Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-04-27 / 34. szám
2 i'üLNAVARMEGYJE is a KÖZÉRDEK — Alispánunk a hadikölcsön érdekében. Alispánunk nagy' gonddal szerkesztett időszaki jelentésében igy emlékszik meg a hadikölcsönről: A tekintetes Törvényhatósági Bizottság minden egyes tagja tisztában van azzal, hogy az immár közel két év óta dúló világháború nemcsak hős fiaink bőven omló vérét veszi igéfivbe, hanem az egész nemzet vagyoni, gazdasági erejét is. A harctereken érettünk és oly fényes sikerrel küzdő vitéz katonáink, kik a magyar nevet a hervadhatatlan dicsőség arany him- porával vonták be, megérdemlik, hogy az itthonmaradt polgárság szükségleteikről gondoskodjék. Ez elemi kötelesség tudata mélyen bevésve él mindegyikünk lelkében, mit az eddigi hadikölcsönök fényes, az egész Világot bámulatra keltő eredményei meggyőzően bizonyítanak, mint kétségtelen tanúságai annak az őserőnek, mely a magyar nemzet minden rétegében egy évezred óta felhalmozódva lüktet és annak a sziklaszilárd akaratnak, mely a nemzeti erőforrások minden legrejtettebb atomját példátlan önzetlenséggel, teljes odaadó bőkezűséggel szervezi és állítja szembe a% minden oldalról reánk törő ellenségekkel, ragyogó diadalokat aratva felettük a legtávolabbi csatatereken is. Ezek az ország- hóditó diadalok, melyeket vitéz hadseregünk hős szövetségeseinkkel együtt kivívott, a tengernyi véráldozat, melyet harcos • fiaink a Királyért és a Hazáért hoztak és hoznak és a bátorság milliós példái, melyekkel az egész világ bámuló elismerését megszerezték, remélnem engedi, hogy most, midőn a magyar állam negyedszer fordul hadikölcsön-jegyzésért polgáraihoz, az itthon maradt polgári társadalom nemcsak megtakarított feleslegeiből áldoz a haza oltárán, hanem mindannyian, kivétel nélkül, gazdag és szegény egyaránt anyagi ;és szellemi erőnk teljes megleszitésével mindent el fogunk követni, hogy a negyedik hadikölcsön sikere megfeleljen a magyar nemzet erejének és hírnevének, mert csak igy tudjuk biztosítani azt, amit fiaink a harctereken eddig kivívtak és csak igy remélhetjük a világháború diadalmas befejezését, melyért „buzgó imádság epedez százezrek ajakán“. — ÓvodaefTjesületi gyűlés. A róm. kath. óvodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület a folyó évi április hó 28 án d. u. 3 órakor Szekszárdim; báró Schell Józsefné egyesületi elnök vezetésével, az egyesület helyiségében rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. 1914. és 1915. évi számadás. 3. 1916. évi költségvetés. 4. Tisztujitás. 5. Indítványok. — A közgyűlést megelőzőleg d. u. fél 3 órakor az egyesület választmánya ülésezik. — A közélelmezés kérdése. Alispánunk érdekes időszaki jelentése a hadikölcsön után igy emlékezik meg a közélelmezés kérdéséről: Ezen, nemzeti létünket oly mélyen érintő tárgy után áttérek minket legközvetlenebbül érdeklő fontosabb eseményre. Ezek közül első a lisztellátás, vagyis a közélelmezés kérdése, melyet mint az köztudomású, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank Részvénytársasággal kötött szerződés utján még az elmúlt évben sikerült előnyösen és az ellátandók érdekeinek megfelelően megoldanom. Az igy megalapozott helyzetet megzavarta az a körülmény, hogy a most jelzett állapotot máról-holnapra beszüntető 371/M. E. rendelet 7. §-ával kilátásba helyezett uj rendezés, mind a mai napig meg nem történt, sőt a Haditermény Részvénytársaság beavatkozása révén egészen ellenkező gyakorlat fejlődött ki’, mint amit a most hivatkozott rendelet 7. §-a alapján várni lehetett. Mert eltekintve attól, hogy a belügyi kormány a törvényhatóság gondozásába utalta a teljesen el nem látött rendezett tanácsú várost és mindazon magánosokat is, akik magánszerződések utján kívánták magukat biztosítani, valamint midazon intézményeket, vállalatokat stb. is, amelyek az egész évi szükségleteiket a kitűzött határidőn belül fedezni nem tudták, a mi miatt köz- élelmezési helyzetünknek uj feltárása vált szükségessé: közélelmezésünk ellátásába a kormány által bevont Haditermény Részvénytársaság részéről több olyan rendelkezések történtek, amelyek ellátandóink érdekeivel csak nehezen egyeztethetők ösz- sze. A Haditermény Részvénytársaságnak érdekeinket sértő rendelkezései ellen minden esetben a Belügyminisztériumhoz indokolt felterjesztéssel fordultam. Bár felterjesztéseim kellő méltatásra minden esetben nem találtak, mégis az utóbb tett kormány rendelkezésekből jogosan következtethetem, hogy a minden kezdettel természetszerűleg vele járó nehézségeken túlesve, ezen fontos kérdés is a fogyasztó közönség érdekeinek megfelelően nyer megoldást. — A Kárpátokban feldúlt tűzhelyekért. Eddig közel hat millió koronát gyűjtöttek Magyar- ország törvényhatóságai és városai a Kárpátokban feldúlt tűzhelyek helyreállításának nemes céljára. Ehhez az összeghez hozzájárultak: Borsod vármegye Nógrád „ Vas Fejér „ Heves „ Csik ,, Nyitra „ Baranya ,, Tolna „ Szabadka város Szeged „ Kecskemét „ .Miskolc ,, Hódmezővásárhely Békéscsaba . . 303.386 koronával. 178.807 )) 140 000 ff 120.000 »> 112.000 jy 100.000 U 95.201 jj 90.000 )) S0.000 í) 120.000 )) 87.540 )t 62.500 tf 50.000 ti 50.000 i) 50.000 stb. stb. — Föltámadási körmenet. Nagyszombaton este fél 7 órakor volt a belvárosi templomban a föltámadási körmenet, melyben Forster Zoltán alispán vezetése mellett, a vármegyei tisztikar is részt vett. "A diszszázadot a 6. vadászzászlóalj adta: az ünneplőkön kívül a kíváncsiskodók nagy tömege nézte végig a szertartást. — A háborús fizetési pótlék régrehajtás- íncntes. A m. kir. kormány 1282./1916. M. E. számú rendelete értelmében a háborús fizetési pótlékok végrehajtás alá nem vonhatók. A rendelet 1916. évi április hó 10-én lépett életbe. — Simontsits Elemér kitüntetése. Abból az alkalomból, hogy Ő Felsége Simontsits Elemér képviselőházi alelnököt, a bonyhádi kerület országgyűlési képviselőjét a Szent István rend középkeresztjével tüntette ki, az alispán igy emlékezik meg időszaki jelentésében: Tekintetes Törvény- hatósági Bizottság! Sokkal ismertebbek azok a szálak, melyek Simontsits Elemért Tolnavármegyéhez fűzik, sokkal általánosabban ismertek az ő érdemei, melyeket a közélet terén, ahol ő eddig működött, kiválóságával szerzett, semhogy nekem hosszasabban kellene bizonyítanom, hogy menynyire egynek érezzük magunkat közéletünk e kiváló alakjával és hogy mily örömet okoz [nekünk az osztályrészül jutott királyi kitüntetés. A legmagasabb helyről jövő ez elismerés csak fokozza a mi iránta érzett bizalmunkat, hisz a mi szerény sorainkból nőtt ő ki, minket vezetve fejtette ki fényes tehetségeit és emelkedett oda, mi csak kiváltságosoknak jut osztályrészül. A vármegye közönsége nevében benső örömmel üdvözlöm Ő méltóságát, kifejezve azon erős meggyőződésemet, hogy mentői magasabbra jut a magyar közélet pantheon- jában, annál több előnyére és dicsőségére fog válni szeretett Tolnavármegyénknek. .— Választás. Kuru.cz Gyula komáromi ref. segédlelkészt a pálfai gyülekezet rendes lelkészéül hívta meg. A* uj lelkipásztor augusztus hó 1-én foglalja el állását. — Műkedvelői szinielőadás. A szekszárdi Kath. Legényegylet folyó hó 30-án, vasárnap zaját helyiségében szinielőadást rendez. Színre kerül: „A vén honvéd álma" 3 képben, „A rongyos katona“ 2 képben és szavalatok. Belépődíj: I. hely 1 K 40 f., II. hely 1 K. Állóhely 60 fillér. Kezdete este 8 órakor. A rézgálic kérdésről az alispán jelentésében igy emlékezik meg: „Nem kevésbbé fontos, a rézgálic kérdése, melyre vonatkozólag kiadott rendeletem, mely köztudomású, teljes tájékozást nyújt. Azóta egy zavaró körülmény merült fel és pedig az, hogy a kilátásba helyezett 1400 q rézgálic helyett egyelőre csak 1000 q engedélyeztetett. Örömmel jelentem azonban, hogy felterjesztésemre újabban a Földmivelésügyi miniszter ur az elmaradt 400q-t is rendelkezésünkre bocsájtotta. Tekintetes Törvény- hatósági Bizottság! E kérdéssel kapcsolatban őszintén be kell vallanom, hogy az 1400 q rézgálicot a vármegye szőlőterületeihez viszonyítva nem mondhatom elégnek. A szőlős gazdáknak a legnagyobb takarékosággal kell felhasználniok a valóban jutányos árban rendelkezésökre bocsájtott rézgálicot, amelynek becsét épen az adja meg, hogy a mai termelési és szállítási viszonyok között nagyobb készleteket nem szerezhetünk be. Tekintettel azonban a szőlő kultúrára, mely Tolnavármegye kiterjedt borvidékein a lakosság főkereseti forrását képezi, felterjesztést tettem a kormányhoz, hogy még több rézgálic meny- nyiséget bocsásson rendelkezésemre és bár tudom, hogy e kérés teljesítése nagy nehézségekbe ütközik, hiszem és reményiem, hogy a földművelésügyi kormány jóakarata a lehetőség határai között tekintettel lesz a szőlős gazdák szükségletére és mindent el fog követni, hogy a nemzeti vagyon egy tekintélyes részét képező bortermelésünk, rézgálic és megfelelő permetező szerek hiányában teljesen tönkre ne menjen.“ — Népfelkelői szemleterv változás. A tamásii járásban az 1898. évbeli születésű nép- fölkelők bemutató szemléje április hó 29-ére. a vármegyei tavaszi közgyűlés napjára esik. — A közgyűlésre való tekintettel, a vármegye alispánja felterjesztést tett, hogy említett napon ne tartassák meg a népfölkelői szemle. A honvédelmi miniszter a fölterjesztésnek helyt adott és megengedte, hogy a tamásii járásban a sorozó bizottság április 30-án és május 1-én működjék. — Vármegyei költségvetés. A belügyminiszter most küldte le a vármegyéhez a háztartási alap 1916. évi költségvetését. Egyes tételeket, állami javadalmazás hiányában, redukált a miniszter. A háziszolgák évi fizetésének 500 koronáról 720 koronára való felemelését azonban engedélyezte. A mai nehéz megélhetési viszonyok mellett, ez természetes is. — Hadikölcsön. A hadikölcsön jegyzés akadálytalan lebonyolitása érdekében a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy az április hó 29-ike és junius 5-ike közé eső vasár- és ünnepnapokon a bankok és pénzintézetek pénztáraikat nyitva tarthassák és hivatalaikban akadálytalanul dolgozhassanak. E rendelet már husvét másnapjára is szólt. — Esküvő. Keller Irma énektanárnő, zom- bai állatorvos leányát, husvét hétfőn vezette oltárhoz Stehauner Ferenc mérnök. — Pályázati hirdetmény. A magyar kir. államvasutak zágrábi üzletvezetősége pályázatot hirdet oly 14 életévet meghaladott, de 18 évet még el nem ért ifjaknak vasúti növendékként való felvételére, akik 4 középiskolát, vagy ezzel egyenrangú szakiskolát sikerrel elvégeztek. A sajátkezűig irt folyamodványokat folyó évi május hó 15-ig kell az üzletvezetőség címére beküldeni. A folyamodványhoz csatolni kell születési és iskolai bizonyitványt, továbbá a nem vasúti alkalmazottak gyermekeinek illetőségi bizonyitványt és az atyának, vagy törvényes képviselőnek közjegyző, vagy hatóság által hitelesített beleegyezését. A vasúti alkalmazottak gyermekeire vonatkozólag a hitelesített okirati beleegyezés nem szükséges, hanem e helyett elegendő, ha az atya, vagy törvényes képviselő szolgálati főnöke előtt beleegyező kijelentést tesz és ezen kijelentést a szolgálati főnök a folyamodványra rávezeti. A felvett növendékek folyó évi julius hó 1-én Zágrábba tanfolyamra fognak behivatni, hol lakásról és élelmezésükről az üzletvezetőség gondoskodik, a tanfolyam elvégzése után pedig megfelelő díjazás mellett életkoruknak megfelelő vasúti szolgálatra osztatnak be. Zagreb, 1916 április hó 16-án. Dr. Bacsinszky, üzletvezető. — Népfelkelők bevonulása. Az 1898. évbeli népfölkelők május hó 29-én tartoznak a népfölkelési igazolványi lapon feltüntetett kiegészítő parancsnoksághoz bevonulni. 1916 április 27.
