Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-01-07 / 2. szám
XXV. XI. évfolyam. 2. szám. Szekszárd, 1915 január 7. TOLflflVARMEGVE ES A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre .................16 korona Fé l évre....................8 > Negyed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér, Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — N'vilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenklnf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezeréd) István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdekifi 5sszm közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ida küldendők. Néptanítók, ha az alőfizelést egész évre előre be küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. ... ------- , ■ ■--------*---------------------^--------------Fő munkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A háború is jövő kötelességünk. Irta: dr. Giess wein Sándor. A békesség szent ünnepét és az uj évet a véres fegyverek robaja háborítja az idén. De uoha még teljos hévvel dúl a háború, előbb utóbb mégis aktuálissá lesz a béke kérdése. A háború nem más, mint nemzetközi vagy mondjuk államközi egyensúly megzavarása, miként a szélvész és förgeteg a légrétegek egyensúlyának a megbomlása. S a most dúló háború is annak a jele, hogy ezidőszerint sajnos még nem rendelkezünk oly nemzetközi intézménnyel, mely az államok közötti egyensúlyt erőszak nélkül helyre tudná ál- litani. De azért a szociológiai tények vizsgáltából fakadó meggyőződésem, hogy a mostani háború is egy lépéssel előbbre fogja vinni a megoldását annak a problémának, mely a nemzetközi érdeküssztíütközésekuek nemzetközi jog alapján, tehát fegyveres beavatkozás nélkül való kiegyen ütését könnyebben megvalósíthatóvá teszi. így volt ez eddig minden háborúnál s azért igy kell ennek lennie, talán fokozottabb mértékben a mostani világháborúnál is. A mindig na gyobb mértékben előrehaladó szövetkeze* és a nemzetközi jogintézmények fejlődése egy nem közvetlen, legtöbbnyire nem is szándékolt következménye, mintegy melléktei niénye a háborúknak. A modern szociológia az ö analógiáit különös előszeretettel — és bizonyos egyoldalúság gal — a primitiv népek szokásaiból és élet-_ viszonyaiból szokta meriteni. S a háborút is, mint szociológiai jelenséget eszerint Ítéli meg. Miből származik a háború primitiv törzseknél és mi annak az eredménye. Tényleg az a permanens hadi állapot, mely a primitiv népeknél nem tartozik a ritkaságok közé, vagy a gazdasági érdekkörök kolliziójábói veszi eredetét, vagy pedig a vendetta (vérbosszú) jeliegével bir, amennyiben az egyik törzsnek tagja vagy tagjai megölték vagy kifosztották a másik, törzs hozzátartozóit. A legtöbb esetben ennek a megtorlandó igazságtalanságnak az oka szintén veszélyeztetett gazdasági érdekekből szávmazik. A szükségtől indíttatva, valamely hatalmasabb ellenféltől régi helyéből kiszorítva, vagy a természetes szaporodás következtében egy másik törzs tovább menni vagy terjeszkedni óhajtván, a régebben ott lakó törzs területére lép, ott próbálja élelmét, vadászat vagy halászat által megszerezni. A régebben ott lakó törzs számára ez, egy modern amerikai kifejezést használva, undesirable immigration. — Magánjogi intézmények Injában tehát rendszerint bírókra kelnek. Az erőviszonyok arányától függ, vájjon a gyengébb törzs teljesen megsemmisül, elmenekül-e vagy az erősebbnek meghódol s mintegy beléje olvad ; ha pedig csaknem egyenlők az erők, szövetségestársakká lesznek. — Rendszerint csak a szomorú tapasztalatok 'viszik az embereket arra a belátásra, hogy a háborúságot és harcot csak szövetkezés és társulás által lehet elkerülni. A mi rohamosan előretörtető technikai kultúránknak és mind nagyobb területeket behálózó kereskedelmünknek szüksége van egy magasabb- rendű, az eddigi állainaiakulásoknál kiteijedtebb „szervezeti keretre“. .S talán ez is egyik oka a most dúló háborúnak is. Miként a múlt század háborúi létrehozták az egyesült .Németországot, az Unita Itáliát, miként az amerikai war of secession kialakította az Egyesült-Államok erős egységét, igy a mostani világharc is egy fejlettebb alakulatra fog vezetni. Az 1866-iki háború döntötte el azt, hogy-a német egység kialakulásában Poroszországot illesse a vezető 6zefep, amely aztán már, az 1870 háborúban előbbi ellenfeleinek egy jó részévei közösen küzdött a franciák ellen a másik ellenfélnek, Ausztria-Magyarországnak jóakaró sem legessége mellett. Az 1866 iki ellenfelek azonban a mostani küzdelem idejében lettek csak igazán egybeforrasztva, midőn már nemcsak egymás mellett, hanem úgyszólván egybe elegyedve harcol német, osztrák és magyar. A másik oldalon régi riválisok, mint orosz és angol, sőt az elmúlt évtized két leghevesebb ellenfele, akik eddig a hadviselés dimenziójának első rekordját érték el, orosz és japán, egy táborban vannak A jövő problémája talán az lesz, megtalálni azt a tengert, amely körül a mostani ellenfelek is szorosabb nexusba léphessenek egymással. A tartós békét leginkább e problémának helyes megoldása biztosíthatná, Ha a háború csak azt hozná magával, hogy a mappákat át kell javítani s hogy az egyik fél a másiknak hadi kárpótlást tizei — akkor ez az emberi életnek és magáuak az emberi méltóságnak szörnyű lebecsülése, és h.i a háborúnak más eredménye uincs, akkor ez emberi hékatombákat nem szabad a föld színén megtűrni. Ha már folynia kell patakokban a sok emuervérnek, ha a haza reményeinek százezrei legszebb korukban elpusztulnak, ennek a tömérdek áldozatnak és odaadásnak más gyümölcsöt is kell teremnie. Ideális javakat is kell hoznia, a jogállapot, nép szabadság megszilárdítására kell szolgálnia. A kárpáti harcok. Budapest, január 6. Az erdős Kárpátokban inár hónapok óta váltakozó eredmény'nyel folytatott harcok tovább folynak. Ezen harcok, gyakran egymástól messze fekvő, magányos völgyekben folytatott kisebbszerii vállalkozások jellegével birnak. Az ellenség, melyet az utóbbi napokban érkezett kiegészítések megerősítettek, megkísérelte, hogy egyes folyók felső folyásánál előretöréssel tért nyerjen. Az uzsoki szorostól nyugatra és a keleti líeszkidekben nyugalom vau. A Visztulától északra és délre fekvő arovonalunkon tegnap ágyuharc folyt. Höfer. Budapest, január 6. A Budapesti Tudósitó illetékes helyen nyert felhatalmazása alapján közli, hogy Magyarország területén az utolsó 48 óra alatt a helyzet nem változott. Az ellenség, amint ez a Höfer féle jelentés utolsóelőtti mondatából is kitűnik, csakis I ng, Bereu: és 3Iára- uiaros megyéknek már korábban megszállott határszéli csekély területét tartja birtokában. Az ellenségnek, ezen jelentés megelőzd mondatában említett el őre törési kísérlete, a Kárpátok bukovinai völgyében történhetett. A M. E. sajtóosztályának hivatalos távirata. Csata a tengeren. Török győzelmek. Konstantinápoly, január 6. A vezérkar a következőket közli : Tegnap Synopenál a Fekete tengeren két török cirkáló és tizenkét egységből álló orosz hajóraj összeütközött. Részletek hiányoznak, kétségtelen azonban, hogy az ellenség számbeli fölénye ellenére sem tudott hajóinkban kárt tenni. Ma érkezett jelentések szerint csapataink a szövetséges • törzsekkel egyesülve a Miandoadnál elért sikereken kívül Aszerbajdsanban további sikereken értek el. Oroszok visszavonuló mjukban két ágyút és számos foglyot hagytak vissza. Miandóadtól délre egy másik török csapat megverte az ellenséget és nagymennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak. A M. E. sajtóosztályának hivatalos távirata. Akik künn a csatamezőn fáradnak, szenved- j nek, nélkülöznek és vért ontanak, az áldozatot j a haza javára felajánlják —minekünk, kik itthon | maradtunk, az a szent kötelességünk, őrködjünk, j elmélkedjünk, gondolkodjunk, beszéljünk, dolgoz- | zunk, hogy ez az áldozat hiábavaló ne legyen, j Félmunkát végeznek, ha hazánknak és az emberi- j ségnek ideális javakat nem tudnak biztosítani. Mikor nemzetünk hősei idegen földön fárad- | nak, szenvednek, véreznek, a magyar vitézség és I lovagiasság hírét jóbarát és ellenség által meg- bámultatják, mi, a szellemi munka emberei itt— ] hon nem lehetünk tétlenek. A statisztika azt mutatja, hogy a hősi halált haltak és sebesültek í számában a magyarok percentszáma a szövetsé- I ges hadak többi nemzeteinek arányszámát felttl- | múlja, legyen résen a magyar szellemi munka is, | hogy a mi hozzájárulásunkkal és érezhető közre- j működésűnkkel a mostani világháborúból a szü- j vetségi konstelláció kialakuljon, mely az áldásos I viiágbékének és az általános kulturfejlődésnek I biztosítéka lehet. Minél nagyobb lesz a részünk ebben a szellemi munkában és küzdelemben, annál nagyobb súlya lesz hazánknak, nemzetünknek a jövő formációiban. Varsó felé. Berlin, január 6. A keleti határon Lengyelország északi részében sem volt változás. Lengyelországnak a Visztulától nyugatra eső részében csapataink az ellenség több támaszpontjának elfoglalása után a Szucba-szákaszig törtek keresztül. Ezernégyszáz hadifogoly és kilenc gépfegyver került a kezünkbe. A Pilica keleti partján a helyzet nem változott. A franciák visszaszorítása. Berlin, január 6. Nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntéren a franciák tegnap folytatták az arcvonalunk mögött fekvő helységek tervszerű löve- tését. II ogy ezzel saját honfitársaikat teszik-e hajléktalanná, vagy ölik-e meg, ez nekik ugy- látszik, mindegy’. Nekünk a lövetés keveset árt. Souain-nál és az argonnei erdőségben több ellenséges lövészárkot elfoglaltunk, több ellenséges támadást visszavertünk. Két francia tisztet s több mint kétszáz iönyi legénységet elfogtunk. A Senn- lieimtól nyugatra eső magaslaton, amely annyi vetélkedés tárgya volt, tegnap reggel óta a franciák ismét megvetették a lábukat, de erős szuronyrohammal ismét visszavertük őket a magaslatról, amely ellen újabb támadásra nem merészkedtek. Ötven alpesi vadászt elfogtunk. Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell József né úrnő kezdeményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz, újévi üdvözletek megváltása címén : Kovács Antal, Szakály K 10.— itj. Lágler Sándor jegyző, NagyszokolyK 2.— Török József jegyző, Sárszentlőrinc K 2.— Elszászer Gyula Majsamiklósvár K 10.— Dr. Miiller Ferenc, özv. Leopold Károlyné koszorumegválfásra K 50.— Özv. Leopold Károlyné gyermekei . koszoruraegváltás fejében K " 200.— K 274.— Eddigi gyűjtés „ 11487 31 • Összesen K 11761'31 ÜKT Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. A harctér eseményei.
