Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-03-30 / 26. szám
Előfizetési ár: Egész évre ................16 korona Fé l évTe.........................8 » Ne gyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- jér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenklnf kétszer: hétfőn és csfiMrfSkőn. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szam: *3—II. Szerkesztőség: Bezeréd] lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám Az előfizetési pénzek és hirdetések Ida küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 9 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Pőmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A jövő kuliur~feladaiaí. — Nemzeti szocializmus. — Mi, magyarok legfeljebb még mindig csak a napi megélhetés nehéz gondjaival vesződünk. Dühöngünk az élelmiszer- üzsora, az árdrágítók ellen s kiráz a hideg már csak a gondolatától is, ha még egy- egy újabb „központ“ tervezéséről hallunk. Fejét, de még talán inkább a zsebét kívánjuk minden hadseregszállitónak, de ennél is hőbb a vágy a béke sült galambja után; órákig elábrándozunk minden röpke békehíren, amely a hírlapok állandó kacsahizlaló telepeiről naponta szétrepül a világon. A németek azonban eközben derekasan elverik az oroszt és íranciát s mindemellett még arra is ráérnek, hogy már jó eleve beszélgessenek a jövő szociális feladatairól. Két érdekes ) nyilatkozat fekszik előttünk : egy tudós német professzoré és egy csomó, ugylátszik, nem éppen tanulatlan német munkás népfelkelőé.* Dr. Niebergall F. heidelbergi tanár a „Braunschweigi evang. Néplapban“ ama kérdésre : „ Mire van szüksége Németországnak a háború után,?“ — ekként válaszolt: „Teli bölcsükre, teli templomokra, teli iskolákra és nevelőintézetekre, ellenben üres korcsmákra és üres mulatóhelyekre, ' hogy el lehessen mondani: Németország, előre a világon /“ „Nagyon helyes és fontos“ — teszik hozzá válaszukban az egyszerű munkások, de egyúttal igy egészítik ki a tudós tanár szavait: „Mi, akik a háború megindulása óta a táborban élünk és sóvárogva várjuk, hogy e boldogtalan embermészárlás minél előbb véget érjen, úgy vélekedünk, hogy az ön követelményeinek teljesitésével még nagyon kevés történt arra, hogy a „Németország, előre a világon !“ jelszó valóra váljon. Sőt inkább a harctéren küzdőknek százezrei, sőt milliói abban a véleményben vannak, hogy Németországnak még egészen más dolgokra van okvetlenül szüksége, hogy azzá legyen, amit mindnyájan kívánunk : elsőrangú kulturállamma és kultur- néppé. Legyen szabad azért a következő kérdéseket ön elé terjesztenünk : 1. Nincs-e Németországnak elsősorban mélyreható állami anga- és csecsemőoltalomra szüksége, hogy teli böl- j csőkben és gyermekszobákban gyönyörködhessék ? | 2. Nincs-e Németországban az egész nép szá- i mára egészséges és olcsó lakásokra is szüksé günk, hogy a gyermekek egészségesen és erősen fejlődhessenek és sok egészségügyi veszedelemtől | és káros befolyástól mentesek lehessenek! 3. Nincs-e az ipari asszony- és gyermekmunka teljes eltiltására is szükségünk, amely oly rengeteg nyomorúságot okozott és okoz még ma is naponkint ? 4. Teli iskolákra és nevelőintézekre. Nagyon helyes. De hogy a valódi, általános és tökéletes műveltséget lehetővé tegyük, nem keli-e \ ezen művelődési intézeteknek (a legfelsőbbek- nek is) minden gyermek előtt, minden rang- \ különbség nélkül, államköltségen nyitva államok ? 5. Nincs-e szükségünk az özvegyek és árvák kielégítő ellátására, akiknek táplálói és gyámolai a Németország nagyságáért és kultúrájáért vivott harcokban életöket vesztették ? Ezzel szoros kapcsolatban áll^ a sociális törvényhozás * Lásd a dr. Rácz Lajos szerkesztésében megjelenő Sárospataki Ref. Lapok legutolsó számát. kibővítése általában. 6. Nincs e szükségünk minden felnőtt férfi és asszony politikai egyenjogúságára a birodalomban, országban és községben ? 7. Nincs-e szükségünk amaz ériási nyereségek lefoglalására, amelyeket a nép kiuzso- rázása és éhezése révén harácsoltak össze ? Ezeket a vagyonokat az özvegyek és árvák javára kellene fordítani vagy valami másféle kulturális feladatra. A hadsereg szállítók erős megadóztatása szintén ide tartozik. 8. Nincs e szükségünk az összes kivételes törvények megszüntetésére, amelyek a nép szabad és erkölcsi erőit a kultúrához való fölemelkedésében akadályozzák ? (Az összes munkások és alkalmazottak valóban szabad egyesületi joga az államban, iparban, kereskedelemben stb.). 9. Fenn fognak e tartatni jövőben is az állások betöltésénél az államban és községnél a birtokos osztály előjogai ? 10. Nem a derékség és érlelmesség le gyen e általában és kivétel nélkül irányadó. Ezek helyére sokszor a hagyomány lép. Csak igy rijvhatja le a haza háláját hősi fiai, asszonyai és gyermekei iránt; csak ily módon alakulhat ki véleményünk szerint (mi csak egyszerű munkások vagyunk) az uj Németország és járhat Németország valóban a világ élén. E kérdéseketön bizonyára nem fogja félremagyarázni. Alázatosan kérjük, legyen szives becses válaszát, véleményét és felfogását hozzánk eljuttatni s már előre is köszönjük fáradozásait. Kitűnő tisztelettel többek megbízásából.“ A tudós tanár el is juttatta válaszát az őt interpelláló munkásokhoz. Egyszerűen kapitulált előttük. Örömmel jelenti ki, hogy teljes mértékben egyetért velük, csak az egészen szabad iskolára nézve vannak aggodalmai, de ezek is háttérbe szorulnak, a munkások főgondolatához való hozzájárulása mellett. Végül ezt teszi hozzá: „Mennyire örülnék, ha majd a háború után nemzeti irányú, de természetesen egész szilárdan a saját munkás céljaira törekvő munkáspártot és ply művelődési réteget kapnánk, mely. épannyira szociális, mint nemzeti színezetű. “ Sokat tanulhatunk a fenti két nyilatkozatból. Bátran eltagadhatnánk jövő szociális programmnak. Mi is örülhetnénk, ha a harcok kemény iskolája ilyen erős gerincű munkásnépet nevelne számunkra. A nagy háború megtanított bennünket is a faji és nemzeti érzés erős, állam- szilárditó, minden győzelmet elősegítő voltára. A harmadik éves küzdelem kidomborította az „egyén“, az „én“ értékét, de igazolta a nemzeti tömörülés nagy horderejű szükségességét is. A jövő szociális feladatainak megvalósításában is ezeknek az elveknek kell érvényesülniük. A szociális és nemzeti eszméknek meg kell férniök egymás mellett, sőt egymást kiegésziteniök. A szocializmust vezethetik nemzetközi, tehát általános emberies érzések és szempontok, de a sas is fenn kóvályog «a levegőben és mégis csak a földön, kőszáli fészkén pihen meg. Az erőt voltaképen itt szerzi a további repülésre. A szocializmusnak is szüksége van a nemzeti talajra, a hazafiságra, értékest, szépet, maradandót igazán csak igy tud produkálni. Meg kell tanulnia mindenkinek, hogy a szociális ' gondolkodás nem zárja ki a nemzeti, vagyis hazafias érzületet, de viszont igazi nemzeti , hazafiság sem lehet az általános emberi ; boldogságra célzó szocializmus nélkül . . . Vagyis, a nemzeti szocializmus nem is olyan fából csinált vaskarika ... B. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Élénk repülőimre az orosz fronton. Budapest, március 29. Orosz hadszíntér : Tegnap a repülők tevékenysége mindkét fél részéről meglehetősen élénk volt. Több ellenséges légi jármüvet tüzelésünk és saját repülőink visszatérésre , kényszeritettek. Egy •orosz kétfedelű repülőgép, melyet tüzérségünk lőtt le, Bucactól keletre az ellenség vonala mögött zuhant alá. A repülők bombái nálunk semmiféle kárt sem okoztak. A mi repülőink néhány, az orosz harcvonal mögött levő községre bőségesen és megfigyelt eredménnyel dobtak bombákat. Egyébként nincs nevezetesebb esemény. Az olasz támadások kudarca. Budapest, március 29. Olasz hadszíntér. A görzi hídfőnél és a Doberdó fensik szakaszán tegnap is az éjszakába nyúltak az élénk tüzérségi harcok, azonban újabb tárna ás nem történt. Selztő! keletre az olaszok néhány árkunkba benyomultak ; eze.cet az árkokat most tisztítjuk ki tőlük. A Plöcken-szaka- szon csapataink ujray visszautasitották az ellenség néhány előretörését. Egyébként a helyzet változatlan. Az olaszok több harcvonal-szakaszon hátsó hadállásokon dolgoznak. Délkeleti hadszíntér. A helyzet változatlan. Höi'er altábornagy, a vezérkar főnökének helvettese. Újabb fényes német győzelem. Berlin, március 29. A Dagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : St. Eloistól délre kézigránáthareban ismét elragadtuk az angoloktól az egyik, általuk megszállt robbantási tölcsért. A Maas balpartján csapataink Malancourttól északra mintegy 2000 méter szélességben csekély veszteségeik árán rohammal elfoglalták a több vonal mélységű francia állásokat és a falu északnyugati részébe is benyomultak. Az ellenség sebesületlen foglyokban 12 tisztet és 486 főnyi legénységet, valamint 1 ágyút és 4 gépfegyvert hagyott kezünkön. — Ezúttal kétségtelenül megái lapítottuk, hogy a franciák ezen a harcterületén két újabb hadosztályt vetettek harcba. A németek hét újabb orosz rohamot vertek vissza. Berlin, március 29, Keleti hadszíntér. Mig az oroszok tegnap támadásaikat az északi szakaszokon nem ismételték meg, addig a Naroc-tótól éjjel-nappal folytatták hiábavaló erőfeszítéseiket. Csapataink, részben szuronyharcban, hétszer verték vissza az ellenséget. Német repülőrajok jó eredménnyel dobtak bombákat ellenséges vasúti építményekre, különösen a holodecnói vasúti állomásra. Balkáni hadszíntér. Lényeges esemény nem történt. A legfelsőbb hadvezeiőség. — Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek ! Segitsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos iissseg mielőbbi beküldésére. qWQ
