Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-06-01 / 44. szám
XXV». (XII.) érfolyi TßLUAVflRHEGVE ES A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Égési évre ................16 korona Fe l évre .... Negyed évre . . Egy szám ára . . Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. 8 4 16 iillér POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenklnf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: S8—II. Szert esztSség: Bezerid) litván-utca 5. szám. Ide küldendőit > lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. . Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. H 44-esekért. A 44-esek történetét nem kell megírni. Maguk írták meg vérrel, diadalmas csatákkal. Ahol legádázabb, legkockázatosabb volt a küzdelem, mindenütt ott voltak s ott vannak ma is. A dicsőség azonban nemcsak a diadal verőfényében, de vérben is fürdik. A hadtörténet legszebb lapjait az elesettek hosz- szu névsora tölti meg, de a fekete gyászszegélyen az örök dicsőség glóriás fénye mellett az elesett hősök árváinak és özvegyeinek bánatos könycseppje is keresztül csillámlik. Ezek a könyek nemcsak érezni, de beszélni is tudnak. Hirdetik az elesettek páratlan hadi tetteit, de hirdetnek mást is: az itthon életben és biztonságban maradtak emberi kötelességét, a hősök árvái és özvegyei iránt. Ezek a könyek kérnek, vagy még jobban szólva: követelnek! Az állam gondja ma még a harc eszközeinek verejtékes előteremtése. Pénz, pénz az utolsó ágyú- és puskagolyóra, a melyek a diadalmas béke véres előfutárjai. így bár a társadalom is sokat küzdja belső ellenséggel: az élettel, a drágasággal, mégis neki kell megmozdulnia. S hála Istennek már meg is mozdult. Bauer Gyula, a 44-esek népszerű ezredese látva azt, hogy az állam a jelenlegi nehéz viszonyok között a hősi halált halt katonák özvegyeinek és árváinak ellátásáról és jövőjéről kellőleg nem gondoskodhatik, mozgalmat indított a 44-esek özvegyeinek és árváinak külön özvegyi és árva alapja megteremtésére. Jeleztük már, hogy a szép célú, hazafias ügyet a budapesti Erzsébetvárosi kaszinó vette kezébe, de az ma már egész országos mozgalommá szélesedett. Egyelőre egy nagyobb művészi estélyt terveznek e hó 17-én Budapesten, a Városligeti fasor 6. szám alatt. A müvész-estély védnökei József főherceg és neje: Auguszta főhercegnő, a kiknél közelebb talán még senki sem férkőzött a magyar baka szivéhez . . . József főherceg és a 44-esek! — A magyar szivek együttdobbanása. A véres harcok vas ökle kalapálta őket össze. — Mintha a titánok pörölye aranyszeget verne az acél-gerendába . . , Tisza István gróffal az élükön, a többi diszelnök, elnök és társelnök is mind országos nevű notabilitás. Az estély sikere tehát egészen jó kezekben van. Természetesen ebből ki kell vennie a részét a mi vármegyénknek is. Mert, amikor elég helytelenül, mindenütt csak a somogyi bakát emlegetik, akkor mi rólunk is van szó. A mi fiaink ama bizonyos: „Névtelen hősök!“ Az alakuló értekezlet oda fenn Somogy- és Tolnavármegyékre külön-külön helyi végrehajtó-bizottságot küldött ki. Ott Makfalvy Géza s itt Kovács Sebestény Endre főispánok elnöklé6ével. A somogyi végrehajtó-bizottság Kaposvárott most szerdán tartotta meg ülését, amelyen a teendők előzetes megbeszélése végett résztvett Forster Zoltán, vármegyénk alispánja is. Alispánunk hangsúlyozta, hogy bár nemcsak a 44-esek nőttek ki Tolna vármegye szivéből, de a 69., 52. gyalogezrednek s a 17., 19-es honvédeknek egy része is, Tolnavármegye közönsége a legkészségesebb örömmel vesz részt a 44-esek külön mozgalmában, fenntartván majd további áldozatkészségét a későbbi időre, a többi vármegyei hősök árvái és özvegyei részére is. Nemsokára megindul tehát a nagy mozgalom a mi vármegyénkben is. Kovács Sebestény Endre főispán és Forster Zoltán alispán kérő szóval fognak fordulni a vármegye bizottsági tagjaihoz, pénzintézeteihez s egyesekhez, hogy bármily csekély adományaikat küldjék meg a dicső 44-esek hazafias, emberbaráti céljaira. A hősök nevére dobbanjon meg tehát minden szív. Tegyük az elesettek álmát nyugodtabbá, lelkiismeretünket könnyebbé. Letörleszthetlen nagy adósság terhe nyomja a szivünket. Ezeknek a nagy hősöknek kiomlott vére nélkül talán az ellenség vad hordái gázolták volna el már két évvel ezelőtt az acélos buzaszemet termő földjeinket. S ma is ők aratnának itt. így szedjük össze az áldást termő földek minden mezei virágját s kössük bokrétába a dicső 44-esek sírjára. De gondoljunk a mithologiára is. A régiek minden halottnak a szájába odatették a kegyelet obulusát, a túlvilágra átszállító Charon révésznek a számára. S minden fillér, minden korona ilyen szent obulus lesz most is, amely — biztosítja az özvegyek és árvák nehéz sorsát, igy könnyűvé teszi az elszállt hős lelkek útját — az örökélet felé. B. # A cs. és kir. 44. gy. ezred özvegy és árva alapja javára tartandó müvész-estély iránt már is országos az érdeklődés. Védnökül József főherceget és Auguszta főhercegnőt sikerült megnyerni. Diszelnökük: Tisza István gróf miniszterelnök. Hornig Károly báró vbtt., bibornok, Csekonics Endre vbtt., a M. Vöröskereszt elnöke, Jósika Samu báró vbtt., főrendiházi elnök, Beöthy Pál vbtt., képviselőházi elnök, Kosztén- jeváczi Bogát István cs. és kir. altábornagy, katonai parancsnok, Bárczy István, Budapest székesfőváros polgármestere. Elnökök : Bauer Gyula cs. és kir. ezredes, a 44. gy. e. parancsnoka, Krbek Ferenc cs. és kir. ezredes. Társelnökök vármegyénkből : Apponyi Sándor gróf vbtt., aranygyapjas tárnokmester, Bezerédj Pál vbtt., Kovács Sebestény Endre főispán, Forster Zoltán alispán. Siiliontsits Elemér képviselőházi al- elnök, Sztankovánszky János cs. és kir. kamarás, Schell József báró földbirtokos. A tolnamegyei helyi végrehajtó bizottság I elnöke: Kovács Sebestény Endre főispán. Tagjai : Forster Zoltán alispán, Apponyi Géza gróf vbtt., Sztankovánszky János kir. kamarás. Az Operaház, Nemzeti Színház és a többi kulturintézetek legelsőrangu művészei a legnagyobb készséggel ígérték meg közreműködésüket, így az Opera számos elsőrangú tagja. A Nemzeti Színházból: Beregi Oszkár, Jászai Mari, Hegedűs Gyula, Paulay Erzsi, Gál Gyula. A Vígszínházból : Varsányi Irén, Gombaszögi Frida, Góth Sándor stb. A Magyar Színházból: Fcdák Sári, Rátkai stb. Az adományok is igen szépen folynak. így: Márff'y Emil főrendiházi tag 2000, érdi Krausz Simon a M. Bank vezérigazgatója saját nevében 1000, intézete részéről 2000, csepeli Weisz Man- fréd főrendiházi tag 1000 koronát küldött Krbek Ferenc cs. és kir. ezredes, az egyik elnök kezeihez, a kihez a többi adományok is küldendők. (Lakása Budapest, Rákóczi ut 28.) A Pénzintézeti Központ alakuló közgyűlése. A pénzügyminisztérium tanácskozó termében ma délben tartotta alakuló közgyűlését a Pénzintézeti Központ. A minisztérium hatalmas terme szűknek bizonyult a résztvevők befogadására. Jóval többen, mint ezren jöttek el az ország minden részéből a hazai pénzintézetek vezetői, hogy ezzel is kifejezésre juttassák az alakulás nagy jelentőségét. Ott voltak a fővárosi intézetek vezérei, a kormány képviselői, szóval a magyar közgazdasági életnek csaknem minden számottevő tényezője. A hangulat ünnepélyes volt és a közgyűlés lefolyása méltóságteljes, miután az utolsó órában kompromisszum révéu sikerült biztosítani a választások egyhangúságát. A megnyitó-beszédet Teleszky János pénzügyminiszter mondotta, aki tudatta az egybegyűltekkel, hogy a király törvónyadta jogánál fogva dr. Schmidt József nyugalmazott államtitkárt nevezte ki a Pénzintézeti Központ elnökévé és egyúttal neki a belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Ez a bejelentés hosszantartó, lelkes tapsra ragadta az egybegyűlteket. Aztán az uj elnök elfoglalta helyét és most már az ő vezetése mellett történt meg a formális alakulás és a választások megejtése. A közgyűlés lefolyásáról szóló részletes tudósítás a következő: A választások iránt, amelynek előkészületei már betek óta foglalkoztatták az intézetek agitá- ciós tevékenységét, óriázi volt az érdeklődés, ami mellett bizonyság az, hogy az alakuló gyűlésen 1136 intézet vett részt, összesen 8208 szavazattal. Az I. Kúria (az 50 millió koronát meghaladó saját tőkével biró intézetek) részéről 3 fővárosi igazgató; a II. Kúria (20—50 millió korona saját tőkével biró intézetek) részéről 2 fővárosi igazgató és' a III. Kúriába tartozó 1200- nál több iutézet részéről, melyek 20 millió koronát meg pem haladó saját tőkével bírnak, 6 igazgató volt választandó. Az I. Kúriába igazgatókul megválasztattak: Ervin Kálmán, Fehér Miksa és Grüner Tivadar. A II. Kúriába igazgatók lettek: Simon Ignác és Székely Ferenc fővárosi igazgatók. A vidéki igazgatók részéről úgy a Pénzintézetek Országos Egyesülése, mint a Pénzintézetek Országos Szövetsége 6—6 tagot jelölt, akik óriási választási agitációt fejtettek ki, az utolsó napokban azonban sikerült a kormánynak és más illetékes tényezőknek a két párt között megegyezést létesiteaiök, hogy a mai háborús időben minden társadalmi disszharmonia nélkül oldassék meg ezen fontos kérdés. Ez a megegyezés áldozatot követelt mindkét részről, és pedig az Országos Egyesülés 6 jelöltje közül Deák Gyulát, a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatóját, Lányi Mórt, a szabadkai Délvidéki közgazdasági Bank elnök-igazgatóját és Ottenberg Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
