Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-12-23 / 102. szám

* TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK iyi5 december 24. Középeurópai hatalmak: Entente-hatalmak: o Kémetek Orosz (balti) németek • -­Angolok é s skótok {= Dánok (Schleswig—Holstein) Búrok o Hollandok (az alsó Rajna mentén) Vlämek (Belgium)-X. CJ CL, Lengyelek, huculok stb. Lengyelek 'QJ Ruthének vagy kisoroszok c o Csehek, tótok — > Szerb-horvátok Szerbek, crnagorcok CS-«J Szlovének ctf---­— We ndek (Lausiteban) — fsl Litvánok Litvánok co Lettek Lettek >> Bolgárok Oroszok tt — Cd Franciák (Elszász) Franciák C/3 > "o Olaszok (Friaul, Déltirol) Olaszok Románok Románok 3 Ladinok vagy razto-románok — t ■Tirolban) Wallonok N c 3 Kurdok te örmények — O — Cserkeszek — Grúzok vagy georgiaiak 3 CL 03 WU!H Cigányok Hinduk, gurkák I -Q 1 'dó O _ Ke lták (írek) ' & Q* Albánok (malisszorok) Albánok (mirditák) ÍU = Görög (Törökországban)­--­• Arabok-CT3 Beduinok — c7) Palesztinái zsidók i ^ : _ Be rberek 'CO — Tuaregek ° Kabilok Magyarok — Finnek — Karelek­— Livek C­— Esztek — Kurok P — Zűrjének t* !-­Mo rdvinok c — Cseremiszek •*“í c — Vogulok 03 — Osztjákok >> _ La ppok Votjákok _' te — Csudok GJ O > be u. :© £ Törökök c • —> :<0 J2 — Tatárok o £ cő — Szamojéd Burját JC Ainók O be Tungúzok D n o £ — Kalmükok Kirgizek Baskfrek — Csuvaszok qouedef | Japánok N ucqjdojrig j — | Bászkok-re g — Csukcsok s c-O — Kamcsadálok c 1/5 • --­Arktikus vagy hiperborikus népek o — Dravidák s E táblázat számszerű adataival nagy igaz­ságot rejt magában. Ellenségeink sorában szinte szállóigévé lón, hogy ők a kultúráért küzdenek a barbárok ellen. Nos, nézzük végig ezt a sorozatot, az bizony egészen mást mond. Először is az ántánt sokkal több nemze­tet, népet és fajt vetett a harctérre, mint mi; sőt az egyes országok népessége is szinte aránytalanul nagyobb a mienknél. Ha tehát mi Botond módjára nem toldanók meg rövid kar­dunkat egy hosszú lépéssel, a lelkesedésnek, az önfeláldozásnak csodás lépésével: kegye­lemre kellene megadnunk magunkat. Azt pe­dig, hogy e megadás mit jelentene, nem nehéz kitalálni. Hisz az orosz is ott van az ántánt- ban, s a britt sem bánik keztyüs kézzel a meg- hódoltakkal. Vae victis 1 — ránk csak ez a szo­morú sors várna. Ha meg minőségileg nézzük ellenségein­ket, ugyancsak szomorú komikum rejlik abban az állításban, hogy ők a kultúra őrei. Erre kár szót vesztegetni. Egyetlen tekintet a népek és fajok sorozatára meggyőz bennünket arról, hogy az emberiség legnagyobb kincseit nem azok a félvad népek őrzik és védik, kiket az ango világhatalmi politika őrülete fegyverbe szólított G0SO9OQQGQQÖÖÖÖ© © © G©©©©©6©©©©©©©©00 lassanként kipusztitva, ezek területeit birtokuk­hoz csatolták. Az osztozásnál azonban vitás kérdések merültek fel, a leopárd megkárosítva érezte magát és követelőleg lépett fel, az orosz­lán nem engedett, egymásnak mentek és az oroszlán széltépte és bekebelezte a leopárdot. * A leopárdra nézve tehát nem tanácsos az oroszlánnal való közvetlen szomszédság. Az oroszlán ellen a legbiztosabb védelem az, ha közötte és közöttünk mentői több párducnak, medvének, farkasnak birtoka terül el. Milyen nagy hiba volt annak idején a lengyel párduc birtokának felszabdalása ! Milyen jó volna, ha Finnország, Eszthland, Livland, Kurland, Lithvánia, Ukraina, Krimi Tatároszág még élne és saját független allami életét élve, védhetné és biztosítaná a Nyugat kultúráját az orosz erőszak és barbárbárság ellen ! Ezeket az országokat uj életre kell támasztanunk! Földvári Mihály. 0©©0@000|3)i3i|3i 1300 I3t313[3l30@í3i3i3l3í2i R világháború etnográfiája. irta: dr. Magyarász Ferenc. Ki ne emlékeznék arra az izgalmas ér­zésre, amelyet az első fogoly-csapat meglátása okozott ? Hogy elnéztük a teherszállító kocsik­ban elhelyezett több-kevesebb embert, akik első látásra ugyan meglehetősen egyformán föstöttek a maguk földszinü ruhájában, de tüzetesebb meg­tekintésre ugyancsak elég tipikus változatossá­got műtattak. Hogy találgattuk, hogy melyik milyen vidékről való lehet 1 S fordítva, elgondolhatjuk, hogy amikor a mi napsütötte, barnaoiros alföldi gyerekeink megjelentek valahol Nercsinszkben, Nikolszk- Usszurikban vagy Akmolinszkban, ahova még a hetedik ükapjuk sem jutott el még álmában sem : ott is csodájukra járt a sok lenhaju Szonja és Tatjana, ott is ujjal mutatott rájuk a turcsi orrú kis Szergejevics Iván, meg a lapos homloku Pavlovics Fedor. A német azelőtt az állatkertekben látott olyan exotikus embereket, kiket most a fogoly­táborban csodálhat; a francia meg — tisztes­ség ne essék szólván — kénytelen parolázni azzál a Györgye királyfival, akit, egy évtizedje sincsen, kib'uktatott a saint-cyri katonai aka­démiából. Bizony ez a háború ugyancsak összehozta az embereket. Úgy összedobálta őket, mint a kaleidoszkóp a színes üvegdarabokat; csakhogy mig ebben szabályos a kép, amabban ugyan­csak kevés a harmónia. , Az ember az embert mindig érdekli, még - a háborúban is. Ez a lélektani tény késztetett arra, hogy jó ideje figyelemmel kísérjem, hányféle ember j is jött össze a világháborúban. Kinek merre ringott a bölcsője, kinek milyen a nyelve, me­lyik fajból eredt, milyen nyelvet beszél, micsoda sátoraljához tartozik a jelenben és sorolandó a múltban ? A világháború etnográfiája csakugyan oly érdekes kérdés, hogy megérdemli a vele való i foglalkozást. * X * Olvasóink előtt ismeretes a földkerekség népeinek fölosztása földrészek szerint kaukázusi, mongol, etióp vagy néger, maláji és indián né­pekre, melyekhez hatodiknak a közelebbről meg ■ nem határozható népek csoportja jő. A világháború harcterein mind a hat cso­port képviselve van. Amerikai indián, maláji és ausztrálnéger ugyan, mint külön egység nem igen szerepel, elvétve azonban elég szép számmal akad kö­zülük, kivált az ántántnak úgynevezett színes csapataiban. így olvassuk, hogy a németek Flandriában a kanadai csapatok között sok in­diánt is fogtak el, köztük egy két méternél ma­gasabb óriást ; a Gallipoli félsziget expedíciói­ban ausztrálnégerek is vettek részt; a francia hadseregben egész csapattestek kerültek ki Szenegál- es egyéb négerekből; a gyarmat- háborúkban is bizonyára résztvettek az ottani etióp, berber- és néger törzsek, a hererók, ban­tuk, becsuánok, kabilok, masszáik] és szuaheli- négerek, kik a német Zambézi, Togo és Kame­run gyarmatoknak meg a szomszédos angol gyarmatoknak őslakói. Mondanom sem kell, hogy népekről, fa­jokról (és többnyire nyelvekről) szólok, nem pedig nemzetekről; s bár nemzet is akkora számmal van képviselve a világháborúban, mint tán még sohasem: fajok és nyelvek szempont­jából valóban példátlanul áll e mostani világ­pusztulás. Az alábbiakban adom a világháború etnog­ráfiájának táblázatos kimutatását : flz első szómtól mostanáig... — Szerkesztői intim vallomások. — Tudja Isten, én nem úgy vagyok ezzel a 25 esztendővel, mint a hegyen­völgyön átvágtató lovas, aki, amikor át­ugratott a veszedelmes szakadékon, csak akkor kap észbe: tyüh a kutyafáját! S dehogy is fordulna vissza, hogy még egy­szer elölről kezdje a csiklandós utat . . . Én szívesen elől kezdeném, ha — | lehetne . . . Akkoriban <-z első számba egyebek között vidám k- rcolatot irtain. A várme­gyei közgyűlésiől csevegtem egy pár ha­sábon. Sokakr. k tetszett, de, akiket meg- fürösztöttem a humor derűjében, azoknak talán a mai nap is érzem a görbe tekinte­tüket. Mert nevetni mindenki szeret, csak azt nem tudják megbocsátani a mi- móza-lelkek, ha — őrajtuk is nevetnek. Később is folytattam ezt a zsánert mivel akkoriban nagyban adtuk a bankot s Sipulus, Beniczkyné Bajza Lenke, Vá radi Antal, Pulszky Ferenc, Kiss József,

Next

/
Thumbnails
Contents