Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-11 / 3. szám

2 IH 5 január i1. '< I >AVAKMK-' K H H KOZEK.iFK évi fegyházre Ítélték. Feikó Vazult és Kitzpotzot a rögtönitélő bíróság felmentette. Az ítélet azonban még neui jogerős, miután az elnök nem járult hozzá s így uj tárgyalás válik szükségessé és pedig már a rendes eljárás szerint. »Dunántúl.» Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell József né úrnő kezdeménye­zésére megindított gyűjtés folytán, újabban a kö­vetkező adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz, ují megváltása elmén : ivi üdvözletek Döry Frigyes Paradicsom paszta K 10 — Falber Alajos n 10 — Bognár István gyűjtése Sióagárd r 2 60 K 22 60 Eddigi gyűjtés Ti 1176131 Összesen K 11783-91 Az orosz harctérről. B. L. tűzérhadnagy az alábbi érdekes leve­leket írta az orosz harctérről szekszárdi szárma­zású nejehez: Dec. lő. Ma előrehaladunk, mert az oroszok vlsszavonu'óban vonna«. 15 napja, hogy semmi­féle Írást nem kaptam. Annyira ki vagyok faradva, hogy legalább egyszer aludni szeretnék rendesen Agyat, amióta eljöttem, nem láttam. Legalább szalmán alhatnám ki egyszer magamat. Ma éjjel megint netu lesz alvás. De nagy lovaglás. Olyan setétség van, hogy nagyot ne mondjak ; a lovam fülét nem látom és tisztára a lovam érzékére vagyok utalva. Az utak olyan rosszak és iszapo sak, hogy néhány helyen fenékig sülyed el és ott kell inegvirradni, ami tán még sem kellemes. A koszt még csak ! Ennivaló van, de csak hús, főzelék és tészta nincsen. Csak tea. Ez a mi — vizünk. Enni is csak reggel és este szoktunk. Nappal nem érünk rá. Szerencse, hogy rövid a nap. Dec. 31. (postabélyeg jan. 2.) Ma elég csen des nap van, mivel a köd átláthatatlan és igy lőni nem lehet, felhasználom gyorsan ezt a pauzát és írok . . . Oroszlengyelország teljesen kipusztult, ahova most mi megyünk, az oroszok mindent el­vittek, élő és élettelen dolgokat. Lakosság nincs, a falvak üresek. Az oroszok még a parasztokat is elvitték, nehogy valamit kikémleljenek, egyedül nehány német parasztnak sikerült visszajutni. A fogoly oroszok szerint: maguk az oros-ok is szerelnék a háborút már befejezni. Egyedül a ruhájuk jobb, mint a katonáinkká, ellenben rop pant éhesek. Naponta előfordul, hogy a tábori konyha a lüvészarkokban fekvő katonákat ke­resve, eltéved s az orosz lineába kerül és ahelyett, hogy a szakácsokat elfognák, velük együtt át­jönnek az orosz katonák. Tegnap 2 szakács igy hozott 12, öles termetű orosz katonát, jóllehet a szakácsoknak még fegyverük sem vö t. Hiszem, hogy hu mi itt előre tudnánk nyomulni, úgy, hogy Ihndenburg Varsót ostrom alá veheti, a h'ború gyorsabban bonyolódnék le. Ha azok a diplomaták csak 3 napot igy töltenének el, mint mi, tegnap és azelőtt, ti háború hamarosan véget érne. Ebben a Lengyelországban óriási lehet a szegénység. Az orosz mindenét elveszi, gyerekét katonának, gabonáját, élelmét, sőt az orosz katonák a parasztok cipőjét és csizmáit is elvitték. Szerencse, hogy7 van sok erdő és igy fűtőanyag van elég. A falvakat rendszerint felgyújtják, ha el­mennek, úgy hogy nekünk olykor még, ki akar­nánk. sincs fedett helyünk. Ah, az ablak itt nagy kincs, van ház, ahol egy sincs és még egy baj van, hogy világosságot nem szabad gyújtani még éjjel sem, vagy csak úgy a pokróc alatt, mert rögtön odalőnek tíz oroszok nehéz tüzérségeikkel és akkor lehetetlen ott maradni. Egy két éjjel, ' sajnos, a mi fejünk felett is meggyujtották a házat, sőt oly szerencsések voltunk, hogy előbb a híz melletti pajtába lőttek bele s az meggyulladt és mi ép bőrrel ki tudtunk még szokni a házból és alig voltunk kint, belerepült 3—4 darab gránát. Persze, akkor inár túl voltunk a veszélyen. Szó­val se éjjel, se nappal nincsen itt a katonának. A legrosszabb, ha nehéz tüzérséggel küzdenek. Tegnap egy lő—22 centimét.res lüveg belerepü't az ágyuk közé és az egyik ágyút felemelte 4 méter magasra és megfordította, olyan lyukat csa­pott, hogy a mi ágyunk abban teljesen elsüllyedt. Szerencsére én, mint első tisztje az ütegnek, a saját felelőségemre az egész legénységemet 100 méterre, egy erdőbe vittem, különben senki sem maradt volna meg köztünk épen-. Es ezt nagyon okosan tettein, még az ezredes is mondotta, hogy ő féltett engem. Gondolván, hogy nem megyek el. A telefon meg már nem működött. Azok közül a tisztek közül, akik velem együtt jöttek el, már egyedül én vagyok az ütegnél, a többi mind el ment már és a kapitány őrnagy lett, de Ugyan­abban az ezredben s az én ütegem az ő osztályá­hoz tartozik. Még egészséges vagyok. A reuma csak akkor fog kitörni, ha hazamegyek, a lábaim, kezeim agyon vaunak fázva és fagyva .... Tan jobb újévünk lesz, mint a régi. Remélem. HÍREK. Aranyat-Vasért. Az „Aranyat-Vasért“ mozgalom javára a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknál folytatólag a következők adakoztak : Komjáthy Bözsike t ezüst karcsattot, Erdei Rózsika 2 korotát, Kreskay Vilme 1 aranykeresztet, Lovinusz Mariska 1 ezüst'áncot. Lovinusz Anna 1 ezüstláneot, N. N. 1 arany fülbevalót. Lovinusz Lajos 1 arany fülbevalót, Müller Mária 2 koronát, Gaskó Xiltna 1 arany fülbevalót, Tolnai Györgyné 1 arany fülbevalói. — Kitüntetett őrnagy. Ötömmel vesszük tudomásul, hogy a német császár áltál kitüntetett vaskeresztes vitézek között ott van kiváló katona földink Dömvei Béla, a 13. gyalogezred őrnagya is, akit különben ezt megelőzőleg már királyunk is kitüntetett a katonai érdemkeresztjéhez adott hadi ékítménnyel. Dörnyei a német császártól a vaskereszt 11 osztályát kapta, de értesülésünk szerint a vitéz őrnagy egy másik nagyobb ki­tüntetésre a mi királyunknál is elő van terjesztve. — A pécsi bíróság köréből. Az igazság- Ugyminiszter a pécsi muokásbiztositási választott bíróság elnökévé füldinket Stendrődy Dénes pécsi kir. törvényszéki bírót, helyettesévé Feszti Nán­dor pécsi kir. törvényszéki bitót nevezte ki. — Vilmos császár negyedik hadíestink­nek. Számtalanszor kellett megemlékeznünk 4. hadtestünknek, a budapesti hadtestnek bámulatos hősiességéről. Ebben teljesítik a 44., 52. és 69. gyalog ezredek katonai kötelmeiket. Sokszoros ellenség, emberi erőt meghaladó fáradság, a harcoknak állandó és ádáz düh? mind nem tudta csökkenteni a 4 hadtest példátlan bátorságát, amely keresztül minden akadályon és veszedelmen, mindig győzelemre vitte a hadtest lobogóját Most, mint illetékes helyről közi i k velünk, Vilmos császár nagy kitüntetésben lészesitette a 4. had­test vezérkarát, amenyiben a magasabb parancs­nokokat és a vezérkari főnökeiket, de miként azt hetekkel ezelőtt jelentettük, számos csapat­tisztet is a vaskereszttel jutalmazta hősiességükért. A kitüntetett nagyrangu tisztek a következők: Ter-ztvánszky lovassági tábornok, a 4. hadtest parancsnoka; Lütgendorf báró altábornagy, a 31. gyaloghadosztály parancsnoka; Goiginger vezér­őrnagy a 32. gyaloghádosztály parancsnoka, Félix vezérőrnagy, a 61. gyalogdandár parancsnoka; gyarmati Dani vezérőrnagy, a 62. gyalogdandár parancsnoka ; Podlioránszk vezérőrnagy, a 63. gyalogdandár parancsnoka ; Grallert vezérőrnagy, a 6f gyalogdandár parancsnoka; Krecy ezredes, a 32. tüzérdandár parancsnoka ; gyarmati Dáni vezérkari ezredes a 4. hadtest vezérkari főnöke ; Gakseh vezérkari alezredes, a 32. gyaloglóid osztály vezérkari főnöke; Melnitzky alezredes, a 10. tüzérezred parancsnoka ; Remiz vezérkari őrnagy, a 31. gyaloghadosztály vezérkari főnöke. Adakozás a Vöröskeresztnek. Apponyi Sán­dor gróf aranygyapjas tárnokmester Lengyelről újabb 500 K juttatott a Vöröskereszt dombóvári tiókja céljaira. — Ismét életbelépett a hadimenetrend. Szombatról vasárnapra virradó éjjel a sár- bogá rd-szék szá rd—hát a szék -bajai, továbbá ujdombóvdr—bródi vonalon és egyéb számos vonalszakaszon, az eddigi polgári menetrend felíüirg;esztésével, ismét a hadimenetrend oo lépett életbe. Ezek szerint Sárbogárdról naponként csak egyszer érkezik Szekszárdra vonat és pedig délelőtt 10 óra S perckor, innét csak egyszer indul ismét napjában Bátaszékrc a vonat és pedig délelőtt l/* 11 órakor; Sárbogárdra innét ugyancsak egy­szer indul naponként a vonat és pedig délután néhány perccel öt óra után, amely esti 10 óra körül érkezik Sárbogárdra és onnét csak a hajnali személyvonattal utaz­hatni tovább Budapestre. A hadiinenetrend, hir szerint, csak 8—9 napig marad ha­tályban. — Népfelkelők jelentkezése. Az 1S78— 1890-ben született népfel kehi-re, kötelezetteknek, a múlt évi december hóban történt bemutatása alkalmával a katonai ügyosztály arra a tapasz talatra jutott, hogy igen sokan a népfelkelési jelentkezésre kibocsátott miniszteri renddetet és hirdetményt félremagyarázták. Ugyanis igen sokan, akik „Népfelkelési igazolvány“ birtokában voltak és vannak és felülvizsgálaton mint jelentkezésre nem kötelesek annak idején elbocsájtattak, csak a mozgósítás alkalmával jelentkeztek könyvükkel és mikor utóbb a népfelkelési jelentkezésre szóló feíhivás kibocsájtatott, az összeírásra nem jelent­keztek. Ezek alapján felhivatnak mindazok, akik népfelkelési igazolvány birtokában vannak, vagyis katonák voltak és felülvizsgálaton 1913. évi decem­ber hó 31-éig elbocsájtattak és népfelkelési be- mntatószemlén nem jelentek meg, saját jól fel­fogott érdekükben legkésőbb folyó évi január hó 20 áig a katonai ügyosztálynál különbeni jogkövet­kezmények terhe mellett haladéktalanul jelent­kezzenek. — Közgyűlés A várdombi polgári Olvasó­kör folyó hó 6 án közgyűlést tartott, — Tárgy- sorozat volt 1914. évi zárszámadás bemutatása. Tisztujitás és választmányi tagok választása, továbbá a harctéren levő tagok tagdijai elenge­dése. — A választás a következőkép történt. Elnökül: Glück Márton nyug. tanító, igazgatóul : Schamb -rger János, jegyzőül : Herbek János, pénztáritokul : ifj. Schamberger Ignác, választ­mányi tagokul: Fürst Antal, Halbick Jánes, Poszovátz Antal, Straubert István, Ültem Márton, Mozsonits Alajos, Fugruann József és Deutsch Lőrinc választattak meg. Glück Márton elnök indítványára egyhangú határozattal, a harctéren levő tagok 1914. évi tagdijai el lettek engedve. — Tizenkilenc éves ifjak összeírása. A 19 éves ifjak személyi adatainak összeírása most folyik a városházán. Nem más ez, mint a szoká­sos évi összeírás egyszerű kiegészítése. A sta­tisztikai adatok egy beállításánál ugyanis szüksé­ges minden egyes a népfelkelői korba belépő ifjúnál azt is tudni, hogy mi az iskolai képzett­sége és mi a foglolkozása. Ezen adatoknak össze­gyűjtése nincsen semmifele össze függésben a mos­tani háborús viszonyokkal. — A szekszárdi népkonyhára adakoztak: Özv. Sass Istvánné Szekszárd 10 Ív. Adler. N. János Szekszárd 10 K, dr. Spányi Leó Szekszárd 10 K, Salamon Testvérek Szekszárd 10 korona, Bartha Ede Szekszárd 5 K, Mutsenbacher Lpót Szekszárd 5 K, gróf Apponyi Géza Hőgyész 50 korona, Weltmann Simon Simontornya 10 kor., ifj. Leopold Lajos és neje Szekszárd 40 korona, Leopold Gusztáv és neje Sirszentágota 40 korona, Leicht Lajos és neje Szekszárd 30 K, Schmideg Mór Szekszárd 3 zsák burgonya és ifj. Leopold Lajosné Szekszárd 10 zsák burgonya és 1 birkát, mely kegyes adományokért számos szegényeink nevében, ezúton is hálás köszönetéin fejezem ki. Bezerédj Pál. — Köszönet. Mélh Mihály, a székesfehér­vári 17. honvédgyalogezredbeli tizedes és sebesült bajtársai Szekszárd város közönségének kös/.ö netét fejezik ki a kapott ajándékokért. Katonai felszereljek tevegyapju és flanel takarók, Himalaya kabátok, térd- és lábszárvédők, érmeie- gitők, haskötők, hőfokotok, keztvük. »I: Jaeger és Himalaya ingek és nadrágok. 3: Vízhatlan bélelt „Baslik" fejvédök. *!: lesnosvoim uálflsztéRHqn és leselőnyöselift órirnn, Pirnitzer József és Fiai cégnél Szekszárdon. F-7 Tolnavármegye legnagyobb és legrégibb áruháza.

Next

/
Thumbnails
Contents