Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-04-03 / 27. szám
tolna'Varmegye és a közérdek v ! 6 április 3 is folytatták. És folytatták a rőzsézést tovább a sétányon véges végig, lett légyen a fa fiatal vagy vén; gesztenye, platanusz vagy háre. Óh, szekszárdi kertészet, azt a francia kerti 8tilnst, melyet a szigorúan követett szimetria jellemez és a melyet Le N6tre, XVI. Lajos idejében hozott • divatba, ne kíséreld utánozni, mert a szekszárdi muzeum nem Louvre, a sétány pedig nem Versailles. Nálunk a díszfáknál nincs szükség 8zimetriára, ellenben honoráljuk a szimetriát ott, ahol az kívánatos, de viszont ott, ahol az a rőzse-igény kielégítését szolgálandó, a jó Ízlés ellen tör és a vandalizmus bélyegét hordozza magán, tiltakoznunk kell ellene, mert közérdek, legalább is a szekszárdiak szempontjából az, hogy a hozzá nem értő kezek tönkre ne tegyék azt, amit a természet alkotott. Ajánljuk a műkertészeknek, hogy ha már a fákkal annyit szeretnek foglalkozni, ne resteljék a törzsek mellett lévő, agyontaposott földet fel - porhanyitani. az okulás érdekében pedig kívánatosnak tartjuk, hogy a nyert rőzse egy kévéjét eltüzelés helyett értékesítsék, annak befolyó árából pedig, a díszfák okszerű kezelésének népies kiadását közóhajra, megszerezzék. Szekszárd, 1916 március 30. Aleb. A 44-esek frontján. — A Somogy—Tolnai Hadi Almanach — A »ívesek frontján» cint alatt S. Nagy Lajos és Róbert Oszkár hirlapirók szerkesztése mellett megjelent a szépséges könyv: a Sornogg- Tolnai Hadi Almanach Cimképét Hippi- Rónai József, a kiváló művész rajzolta s közéletünk jelesei közül igen sokan érdekes közleményeket Írtak bele a 44 es hős katonák dicsőité- sére. A szép kiállítású könyvre még visszatérünk. Most csak annyit jelzünk, hogy az egyszerűbb kötet ára 5, a díszpéldány ára 10 korona. Mutatóul itt közöljük Hegedűs Gyulának, a ■vármegyénkben nagynevű színésznek közleményét: A 44-esek ! Hét országra szól a dicsőségünk ! „Szinmagyar“ ezred, a „somogyi bakák“ ! így beszélnek róluk! — Égy kicsit fáj nekünk tolnaiaknak, hogy Somogy egészen elveszi őket tőlünk. Nem engedjük! Részt kérünk a dicsőségből és pediglen az én földieimuek, a mi derék ,.szinmagyar“ svábjainknak is ! — Ebben a kis látszólagos contradictióban van az ő dicsőségük ! Senki sem vette észre, hogy a hires neves 44-esek közt, a somogyi magyarok közt, mennyi a tolnai sváb. Olyan becsületesen, olyan keményen vitézül, magyarosan verekedtek, úgy haltak meg hazájukért, királyukért, hogy — föl se tűnt 1 Nem olvastam róluk sehol, semmit — külön! így van jól! Ezért szerettem, ezért dicsérem — ezért írom ide őket. Hegedűs Gyula, a Nemzeti Színház tagja. * Roboz István kir. tanácsos, kaposvári lap- szerkesztő, az ország legrégibb újságírója pedig Mutatvány Szabolcska Mihálynak a napokban megjelenő »Szivem szerint« cimO uj vereskönyvéből.* Hadbaszálláskor. GyöbyörUség látni téged. Ilyen nagynak, ilyen szépnek, Édes magyar nemzetem! Ahogy szived lángra lobban E daliás nagy napokban: Régi, igaz mivoltodban Látlak újra, — érezem I így szülsz te a harcba mindig. Mikor szived, lelked indít, • Csodálatos, szép fajom, Mintha eskflvőre mennél, — Háborús kép nincs szebb ennél, Virág van a sQvegednél, Ujjongó dal ajkadon! Sir a lelkem örömében Simeonként, hogy megértem Ez uj korod hajnalát... Hogy láthaUam ezt a képed, öntudatra ébredésed. — Mintha csak most érteném meg Petőfi egy-egy dalát 1 — Győzni fogsz te, én tudom jól. Hadba-szálló száz dalodból, KicsendGl a győzelem ... S megszeretnek, megcsodálnak. Nincs a kerek nagy világnak Lelkesebb, hűbb népe nálad. Én daliás nemzetem I a következő gyönyörű sorokat irta a 44-esekrőI: Első katonája a világnak ! Annyi csatát nyert, a hány csillag van az égen. A világháborúban kardjával irta be nevét a világtörténetbe. .. . A te neved ott kezdődik, a hol a magyar nemzeté, dicsőséged addig ér, a meddig a napsugár. ... Életed, véred a hazáé. . . s ha száz halállal halnál meg, százszor ébredsz fel hazádért . . . . kardod a címered, hazaszereteted a hallhatatlanságod. . .. Legkedvesebb zenéd az ágyuszó.... Jelszavad az „E Fő re“ ! ... Hazádban él a lelked !.. . Csillagok közt a neved ! .. . Te „egyetlen“ mig a világ volt és a világ lese.. . . * Hogyan teremtette Isten a Hes honvédeket “?!... «Puszta a föld minden éke mellett! Folytassuk a teremtést tovább I — Szólt a nagy Isten örökmagában — Hadd legyen szép s egész a világ». Napokon és fényes csillagokra Épült trónján igy halad a munka: Agyag helyett, melyből a legelső Embert bölcsen megteremtette; Vett a napból örökégő lángot «Legyen — mondá —- örök élete» ! , Sárból ember, pillanatnyi léttel, Hogy küzdjön meg annyi ezer évvel ? Vett ezután menydőrgő felhőket . .. Vészt biró erőt és zivatart. , «Hogy ha ezekből teremtem lelkét, Nem veszhet el, amig összetart». S lön a lélek menydőrgő felhőből, Zivatar és vésztbiró erőből. És amitől a szív feldobogjon, Ami legyen sírig öröké, Magamból adom az égő-sugárt, Ez iegyen a haza szerelme ... Honszerelem, ez a félistenség ! Teljes öröm ... legnagyobb üdvösség !... Adok vágyat, mely hazádhoz kössön, Leigézve, mint varázsvilág; Hogy az a por legyen sírban ágyad, Amely felett bölcsőd ringatákl... Egy Istened I ,.. hazád is egy legyen ! S ezzel a teremtést bevégezem! HÍREK. — Ki tüntetések. A király Kálmán Móricot, a 19.-ik honvédgyalogezred főszámvevőjét, az ellenség előtt teljesített különösen kötelességhü szolgálata elismeréséül a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. A király Velősy Elvira irodagépkezelőnek az arany érdemkeresztet adományozta. — Tábori lelkész behívás. A honvédelmi miniszter Rá*z Ágoston ev. tábori lelkészt a háború egész tartamára fölmentene és helyette Grosz János bikácsi h. lelkészt hivta be szolgálattételre a lukováci tartalékkórházhoz. Az ötvenévesek. „Az öregek“. Mi csak úgy hivjuk őket. Röviden: az öregek. Furán paradoxon-szerüen hangzik, mikor egyik-másik sarzsi az „öreg újoncok“ at emlegeti. Kedves, békés, jóindulatú öreg apák, sőt nagyapák, akiknek ez a nagy tülekedés puskát parancsolt a kezükbe. Természetesen egészen más elbánásban van része az ilyen öreg vitéznek, mint az előbbi idők rekrutájának. Az elengedhetetlen katonai szigor 40 évtől fölfelé önmagától megpuhul és akárhányszor hallom, mikor a kiképző altiszt ilyenformán „abriktolja“ az öreg magyart: „Nem jól van apám, az a jó Isten áldja meg kendet, ha azt mondom „rekcum“, a „cum“-ra fordul, de nem a „rek“-re . . .!“ Az öreg azon busul, hogy nem tud németül, a sarzsi meg biztatja, hogy majd megtanul, „azelőtt“ ő sem tudott. Sok kedves, mulatságos dolog történik meg velük s majdnem minden napnak van valami jóizü históriája. Pár nap előtt magas vendégünk volt egy altábornagy személyében. A pótszázad minden embere, annak rendje-módja szerint kint várta a gyakorlótéren. „Ispicirung“ lesz — mondták az altisztek — aztán kivágják ám a rezet.“ ó excellenciája előszólit egy-két öreget: „Mondd csak „fiam“, mit gondolsz hány lépés lehet az a fa ott ?“ — Hát lehet úgy 60—70 — mondja az öreg vadász. — Hát te mennyire tartod? — szól egy másikhoz. Az mond 120 lépést, így régigkérdez 4—5 embert, (mind mást mond) és végül azt mondja egyiknek, hogy lépje le a távolságot a fáig. Az öreg legény keményen lépkedve elmegy a fáig, ott katonás „kerdájkot“ csinál és ugyancsak feszesen vissiamegy a kt— Kitüntetett önkéntes ápolónő. Müller Júliát, a budapesti Patronage-Vöröskereszt Kisegítő hadi kórház lelkes és önfeláldozó önkéntes ápolónőjét, a Vöröskereszt hadi ékitményes disz- éremmel tüntették ki. — Postatiszti vizsga. Simkó János és Borg György bonyhádi m. kir. postanövendékek folyó hó 27 én Pécsett a posta távirda és távbeszélő segédtiszti vizsgát sikerrel tették le. — Máv köréből. Mihovics Ferenc dr. fogalmazó Krizevciről Ujdombóvárra; Besenyei Béla hivatalnok Ujdombóvárról Budapest-Ferenc- városra helyeztetett át. — Bárány Lipót dr. uj- dombóvári pályaorvos az ottani talpfatelitő-telep összes személyzetének egészségügyi kezelésével bízatott meg. — Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Baranyó János dombóvári járásbirósági dij - nokot a németujvári járásbirósághoz dijnoknak nevezte ki. — Eljegyzés. Verbói Szluha Antal cecei földbirtokos, tartalékos honvédhuszárhadnsgy eljegyezte nyéki Faragó Rózsikát, néhai nyéki Faragó Károly honvédhuszárörnagy és neje szül. Szalay Hedda, utóbb férjezett szigeti Barthos Tivadarné leányát. — Megújított engedély. A kereskedelmi miniszter Schneider Jánosnak a Paks—Tolna— Mözs között vezetendő helyiérdekű vonalra adott előmunkálati engedély érvényét további egy évre meghosszabbította. — Drágaság! pótlék a bábáknak. Bátaszék község képviselőtestülete a 3 községi szülésznő részére 100—100 korona drágasági pótlékot szavazott meg. — Nyilvánossági jog. A közoktatásügyi miniszter Mihalikné Bertalan Margit paksi magán polgári leányiskolája részére a nyilvánossági jogot kizárólag a folyó tanévre megadta. — A Napidfjasok Is megkapják a húszszázalékos háborús pótlékot. Mint ösmeretes, úgy az állami mint a vármegyei és törvényhatósági összes alkalmazottak részre, — a szolgákat sem véve ki, — a háborús állapotok következtében beálott drágaságok ellensúlyozására a fizetésnek megfelelően 20 százalékos drágasági, úgynevezett „háborús pótlék“ folyósittatott az állami háztartás terhére. A napidijasokról ugyanakkor nem történt gondoskodás ; illetve minthogy az országos dijnokegyesület közbenjárása folytán a magyar- országi összes napidijasok segélyezésére az Auguszta alap havonként bizonyos összegeket megajánlott és folyósitt, enélfogva az állam a napidija- sokat kizárta a segélyezésből. Úgy látszik, bogy a dijnokokat ért sérelem rövid időn belül orvosol- tatni fog, amennyiben a m. kir. Belügyminisztériumtól a vármegyékhez és törvényhatóságokhoz tegnap érkezett leirat haladéktalan kimutatását és fölterjesztését kívánja mindazon napidijasnak, akik f. év január hó 1-én a vármegye, illetve a törvényhatóságok szolgálatában álottak és állanak. Hát a nyugdíjasok ? Ezek továbbra is a hadsegélyező bizottság könyöradományára legyenek utalva, ók is az állam tisztviselői voltak ! gyelmes úrhoz. — Nos, hány lépés a távolság? kérdi az öreg excellenciás. „Nem számláltam kérőm!“ — hangzik a katonás, kurta válasz. Más. Egy hadnagy magyarázza az öregeknek a különböző sarzsikat. A tiszti sarzsinál elmondja, hogy miről lehet a tisztet megismerni. Bársony gallér, arany csillag, aranyos sapkarózsa, stb. stb. — Hát a harctéren például, — kérdi a hadnagy az egyik öreg vadászt — ahol sokszor legénységi kabátot és sapkát hordunk, miről is merne meg. — Óh, kérem, megösmérem én a hadnagy ural a képirül, meg a hosszi termettyirül, —■ volt az egészséges válasz. * Ez is. Az excellenciás megáll az egyik szakasz előtt. A szakaszvezető éppen harsányan ,,rekc- ritt-ájk“*ot vezényel, ami — bár sokak előtt valószínűtlennek látszik — annyit jelent, hogy ,jobbra igazodj“. Igazodik a szakasz szépen egyvonalba, de az egyik öreg sehogysem jön rendbe a lábaival. A kegyelmes ur maga jóságos, meleg hangon figyelmezteti: „A ballábat kissé előbbre, no most a jobblábat kissé vissza . . .“ Az ügy nem sikerül sehogysem. Ekkor V. hadnagy szenzációs fölfedezésre jnt és azonnal jelenti is: — Excellenc, ich melde gehorsamst, — az egyik bakancs sokkal nagyobb, mint a másik 1 Minden arcon borzalmas nehézségek között visszafojtott mosoly .. . Az egyik bakancs 6-os, a másik 9-es volt. Kovács Miska.
