Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-03-08 / 19. szám
1915 március 8. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 5 Jótékonyság. Vöröskereszt egyleteink működése. A nagy idők viharai felsodorják a tengermélyről a gyöngyszemeket, melyék elrejtve pihentek az alján s felszínre hozzák a jótékonyság, a hála, az áldás szinpompás virágait. Mint gomba a földből, úgy burjánzik ki a jótékonyság a szivekből. Kicsinyje, nagyja a jó tékonyság jegyében él, fut, fárad és soha ki nem merül, mert mind újabb és újabb a cél, mely törekvésüket szentesid. Nyomában a hála kél, mely mint örökös nefelejts vésődik a szivekbe és feledhetetlen marad örökre. Apa fiának, nagyapa unokáinak fogja mesélni, hogy miként segített rajta a jótékonyság és kónyörület Az emberszeretet súgta nemes ösztön a hazaszeretet meleg heve, a jótékonyság áldását karmatcseppenként hullatja a szenvedőkre — A férfit a jótékonyságra az ihlettség lelkesíti: a nő részvéttel nyújtja kezét a szenvedőnek, nem kérdez, nem tétováz. Az erősebb férfi nem érzi úgy a könyörület melegét, mint a gyenge nő. A férfi a nemzetközi eélt mérlegeli, a nő nem kérdez, h nem ad s ha pizar kézre talál, öröm- csillogó szemmel fogadja és végtelen boldog. — Négyfalközi erénnyel titkon áldoz sok nemes- lelkű férfiú, nem kívánva dicsőítést, elismerést. Öntudata á dicső jutalma. A nőt a hálakönny bol dogitja és a könyörület díszíti, mind a kettő fénylő kristályhenger, m-ly a rögös utat egyen geti az Égbe. A könyörület angyala végig repül a nyomor tengerén és biztatva szárítja fel a fájdalomsujtotta könnyeket. Reménykedve dobban meg a gyászos özvegy, a magukra maradt árvák és a szegény, csonkán, betegen szenvedő hadfiak szive. Magasztos áldozatkészséggel találkozunk mindenütt. Magyarország népe vetekedik egy mással, hogy ki tegyen többjét Megyénk >etn marad el Minden község kiveszi részét a neraesszivü jótékonyságból, de köztük talán a legragyogóbb példával jár elől Duna- szentgyörgy községe. Nem tartozik a legnépesebb községeink közé, épp azért nagyon is érdemes elolvasni a hozzánk [leküldött alábbi tudósítást : » A dunaszentgyörgyi Vöröskereszt Egylet megalakulása. Dunaszentgyörgy községben Tul-ács Gyula községi főjegyző buzgó fáradozása eredménye- képen február 27 cn megalakult a Vöröskereszt Egylet Fiókja, 77 alapiló és rendes taggal, vala mint 100 rendkívüli taggal Az egyszersminden kori és a (5 évre szóló, előre kifizetett rendes és rendkívüli tagdíjakból befolyt összesen 2358 kor. Az egylet tisztikara a következőképen alakult meg: női társelnök: Kátni Endréné, elnök: Takács Gyula; női alelnöktárs : özv. Csók Lajosné, alelnöki Parragh József, titkár: Jó Dömötör Gyula, jegyző: Szőnyi József, gondnok: László Károly, pénztáros : Hajdú Sámuel, egyleti orvos : dr. Grünwald Elek Dezső. — Női választmány : Ferenezy Károlyné, özv. Vince Ferencné, Dienes Jáoosné, Schwartz Szilárdító, Schwartz Oszkárné, Godov* Andrásné, Jó Dömötör Mariska, Parragh Józsefné, Pályi Ilonka és Ballabás Báliutnc — Férfi választmány: Kátai Endre, dr. Grünwald Elek Dezső, Weigel Henrik, id. Haypál László, Böcz László, D. Dömötör Sándor, Szalczgruber Ferenc, Nemes Sándor Dörnény, J. Dömötör Sándor, Pintér Sándor. Az egylet a megalakulás után nyomban meg is kezdte működését, magára vállalván a község kisegítő kórházában elhelyezett 15 sebesült katona ellátását és gondozását s egyben el határozta, hogy még 25 ágyat állít föl sebesült és beteg katonák részére, mely célra Godova Andrásné 5 szobát ajánlott fel lakásán. Az alapitó és rendes tagok névsora a befizetett tagdíjakkal itt következik. Alapitó tagok : Dunaszentgyörgy község 100 koronával, Községi Hitelszövetkezet, Reform. Egyházközség, Stern Gábor, Stern Gáborné 50—50, Dunaszentgyörgyi Hitelszövetkezet 40 koronával. Rendes tagok : dr. Grünwald Elek, dr. Griinwald Elekné, özv. Parragh Albertné, Takács -Gyula, Takács Gyuláné 25—25 koronával ; — Ballabás Bálint, Ballabás Bálintné, Berényi István, Böcz László, özv. Csók Lajosné, Csók István, Dömötör István, D. Dömötör Sándor, Jó Dömötör József, D. Dömötör József, Dienes János, Dienes Jánosné, Jó Dömötör Mariska, Jó Dömö tör Gyula, Dömötör Sándor, Dömötör Lajos, Dömötör Endréné (Szclád), Dömötör Imre, özv. Eötvös Károlyné, Eötvös Emilia, Eötvös József, Ekl Mariska, id. Ferenezy Lajos, Ferenezy Károly, Godov* András, Godova Andrásné, Gáspár József, Grosztnann Sándor, Hajdú Sámuel, idősb Haypál .László, Haypál László, Héczey Pál, Kátai Endre, Kátai Endréné, Kaszás József, Községi Tejszüvetkezet. László Pál, László Károly, Marosi István, Nemes Sándor, Oláh István, Oláh Lajos, Parragh József, Parragh Józsefné, Pályi Ilona, Pintér Sándor, Pintér István, Simon Lajos, Sitkéi Ferenc, Schwartz Szilárd, Schwartz Szi- lárdné, Schwartz Oszkárné, Szalcgruber Ferenc, id. Szómódi Sándor, özv. Széky Elemérné, Szőnyi József, Tibay Lajos, Ti bay Sáudor, Tóth János, Úrbéri közönség, Weigel Henrik, Zólyomi Sarolta 20—20 korona egyszersmindenkori tagdíjjal. Evdijas rendes ta<;ok : 2 koronával 6 évre : Dömötör Gábor, Dunaszentgyörgyi Hitelszövetkezet, Dömötör Sándorné, Ferenezy Károlyné 12—12 korona S a fentiekeu kivül 106 rendkívüli tag. Dunaszentgyörgy, 1915 március 5. Szőnyi József, s. lelkész. — A szekszárdi kir. po-tahivatal ban minden fajta ItadLcgély j ostai frankójesy kapható. Ma mindenkinek hadisegély posta bélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le. Takarékoskodjunk! Ellenségeink azt hiszik, hogy, ha fegyverrel inár éppenséggel nem lehet bentiünket le gyűrni, majd tán az éhínség megpuhit bennün két s kénytelenek leszünk felhagyni a harccal. Nagyon, helyes azért a magas kormánynak ama bölcs intézkedése, amellyel a lehető legintenzivebb takarékosságra hívja fel az országnak minden rendű és rangú lakosait. A mindennapi ke nyelet, ezt a legszükségesebb anyagi dolgot ne nélkülözze ez országban senki. Ez a bölcs előrelátás vezette a kormányt arra a gondos intézkedésre, hogy a takarékosságra való utalás által megóvja az ország összes népét az éhinség borzalmas veszedelmétől. Mert hisz a gondos beosztás és helyes takarékosság, legjobban védenek meg mindenkit az éhinség veszedelmétől. Azért tehát ne csak jelszavunk legyen a takarékosság, hanem mindenkinek szent és hazafias kötelessége is. Az erre hivatott közegek pedig világosítsák fel a közönséget és ne csak szóval, de tettekkel is igazolják, hogy nem szükölködés az a módszer, mely által a takarékosság létrejön, hanem éppen ez az a célszerű, helyes beosztása az élelmiszereknek, mert In egyetmást nélkülözni is kell az embernek, azért szükséget még sem szenved. Gondoljunk csak vissza az 1866 dik évre, mikor a fagy által okozott teljes tönkremenetelével az élelmiszereknek, valóságos éhínség előtt állott az ország s ehhez jött meg a háborúnak is rettenetes veszedelme, hogy majdnem 'az egész országban felhangzott e fohász: „Uram segélj, mert elveszünk !“ Es ime a takarékosság, a helyes beosztása a mindennapi eledelnek, itt is beigazolta az Írás szavainak igaz voltát: „Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezek nélkül szűkölködtök ti“. Van a mi drága hazánknak még annyi élelmiszere, hogy takarékos beosztás mellett, éhinség nem áll elő, azért legyen a mi józan és törvénytisztelő magyar népünknek is belátása a saját jól felfogott érdekének megóvása tekintetében, hogy a magas kormány -in tézkedését tiszteletben tartva, azt tényleg meg is valósítsa. A takarékosság pedig úgy nyilvánuljon, hogy ki-ki tartózkodjék mindenféle lakmározas tói, tékozlástól, avagy az élelmiszereknek köny- nvelmii elfecsérlésétől s összegyüjtvén az igy megmaradt felesleget, ez által is a közjólétet előmozdítani, igyekezzünk elejét venni minden nyomornak és szükségnek. E tekintetben is legyen példányképünk Krisztus urunk, ki a négyezer ember megvendégelése után wegparanesolá tanítványainak: „szedjétek össze a maradék darabokat.“ Ha mind ezt megszívleljük magunknak, a hazának és igy a közjónak teszünk kiszámíthatatlan hasznot, de egyszersmint gálád ellenségeinknek számítását is megsemmisítjük. A haza mindennek felett legyen tehát jelszavunk, mikor a takarékosság által egy nagy bajtól óvhatjuk meg magunkat és ez által a mi szeretett magyar hazánkat. Id. Reichert Gyula. Fogorvos. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán' belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. KÖZGAZDASÁG. A kukoricáról. Március 15-ig murádnak a 27—30 koronás árak. — A február 23-ig kötött csalárd szerződések érvénytelenek. — Siessenek a tulajdonosok önként felajánlani a kukoricát! — Március 15. után következik a zár alá vétel és rekvirálás. Ma már országszerte mindenütt ismeretes a kormánynak az az intézkedése, hogy mindazok a termelők, akik meglevő kukoricakészletüket vagy annak egy részét, eladásra az Országos Gazdasági Bizottságnak február 15-étől március 1-ig önként, magukszántából felajánlották, az eladott kukoricáért kedvezményes arakat kapnak. Még pedig 27—30 koronát métennázsánként. Ehhez a rendelkezéshez most legutóbb még két újabb kői mányintézkedés járul. Egyik az, hogy az önkéntes felajánlás idejét a földinivelésügyi minisztérium március 15 ig meghosszabbította. Ami azt jelenti, hogy addig az ideig maradnak érvényben a kedvezményes (27—30 koronás) árak. Másik intézkedés pedig az, hogy a kormány elrendelte a március 15 ike után bárhol az országban található kukoricának zár alá vételét. Ez meg nem egyéb, mint első lépés a rekvirá- láshoz. Ha pedig erre kerül a sor, akkor magától értetőieg a rekvirálás a már megállapított maximális áron történik, vagy is 7—8 koronával alacsonyabb áron, raiut amennyit a kukoricáját március 15-ikéig önként felajánló tulajdonos elérhet, ha a feleslegét a hatóságnak adja el. Ezzel a kettős intézkedéssel áll azonban összefüggésben még egy harmadik kormányrendelkezés is. Az nevezetesen, hogy érvénytelen a kukoricára vonatkozó minden olyan adás vételi szerződés, mely február 15 tői február 23-ikáig lefolyt időközben az eladó kijátszására számítva, a vevő részéről azzal a célzattal köttetett, hogy a tulajdonostól a kedvezményes árnál olcsóbban vásároljon kukoricát, őmaga azonban ugyanazt a a 27—30 koronás árban ajánlja fel az Országos Gazdasági Bizottságnak. Az ilyen spekulációs ravaszságból létrejött szerződés érvénytelen. Ellenben érvényes az olyan eladás, mikor valaki — bármi olcsó áron is — lűzlalási célokra vette a kukoricát. Úgyszintén érvényes akkor is, ha a vevő már átvette és elszállította az eladótól a kukoricát. Mindezeknek a kormányintézkedéseknek magyarázata és jelentősége a következő : A kedvezményes árak megállapításáról szóló rendelet a háborús körülmények folytán az ország sok helyére, különösen távolabbi részeibe késedelmesen jutott el. — Etlenben Budapesten azon melegében megtudták az összes üzérek és gabona- kereskedők. Táviratokban meg telefonon azonnal utasították tehát vidéki ügynökeiket: vásároljanak mentül több kukoricát olyan tulajdonosoktól, akiknek még sejtelmük sem volt arról, hogyha magukszántából felajánlják eladásra készletüket az Országos Gazdasági Bizottságnak, akkor 27—30 koronát kaphatnak métermázsájáért. — Adták hát jóhiszeműen az árut olcsóbban az ügynököknek, akik viszont azonmód felajánlották a megszabott magasabb árban a Gazdasági B zott- ságnak. Hát ezt a csúnya nyerészkedési manipulációt semmisíti meg a kormány, mikor.kitnondja, hogy az e féle kötés érvénytelen. Azért, akinek
