Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-04-06 / 28. szám
Előfizetési ár: Egész évre ................16 korona Fél évre ...... 8 » Negyed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- ér: gannond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Heglelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezerédj lstván-utca 5. »zám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze* küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. izára . Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főraunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A háború egészségügyi berendezései. Irta és felolvasta: Dr. Kramolin Gyula. Melyen tisztelt Közönség ! Hölgyeim és Uraim! Idei háborún délutánaink első felolvasója a természetbúvár éleslátásával érdekeset! és találóan fejtette ki minap e helyen, hogy a létért való küzdelem örök törvénye voltaképen a békét is — háborúvá teszi; hogy a béke sem más, mint az egyén és a nemzetek folytonos küzdelme és csupán más eszközökkel folytatott vértelen háborúja a boldogulásért. Mintegy kiegészítésül hozzá merném még tenni, hogy : a béke — talán — inkább az egyén háborúja, melyet — megélhetése biztosításán kívül — a nagy közösség, a haza erősítése, gazdagítása, előbbrevitele érdekében folytat, a háború pedig az egységes vasszervezetbe tömöritett egész társadalom, a haza harca — egyes polgárainak, az egyénnek könnyebb, jövő boldogulása érdekében ! ? Ha e felfogásra helyezkedünk ; ha tényleg a béke is folytonos harc és viaskodás; ha a bé kében sincs pihenés a munka lövészárkaiban; ha a békének is vannak Bök százezernyi, eltiprott áldozatai; felmerül a kérdés: mi hát a lényeges külömbség, mi az a riasztó momentum, mely a háborút oly félelmessé, rettegetté teszi ? Könnyű a felelet: megtalálja mindenki ha mar, ha saját leikébe pillant és őszintén bevallja, amit ott érez 1 Midőn a mozgósítás riadója végigzug egy országon és mindenki feszült figyelemmel lesi, vájjon a behívó őt is érinti-e ? midőn a bucsuz- kodó bevonulók és később a felvirágozott menetzászlóaljak lassan nekiinduló vonata alatt meg- dübörög a föld; midőn az ezer kétség között vergődő anyák és hitvesek reszkető kézzel lapozzák a sebesültek lajstromát; mikor az első ágyu- szó dobban, az első gépfegyver kattog felénk és kidől mellőlünk az első áldozat: a legmánloro sabb lelkesedés zaján, a legvigabb, legduhajabb nótán, az anyák összes reménykedő imáján, a legelszántabb kötelességtudás férfias szaván is kere8ztiilsivit a világos fe elet, egy rövidke szó, mely megadja a rideg választ a feltett kérdésre, egy gondolat és ez — a halál! A halál, mely ezer alakban ólálkodva kiséri a hadrakelt sereget. A béke minden küzdelméért, nyomorúságáért kárpótol a közvetlenül nem fenyegetett élet; ellenben a háború minden dicsőségét, ragyogását beárnyékolja a közvetlenül fenyegető halál! Háborúban a hazafias kötelességteljesités a legerősebb emberi vonás, az életösztön önfeláldozó megtagadását kívánja és ez remegteti meg lelkünket. Ám a hősiesség legragyogóbb példái is csak ösztönzésül szolgálhatnak, csak ethikai nevelőerővel bírnak a bátor kötelességteljesités fokozására, de az önfeláldozás — minden magasztos szépsége dacára — a végső sikert még nem biztosítja. Halott hősökkel, hősök halála árán lehet csatákat nyerni, egyes pozitiókat megszerezni, do egy egész háborút diadalmasan befejezni csak élő katonákkal lehet! Épen ezért az egészség, mely már az egyén életében is minden emberi akarásnak, minden diadalmas sikernek, minden szép vagy nagy gondolat megva* lósithauisának egyetlen reális alapja, egy hadse- reg győzelmének is a legjelentékenyebb ténye zője. Hogy csak egy példát emlitsek : Napóleon „grand armée“-ját nem az orosz fölény, hanem a hideg, hiányos ellátás és betegség morzsolta szét. Érthető tehát, ha manapság tudomány és technika összefog, hogy hős katonáink életét és testi épségét a veszedelmekkel szemben lehetőleg meg védelmezve, biztonsági berendezéseivel a hadsereg önbizalmát és bátorságát növelje, erejét és harcképességét fokozza, mindvégig fenntartsa és a hatalmas néphadsereget a későbbi, békés, polgári munka részére is megmentse! Számtalan intézmény szolgálja e célt, mely ép oly fontos, sőt talán még fontosabb, mint a támadás és öldöklés eszközeinek a tökéletessége. És a hadvezetés e komoly, körültekintő munkájába óhtijtok ma futólagos bepillantást nyújtani ! Legyen ez némi vigasz és megnyugvás azoknak, kik a távolban küzdő szeretteikért remegnek ! Mélyen tisztelt közönség! Ha az „angyalbőrbe1' bujtatott legény le is nézi kissé a „ci- biltu, a physiologiai ember a háborúban sem változik meg és életfeltételei ugyanazok, mint itthon, béke idején. Ebből önként következik, hogy a lélegzés, táplálkozás, kellő meleg, pihenés, ai vás elemi szükségleteiről gondoskodni a katonaság javát szivén viselő hadvezetőségnek legfőbb törekvése. Ezek lehető biztosítása képezi a sereg harcképessógének alapját s ennek már csak további kiegészítése — lehetőleg távoltartani és el hárítani az egyéb veszedelmeket, melyek az egészséget, testi épséget és életet fenyegetik. Legkönnyebbnek' látszik az első életfeltétel, a lélegzés, a tiszta jó levegő biztosítása ; hiszen a katona künn, a szabad ég alatt tanyáz, sokszor hetekig sem lát födelet s a Kárpátok és A! pesek ormain, a fenyvesek között elég üde és balzsamos lehet a levegő ! ? Ámde, nem is beszélve a szán szét hen tergő hullákról, melyek eltakarítása nem mindig eszközölhető, ahol (aránylag kis területeken ősz szezsufolva) nagy tömeg ember szoros közösség ben él, olyan viszonyok között, melyek az alapos tisztálkodást megnehezítik: a kigőzölgések és a szerves élet hulladékai egész az elviselhe- letlenségig szennyezhetik a levegőt. Éz ellen megfelelő fedő árkok létesítésével védekezni első gondja is a tábori élet hygienájának, de azért még az erdők dús ózonja vagy a tengerpart friss szellője sem tud mindig megbirkózni az áruló le vegövel, mely néha egy-egy táborhely küzellétét jelzi. Ha pedig sok hulla halmozódik fel s ezt még a mindenfelé elhullott lovak tetemei is szaporítják : mindent hamarosan elföldelni és a dög- letes bűztől a levegőt megtisztítani nem könnyű feladat s az egészségügyi főnökségek legnagyobb erőfeszítését igényli. Mindezt már a lej ték Most azonban nem lenség megbénítására irá a világháború egyik szén bombákat, melyek sürü, kalmatlan, fojtó vagy dir lesztenek szét az eilensé önfenntartási ösztön sem 1 eszelte a védekezés módja és szájvédők alkalmazásé lehetséges a levegőrontó té bölése s ezen oldalról elég kell is a hadseregnek elszi nyegető komolyabb és jelt elhárítása elég jól megoldót Döntő fontosságú mind sodik emberi életfeltétel : a t teteinek kielégítése. A széni Bégtudó lemondás, és fegyelm sokra képes ugyan és rossz egy kivételes helyzetből faka lás áldozatát nem szívesen hot reményéért; azonban az em megvannak az — elég szűk - a hosszú napokon át üresen engedelmes, néma katonaszájat s a korgó gyomor — más hiát kint a fegyelmet, a kitartást e táplálék pedig a sereg összerop} katonát jól kell tartani ! Már a bevonuló katonákon kezdik ezt mindenütt. A hadügyi kormányzat pedig előrelátó gondossággal készíti, még a béke éveiben, a legkülönfélébb konzervek óriási tömegét, hogy felmerülő szükség esetén a hadra- kelt sereg semmiben hiányt ne szenvedjen. A hadtápvonalakon létesített raktárállomásokon egész hadseregeket ellátni képes mennyiségekben vannak a konzervek és minden elképzelhető egyéb élelmi és élvezeti cikk felhalmozva, ahonnét azután az előretolt egyes csapattestek szükségletei rendszeresen utána szállíttatnak és pótoltatnak. A konzervek csak az élelmezés kisegítésére szolgálnak, állandó és kizárólagos élvezetre nem alkalmasaimért azember egyrészt hamar megunja azokat, ami egészségháboritasra is vezethet, ezenfelül kissé drágák is arra, hogy milliós hadseregek tekintélyes étvágyának, évekig elhúzódható háborúkban, kizárólagos kielégülést nyújtsanak. Erre a rendes élelmezés a hivatott. A legfontosabb része a mindennapi kenyér, melyet néha — mint pl. a németeknél, orosz- lengyelországi nagy offenzivájuk első heteiben történt — az ország belterületéről küldenek naponta vonattal az előnyomuió sereg után, de amely rendesen künn a táborban, a front mögött, a tábori sütőkemencékben készül. Könnyű elképzelni, hogy sok száz kilométernyi hosszúságú, küiömböző frontjainkon, minő kenyérpiramisokat fogyasztanak el egyik aratástól a másikig és hogy mennyire indokolt az állam előrelátó és körültekintő bölcsesóge, amely liszt és gabonakészleteinket nem egy üzérkedő társaság, hanem az ország részére és a győzelmes kitarthatás érdekében lefoglalva, az egyes magánembert — kenyéradagainak szabályozása és ellenőrzésével — hazafias takarékosságra szorítja ! Bármily fontos is azonban a néptáplálkozás gerince, a kenyér, azért ez még egymagában nem elegendő, mert emberi szervezetünknek más anyagokra is van szüksége, különösen akkor, ha állandóan nagy erőfeszítést kívánnak tőle. A helyes és célszerű táplálkozás fő kiegészítője a hús és a vele összefüggő zsiradékfélék. A hadvezetés erről is bőven gondoskodik, majdnem tni--- bőven!? Bátran kimn'''”- nén 4-'
