Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-02-18 / 14. szám
2 rOLNAVÁRMEGYE és a. KOZRKDKK 1915 február 18. alapon működik és hasonló szellem irányítja köz gazdasági tevékenységében, mint a Magyar Álla lános Hitelbankot, — ezért könnyű volt a két intézet között való találkozás és megértés, mert hogy a mai időben megengedett német szavú közmondással éljen : „Gleiches mit Gleichem gesellt sich gern“ („a hasonlók könnyen egymásra találnak“). Nem palástolhatja el annak kimondását, hogy a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank támogatásra nem szorult. Eddig is elég erős volt s a legnehezebb viszonyok között, önerejéből is megállotta a helyét. Ezen összeköttetésnek súlypontját, megvallja őszintén, e szövetkezés lényegét és megtörténtét voltaképen az ugyauazonos üzleti elvek és törekvések hozták létre s ez az eljárás biztosítja a további sikert is. Ismételten köszöni az elnök szives üdvözlő szavait. Ezután az 1914. évi zárószámadások és az igazgatósági jelentés bemutatása következett, amelyeket a közgyűlés — mivel előzőleg már kinyomatva szétküldetett — felolvasottnak tekin tett és helyeslőleg vett tudomásul s egyúttal — Apponyi Géza gróf v. b. t. t. indítványára — a gondos és alapos vezetésért az igazgatóságnak köszönetét nyilvánította. A mérlegből közöljük a következő főbb adató kát: Múlt évi összforgalom 198 millió 442.679 korona. Készpénzben december 31 én 341.264 kor., idegen intézeteknél 399.756 kor. összesen 744 585 kor. Váltótárca 7 millió 054 903 kor. emelkedés 2 millió 074.139 kor. Jelzálogos kölcsönök 2 millió 374 580 kor. emelkedés 202.045 korona. Betétállomány 5 millió 926 985 kor. emelkedés 133:494 kor. emelkedés 305.633 kor. Hadi- kölcsönjegyzés 1 millió 948,700 korona. Folyószámlái adósok: 1,640.290 kor. apadás 238.568 kor. Viszleszámitolás 3,014.500 kor emelkedés 1,135.460 kor. Hátralékos kamatok : 47 009 kor. előre befolyt kamatok : 112 182 kor. Tiszta nye reség 297.463 kor. netto szaporulat az előző évvel szemben 23 363 k or. A felügyelő-bizottság jelentését Széchenyi Domonkos gróf, a felügyelő bizottság elnöke terjesztette elő s a felügyelő-bizottságnak fáradozásáért a közgyűlés az elnök indítványára köszönetét szavazott, a fehnentvényt pedig a vezetőségnek megadta. Ezután rátértek a tiszta nyeremény hova- forditása iránti javaslatra, amelynek tételeit dr. Leopold Kornél vezérigazgató ismertette. Első sorban azt indokolta, hogy miért javasolja az igazgatóság az évek óta fizetett 34 korona osztaléknak 26 koronára való leszállítását, jóllehet az eredmény a régi osztalék kifizetését megengedné. Az abnormális idők, amelyekben élünk, az intézet érdekében rendkívüli intézkedéseket igényelnek. Miután még benne vagyunk a világháborúban, amelynek tartama nem tudható és habár a legjogosul ta Db bizalommal tekinthetünk a jövő elé, a vezetőségnek kötelessége a jövő minden esélyei vei szemben gondoskodni és a belső erőgyűjtésre törekedni. Mint a magánéletben, úgy a pénzintézeteknél is, ma fokozott takarékosságra és elő- vigyázatra van szükség. — Az intézet mindenkor konzervatív osztalék politikát követett, azt teszi a jelen esetben is és mihelyt bekövetkeznek a konszolidáltabb gazdasági viszonyok, az intézet bizonyára lesz abban a helyzetben és szivesen fogja ismét fizetni a régi osztalékot, sőt remélhetőleg a várható jobb idők bekövetkeztével az még emelhető is lesz majd. Az igazgatóság az első perctől fogva i-z osztalék mérséklés mellett lóg Iáit állást és hogy ez mennyire helyes, az kitűnik or összes fővárosi nagy intézeteknek a kormány közbenjárására jóval későbben bekövetkezett hasoldó megállapodásából. Ezután a vezérigazgató felemlítette, hogy közvetlenül a közgyűlés előtt értesült arról, hogy egyik t. részvényesnek aggályai vannak arra nézve, váljon nem lelt volna e helyesebb az adó szempontjából a rnu't évben fölmerült £4.994 kor. értékpapír árfolyamkülönbözetet, mint veszteséget leirni a veszteség számlán, nem pedig az árfolyamkülönbözeti tartalékalapból fedezni. Bár nem történt felszólalás, szivesen foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert a nyilvános dis- kussziot és a legszigorúbb bírálatot a mérleg minden létele nyugodtan elbírja és semmi ok nincs rá bármit is homályban tartam. Az alapszabályok rendelkeznek úgy, hogy az értékpapirárfolyám különbözet az erre a célra szolgáló tartalékalapból fedeztessék. Azonban, ha az adószempontjából előnyösebb lett volna ezen árfolyamkülönbö vetnek leírása, természetesen az intézet érdekében javasoltuk volna ezen módnak alkalmazását és hogy ezúttal az alapszabályoktól eltekintsünk. — Azonban az illetékes pénzügyi hatóságok, maga a közigazgazgatási biróság többszörösen kimondták és ezen elvet álandóan alkalmazzák, hogy az árfolyamkü'önbüzetnek, mint veszteségnek leírása csak azon esetben tarthat adómentességre igényt, ha azok az értékpapírok ténylegesen eladottak és ha ezen veszteség ténylegesen be is köt étkezett, nem pedig a tárcában levő papíroknak árfolyamhullámzásából, amely normális időkben átmeneti jellegű szokott lenni, állott csupán elő. Az ezen alapszabályok rendelkezései külünö sen kettős okból igen helyesek. Az egyik, hogy amikor az intézet hitelének, mobilságának, a betevők biztonsága érdekében 4—41/,°/0 kamatozású értékpapírokat szerez be és pedig minél nagyobb mennyiségben, annál helyesebb, hisz ezt vaiószi- nüleg a törvényhozás is fogja kötelezőieg előírni (már külföldön többfelé meg van), akkor igazságosan nem kívánható, hogy a fölmerülhető árfolyamveszteséget egy üzleti évnek kelljen elviselnie. A másik intenciója pedig az alapszabá lyok eme rendelkezéseinek, hogy az értékpapír árfolyam különbözeti nyereség szintén ne a folyó évet illesse, hanem ugyancsak az árfolyam különbözeti tartalék alapba helyeztessék, hogy esetleg az intézetek vezetőségét a könnyen elérhető évi nagyobb haszon növelése miatt a szükséges mértéken felül való értékpapír bevásárlásokra, sikamlós tőzsdei műveletekre és spekulációra ne csábitsa. Hogy az igazgatóság által követett eljárás mennyire helyes, az kitűnik abból, hogy a fővárosi nagy intézetek között eddig nyilvánosságra került' mérleg szerint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár közel 2 millió árfolyamveszteségét és a legelőkelőbb és legnagyobb vidéki pénzintézetek : A Pozsonyi Első, a Győri és az Aradi Első Takarékpénztárak mindegyike múlt évi jelentékeny árfolyamveszteségét szintén a tartalékalap terhére számolta el. Miután a közgyűlés elfogadta a nyeremény felosztására vonatkozó javaslatof, 40,000 korona csatoltatik az értékpapír tartalékalaphoz, 2509 K a nyugdíjalaphoz,'iótékony és közcélokra a már évközben kifizetett 1768 koronán felül 3000 kor. fordittatik, a jövő évi számlára pedig az átvitel 66,774 korona és a közgyűlés az osztaléknak 26 koronával való kifizetését elrendelte, áttértek a tisztujitás megejtésére. Báró Schell József utal az általános közhangulatra, s mivel az elnöki tisztet oly lelkiismeretességgel, odaadással és közmegelégedésre más alig tölthetné be olyan jól mint az eddigi illusztris elnök, ajánlja Apponyi Géza gróf v. b. t. tanácsosnak újra való megválasztatását. A közgyűlés lelkes éljenzés közt magáévá tette az indítványt, ezt az újból megválasztott elnök meleg szavakkal köszönte meg. Az igazgató tanács kilépő tagjai: Sztan- kovámszky János, Horváth Elemér, Fürdős Dezső és Wolf Henrik közfelkiáltással szintén újból megválasztattak, valamint az igazgatóság is, amelynek tagjai : dr. Leopold Kornél, Bodnár István, Ervin Kálmán, ifj. Leopold Lajos, dr, Mártin József és Szeghy Sándor. A megválasz tottak nevében dr. Leopold Kornél mondott kö szönetet, egyúttal bejelentette, hogy az igazgató ság két hadbavonult tagja ifj. Leopold Lajos és dr. Mártin József különösebb kötelességtudásból huzamosabb távoliétűk miatt már előbb bejelen tették lemondásukat, illetve rendelkezésre bocsáj- tották állásaikat, ami azonban a már megejtett választás folytán tárgytalanná vált, hisz őket fontos és közérdekű köte'esség teljesitése vonja most el az intézettől. A felügyelő bizottság elnökéül Széchenyi Domonkos gróf és tagjaiul: Bogdán Jenő, Gál Arnold, Schneider János, Szekeres Emil és Sz/an- kováliszky Imre választattak meg szintén közfelkiáltással. A választások megejtése után a részvényesek nevében báró Jeszenszky István kért szót. Az elnök ama szavaihoz fűzi mondani valóját, hogy a jó generális jó tartalékról, nagy sikerekről gondoskodik. Hogy az intézet ilyen kitűnő sikereket ért el, azt elsősorban az igazgatóság élén álló vezérigazgató fáradhatatlanságának és kiváló szakavatott működésének lehet köszönni, indítványozza ezért, hogy a közgyűlés az intézet vezérigazgatójának érdemeit jegyzőkönyvileg is örökítse meg A közgyűlés az indítványt egyhangú helyes léssel magáévá tette. Ezután meleg, bensőséges ünnepség következett, amelyben volt bizonyos demokratikus, emberies íz, ami mindenkiben meleg érzéseket váltott ki. Leopold Kornél vezérigazgaió előadta, hogy az intézet most töltötte be fennállásának 30-ik évfordulóját. Nem olyan időket élünk, amikor jubiláns vagy más ünnepségek megtartását akarna javasolni. De nem hallgathatja el, hogy van egy alkalmazottja az intézetnek, aki a kapunyitás percétől kezdve áll az intézet szolgálatában es ez az intézet hűséges szolgája: Vass József, ki 30 év óta példás becsületességgel és ernyedetlen szorgalommal teljesiti kötelességét. Meggyőződése, ha valaki, bár a legszerényebb munkakörben is, kötelességét pontosan, lelkiismeretesen és jól ellátja, az hasznos tagja a társadalomnak es értékes polgára a hazának. Kéri, hogy a közgyűlés elismerését tolmácsolhassa Vass József intézeti szolga előtt, ki a helyesléssel fogadott inditvány után megjelent a teremben, ahol őt a vezérigazgató a közgyűlés nevében üdvözölte és atadta neki az intézet ajándékát: egy szép emléktárgyat, mire nagy megindultsággal, könnyező szemekkel mondott a jubiláns köszönetét. Erre az ehiök éltetésével a közgyűlés véget ért. * A közgyűlést megelőzőleg és befejezte után az igazgatótanács is ülést tartott. Az első ülésen, amely a közgyűlés tárgy- sorozatát készítette elő, Ervin Kálmán, a Magyar Általános Hitelbank igazgatója szólalt fel, hogy úgymond bizonyságot tegyen az intézetnek leggondosabban elkészített mérlegének nagy reálitása mellett és főleg azt a két szempontot emelte ki, hog y az intézet a moratórium kedvezményeknek teljes igénybevétele nélkül tett mindenkor eleget a hiteligények kielégítésének és hogy az intézet a nehéz viszonyok között is az egész vonalon nagy- fejlődést mutat fel s hogy a paksi fiók felállításával, nehéz viszonyok között, igen fontos köz gazdasági feladatot teljesített, ép ezért a legnagyobb elismeréssel adózik a magas színvonalon álló szakavatott vezetésért. Az igazgató tanács a közgyii'és után tartott ülésén a vezérigazgató választást ejtette meg, megválasztván az eddigi vezérigazgatót továbbra is. —b. A háborúban megvakult katonák részére folytatólagosan adakoztak : Dr. Spányi Leó 20’— Tolnamegyei Takarék és Hitelbmk 100'— Összesen 120.— Eddigi gyűjtésünk K 135'— Összesen K 255 — Sebesült katonáink segítése. A szörnyű világháború alatt az emberszeretetnek olyan megnyilvánulását tapasztaljuk lép - ten-nyomon, hogy sokszor küuny szökik szemünkbe látva, hogy siet mindenki gazdag és szegény, mágnás és a legalacsonyabb sorsban levő, értünk küzdő hőseink segítésére. Pénzzel áldoz az egyik, tudással a másik, munkával a harmadik, de mindenki tőle telhetőén áldoz most értük. Születés, rang, állásbeli különbség nincs most közöttünk, egyenlőkké tett bennünket a szeretet. Éppen olyan odaadással ápolja azt a szegény sebesültet a főúri hölgy, mint a kis varrónő, éppen olyaji szeretettel adja oda százait a gazdag, mint filléreit a szegény. A szeretetnek e megható nyilvánulását tanúsítja a többi között egy levél is amelyet a napokban Hercegh Emilia várdombi postamesternő intézett hozzám, amelyben értesít, hogy 25 koronát fog beküldeni, amelyet Herbeck Sebestyén várdombi lakos, aki Németországba költözött, küldött Várdombon lakó rokonaihoz azzal, hogy hazája nehéz sorsában ő is osztozni akar és napszámból összetakaritolt filléreit értünk küzdő katonáink sorsának enyhítésére óhajtja fordítani. Az összeg tegnap meg ;s érkezett, beküldte Herbeck Ádám, kérve, hogy adjam ezt oda, ahol legnagyobb szükség van rá. „ Én a nemes adományozó szellemében kívánva eljárni, ezen összeget a háborúban megvakult hős katonák részére adtam és a nagylelkű adományért hálás köszönetemet nyilvánítom. (A fenti összeget átvettük s rendeltetési helyére juttattuk. A szerk.) Kovács Dávidné. HÍREK. Aranyat-Vasért. Az „Aranyat-Vaséri“ mozgalom javára a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknál folytatólag a következők adakoztak : Orbán tanár 2 koronát, Bicskei N. 1 ezüst gyűrűt, Prantner Klári 2 ezüst fülbevalót, Balogh Terézia 3 ezüst zsuisut, Dobos N. 2 koronát, Schmiedel N. 2 koronát. Szabó Teréz ezüst láncot és ezüst fülbevalót, Kemény Adolf 8 koronát, Prantner Erzsi 1 ezüst gyűrűt, N. N. 3 ezüst törmeléket N. N. 6 ezüst törmeléket, Paksról: Kiszli Jánosné 1 pár ezüst függőt. Pritz Józsefné (Dunakömlőd) 1 arany gyűrűt, Balassa Sándorné 1 ezüst láncot 1 arany keresztet, Zerze Józsefné 1 aranz fügaőt, 1 régi pénzt, Szalai Mária 1 pár ezüst függőt, Döme Mariska 1 ezüst láncot, Kelemen Viktomé 7 darab régi ezüstpénzt,' Müller János ezüst és arany törmeléket, régi pénzt,
