Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-08 / 11. szám

1915. február 8.

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

Az úrvacsorával élők száma itt 3000-en felül volt. Utána egy másik szerémségi szerb faluba, G. . . ba mentem. Itt már nem nyílt meg előttünk a templom. Ermellék s a Hármas Kőrös kálvinista fiainak a szerb templom kertjében szóltam az angyali üzenetről s ennek végeztével ott volt az urvacsoraosztás is.

Jól eső érzés volt itt látni a brigadéros- tói kezdve a legfiatalabb kadétig minden tisztet. De kijutott itt a fájó érzésből is. Ide nem hoztam magammal hű tábori kántoromat, illetve orgonistámat, infanterist Faragó József fülöp- szallási tanítót. Feleslegesnek tartottam. Hiszen

2—3 héttel ezelőtt történt találkozásunkkor még 5—6 református tanítóval találkoztam ez ezrednél. Felszólítom tehát az összegyüt katonákat, hogy a református tanítók lépjenek elő — semmi mozgás 1 Még egyszer erősebben szólok. Ekkor már jött felelet egyszerre 6—7 ajakról is: »Tisztelendő Ur, egy sincs már közülök.< Mind elhulltak, mind hősök, mindig elsők voltak. Könnybe borult a szemem, a tiszteké is, a legénységé is. Hős magyar ref. tanítók, Krisztus Ucunk áldott születésén nem uidott zengeni ajkunkon ének, lelkűnkből az ünnepi érzés imaba öltözve felszállni az Ur színe elébe, mig könnyel nem adóztunk, mig nem gondoltunk teátok a kegyelet legszentebb érzésével.

Az ünnep hátralevő részén egész divíziónk területén levő kórházakat kerestem fel. Egybe nem szabad volt mennem, mert ott öt napig vesztegzár alatt kellett volna maradnom. Hála Istennek, itt csak néhány beteg volt s a mieink mind megmaradtak. Itt is zengett azért az ének s szállt az imádság az Ur zsámolyához. Az alsónyéki tanító ur, S. T., ki itt járt napokig a halál árnyékának völgyében, végezte az istentiszteletet, úgy fekve még a betegágyo i, de már a meggyógyulás biztos tudatában énekelhette, hogy »eljött már a szabaditlás és erő!«

Óév estéjén 0 P. .. n, újév napján OP.,.n és G . . . volt istentisztelet. Mindkét alkalommal prédikáltam ; számot adtunk a sáfárkodásról s megesküdtünk az ujévbén, hogy hűek leszünk mindhalálig. Végtelen örömemre szolgál, hogy megemlékezhetem e helyen helyettesemről, aki karácsony s óév estéjén házi istentiszteletet tartott G . . . n. Nekem lehetetlen volt e két alkalommal átmennen, de helyt állt helyettem az én kedves, jó, régi barátom, dr. Torday Géza tart. hadnagy, birósági jegyző. A két esti istentiszteleten ő imádkozott, 5 beszélt a legénységhez, úgy, ahogy ezt otthon példás keresztyén életet élő csaladjukban s a mi kedves »Bethlen Gábor-Körünkben« tanulta, melynek két ízben is elnöke volt.

Elgondolom, ha ilyen ref. világi uraink lennének, akik nem szégyenük a Krisztus evan- geüomát még akkor se, ha csillogó aranybojttal fényes kard csörög oldalukon s ajkuk imádságra nyílik akkor is, mikor mások vig pezsgőzés közt nótázva vigadnak, bút, esztendőt temetnék!

_________HÍREK.__________

Ar

anyat-Vasért.

Az „Aranyat-Vasért“ mozgalom javára a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknál folytatólag a következők adakoztak:

Ferger Juli 1 ezüst fülbevalót,

Mitrovics Anna 1 ezüst fülbevót,

Bittner Anna (Mőcsény) 1 ezüst gyűrűt.

Marton Rozi 1 arany fülbevalót.

Klézli Kati 1 arany fülbevalót,

özv. Schwarzkopf Ignácné 1 ezüst késnyelet,

Özv. Schwarzkopf Ignácné unokái 1 ezüst késnyelet, N. N. 1 ezüst pénzt,

Klézli Rozi 1 arany fülbevalót,

Vesztergombi jánosné 1 arany fülbevalót.

Kiss Franciska 1 törött arany gvürüt,

Meininger Erzsi 2 koronát,

Szulimann Julis és Bors Anna 1 ezüst órát,

Simon Erzsi 1 ezüst láncot,

Horváth Erzsi 1 ezüst láncot,

Főglein Antalné 1 ezüst órát,

Horvát Rozi 2 ezüst fülbevalói,

Studer János 2 ezüst pénzt 1 ezüst fülbevalót,

Panta János 1 ezüst gyiirüt.

Pikai Ferencné 2 ezüst fülbevalót.

Csapó Szidónia és Csapó lenó 2 arany amulettet, Klézli Rozi 1 ezüst láncot.

N. N. 2 koronát,

Prantner Erzsi 5 fülbevalót,

Szászi Rozi 3 ezüst gyűrűt.

N. N. 1 ezüst fülbevalót. 1 ezüst kézelő gombot, Szabó Erzse 1 arany gyűrűt,

Horváth Ferenc 1 arany gyűrűt,

Poszovácz Katica Várdomb 1 arany gyűrűt, Furuglyás József 1 arany gyűrűt,

Furuglyás Rzzália 1 ezüst gyűrűt,

— Teljhatalmú miniszteri biztos. A föld- mivelési . miniszter az élelmiszer készletek felvételéhez Szekszárd területére teljhatalmú miniszteri biztossá Schönstein Miksa szekszárdi gabona- kereskedőt nevezte ki, aki az esküt a minisztériumban letette.

— Kitüntetés. Marton István tartalékos szakaszvezető, Marton István szekszárdi ügyészségi hivatalszolga fia az északi harctéren, az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért a II. osztályú ezüst vitézségi érmet kapta.

Az uj vasúti menetrend. A lapunk utolsó számában már jelzett uj menetrend, amely nagy részben azonos a hadi menetrend előtt érvényben volt menetrenddel és amely, mint azt lapunkban annyi nyomatékkai sürgettük, visszaállította a Sárbo- gárdról reggel 9 órakor induló és Szekszárd ra délelőtt fél 12 órakor érkező vonatot, egyúttal pedig külön tehervonatok beállításáról gondoskodott, pénteken lépett életbe és azóta a vonatok egész pontosan közlekednek. A közönség négy heti nélkülözés után nagy örömmel fogadja a normális menetrend életbe lépését és különös köszönet illeti meg vármegyénk főispánját, aki ezen ügyet azonnal magáévá tette és erélyes közbenjárásával a rendes menetrend visszaállítását lehetővé tette. Kívánatos még, hogy az a reggeli vonat, amely a hadi menetrend előtt állandóan közlekedett és Szekszárdról reggel 9 órakor indult Sár- bogárdra, szintén mielőbb visszaállíttassák és ehelyett a most Bátaszékről hajnali 3 órakor, Szekszárdról pedig hajnali 4 órakor induló vonatot beszüntessék. Ezt a hajnali vonatot ugyanis a közönség egyólta- án nem veszi igénybe, ellenben a reggeli órákban közlekedő vonatnak Szekszárdnak a sárközi községekből való piaci ellátása, továbbá mindazoknak érdekében, kiknek Bátaszékről és a központi járás egyéb községeiből a délelőtti órákban Szekszár- don a hatóságoknál hivatalos elfoglaltságuk van, igen nagy fontossága van. A hajnali vonatnak a reggeli vonattal a gyakorlati szükségletnek megfelelő elcserélését kérjük tehát a régi menetrend szerint.

— Képviselőválasztás. Sárkcreszturon folyó hó 20-án választják meg Madarász apó utódját. A jelölt személyében még nem történt megállapodás. A választási elnök : Leopold Lajos, szavazatszedő klildöttségi elnök : Fiátll György.

— Katonai kitüntetés. Rabelhoffer Géza szekszárdi lakos a 44-ik gyalogezred 8-ik század szakaszvezetője az észak' harctéren az ellenség előtt tanúsított hősies magatartásáért az ezüst vitézségi nagg éremmel lett kitüntetve. Nevezett mint tizedes vonult be az első mozgósítás alkalmával és azóta sok csatában vett részt. Ott volt Sábáé bevételénél, majd Galíciában küzdött s most valahol Varsó alatt teljesiti kötelességét elismerésre méltóan.

— Jelentkezés. A szekszárdi 1895., 1896. és 1891. évben született B. alosztályu népfölke- lők jelentkezése f. hó 5. 6. 7. napjain tartatott meg. Jelentkezett összesen 213.

A lisztárukkal visszaélők ellen. A

szekszárdi kir. ügyészségtől 1915. El. 1/B. 4. sz. alatt a következő közleményt kaptuk: „Némely vidéken, a hatóságilag megállapított legmagasabb lisztárak kijátszása végett egyesek a büntető törvényekbe ütköző visszaéléseket követnek el. A visszaéléseket a törvény teljes szigorával fogom megtorolni. Felhívom a károsultakat és mindazokat, akik ilyen esetekről tudomással bírnak, hogy feljelentéseiket a vezetésem alatt álló kir. ügyészségnél vagy a legközelebbi kir. járásbíróságnál, illetőleg rendőrhatóságnál (rendőrkapitányság, fő szolgabiróság, csendőrség, elöljáróság) tegyék meg. Simon Rudolf.“

— Nem lehet végrehajtani a rekvirált jármüvek Összegét. A Hivatalos Lap közli a kormány rendeletét, amely szerint az augusztus 18., továbbá augusztus 31. és szeptember 10. napján 6754 —1914. M. E. szám alatt kiadott rendeletéibe foglalt szabályok kiterjednek azon összegeknek végrehajtás alóli mentességére, továbbá azon összegek iránti követeléseknek át ruházása és azon összegeknek a hadbavonult igényjogosult részére való kifizetésére is, amely összegek a katonai igazgatás részére végleg át engedett jármüvekért és állatokért járnak ' az igényjogosultaknak az államkincstárától.

— Soron kiviil zászlós. Paunz líezső mérnök, tüzér hadapród, Paunz Sámuel dombóvári kereskedő derék fia soron kívül a 7-ik honvéd tábori agyusezred zászlósává léptettetett elő és az ellenség előtt tanusitott bátor és önfeláldozó magatartásáért az I-osztályu vitézségi érmet kapta.

— Mit kívánnak a katonaözvegyek? A

háború hősöket nevel! Legendaszerü történetek járnak már szájról szájra, mert elmondásuk bátorító, biztató és megnyugtató! A háború bősei ahányan, annyifélék : rang, rend, állás bit, nyelv és nemre való tekintet nélkül ... A gyenge hetyke legény, akár csak az öreg népfelkelő — vitézségének állandó hiradóját hordja keblén, hogy helyette beszélje a szemnek, mely látja — minő nemes szív dobog ott az érem alatt! Vannak azonban az életben levő hősöknél nagyobb érdemüek is, akik odaadták minden visszatartás nélkül egész lényüket, mert hősi halált haltak. Ók nem viselhetik az elestök után megkapott viiézségi érmet, érdemeiket csak a későbben megírandó történelem fogja méltatni . . . addig is homály borul emlékükre. Nem volnának e, kik emléküket hirdetnék, a kik arra mint szülő, miDt hitves annál illetékesebbek, mert hisz a veszteség őket sújtja legközelebbről és az áldozatot, melyet az elhunytnak hoztak, nekik kell egész életükben sinyleni ... V Tűzzétek hát az elhunyt bősük szüleinek és hitveseinek keblére az elismerés jelvényeit, mint ezt szövetségesünknél a háború első percétől megteszik ! Hadd álljon a legbánatosabb annya, a legbusabb özvegy keblén a felirattal koszoruzott érem és adja tudtára mindenkinek, akiket illet: „Örömmé^ adtam egy drága életet drága hazámnak !“ Ezt kívánják a katonaüzvegyek és az elhunyt hősök szüleit.

— Wigand Janka sikere. Bizonyára széles körökben őszinte örömmel fogadják annak hírét, hogy Wigand Janka a Színművészeti Akadémia növendékei által Somló Sándor igazgató rendezésével előadott darabban, Szofokles Antigonéjének címszerepében igen nagy sikert aratott. A fővárosi lapok legnagyobb része igaz elismeréssel nyilatkozik Wigand Jankának bájos megjelenéséről, érzelmes és intelligens játékáról, finom beszédéről és kiváló művészi képességéről.

— A belügyminiszter kíméletes bánásmódra figyelmeztet. Az ország különböző részéből panaszok érkeztek a belügyminiszterhez, melyek szerint a községi elöljáróságok nem mindig járnak el kellő odaadással és kellő figyelemmel a hadbavonultak gyámol nélküli és hozzájuk forduló családtagjaival szemben. Ismételten merült föl panasz, bogy a községi elöljáróságok a hozzájuk forduló családtagokkal nem mindig olyan hangon érintkeznek, amily hangot a közhivatalokban mindenkivel szemben, de főleg a hadbavonultak gyámolitására szoruló családtagjaival szemben használni kell. A belügyminiszter szerint a jegyzői kar úgy a béke, mint most a háború idején, számos jelét adta nemcsak a közigazgatási, de a szociális kérdések iránti való fogékonyságnak is. Nem tudja, nem akarja a belügyminiszter föltételezni erről a munkában és a közérdekért való lelkes küzdelemben kipróbált jegyzői karról azt: ne érezné át, hogy e nehéz időkben mivel taztozik a hadbavonultak családtagjainak. Meggyőződése, hogy a szóban lévő panaszok csak szórványosak lehetnek. De hogy még igy se fordulhassanak elő, a belügyminiszter fölhívta az alispánokat, hogy utasítsák a községi elöljáróságokat, hogy a hadbavonultak gyámolitására szoruló családjainak panaszait mindenkor azonnal és a legnagyobb lelkiismeretességgel vizsgálják meg és amennyiben a panaszt indokoltnak találják : a legteljesebb odaadással igyekeznek minden! elkövetni, hogy tényleg orvosoltassék is. Ami pedig azt a hangot illeti — mondja a belügyminiszter — amelyet minden féllel, de főleg a hadbavonultak családtagjaival használni kell, elvárja, hogy gyengédség és figyelem nyilatkozzék meg a községi elöljáróság minden szavában, minden tettében azok iránt, akiknek hozzátartozói, életük árán is, a hazáért harcolnak.

— Kenyér helyett csiriz. Egy szekszárdi gazdasszony kenyérlisztet vett az egyik liszt- üzletben. Annak rendje és módja szerint bedagasztott, de illatos, friss kenyér helyett nyúlós, bűzös csirizes pépet kapott haza a péktől. A büzölgő „süteményt“ fölvitte a rendőrséghez, ahol megállapították, hogy a „kenyér“ csirás gabona lisztjéből készült és ezzel napirendre tértek az eset felett. Mi ezt az eljárást nem tartjuk helyénvalónak. Nem mondjuk, hogy az illető lisztkeres- kedo’ tudva árusitott rossz, az egészségre ártalmas lisztet. Nem szabad ros°z lisztet árusítani. Elhisszük mi, hogy 70—80 filléres lisztárak mellett és különösen, mikor búza nincs, a malmok még a konkolyt is megőrlik — búzalisztnek, de azt tagadásba veszszük, hogy ily őrleményt mint kenyérlisztet szabadjon árusítani. Azért feltétlenül követeljük, hogy az ily lisztet forgalomba hozó malom megbüntettessék. A háború nem azért van, hogy a üsztkufárok kifosszák a népet utolsó garasaiból. Feli kell őket jelenteni, ez a fogyasztó közönség kötelessége, a hatóság kötelessége pedig az erélyes vizsgálat és kérlelhetetlen szigorít büntetés.