Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-27 / 77. szám

«* gyenge kölcsönös tüzelés. Szedill-Bahrnál egyik osztagunk a balszárnyon kézigránátokkal meg­támadta az ellenség bombavető állásait és meg­akadályozta, hogy az ellenség bombákat dobjon. Kaukázusi front: Vantól keletre, Hosab környé­kén, előretolt osztagaink megverték az ellenséget, amely keleti irányban menekülni volt kénytelen, sok puska és hadiszor maradt kezünkben. Egyébb kent semmi jelentős esemény. Tanítók a tüdövész ellen. — 1000 korona jutalom 10 tanítónak. — A tüdövész elleni védekezés szociális isme­reteinek terjesztésében nagy szerepük van a ta nitóknak. A József Kir. Herceg Szanatóium Egyesület, ez a par excelleace tüdővész ellen küzdő társadalmi és egészségügyi szervezet évről- évre a magyar tanítósághoz fordult, hogy legyen segítségére a tüdővész elleni ismeretek terjeszté­sében A tanítók az iskolájukban a jó levegőnek, tisztaságnak, rendes étkezésnek egészségügyi fon­tosságát már a múltakban is hangoztatták, újab­ban azonban a tuberkulózis ellent védekezés or szágos szervezése folytán e tanítások céltudato­sabbak lertek és érintették a fertőzés veszedel­mének orvostudományt kritériumait is. A zsenge növendékek előtt a tanítók a mindennapi élet szörnyű pé daival bizonyították, hogy az egészséges életmód elemi szabályainak be nem tartása in,nő szörnyű rombolásokat idéz elő a családokban. A tuberkulózis lakásbotegség Ezt igazolják a legalsóbb népesség körében pusz­tító és nemz'-dekről-nemzedekre valósággal örök­lődő fertőző esetek. A megismerésnek, a kór­okozás e megállapításnak pedagógiai felhaszná­lása alka'mas arra, bogy a növendékek révén az alsóbb népesség körében áldásosán terjessze az egészségügyi ismereteket. A magyar tanítóság helyesen ismerte fel a maga feladatát e téren s a József Kir. Herceg Szanatórium-Egyesület évről évre konstatálhatja, hogy a laniiósng munkája milyen jelentékenyen segíti more humanitárius és ismeretterjesztő tevé­kenységét. Ez indította az egyesületet arra, hogy legújabban egy egészségügyi tízparancsolatot is közforgalomba hozott, au elyet sok ezerszám­ban szétküldött az iskolák vezetőinek. Ez egész ségügyi tizparanc.-olat a következőkép hangzik : 1. Az egészség a legnagyobb vagyon és boldogság. 2. Zsugori ember az, aki a napfénnyel ta­karékoskodik. A napfény az egészség legjobb megőrzője. 3. Egészségedre vigázz s ezzel vigyázol embertársaidéra is. 4. Gondosan őrködjél lakásod tisztasága fe­lett. Szennyben elszaporodnak a rovarok, különö­sen a legyek. Ezek pedig a legveszedelmesebb betegségek terjesztői. 5. Étkezés előtt mosd meg kezedet szap­pannal és vízzel, nehogy veszedelmes betegségek Csiráit vidd a szádba. 6. Sohase köpj a földre, mert köpeted árt hat embertársaidnak. 7. Zsongitó alkohol ártalmas az egészségre. A tiszta viz a legjobb ital. 8. Sok betegséget egészen láthatatlan kis lények (bacillusok) okoznak, amelyek ellen tisz­tasággal és fertőtlenítéssel védekezzél. 9. Erezd ember voltodat és légy magadra tiszta, mert a tisztátlanság állati tulajdonság. 10. Gyomrodat meleg, forralt ételekkel táp­láld, a magas hő elpusztítja a betegségek csiráit. Kétségtelen, hogy ez a rövid mondatokba komprimált egészségügyi tanácsadás megtalálja az utat a gyermek elmékhez és a gyermekeken át a szülőkhöz A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesü­let a tanítóság nemes munkáját méltányolni kí­vánta azzal, ho.:y az ország tanítói karából 10 olyan tanítót, aki a tüdővész elleni védekezés szociális ismereteinek terjesztése kerül a legtöbb eredményt produkálta 100—100 korona juta lomban, vagyis összesen 1000 korona jutalom­ban részesített. Az egyesület mérlegelte a hozzá beterjesz­tett jelentéseket s ezek alapján a következő tani tóknak Ítélje oda 100—100 koronás jutalmait : Bagoly Béla ig. tanító (Barátos), Fischer Lipót tg. tanító (Liptószentmiklós), Fülöp Gyula tanító (Nagyrákos), Horn József isk. igazgató (Poprád), Kiss Béla ig. tanító (Újpest), özv. Konecsny Já­nosáé tanítónő (Szilágysomlyó), Kovács Ida óvónő (Vésztő), Neigert Vilma tanitónő (Jászkarajenő), Lukács Dénes tanító (Alsógyertyán), Szutter Dá­niel ig. tanító (Pápa) A magyar tanítóság nem szokott hozzá, hogy a maga önfeláldozó, önzetlen, hazafias és szociális tevékenységét, akár a nyilvánosság, akár magánosok részéről valami nagy méltánylásban részesítenék. Éppen ezért különösen megemlíts sre méltó a József lvir. Herceg Szanatórium-Egye­TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK sületnek ez a spontán elismerése, amely a maga anyagi értékén messze tulmenőleg rendkívüli er kölcsi értéket jelent a tanítóság szempontjából. Hisszük, hogy a magyar tanitóság a tuberkuló­zis elleni védekezés áldásos ismeretterjesztése terén további eredményes munkásságot fog ki fejteni A harctéren megvakult katonák segélyalapja részére folytatólagosan a következő adományok folytak be lapunkhoz: Müller Albert Szekszárd K 10'— Eddigi gyűjtés: K 213952 Ös-zesen: K 2149 52 HÍREK. — Kitüntetett orvosok. Ferenc Salvátor főherceg az országos Vöröskereszt Egyesület véd­nökhelyettese ő Felségétől átruházott haiásköró- ben a katonai egészségügy körül a háborúban szerzett különös érdemeik elismeréséül a Vörös kereszt másodfokú tiszteletjelvényét a hadi- ékitménnyel adományozta a szekszárdi Ferenc- közkórház következő orvosainak: dr. Herczey Gyulának, a belgyógyászati osztály főorvosának, dr. Sztanó Sándornak, a fertőző és ideggyógyá­szati osztály főorvosának, továbbá dr. Vámos Adolf, dr. Kelemen Géza és dr. Fábián József kórházi alorvosoknak. Herczey és Sztanó főorvo sok régi buzgó munkásai közkórházunknak, Vámos dr. is már régebben működik a sebészeti osztálynál; Kelemen és Fábián doktorok csak rövid időt töltöttek a Ferenc-közkórház szolgála-' tában, ahol elméleti tanulmányaik befejezése után, szükséges orvosi gyakorlaton voltak. — Ha a szekszárdi Ferene közkórháznál a katonai egész ségügy körül kifejtett érdemek jutalmazásánál Tanárki/ Árpád dr. igazgató-főorvos nevével ez­úttal nein találkozunk, akit pedig első helyen illet meg az elismerés, úgy az ápolónői tanfolyam szervezése és vezetése, nemkülönben ezen kórház beteg katonáinak gyógykezelése, valamint egy­általán az egész kózkórháznak mintaszerű átala kitása és vezetése körül, ez bizonyára csak jó­hiszemű elnézésbői történt és a méltó elismerés nem fog elmaradni. —- Kitüntetések. Schneider András, a dom­bóvári kir. kát. főgimD. tanára, az északi harc­téren tanúsított vitéz magatartásáért a vitézségi ezüstérmet kapta és hadnaggyá lépett elő. Gottnald János, a dombóvári főszolgabírói hivatalszolga, az olasz harctéren több sebesült bajtársának, saját élete veszélyeztetésével a tűz vonalban való kimentéséért es a sebesültekkel való szép bánásmódjáért a II. osztályú ezüst vitézségi érmet kapta. Rein János, dombóvári kereskedő, őrmester, az olasz harctéren az ellenséggel szemben tanú­sított vitézségéért, az I oszt. vitézségi érmet kapta. — Szabadságolás — helyettesítés. Czéh Ferenc, ujdombóvári községi főjegyző, betegség, miatt egyhavi szabadságot nyert. Helyettesítésé­vel a főszolgabíró Bauman Béla dombóvári köz ségi jegyzőt bízta meg. — Uj főhadnagy. Dr. Perler Ferenc had­nagyot főhadnaggyá nevezték ki. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Vigh Aladár szentgotthárdi kir. járásbirósági végrehajtót a dombóvári kir. járásbírósághoz helyezte át. — Katonai kinevezés. Linka Zoltán oki, tanító hadapróddá neveztetett ki és mint század parancsnok a harctérre vonult. Puskás József, ellenőr, a dombóvári állomás főnöke, Keszthelyre helyeztetett, helyébe Faics Kálmán hivatalnokot nevezték ki. — Lemondás. Chemez Lehel hőgyészi helyettes segédjegyző betegsége miatt állásáról lemondott. — Hadapródi kinevezés, ifj. Csermák Károly a simontornyai Takarékpénztár pénztár­nokát, ki a 16 ik honvéd gyalogezrednél az olasz harctéren teljesített szolgálatot, hadapróddá nevezték ki s mint szakaszparancsnokot ősz tották he. — Kitüntetések a Jláv.-nál. A király a hadiszolgálat terén teljesített kitűnő szolgálatuk elismeréséül Bedé Sution főellenőr, ujdombóvári állomasfőnöitnek, a koronás arany érdemkeresztet, Farkas Kamill ujdombóvári hely. állomásfőnöknek, Karkecz Lajos futíiházi főnöknek, Steiner Mór, Molnár Endre, Kr.iuz Nándor máv. hivatalnokok­nak az army éi demkeresztet adományozta. Mó- r ez Antal fötavirász, Urbanovics Alajos, Németh Gyula mozdony felvigyázók, Szarka József fő- mozdony \ ezető, Szekeres Imre, Ambrus Mihály, Tomsies Szvetozár, Tímár János kalauzok a ko­ronás ezii-t érdem keresztet kapták. Ezen kitün­tetettek nundenike a vitézségi érem szalagját is I megkapta. — A 43—50 évesek sorozása. Az öreg legények sorozása folyamatban van az egész or­szágban. Vígan és bátran lépnek a sorozó bizott­ságok elé, mint akár 30 évnek előtte. Számos esetben a 18 éves fiú és a 48 éves apa egy na­pon találtatnak a katonai szolgálatra alkalmasok­nak. — Az alkalmasoknak talált újoncok között van Simontsits Elemér képviselőházi alelnök is, akit a sok harci dicsőség koszoruzta 44-ik gya­logezredhez osztottak be. Simontsit' Elemér ki aunak idején szintén a 44-eseknél szolgált, kérni fogja őt megillető hadnagyi rangjának vissza­állítását. Két fia : Béla és Elemér, az előbbi mint a Vilmos császár nevét viselő 7. huszárezred, utóbbi pedig, mint az I. honvéd huszárezred ön­kéntese, most van kiképzés alatt és mindketten már letették a tiszti vizsgát. — Vármegyénk területén már több helyen befejezték a 43—50 évesek sorozását, igy a dunaföldvári, tamásii, simontornyai járásokban stb Alkalmasnak talál­tatott a többi között Széchenyi Domonkos gróf főrendiházi tag, aki szintén kérni fogja volt tiszti rangjának visszaállítását. Ugyancsak alkalmas lett Reich Oszkár tamásii járási tb. főszolgabíró; a pécsi sorozó-bizottság előtt pedig Klie Lajos pécsi kir. törvényszéki elnök és Módig Béla földink, pécsi kir. táblai biró. — Szekszárdon október elsején kezdik a sorozást. — Eljegyzések. Mr Bárány Lipót, dombó­vári községi orvos és máv. pályaorvos, eljegyezte Fischer Alicet Prágából. Matusek János, máv. hivatalnok, eljegyezte Bedő Simon, állomásfőnök leányát, Bözsikét. Bessenyeii Béla, ujdombóvári máv hivatal nők, Budapestről eljegyezte Lantos Erzsikét. — Arcképes igazolványok meghosszab bitása. Az arcképes vasúti igazolványok 1916 évre, október 1-jétől kezdve meghosszabbíthatók. Tanítók, óvónők csakis a kir. laitfelügyelőség utján hosszabbíthatják meg. — Hír a hadifogságból. Perler János tart. hadnagy Klabugából értesítette hozzátarto zóit, hogy a hiúságban egészséges. — Kitüntetett orvosok. A hivatalos lap f. hó 19 iki szama közli, hogy Dr. Fiscbhof Kor­nél, Fisclthof Károly szekszárdi kereskedő fia, a vöröskereszt hadiékitinényes II. oszt. tisztelet­jelvényét, Dr Renk Ernőné sz. Dr. Linhardt Melanie és Trieisch Béla, Trietsch Samu gyönki végr. fia, a vöröskereszt hadiékitményes ezüst érmét kapták Dr. Fischhof Kornél és Trietsch Béla a fővárosi hadikórházban szerzett érdemei kért kapták kitüntetéseiket. — Borzalmas menetrend. Szabadkai üz­letvezetőségünk ismét fényes tanujelét adta velünk nem törődésének. Elismerjük, hogy a hadimenet­rend nehéz helyzeteket teremt, de ha az üzlet­vezetőségben egy kis jóakarat volna, ezen álla­potnak is lehetne a kellemetlenségeit enyhíteni. Jelenleg úgy állunk, hogyha valaki Budapesten arra szánja magát, hogy Szekszárdra kéjutazzék, este 10 órától másnap 7*11 ig — néha Jazonban délután 2, de i A óráig is riugaitaihatja magát a jámbor tehén módjára kérődző kis vonatunkon, Sőt a múlt szombaton teljes 20 óráig tartott Budapestről idáig az ut. Ha pedig innen megyünk, akkor gyönyörűséges kéjéjszakát tölt­hetünk Sárbogárdon, mert a délután 3/*5 óra­kor innen induló, teherrel súlyosbított vegyesünk, mely egyszersmind személyvonat ts, rendesen el­véti a sort s J/«8 helyett 9—10 óra tájon baktat be Sárbogárdra, amikor pedig már a gyorsvonat régen elszelelt Budapest felé. Sírbogárd minden­esetre kedves kis város. Ábrándos poétájának, néhai való Tinódi Sebestyénnek, ha felébredne, bizonyára kellemes szórakozás lenne a nyitott perronon, vagy a csillagos égboltozat alatt el­mélázni, de kis gyerekkel utazó anyáknak, po­dagras öreg uraknak még sem kívánatos az ott éjszakázás, kivált amikor még a váróterem is kót házzá van átalakítva s nincs közekében olyan megfelelő korcsma, vagy vendéglő, ahol a 9-től reggeli 3-ig terjedő időt valahogy Utalhatná, vagy legalább egy kis komforttal átvirraszthatná, a szegény agyongyötört kényszer utas. Lehetne te­hát az üzletvezetőság egy kis irgalommal s ember- baráti könyörülettel irániunk, s hogy h i már itt járatja a MÁV legrozogább vasúti kocsijait és lokomativját, indítsa el azokat oly időben Bíta- székről, hogy ne csak bottal üssük kínunkban az orrunk előtt elrobogott gyorsvonatnak a nyomát, de ha máskép nem, legalábby mmt ,eddig, llét- szilason, a végső percben fel is kapaszkodhassunk rá. — Megírtuk több olvasónk sürgető kérésére ezt a kis panaszos felszólalást, de meglehetős nagy rezignációval tesszük le a tollat, mert tel­jesen bizonyosak vagyunk benne, hogy mint sok más jogos panaszunk, ez is sük-et fülekre talál ott, ahol talán minden egyébre, csak a MÁV bátaszék—szekszárd—sárbogárdi hamupipőkéjére nem fordítanak éppenséggel semmi különösebb gondot. Szerintünk pedig a vonatok nem azért járnak, hogy csak — járjanak, de hogy a nagy közönség érdekeit szolgálják. 1915 szeptember 27.

Next

/
Thumbnails
Contents