Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-15 / 13. szám

1915. február 15. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 — Pócsesyházmegyei tauitók segélye. A Troli-féle segély kamataiban az idén a következő pécsegyhazmegyei tanítók részesülnek : Bztipá novicsné Krausz Mária mecsekszabolcsi tanítónő, Magyar Sándor gyak. isk. tanító, Kutnyanszky József decsi tanító, Réder János kisasszonyfai tanító, Winkler Antal lapáncsai tanító, Möhhr György vörösmarti tanító, Maver József baranya báni tanító, Feliér Ernő duoaszekcsói tanító, flay János liiinesliázai tanitó, Eisenbart Ferenc bimes- házai tanitó, Matosek Albina irgalm. nővér, németbolyi tanítónő, Kämmerer János német bolyi tanitó, Prettl József puspüknádasdi tanitó, -Gar i Gyula hosszuhetényi tanitó, Iluckor Adám szalat- naki tanitó,' Lassányi János tótujfalui tanitó, Ebric István ladimirevcii tanitó, S'e:ner Károly dolnjimibo jaci tanitó, Reitberger Vilma irg. nővér, nagymányoki tanitónő, Straub János nagymányoki nilő, Bátor G^ula felsőiregi tanitó és Salamon Márton dunaföldvári tanitó. — Hegyközségi gyűlés. A Bartina Bakta hegyközség 1915. évi február hó 21-én délután 3 órakor a városháza kistermében közgyűlést tart. Tárgy: 1. Beszámolás 1914 röl. 2. Ideiglenes jegyzőválasztás. 3. Költségelőirányzat megállapí­tása. Ha a közgyűlés határozatképes nem lenne, úgy az alapszabály 5. § a szerint nyolc nap ntu'va újból összejön. — Vilmos császárit 44-esek közt. K. L 44. gyalogezredbeli szakaszvezető Vilmos császár látogatásáról érdekes levelet irt a „Somogyi Hír­lap“ szerkesztőségéhez: Már egy hete feküdtünk az árokban, pedig csupa viz, meg sár volt az egész. Előttünk, ameddig elláttunk, csillogott a hó, a szél hidegen fújta pirosra az arcunk bőrét s olyanok voltunk mint a tulipánok. Kedden ko­rán reggel azt mondta a kapitány ur, hogy nagy vendégünk lesz, igen nagy ur jön ma hozzánk. Később megtudtuk, hogy a vendégünk Vilmos császár őfelsége lesz. Egy pete alatt végig sza­ladt a hosszú lövészáikon a lór s mindnyájan izgatottan vártuk, hogy mi lesz. Csupa magyar bakák voltunk, egy osztrák vagy német se fe­küdt köztünk. Nagydolog az a magyar bakának, hu a németek királyát láthatja. Találgatni kezd tűk, vájjon milyen lehet? öreg, fiatal? Olyan, mint a mi királyunk ? Senkise tudta, csak a tiszt urak mondogatták, hogy nagy bajusza van és igen okos ember. Mindenki pucolta magát, ahogy lehetett. Úgy képzeltük el, hogy autón fog megérktzni, nagy kíséreltél. Az autónak azonban nyoma sem volt. Hanem egyszerre ma­gas katonaruhába öltözött ut közeledett felénk, szalutált és a háta mögött egy altábornagy, meg egy ezredes jött, ezeknek nem volt nagy hegyes bajuszuk. A katonaiuhás furcsa urnák a csuka szürke paroliján nem volt csillag, az ő bajusza azonban nagy volt. Ez még sem lehet a császár, gondoltuk, hiszen nincs se csillag, se semmi rajta, amiről rá lehetne ismerni. Egy hadnagy mondta ekkor, hogy itt van Vilmos császár. A követ kezű pillanatban, mint a mennydörgés z-. ngett végig a messze mezőkön : — Éljen Vilmos csá szár! A császár szalutálva köszönte meg a szí­vélyes fogadtatást és kezet szorított a kapitá­nyunkkal, akinek azt mondta németül: „A ma gyár kotona nagyon becses én előttem. Ezeréves dicsőség fűződik a diadalmas magyar névhez, amelyet a világ Árpád óta megtanult ismerni s azóta végtelen dicsőség aranyglóriájával volt kénytelen bevonni képzeletében. Szeretem és be­csülöm a magyar katonát, sokkalta többre tar tom, mint azt Önök hiszik. Köszönöm a meleg és szivélyes fogadtatást, amelyben részesítettek !“ Ezt mondta a császár s mikor a kapitány lefor­dította nekünk, a boldogságtól és a büszkeségtől ismét hatalmas éljenben törtünk ki. Leírtam ma­gamnak őfelsége beszédét és elteszcm örökre Mutogatom majd az unokáknak. Ha ... ha . . átélem ezeket a nagy időket. Itt hordom az írást a bornyuban, oda nem adnám senkinek a vilá­gért se. A császár beszélgetett még egy pár per cig a tiszt urakkal, azt mondott valamit uéinetü1, de én nem értettem. Akkor mu’atta a kezével, hogy a puskámat adjam oda neki. Odaadtam, mire a császár célzott és lőtt. Azt hiszem, trafált, mert a messziben valami szürke folt, biztosan egy orosznak a feje, úgy bukott le, akár az alma a fáról. Aztán újra sortüzet vezényeltek, a csá szár visszaadta a fegyvert. Alig sütöttem el né­hányszor, golyó szaladt a balkaromba és körű lőttem csupa vér lett a hó. Jöttek a szanitécek, hogy elvigyenek, de én nem akartam menni. Mondtam, kitartok a halálig a németek hadurá­val. Most láttam csak, milyen jól céloz a császár. Majdnem minden lövése treffelt. Ordonánc tiszt jött. A császár átvette a jelentést. Kezet fogölt a tisztekkel, szalutált felénk és eltávozott. Ami azután történt, azt már nem tudom, mert elvit­tek a szanitécek. Estefelé halottam beszélni, hogy elfoglaltuk az oroszok lövészárkait. — Hősi halál. Kis Lajos 17 ik honvéd gyalogezredbeli honvéd, születése Nagyszokol , meghalt a budapesti Bethlen-téri hadikórházban. — Hadifogságban. Varga Ferenc dnna i földvári róm. kath. tanitó, a december 14-iki szerbiai visszavonuláskor fogságba esett. Jelenleg a mladenováci fogolytáborban van. — Sírta búcsúztak a 44 esek. „Neu Frei í | Presse“ hadi tudósítója ismét újabb részleteket j 1 mond el József főhercegnek a liarcvonalban tanú- I j sitott páratlanul vitéz, hősies magatartásáról, j j amely még a legbátrabb katonák viselkedését is j I fölülmúlja és hihetetlen módon lelkesíti a parancs­j noksága alatt harcoló legénységét és tisztjeit, j Elmondja többek közt a haditudósító, hogy a rudkii visszavonulás alkalmával, mikor az üldöző - j oroszok már csak kétezer méternyire voltak , ' csapatainktól, a tüzérség, illetőleg az utolsó Ute j gek haboztak visszavonulni, mert még ott időzött József- főherceg és amikor ő megismételte" a 1 i parancsot, hogy induljanak visszafelé, valaki megjegyezte, hogy : „nem mehetünk még, amig fenséged itt van !“ Erre József főherceg moso­lyogva igy válaszolt „(J-iak induljatok, majd én leszek a hátvéd !“ — Es valóban mindvégig hátvédben maradt és utolsónak hagyta el Rudkit. — A főherceg, írja továbbá a harctéri tudósitó, a háború első napjától kezdve olyan élet és halálmegvetést mutatott, amely még ezekben a nagy papokban is példátlan. Tisztjeivel együtt hál a lövész árkokban vagy szalmán a paraszt­kunyhókban; ha más nem akad, krumplit és vöröshagymát eszik vacsorára, úgymint a többi katona; gyalog masíroz, ha a gyalogsággal megy és lóra ül, ha a tüzérséggel tart Amikok Nowo radomskban a temesvári hadtest parancsnokává nevezték ki és búcsúznia kellett divíziójától, • akkor a 44 esek, mint kis gyerekek, sírva fakad­tak és zokogva búcsúztak el vezérüktől, ,,József apánktól“ — Pályázat a dunaföldvári plébániára. Zieht) Gyula gróf, megyéspüspük ma megjeleni körlevele pályázatot hirdet -a Biró Imre prépost plébános elhunytával megüresedett dunaföldvári plébániára. A plébánosi vizsgát tett papok bélye­ges kérvényeiket a vallás és közoktatásügyi miniszterhez címezve március 15 ig nyújtsák he a megyéspüspöknél. — Bevonulás. (lödé L»jos szekszárdi ref lelkész, tényleges szolgálatra vonult be s az északi harctérre ment. Áldást kívánunk nehéz'munkájára. — Egy há/.kcrűlcti választások. A duna- inelléki ref. egyházkerületben Szabó Károly nagy- harsányi lelkész, volt orszgy. képviselő leik ész i és dr. Benedek Zsolt konventi titkár világi al jegyzőül választatott meg a beadott szavazatok nagy többségével. — Szász Károlyt, a képviselő- ház alelnokót, nagyemlékű a püspök fiát, a dunántúli ref. egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai nagy szavnzótöbbséggel világi tanácsbiróul választották, — Segédlelbész elhelyező*. Dr. Baksay Sándor püspök, Szaímáry Józsefet Nagyszékelyre segédlelkészül rendelte. — Csalás liadikölcsönjegyzósekkcl. A dombóvári járás főszolgabirája utasította az elöl­járóságokat, kisérjék éber figyelemmel, hogy köz ségükben nem járnak-e ügynökök, akik állítólag liadikölcsünjegyzéseket gyűjtenek. Ha ilyen eset akár hivatalos, akár magánúton tudomásukra jut, haladéktalanul tegyék vizsgálat tárgyává, külö­nösen oly irányban, hogy nem tünteti e fel a csalás vagy valamely más büntetendő cselekmény isméi veit, és az esetet azonnal táviratilag jelent­sék be, az illetőt pedig tartsák megfigyelésben. Egy állítólagos hadiügynök, mint értesülünk, Dombóváron is járt az Erzsébet-utcában és töb­beket fel is ültetett. Természetesen nyoma veszett. — Az idén elmaradnak a választójogi írás olvasás vizsgák. A miniszter elrendel­te, hogy az idén elmaradnak a választójogi vizsgák és fölösleges minden munka a jövő évi választók névjegyzékének összeállitásárá. A miniszter rendelete utal arra, hogy a választói törvény a folyó évet csonka évnek tekinti, mivel a f. évi választók névjegyzéke csak március 1-én lesz jogerős és a központi választmány is csak március 1 én kezdi meg működését. A folyó évre megállapított névjegyzék tehát a jövő évre is érvényes lesz és igy fölösleges most a vizsgákat megtartani. Aki tehát az idei névjegyzékből kimaradtak, azok 1917-ig nem is kapnak válasz­tói jogot. — De ugyan kit is érdekel ma a választói jog?! — Népkonyhára adakoztak : Mayer János Szekszárd 10 korona, Spitzer Gyula Zomba 50 korona, Leicht Lajos Szekszárd 2 köbméter tűzifa. — Kellenek a vasuti munkások. A vasút­vonalak karban tartására szükséges vasuti mun­kások az njabb rendelkezések szerint se népfel­kelőkul, se személyes hadiszolgáltatás teljesítésére nem hivandók be. — Adományok. Spitzer Gyula zornbai földbirtokos a szekszárdi Vöröskereszt Egyesü­letnek 50 koronát és a szekszárdi népkonyhának is 50 koronát adományozott. — Sebesült katonáink segítése. Sebesült katonáink részére Günther Lászlóné Magyar- kesziből ránk sokat és sok fehérneműt küldött be hozzám, amelyet a falu asszonyaitól gyűjtött Günther Sárika és Erdélyi Gizella. A küldemény tartalma: 16 vánkos, 32 vánkoshuzat, 74 férfiing, 41 alsónadrág, 60 törülköző, 11 lepedő, 30 zseb- kendő, 14 pár harisnya, 1 drb paplan, huzattal, 1 tllanell takaró, 2 kg. tépés. A szives adomány- átvételét köszönettel nyugtatom. Kovács Dávidné. — Harmlnezer ..Magyar Talizmán“ vau eddig forgalomban és naponta százszámra érkéz nek megrendelések az Országos Hadsegéiyző Bizottség jelvény-osztályához (Budapest, Képviselő­ház), aki ezeket a történelmi érdekesságü ezüst- gyürüket és érmeket forgalomba hozza. A nagy­sikernek titka, hogy e tárgyak, melyeket a Magyarok Nagyasszonya képmása és Csernoch Jáuos bíboros hercegprímás jelmondata: „Nagy­asszonyunk hazánk reménye“ ékesít, teljesen el­ütnek a háborús cikkek sablonjától, mert nemeä fémből készültek és az ötvös-művészet igazi remekei. A vevő pedig csekély háromkoronás kiadással nemcsak önmagának szerez örömet, hanem a hadsegélyezés nemes céljait is támogatja. Ilyen tálizmángyiiriik kaphatók Szekszárdon a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknál. — Nem tanácsos túlzott árakat köve­telni- A fővárosi rendőrség egész sereg arány­talan drága árakat követelő kereskedőt Ítélt el mostanában. Egy tartalékos hadnagy a Szalay- és Barta . cégnél egy selyem nyakkendőt vásárolt, amely rendes körülmények között 1 koronába került s 5 koronát fizettettek érte. A IV kerületi kapitányság erre a cég főnökét, KlaudusLőrincet 50 koronára ítélte. Az ügyészi megbizott meg­fellebbezte az ítéletet, mire a főkapitány 400 koronára emelte fel a büntetést a ezt a belügy­miniszter is helybenhagyta. Glass Artúr muzeutn körúti kereskedő egy főhadnagynak 12 koronáért adott el egy hátizsákot, amelynek az ára 7 ko­rona. A IV. kerületi kapitányság 200 koronára ítélte s a büntetést a főkapitányság is helyben­hagyta. Stein Rudolf fuvaros 1 korona 20 fillért kért egy szénszállításért, amelynek dija 66 fillér. A fuvarost S0 koronára Ítélték. Molnár Rezső kolozsvári réti fűszeres 4 koronáért adta a szalonna kilóját. A X. kerületi kapitányság 40 koronára Ítélte s a főkapitányság is helybenhagyta az Ítéletet. — Rita Sacchetto a Világ-mozgóban. Rita Sacchetto neve fogalom a mozi világában. Egyesíti magában a színésznő és táncosnő minden kiváló­ságát s minden újabb filmje eseményt képez. A szeksárdi közönségnek még bizonyára élénk em'- lékezetében vannak a „Fekete halál“, az „Odett“ és a többi Sacchetto filmek előadásai, mert Sac chelto első a legelsők között is azok sorában, a kiket a fejlődő mozimüvészet naggyá avatott. A hétfői és keddi Sacchetto előadás annyiból is kü­lönös érdeklődésre tarthat számot, mert ezúttal egy vígjátékban lesz alkalmunk megcsodálni a művésznő nagyszerű képességeit. „A fehér dáma“ cimü 3 felvonásos életkép egy bájos szerelmi tör­ténet keretében mutatja be Rita Sacehettót s a darab alkalmat ad a legtökéletesebb művészet ki- domboritás 'ra. Még egy háromfelvonásos vígjáték kerül előadásra, amely kacagtató jeleneteinél fogva teljesen stiiszerü lesz az utolsó farsang hagyomá­nyaihoz. „A konzul ur“ a cime ennek a darabnak, melynek főszereplői Else Fröhlich és Kari Alstrup, a berlini Deutsches Theater ünnepelt művészei. Biztosra vesszük ilyenformán, hogy az utolsó farsang sokáig emlékezetes lesz a mozilátogató közönség részére. A műsorban még a „Tiberis* cimü i-emek látványos kép is szerepel. — Tilos a vadászat. Az utóbbi időben egyes vármegyékben a vadászok mindenféle urügyök felhasználásával, minők : szeretetadományok, sebe­sült és beteg katonák táplálása, a tilalmi időkben is vadászatokat rendeztek. A földmivelési miniszter elrendelte, hogy a vadászati tilalmi idő az egész országban a legszigorúbban betartassék. — Orosz fogságban. Vörös Róbert szek­szárdi kárpitos, az északi harctéren újból sebet kapott és hadi fogságba esett. Moszkvából kül­dött édesanyjának levelet. — Polgári orvosok katonai kórházak­ban. A kormány a liadiszolgáltatásokról szóló törvény alapján rendeletet bocsátott ki, amelynek alapján a honvédelmi minisztert fölhatalmazza, hogy a katonai megfigyelő kórházakban teljesí­tendő orvosi szolgálatra bármely munkaképes, a férfinemhez tartozó, életének 50. évét még be nem töltött polgári orvost kirendelhessen. — Halálozások Kutnyanszky István decsi rkath. kántor tanitó 3 és fél éves Pistika fiacskája folyó hó 11 én elhunyt. özv. Jó Dömötör Károlyné szül. Zólyomi Ilona, néhai Zólyomi György d-unaszentgyörgyi lelkész leánya Dunaszentgyörgyön f. hó 3-án meghalt. Az elhunytban Dömötör Endre szóládi lelkész neje édes anyját gyászolja.

Next

/
Thumbnails
Contents