Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-25 / 16. szám

19; 5 február 25

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

„Az erény véghezvitelével megbízott fölé — véli a szent hagyomány —Isten oltalmának a sátorát kiterjeszti.“

S van-e, kedves katonák, nagyobb erény, mint a hazaszeretet erénye? Védeni azt a földet, melyet a legszentebb, a legdrágább névvel illetünk : az édesanya nevével, mely éltet és táplál bennünket, melynek védelméért atyáink vére is hullt, melynek mélyében drága elköltözötteink alusszák örök álmukat ?

Ti a hazát védeni mentek

S mentek védeni a drága, szent hazát nemcsak ellenség ellen, ki a maga érdekéért, hatalmáért küzd, hanem gonosz, embertelen ellenség ellen, ki ahol tért foglal, terjesztője a sötétségnek, gyűlöletnek, türelmetlenségnek.

Ó, nagy s dicső feladatra vállalkoztok, testvéreim : a haza szabadságáért, fényéért, vi- rulásáért, dicsőségéért mentek harcba. Legyetek is méltók e feladathoz, legyetek méltók magatokhoz s harcoljatok bátran, lelkesen, vitézül, teljes odaadással. Szolgáljátok a hazát, miként az írás szerint szolgálnunk kell Istent: „ . . . teljes szívvel, teljes lélekkel, teljes odaadással.“ Harcoljatok hősiesen, miként hű katonák harcolhatnak a haza javát szívén viselő, jóságos, atyai királyukért, harcoljatok a mindenható Istenben való hittel, bizodalommal a lelketekben — s Isten veletek lesz, meg fog oltalmazni benneteket s győzelemre, diadalra, dicsőségre fog vezérelni benneteket: Amen.

HÍREK.

A „Vörös Félhold“

javára a következő adományok folytak be : Eddigi gyűjtésűnk: 595 20

Leopold Mihály 10'—

Sarkadi Andor 10'—

Hőgyészi Népbank 20'—

Hőgyészi Takarékpénztár _________46.—

ös

szesen : 681 '20

— Katonai lilrek tolnainegyeiekről.

Báró Rudnyánszky Miklós tartalékos huszár hadnagy főhadnagy lett. Székely Sándor tart. hadnagy, a tamási járás számvevője orosz fog- n.ígba esett. Ifj. Dőry Béla tart zászlós, Dőry Béla kamarás fia, ki az 5. huszárezreddel Hin- denburg seregében szolgál, a nagy ezüst vitéz- ségi érmet kapta.

Két testvér előléptetése. Említettük már, hogy Fördös Mihály népfelkelő huszárhadnagy, Tolnavármegye aljegyzője november 1-től számítandó ranggal főhadnaggyá lépett elő, ugyanakkor öccse, Fördös Géza honvédhuszár főhadnagyot pedig századossá léptetlek elő. — Mindkettő a Kárpátokban küzd.

— Ilolivédttszti vizsgálat A budapesti Trefort-uteai tartalékos tisztképző iskolában ma fognak a vizsgálatok befejezést nyerni. A tanfolyamon városunkból és a környékből is sokan — mint a székesfehérvári és a kaposvári honvédség önkéntesei — részt vesznek.

— A német császár fia a fehérvári huszárok kapitánya. A mi 69-esemket az a nagy megtisztelő« érte, hogy a nagy háború legnagyobb hadvezére, Hindenburg, a nagy muszkaverő lett az ezred tulajdonosuk. Mostpedig a 10 ik közös huszár ezredet, a mi huszárainkat tüntette ki Őfelsége azzal, hogy a német császárnak egyik kiváló fiát, Joáchim porosz herceget, aki a háborúban ismételten kitüntette markit, a 10-ik közös hadseregbe kapitánnyá nevezte ki. A porosz herceg tehát együtt fog harcolni a mi fiainkkal Büszkék lehetnek egymásra, mert méltók egymáshoz hősi erényekben.

— Városi rendkívüli közgyűlés. A képviselőtestület folyó évi február hó 27-én délután 3 órakor a városház közgyűlési termében Dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat : 1.

A három menedékháznak állami óvodákká való átszervezése. 2. A szekszárdi kisgazda egyesületnek bérkülünbözet elengedése iránti kérvénye. 3. Illetőségi ügyek.

— Országos üröm. A in. kir. miniszter- elnökség a mazuri tavaknál aratott világhírű győzedelemről s a Kárpátokban folyó fényes eredményű harcokról külön táviratban értesítette Kovács Seb. Endre főispánunkat, aki az örvendetes hirt nyomban közbirré tette. A 150 ezer j orosz fogolyról s 300-uál többet kitevő ágyú- j zsákmányról szóló értesítés természetesen mindenfelé lelkes örömet keltett s nagy bizakodással töltötte el az egész város és vármegye közönségét úgy a zseniális hadvezetés mint katonáink további lelkes hősiessége iránt.

— A szerb püspök levele. L)r. Zubkovics György budai görög keleti megyéspüspök átiratilag értesítette Forster Zoltán alispánt, hogy felhívta a hatósága alatt levő összes lelkészeket és tanítókat, hogy ,.a mindnyájunkat tápláló föld szere tététől áthatva, teljes odaadással legyenek segítségére a közhatósági szervezeteknek abhan a nagy horderejű feladatnak sikeres megoldásában és biztosításában, hogy valóban egy talpalatnyi termőföld se maradjon édes magyar hazánkban megművelés és termés nélkül.“ — Hasonló szellemben jártak el a r. k., ref. és ág. ev. egyházmegyék főpásztorai is.

— Köszönet Orosz Lengyelorsífigból. A

„Szekszárdi Hölgyeknek“ címére tábori postával a követkoző tábori levelezőlap érkezett az I. sz. cs. ás kir. tábori mozsár hadosztály 4-ik ütegéből: „Hálás köszönet az egész legénység nevében a sok fáradozásért, melyeket a rengeteg cigaretta elkészítése okozott. Szívélyes üdvözlettel és kézcsókkal — Königstein.“ A tábori levelezőlapra fel van ragasztva a csomagokra alkalma zott felirásos nemzeti szinü lenyomtatott címke és a posta a lapot Szénáid Oszkárné úrnőnek kézbesítette.

— Hadifoglyok. Szepesi János kajdacsi j aljegyző, tartalékos honvédhadgaagy orosz fogoly. Útjáról Kievből, utóbb Turkesztánból irt, [ közölve hogy még mindig utaznak. Viszló József j nagyszokolyi illetőségű 17 ik népfelkelő gyalog- I ezredbeli katona szerb fogoly Valjevoban.

— Köszönetnyilvánítások. A szekszárdi róni. katb. ovoda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület céljaira a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatósága 40 koronát volt szives adományozni, amelyet ez utón is köszönettel nyugtat : Schneider János, az egyesület gondnoka.

A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank a szekszárdi 202. rokkantpénztár külön alapjára 30 koronát adományozott, mely összegért ez utón mond hálás köszönetét: Csapó Jenő elnök.

Szénáid Oszkárné úrnő utján egy jó szivü adományozó 200 koronát volt szives a Simontsits Béláné alapítványra juttatni. Ezen kegyes adó mányt hálás köszönettel nyugtatja az alapítvány kezelősége nevében Schneider János az alapítvány gondnoka.

— Madaras József a baj társak nevében.

A Molnár-nyomdához a következő tábori levelezőlap érkezett február 17 iki kelettel : „Mélyen Tisztelt Vezetőség! Van szerencsém tudatni, hogy a szekszárdi hölgyek által készített karácsonyi ajándékot itt az orosz lengyelországi harctéren megkaptuk 1915 II. hó 17-én, melyért baj társaim neveben hálás köszönetemet nyilvánítom. És kérem a mélyen tisztelt vezetőséget, hogy a Közérdekbe ezen köszönetttnket lenne szives beletenni. Tisztelettel Madaras József Haubicz-tUzér, Fölső-utcai lakos, földmives.“ A derék Madaras, aki a bábom kitörése óta lövi az ellenséget, eleinte Szerbiában; most pedig Orosz Lengyelországban, már több Ízben adott életjelt magáról és veje Csötünyi Sándornak, a Beöthy-féle szőllö vincellérjének.

— Gabona eltitkolók megbüntetése. Eléggé ismeretes dolog, hogy a szükségleten felül maradó gabona készleteket az állam részére kell átengedni. Ez valamennyink kötelessége akkor, midőn a hazáért küzdő véreink ellátásáról van szó. Sajnos azonban még akadnak, kik igyekeznek gabonájukat a requirálás alól eltitkolni. — A központi járás föszolgabirája, mint I.-ső fokú rendőri büntető biró ezen egyénekkel szemben súlyos büntetést szabott ki.

— Levél l’r/.emyslböl. Molnár MőV nyomdaigazgató repülő postán levelet kapott Przemyslből. Szőke Sándor nyomdai alkalmazott honvédőrvezető Írja 11-ről bogy a várőrségnél teljesít szo'gálatot. Nincs semmi bajuk. Kéri, hogy értesítsék erről feleségét.

— Jegyzőválasztás. A megürült alsónánai községi jegyzői állás betöltése végett Alsónána községházánál folyó hó 27 én d. u. 2 órakor fog a választás megejtetni.

— Hazaárulással vádolt pap. Budánovich Vince kisszékelyi h. plébánost, az ottani felfüggesztés alatt állott jegyző Zarubay Ferenc és a postamesteri hivatalt viselő neje, hazaárulás miatt a szekszárdi kir. ügyészségnél feljelentette. A vád azonban nem bizonyult valónak s a szekszárdi kir. ügyész 4(161.4670 Kü. 1914. számú, terjedelmesen és éles argumentáczióval megszerkesztett határozatával, Budánovich Vince minden vád alól fel van mentve. Budánovich Vince most meghurcolt papi és polgári jellemének megsértéséért törvényes utón keres elégtételt.

4 Azábok (közgyalogos) 22 ember és 1 aga;

5. Martalócz 26 ember, összesen 137—140 ember. Tamásiban van 52, Endréden 100, Ozo- rán 41 ember.

Hadi felszerelés volt 1565 iki összeírás szerint Simontornyán: Top (öreg ágyú) 3, hozzá golyó 500, Kulumbaßia (Feldschlange, csata- kigyó) 4, golyó hozzá 200, Sahi zarbuzán (nagy löveg) 4, golyó 250, gakulusz (kis ágyú) 55.

A török haderő, mely oly soká tartotta leigázva hazánkat, számra nézve éppen nem volt nagy, mint az egyes erősségek állandó őrsége is mutatja, mégis félelmetes volt. Ezt a nagy hatalmat szervezettségének köszönhette,” mellyel az időben egy állam sem dicsekedhetett. Igen jól fizetett rendes zsoldos hadsereg mellett a mi hűbéres seregeink teljesen háttérbe szorultak, meri bármily hazaszeretet és vitézség lelkesítette őket, fegyelmezettség tekintetében velük nem mérkőzhettek. Nem is lehetett addig sikerrel küzdeni a török ellen, mig reá nem tértek az állandó hadseregre s mig a törököt nem gyengítették a pénzügyi bajok és sok visszaélések.

Pénzügyileg óriási teher volt a törökön eme hadsereg tartása, mert a napi zsold a mai viszonyokhoz mérten óriási összeg volt A janicsár kap 10 akcset naponta, az ulufedzsi 6, topcsi 7, azab 6, martalócz 5 akcsét, mely ak- cse pénzegysége 10 és később 5 krajcárnak felel meg. A simontornyai nahie fél évi összes zsoldja 134 emberre 156,495 akcse. — Ugyanakkor egy kocsival biró igás napszámos, akit Simontornyáról, Bonyhádról stb. a fehérvári várhoz rendelnek követ, homokot hordani, kap napi 4—5 akcset, a gyalogos pedig 3 akcset. Egy tehén vételára 50—100 akcse, mig egy erős igavonó train-ló 500—600 akcse; tehát egy jaI I

nicsár 10 napi zsoldjáért egy szép tehenet lehetett venni. Egyéb gazdasági viszonyokra világot vet, hogy a vár bevételekor a menekült lakosok birtokait elárvereztetvén, befolyt Pesthieni Gergely malmáért 5000 akcse, Péter pap szöllejeért 6000 akcse. Elég szép ár, ugylátszik mindkettő jól jövedelmező befektetés volt, mert egyiket Mohamet pasa, másikat Husszein hadnagy vette meg, úgy, hogy majd a zsoldjából fizeti.

A 143 évi uralom alatt háborúskodás e vidéken nem igen volt, ha csak a maríalóczok apró zsarolásait annak nem vesszük, mert eme zagyva rác, oláh, macedón keverék nagyobb- j részt abból élt, mig a többi rendes katonák | kaptak zsoldon kívül húst, vajat, rizst, ami részben a községekből requiráltatott, részben (mint rizs) importalva lett. Könnyen szabadult meg Koppányszántó az adójaitól. amennyiben 2 zsák kakuk-füvet szolgáltatott be a törökkoppányi bég konyhájára s evvel lequittelt mindent1.) Hazanként 60 akcse-) volt a rendes adó s ez képezte a zsoldos hadsereg fenntartásának^ fő alapját, de úgy ez, mint sok más indirekt adó is, igen csökkentette a polgárság vagyoni erejét, úgy, hogy lassan apadás nem pedig szaporodás mutatkozik a hódoltságokban. Csak Si- montornya mutat némi gyarapodást, mert a török kiverésekor már 130 ház találtatik.

Nem lehet azonban állítani, hogy a török csak pusztított és semmit sem gyarapitott volna. Igen is volt nagy érzéke a szép iránt és pompaszerető nép letére áldozott is reá. Már a berendezkedés utáni időkben a bég a fellegvárat kényelmetlen és szűk lakásnak találván, építtet magának kis várat, ahol az ő kéjlaka, fürdője, háreme van. Ennek helye a mostani grófi park0 Dr. Kämmerer E. közlése.

s) 60 akcse = 1 arany = 2 forint.

ban lévő domb és a kastély tája, hol évék előtt még sok téglát találtak. A körülötte lévő ligetekben — mint egy későbbi okirat bizonyítja — hattyúkat is tartottak, nyilván a hárem hölgyek szórakoztatására.

A polgári é'etben igen ügyelt a rendre, a keresztyének közötti békességre, vallásosságra, mint egy Achmed Alaj bég által 1669-ben kiadott szigorú utasítás bizonyítja, melyben az elöljárók kötelességei soroltatnak fel, szigorú büntetés szabatik az Isten káromlókra, az ünnep megrontóira, a vallástalanokra, kiknek ellenőrzését a prédikátorok végezzék. A büntetések botozás, pellengér es eklézsia követésből áll. Maga is igen vallásos lévén, mecsetet építtet, mely a mostani templom északnyugati sarkával szemben lévő alacsony ház helyén állott es a török kiverése után ideiglenesen 1775-ig, mig a mostani Szent Ferencz-rendi templom felépült, plébániai templomul szolgált.1) A reformáció elterjedésének legjobb bizonyítéka, hogy itt két református pap is lakott a török uralom vége felé s a belső városban állott a református templom, a mai Styrum-ház táján.

A török uralom alatt történt nagyobb szerb betelepedés nyomai itt és a vidéken a helynevek révén válik' nyilvánvalóvá ; a mórié hegy Simontornyán, Nyedám-puszta Vámon, Nebojsza hegy Némedin, Ráczegres falu mutatják ezt. Hogy most nincsenek itt rácok, azt Vak Bot tyánnak és vitezlő ezredeseinek, továbbá Szili György hadnagynak köszönhetjük, kik 1705-ben e vidéket kitisztították.

Budavár bevétele után rövid időre Simon- tornya is visszavetetik a császári hadak vezére Bádeni Lajos által 1686-ban.

____________________ *

i) A. templomjnég az 1769-iki térképen látható; eredetét a zárda története említi. (Kézirat.)