Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-02-04 / 10. szám
Előfizetési ár: Egész évre ..................16 korona Fél é vre.....................8 » Negyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. —Nvilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze» közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szára. Az előfizetési pénzek és hirdetések ida küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODlÍÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A háború és a pénz.* Irta: Dr. Leopold Kornél, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója. Múlt évi jelentésünkben ama reményünknek adtunk kifejezést, hogy a bukaresti békekötéssel befejezett balkáni háború után a türelmetlenül várt gazdasági kibontakozás, bár lassú, de biztos lépésekkel immár megindul és hogy >a felszabadult anyagi erők, a forgalomból elvont tökék újból az egészséges gazdasági vérkeringés szolgálatába jutván, mihamarább mezőgazdasági és ipari termelésünk megerősítésére, a megcsappant, vérszegény üzleti forgalom élénkítésére, szóval égész közgazdasági életünk rekonstruálására fognak szolgálni.« Ezen reménységünk teljesülésének jelei a letűnt esztendő első felében tényleg mutatkozni kezdettek- Az Osztrák-Magyar Bank már január 20-án 5-" óra, február 3-án 41 a" o-ra, március 12-én pedig 4"n-ra szállította le a kamatlábat, ami nagy megkönynyebbülést idézett elő a pénzpiacon és a hitelélet a rég nélkülözött normális keretekben kezdett mozogni. Olcsóbb pénz állott ismét a hitelre szoruló közönség rendelkezésére, a magyar állam 4|/jn/o-os 500 milliós törlesztéses jára- dékkölcsön sikeres kibocsájtásával fedezte hitelszükségletét ; külkereskedelmi forgalmunk élénkebb lendületet vett és az állami beruházások is nagyobb arányban megkezdődtek. Mindez, sajnos, csak rövid hónapokig tartott. A szerajevói merénylettel járó izgalmak rögtön erős hullámzásokat idézték elő a pénzpiacon. Az értékpapírok árfolyama a nagy kínálat folytán lényeges hanyatlásnak indult, a helyzet bizonytalansága bizalmatlanságot váltott ki és a szerbiai ultimátum elküldése után az Osztrák-Magyar Bank a kamatlábat azonnal, vagyis julius 27-én 4"/o-ról 5-re emelte fel. Ezután drámai erővel rövid egymásutánban következtek az ismeretes világtörténelmi események. Augusztus hónap első napjaiban kitöri és valóra vált az évek óta annyira rettegett, de kulturfejlődésünk mellett mégis kizártnak tartott világháború, amelynek óriási méretei és vérfagyasztó pusztításai túlhaladnak minden emberi képzeletet. Az emberi elmének büszke és merész alkotásai: a technika vívmányai ezúttal nem az emberiség boldogulásának eszközei és a gazdasági haladásnak emeltyűi gyanánt érvényesülnek, hanem határokat nem ismerő rombolásoknak, a legszörnyüségesebb destruktiv törekvéseknek állanak mindent lenyűgöző szolgálatában. Ezen, az emberiség történetében minden analógia nélkül álló világraszóló élet-halál küzdelem következményeinek jóslásába, homályfedte perspektíváinak megvilágításába senki bele nem bocsájtkozhatik, különösen ma, mikor még sejteni sem lehet, hogy mikor lesz vége ennek az irtózatos viaskodásnak. Egyelőre azt látjuk csupán, hogy világgazdasági harc folyik, a világkereskedelmi hegemónia érdekében, *em a kuhura nevében és nem a militarizmus ellenében — amint azt hirdetik — hanem éppen ellenkezőleg : a kultúra megbecstelenitésére és a militarizmus hatványozott újjászületésére. Látjuk, hogy a világháború molochja fölemésztett és kiforgatott mindent, amit eddig a nemzetközi kölcsönös érdekekből kialakult gazdasági kapcsolatok és a jogrend biztosítottak. A nemzetközi áru-, pénz- és hitelforgalom teljesen megszűnt, a nemzetközi jog és vámszerződések rendelkezései egészben hatályukat vesztették, a kiviteli tilalmak és a megbénult külkereskedelmi forgalom a termelés feleslegeinek piacra juttatását akadályozzák meg; a fizetési tilalom és az idegen javak erőszakos elkobzása pedig méltóan illeszkedik ebbe a vagyonsorvasztó és jogtipró rendszerbe, amely a közgazdasági életnek legveszedelmesebb ellenségét: a zűrzavart, a káoszt zúdította a világgazdaságra. Amennyire hiábavaló volna a világháború gazdasági hatásának problémáját most feszegetni, épp oly határozottsággal és minden elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy hazai közgazdaságunk a háború teher- próbájál, a vele járó megrázkódtatásokat és megpróbáltatásokat eddig derekasan kiáltotta. * Bevezető részlet a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank jgazgatósági jelentéséből. Nem lehet tagadni, hogy közgazgasági életünk | ellentálló ereje és ellentálló képessége a háború exor- j bitáns rombolásai elé mindezideig legyőzhetetlen kor- | Iátokat emelt és hogy hazánk gazdasági energiája a I közel félév óta tartó világháború közepette szinte csodákat mívelt. Egyes ipari üzemeknél beállott munkanélküliség csökkenőben van, viszont más hanyatló iparágak : a I textil és bőrgyártás, úgyszintén a fegyver- és lőszer- | gyártás éppen a háború folytán nagy arányokban fellendültek ; egyáltalán ipari termelésünk — az elszigeteltségünk által beállott helyzetet kellőképen kihasz- í nálva — gyorsan hozzásimult és berendezkedett a háborús szükségletek előállításáraA mezőgazdasági termékek, főleg a gabona- nemüek, tengeri, hüvelyesek, gyapjú, sertés stb. óriási árai sok esetben a gyenge termésért kárpótlásul szolgáltak és gazdáink fokozott ébersége eddig leküzdötte a munkaerő hiányból származó károkat és az ősszej bevetett terület nem kevesebb, mint más években. A kivételes helyzetből eredő kormányhatásdgi intézkedések: a tőzsde bezárása, a moratórium elrendelése, a kiviteli tilalom, a hadikölcsönpénztár és a hadi hitelbank létesítése szintén lényegesen előmozdították a nemzeti közvagyon megvédését. Az ország pénzügyi erejének, áldozatkészségének és áldozatképességének fényes bizonyítéka volt az 1 milliárdot jóval meghaladó hadikölcsönjegyzés, amelyet csak néhány hónappal előzött meg a ‘/a milliárdos 4Vs °/o-os állami törlesztéses járadéknak és 350 milliós 5°/o-os kincstári jegyeknek kibocsájtása, mely utóbbi jegyzések szintén legnagyobbrészt a magyar pénzpiacot vették igénybe. Ez a nagyszerű financiális erőpróba, mely ezekben a válságos időkben elsősorban az ország pénzintézeteinek vált becsületére, nemzeti öntudatunk emelésére jogosit, mert a küfötdtől való függetlenségünket juttatja kifejezésre. Vajha ez a példaadás folytatást nyerne nemzeti termelésünk fokozásában, hogy úgy a nyerstermények, mint az ipari üzemek szaporításával minél inkább emancipálhatnánk magunkat a külföldtől, mert termelési képes égünk fokozása karöltve jár gazdasági megizmosodásunkkal és anyagi erőink gyarapodásával. És ha a hadviselés fegyvereinknek meghozza a törhetetlen bizalommal remélt győzelmet, a békekötés ] nyomán kisarjadzó termelő munka be fogja gyógyítani I a háború okozta gazdasági sebeket és uj lendületet fog adni hazánk közgazdasági életének. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Kárpáti újabb győzelmeink. Budapest, február 3. Hivatalosan jelentik : Keleti Bcszkidek- ben az oroszok igen heves újabb támadásait, amelyek éjjel is tartottak, az ellenségnek újból súlyos veszteségeket okozva, visszavertük. Az Erdős-hegység középső részében a harcok kedvezően alakulnak. A szövetséges csapatok, amelyek tetruap ellenségtől makacsul védett állásokat foglaltak el, egyezer embert ejtettek foglyul és több géppuskát zsákmányoltak. Lengyel- országban és Xyugat-Galiciában a helyzet változatlan, nagyobhára nyugalom volt.— Höfer. Török győzelmek. Konstantinápoly, február 3. A főhadiszállás jelenti tegnapi kelettel : A kaukázusi arcvonalon a napokban folyt helyi harcok a mi csapataink sikerével végződtek. Az ellenséges csapatot, amely Artvinnál támadott, súlyos veszteségek melleit visszavetettük. Az ellenség menekülés közben nagymennyiségű hadianyagot hagyott kezünkben. — Korna környékén egy kis csapat január 3l-ikére virradó éjjel megtámadott két ellenséges zászlóaljat, amelyek drótakadályok mögött elsáncolták magukét és jelentékeny veszteséget okozott nekik. A következő napon az ellenség ágyanaszádok fedezete I mellett a közelben csapatokat akart partraszálli- tani, de ujra visszavertük. Az ellenség sok halottat vesztett, köztük egy századost és egy altisztet. A németek fényes győzelmei. Ismét 4000 orosz fogoly. Berlin, február 3. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: A franciáknak Perthesnél levő állásaink ellen intézett támadásait vissza- j vertük. Az arcvonal többi részén csak tüzérségi harcok folytak. Keleti hadszíntér: A keletporoszországi határról nincs semmi újság. A Visztulától északra a lovassági harcok az oroszok visszaverésével végződtek. A Visztulától délre támadásaink Bolymovtól keletre llu- min falu elfoglalására vezettek. Volla-Szyd- lovieckáért még folyik a harc. Február hó 1-étől itt több mint 4000 oroszt fogtunk el és 6 gépfegyvert zsákmányoltunk. Az oroszoknak a Bzura-menti állásaink ellen intézett támadásait visszavertük. — A legfőbb hadvezetőség. Vasúti menetrendünk. Általános a panasz és az elkeseredés a hadi menetrend után életbe léptetett uj menetrend miatt, melynek abszurditását, hogy tudniillik a fővonallal nem nyújt közvetlen összeköttetést, harem Szekszárdról reggel 9 órakor indulva a legjobb esetben este 9 órakor érkezik az ember Budapestre és hogy Budapestről reggel 7 órakor indulva este 7—8 órakor érkezik csak Szekszárdra, már eléggé kifejtettük lapunk utolsó számában, egyenesen az üzletvezetőség figyelmének felhívására szánt cikkünkben. A vasutmenti lakosság körében is igen nagy az elégedetlenség, főleg, hogy a délelőtt fél 12 órakor ideérkező vonatot, amely évek óta tett kitűnő szolgálatot a közönségnek, forgalmon kivid helyezték és igy Szekszárdtól valósággal el vannak zárva. A délután fél 4-re jelzett vonaton ide utazni már azért sem tanácsos,' mert délután 5-ig alig marad valami kis idő a szekszárdi időzésre, de azon kívül ezen vonat állandóan 3—4 órai késéssel érkezik, miután a darabárukiadások és kezelési munkák mellett az másképpen nem is lehetséges. .zen bajok orvoslása érdekében Kovács Sebestény Endre vármegyénk főispánja, j kinek mindenre kiterjedő figyelmét ezek a mizériák sem kerülték el, illetékes helyekre kimerítő előterjesztést tett, dr. Szentkirályi Mihály polgármester pedig a következő sürgönyt intézte a szabadkai üzletvezetőséghez : „Vasúti üzletvezetőség — Szabadka. A szombaton életbelépett menetrend városunk és vidékére képzelhető leghátrányosabb, a mennyiben egyik vonattal sincs közvetlen összeköttetésünk a fővonallal és a darabáru kezeléssel elfoglalt vonatok folytonos óriási késései következtében legjobb esetben tizenkét óra alatt érhetünk Budapestre, s onnét Szekszárdra szintén legalább 12 r Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
