd, hozzátartoznak Sárszentlőrinc, Uzdborjád, Kistormás, Medina és Felsőnána. Elnök : Hesz Lajos törvhat. biz. tag, kölesdi lakos. Szakértő: Krausz Samu kölesdi lakos.

VII. Dunaföldvári járásban működik két bizottság és pedig:

1. Székhely: Paks, hozzátartoznak : Dunakömlőd, Bikács, Györ- köny, Nagydorog, Kajdacs, Fadd, Pusztahencse, Gerjen, Dunaszent- györgy. Elnök : Kalmár József törv. hat. biz. tag, paksi lakos. Szakértő: Hütter Nándor paksi lakos.

2. Székhely: Dunaföldvár, hozzátartoznak : Bölcske, Madocsa, Németkér és Kistápé. Elnök : Berky Ignác

TOLHA VÁRMEGYE ól a KÖZIEDC£

törvhat. biz. tag, dunaföldvári Lakos. Szakértő : Dörr Ferenc dunaföldvári lakos.

Minden bizottságnak tagja még az érdekelt község elöljáróságának (város tanácsának) egy kiküldötte s a katonai hatóság képviselője.

A sertések és sertéstermékek leMnoM) fin.

Forster Zoltán alispán a sertések és sertéstermékeknek az eladók által követelhető legmagasabb árát a vármegye területén a következőkép állapította meg:

a) Élősertésekért olyan esetre, amikor az eladás nem a tenyésztés helyén (ab istálló, ab szállás), hanem piacon történik:

1. a 60 kilogrammnál nehezebb, de legfeljebb 90 kgrm. súlyú sertésnek a hizlaló, vagy az állattartó részére történő eladásánál élősúly kilogrammonként, levonás nélkül 6 K 30 fillér;

2. 'bármilyen súlyú sertésnek levágás céljából történő eladásánál vágásúig kilogrammonként, amely a kormányrendelet 2. szakaszának első bekezdése szerint számítandó, 7 K 20 fillér.

b) Leölt sertésért, akár egészben, akár féldarabban való eladásnál a tisz- tasulg kilogrammjáért 7 korona 50 fillér.

c) Sertéstermékekért kilogrammonként :

1. a termelő és viszontelárusitó közötti forgalomban :

Sózott szalonna _______8 K 50 f

Fü

stölt, paprikás, főzött

szalonna ________... 8 K 80 f

Fü

stölt sonka ________ 8 K 80 f

Fü

stölt oldalas _______6 K 60 f

Fü

stölt karaj ___ 6 K 80 f

Sza

lámi .................... 8 K 30 f

Di

szuósajt ___________ 7 K 20 f

Ny

ers kalbász ......... 7 K 20 f

2. a kiskereskedelmi forgalomban, vagyis közvetlenül a fogyasztó részére való eladásnál:

Sózott szalonna ________9 K 80 f

Fü

stölt, paprikás, főzött

szalonna ___________ 10 K — f

Fü

stölt sonka _______ 10 K — f

Fü

stölt oldalas 7 K 60 f

Füstölt karaj ________ 7 K 80 f

Sz

alámi_____________9 K 50 f

Di

sznósajt ___________ 8 K 30 f

Ny

ers kalbász ________8 K 30 f

Az elsőfokú hatóságokat felhatalmazta az alispán, hogy saját hatóságuk területén az általa fentebb megszabott legmagasabb áraknál alacso nyabb árakat állapítsanak meg.

Aki ezen rendelkezés árszabása ellen vét, kihágást követ el és a 2249. 1916. M. E. számú rendelet 10. szakasza értelmében büntetendő.

FäldspeKulönsoh üzelmei.

A magyar földmives ma ké^ kézzel verekszik, de ha száz keze volna: mind a százban kardot tartana. Amikor pedig ilyen nagy nemzeti munkában van: lelkiismeretlen földspekulánsok éppen ekkor akarnak a nyaka köré hurkot fonni. A földjére éhes kufárok levelekkel árasztják el a csatatereken küzdő kisbirtokosokat, azzal ijesztgetve őket, hogy a földbirtok a háború követ« keztében elveszti értékét, jóakara- tulag figyelmeztetik a kisgazdákat, adjanak túl a földjükön, mert most még jó áron eladhatják s a vevő csak az ő javukat akarja.

Ez az üzérkedés pedig olyan arányokat kezd ölteni, hogy arról a hadvezetőség is tudomás szerzett s nyomban a legerélyesebben intézkedett az ilyen csalárd alapra fektetett üzérkedések és károsítások meggátiása érdekében.

Bizonyos, hogy a háború a szociális és gazdasági életben rengeteg sok szennyet kavart föl, de hord- erejében ahhoz egy sem fogható, amely éppen a kis birtokos magyarságot akarja a legperfidebb módon földjétől megfosztani. A kisbirtokos magyarságot, a legnagyobb állam fönntartó erőt, melynek ereje és fontossága csak most a háborúban tűnt ki igazán. És éppen most akarják gyalázatos és bizonyára szervezett üzérkedők a kisbirtokost földjétől megfosztani, most, amikor állami közéletünk osztatlan figyelme fordul a földnélküli földmivesek felé, hogy a nagybirtokból miképpen kellene őket földdel ellátni.

A hadvezetőség szerint nemcsak a fronton, hanem itthon is folynak az üzérkedések, a csábitgatások, a földek összevásárlására, s a hazát védő kisbirtokosok lába alul a földnek kivonására.

Bízunk földmiveseink józan eszében, hogy ha olcsóbb lenne a föld, akkor drágán nem vásárolnák össze.

Clpőtalp Ö Me.

Egyik fővárosi lapban azt azjideát vetette fel egy ismert nevű mágnásunk, hogy a hazatérő harcosainkat — kutyabőrös nemes-levéllel várjuk, azzal tüntettesse ki a kormány a hős katonákat.

Sokkal magvasabb ennél Prohászka püspök javaslata, hogy a visszatért csonka-béna hősöket ne engedjük verklivel házalni, de adjunk nekik földet. Földet, amelyért küzdöttek, amelyet megvédtek, megtartottak.

Amig a két idea felett pro et kontra folyt a vita, közben Teleszky miniszter megcsinálta az itthon levőkről való gondoskodás tervét s le is tárgyaltatta a képviselőházzal a tisztviselők megsegítését, sőt egy lépéssel tovább is ment, megnemesi- tette a talpbőrt, azaz, hogy a cipő- talpalás művészetét.

Egy előtte szóló képviselő felhívására válaszolva azt mondotta : örvend, hogy ebben a háborúban van egy magyar birája, aki megtanult cipőt talpalni azért,- hogy gyermekei lyukas cipőben ne járjanak.

Ezt a mondását a miniszternek túlságosan félreértették és nagyon is fólremagyarázták. Hogy igy — úgy, a bíráknak nem az a hivatásuk, hogy cipőt talpaljanak. Hát természetes, hogy nem az. De azért, ha egy biró, a maga szabad órájában magetetszéséből cipőt talpal, az a maga valóságában és ezekben a szörnyű nehéz időkben egyáltalában nem szégyen, nem dehonesztáló, sőt éppen olyan dicséretreméltó, mintha egy méltóságos grófnő megtanul ruhát foltozni, avagy akármely úri ember leánya manapság fatalpu szandálban elmegy a piacra bevásárolni.

Az egész nem egyéb, mint alkal mazkodás a mai nehéz viszonyokhoz.

A miniszter is éppen igy értette és igy is mondotta ezt, mikor beszéde további folyamán dicsérőleg hangsúlyozta, hogy az a derék biró „jelképezi“ az egész magyar középosztály hangulatát, amely hangulat kell, hogy kialakuljon nemcsak a tisztviselői karban, hanem a társadalom minden rétegében, hogy ezekben a nehéz háborús időkben mindenkinek bizonyos lemondást, önmegtartóztatást, önfegyelmezé3t, áldozatkészséget kell tanúsítania.

Majd jönnek jobb napok is! De mig ezek a súlyos idők tartanak: alkalmazzuk ehhez magunkat. Ez a legkevesebb, amit tőlünk a haza elvárhat.

Hát mindezt a szép fejtegetést szószerint mi is aláírjuk. Volna azonban annak is módja, hogy a magyar törvényszéki bírónak ne kelljen cipőt talpalnia. Ausztriában se talpal, Németországban még kevésbé, mert ott éppen fele árért lehet kész cipőt kapni és tizedrész árért a rosszat megtalpaltatni. Nálunk azonban mint mindent, a cipőtalpat is a spekuláció vette kezébe s a mikor az árát hallatlanul felverte, a csizmadiák és suszterek is elgondolták, hogy ők is

szabadon zsarolhatnak. Ezért sürgetik már egyes vármegyék a bőr, sőt a munka árának is a makszimá- lását. Valóban itt az ideje, hogy cipőtalp ő fenségét leszállítsuk a bakról és megfosszuk uralkodó hercegi rangjától és ismét közönséges aszfalt taposóvá tegyük. Már minálunk is volt eset, hogy két cipőtalpalásért 56 koronát fizettek. Mivel pedig a mai talp egy vagy másfél hónapnál tovább nem igen tart 8 minden tisztviselői családban havonta akad egykét pár talpalni való, el lehet gondolni, mekkora gondot ad ez minden felé. Nem sokára majd nem csak a törvényszéki biró urak, de talán még a táblai elnök, az alispán, a miniszteri tanácsos, sőt a kúriai bírák is talpalni fognak. Pedig a talpalás csak félmunka. Csináljunk tehát egészet. Verjünk a talpára egy pár embernek jó huszonötöt, vagy öt- venet és ezzel megszűnik a nagyságos, sőt méltóságos cipőtalpalás, s a magyar nemességet megint csak kutyabőrre és nem a vastag cipő- talpbőrre Írják . . .

1916. julius 20. ___

HÍ

REK.

— Arany érdemkereszt. A Király f. évi június hó 25 én kelt legfelsőbb elhatározásával, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül Lichter Miksa posta- és távirdatisztnek, beosztva a munkácsi postahivatalhoz, az arany érdemkeresztet, a vitézségi érem szalagján adományozta.

— Kitüntetések. Halász Gyula, volt szekszárdi állatorvos, Kemény Adolf m. kir. adóhivatali főtiszt veje, az orosz harctéren az arany érdemkereszttel lett kitüntetve.

Szabó Antal vármegyei irodasegédtiszt, aki előbb a balkáni harctéren küzdött, most pedig a dóltiroli fronton szolgál, mint a 17. népfölkelő gyalogezred törzsőrmestere és ez idő szerint itthon van szabadságon, „az ellenség előtt tanusitott bátor magatartásáért“ a kis ezüst vi- tézségi éremmel tüntettetett ki. —■ A kitüntetésnek a hadseregparancsban történt kiadásáról a vitéz törzs- őrmestert századparancsnoka: Imko- vich Győző főhadnagy levélben értesítette, gratulálva a <jól megérdemelt> kitüntetéshez és megküldetve Szekszárdra • a vitézségi érmet. — Levélben gratuláltak bajtársai is. a baj társak leveléből közöljük a következő részt: „Ha szabadságod letelt s a haza iránti kötelezettség ismét vissza hiv közibénk, örömmel, tárt karokkal várunk“. — Vajon kell-e ennél meggyőzőbb bizonyíték a magyar katona hazaszeretetére és kötelességtudó önfeláldozására ?

— Főszolgabíró szabadsága. Rassovszky Julián a dunaföldvári járás főszolgabirájaegészségének helyreállítása céljából 3 havi szabadságot nyert, mely időre a hivatal vezetésére dr. Hagymássy Zoltán tb. főszolgabíró, Szekszárdról rendeltetett ki Paksra.

— Jegyzőválasztás. Tolna község képviselőtestülete az Antal István elhalálozása folyamán megüresedett anyakönyvezetői-jegyzői állásra He- tgéssy Lajos tolnai segédjegyzőt választotta meg.

— Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága f. óv julius .29-én d. e. 10 órakor, Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével ülést tart. Az állandó választmány ülése pedig jul. 28-án, d. e. 9 órakor lesz.

— A lt évesek bevonulása. Félhivatalosan jelentik, hogy Magyarországon az 1897. évfolyamba tartozó alkalmasnak talált népfólkelésre kötelezettek nagy részét augusztus 1-ére és pedig személyenkint behívó jegy utján fogják behívni.

— Kirendelés. Rakasd község jegyzői hivatalába ifj. Szakács Imre mórágyi lakos dijnőkul rendeltetett ki.