Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-11-04 / 88. szám

1 y 15. november 4.

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

— Negyedmillió jótékony célra. Halápi ■Oszkár somogyinegyei földbirtokos lapunkban is ismert indítványa, hogy a gazdasági munkák végzésére átengedett hadifoglyok után járó étkezési dijakat a gazdák ajánlják töl hadi jótékony célra, tegnap került tárgyalásra Somogyvármegye me- gyegyülésén. Széchenyi Aladár gróf ebben a gazdák megterhelését látta s csak azért ellenezte az indítványt, mert ebben nem látja az igazságot, az egyforma teherviselés elvét. Mosonyi Sándor ref. lelkész helyesen jegyezte meg erre, hogy Széchenyi Aladár gróf alaposan téved. Ha a gazdák ezt igazságtalan tehernek vélik, ugv épp oly igazságtalan előny volt az, hogy a földbirtokosok ingyen-munkaerői kaptak a hadi foglyokban. Ilyformán ez is az igazság elvének a rovására esett. Ha valaki a terheket, a mi tulajdonképen nem is teher, igazságtalannak látja, meg kell látnia azt is, hogy az előnyök és kedvezések, amelyek sokkal nagyobb értékűek, szintén igazságtalanok. —: A közgyűlés ezután elfogadta Halápi indítványát az állandó választmány azon javaslatával, hogy megkeresik Somogymegye üsz- szes birtokosait, hogy a hadi foglyok után járó étkezési dijakból teremtsenek egy magyar hadi jótékonysági alapot s hogy hasonló határozat meghozatalára hívják föl az ország összes törvény hatóságait.

— Hatósági liús. Vasárnap óta a szék szárdi hatósági mészárszékben sertéshúst mérnek. A polgármester próbavágásra néhány kövér sertést vásárolt, hogy igy segítsen a hús és zsir- liiányon, amely utóbbi Szekszárdon már nagy mértékben volt észlelhető. — A polgármester ez eljárását csak helyeselhetjük. A hatósági hús árak a következőképeo állapíttatlak meg ; sertés hús kilója 5 korona; szalonna kilója 6 korona; háj kilója 7 korona. — Tekintettel arra, hogy a hatósági hús beszerzési ára kilónként értesülésünk szerint 4 korona volt élő súlyban, a hatósági árakat, különösen a szalonna és háj árát feltétlenül magasnak, indokolatlanul drágának kell mondanunk, annál is inkább, mert az érvényben levő piaci árszabály szerint a sertéshús ára 3*60—4 koronában, a szalonna ára 4 40 ben van megállapítva. Ha tehát a város 5 koronával értékesíti a sertéshúst, és 6 — 7 koronával a szalonnát, hogy lehet a mészárosoktól azt követelni, hogy 3 60—4—4'40 ért adják ugyanazt, ho lőtt ezek üzletemberek, akik jogosan tartanak igényt tisztességes polgári haszonra, mig a város nak semmi szüksége sincs arra, hogy az ily próbavágásokból hasznot és pedig igen tetemes, 50—75 °/o brutto hasznot szerezzen. Szükségesnek tartjuk, hogy e próbavágások rendszeresittesse- nek, de abból a közönségre és a közügyre csak úgy hárulhat jó dolog, ha a város a beszerzési és termelési árban adja a hatósági húst. A h >tó sági hús-árak úgy allapitandók meg, hogy7 a város a vállalkozásra rá ne fizersen, mert erre nincs szükség, de arra sincs szükség, hogy a próbavágásból a városnak haszna legyen.

— Zongora órát ad háznál: Gyüszfi Jolán (Babi), kezdőknek és haladóknak. — Lakása; Major-ntca 1117. szám.

— Az Eternit Müvek, ltatschck Lajos cég a harmadik magyar hadi kölcsönre 500.Ú00 koronát, az osztrák harmadik hadi kölcsönre egy millió koronát jegyzett, úgy, hogy ezen cég és tisztviselői kara mind a három magyar és osztrák hadi kölcsönre összesen négy millió koro nát adott.

— A „Kék egér ‘ cirnü érdekes vígjáték tegnapi előadását szép számú közönség nézte végig, legnagyobb tetszés mellett, melyet ma csütörtökön megismételnek. Tehát ismételten felhívjuk a mozi látogató közönség figyelmét.

— Tizenkilences honvéd káplár bravúrja. Andrel József 19. lionvédgyaiogezredbeli tizedes (most a 309. számú ezredben) október 12 én, a mikor az oroszok már a harmadik támadást intézték s honvédeink visszaverték őket. átkiabált az oroszok lövészárkába: „Hé Panyel to dobre menazsa!“ S integetett nekik, ha jó n enázsit akarnak, jöjjenek át. Egy csomó orosz kimászott a lövészárokból s átkiabáltak, hogy átjönnének, de félnek, hogy a hátsó fedezékekben lévő tartalékuk észreveszi őket s rájuk lődöz. A mi honvéd tizedesünk váltig biztatta a muszkákat, hogy ne féljenek. Eléjük is ment s megkínálta kenyérrel a muszkákat. Közelebb jöttek, de félúton megálltak és gondolkodni kezdtek. A honvéd tizedes oldalba ütötte az egyiket puskatussal s rájuk rivalt, hogy ne sokat gondolkodjanak, mert a bombavetővel nyomban agyonlöveti valameny- nyit. Erre azután a tizennyolc fegyveres muszka megadta magát. Andrel József tizedes ezért 50 korona jutalmat es az első osztá!yu ezüst vitéz- ségi érmet kapta.

— Állatbetegség. Nagymányokon az ebzárlat elrendeltetett. Szekszárdon a lépfene meg- fzünt, a ragadós száj- és körömfájás pedig fellépett.

A bolgár Vöröskereszt javára adakoztak:

Jóób Imre kir. -vizsgálóbiró név napi megváltás címén . . . 12'— K

Bodnár István, hadiadó adófelszólamlási bizottsági napidijai . 72'— „

Antal Pál, Szekszárd .... 20-— „

összesen : 104 — K

— A jövő évi termés biztosítása, bár ez,

a dolog természeténél fogva, minden gazdának legfőbb fondját és törekvését képezi, a földmive- lésügyi kormányt nem hagyja nyugodni és egymás után adja ki a rendeleteket, melyek Udvösebbnél üdvösehb intézkedéseket tartalmaznak. Sajnos egyelőre a rendkívüli esős időszak a legnagyobb akadálya annak, hogy a szántási és vetési munkák végezhetők legyenek. Az esős idő azonban felette alkalmas arra, hogy mindenki, gazda és hatósági közegek megbányják-vethessék magokban, hogy tulajdonképen mit is kell tenni a terméssel kapcsolatos munkálatok biztosítására, különösen abból a szempontból, hogy azok is elvégezhessék e munkálatokat, akik arra elegendő munkaerővel nem rendelkeznek E célból jó tud nunk, hogy a kormány kész elreudelni mindenütt, ahol szükséges, a közmunkaerő kirendelését; továbbá feltétlenül számításba veendő, hogy a gazdáknak nemcsak a maguk dolgainak elvég zésében kell serénykedniük, hanem ezenkívül a segítségre szorulókat is támogatniuk kell közre- müködésökkel. Aki ezt a közreműködést megtagadja, az, ha a katonai teendőktől fel van mentve, azonnal bevonulásra kényszerittetik, ha szabadságon levő katona, nyomban behivatik, ha hadisegélyben részesül, attól a segély vagy meg vonatik, vagy pedig a segélyösszeg leszállittatik. Egy szóval: dolgozni kell mindenkinek, hogy minden legcsekélyebb földterület megmunkálva és bevetve legyen, ni rt esik igy hozhatjuk az országot abba a helyzetbe, hogy a háború terhei elviselésére és a kiéheztetés elkerülésére képes legyen.

— Főszolgabíró a lövészárokban. Hegyessy János, Somogybán, a szigetvári járás fő- szolgabirája föltette magában, hogy fiát Hegyessg Géza 52. gyalogezredben századost a harctéren fölkeresi. Azon a címen, hogy családi ügyben, életbevágó kérdésben személyes megbeszélni valója van a fiával, megkapta az engedélyt s arcképes igazolványt, mindenféle hatósági és katonai okmányokkal fölszerelve, hogy a fiát a harctéren meglátogathassa. Hegyessy t a harctéren a lövészárkoktól mintegy üt kilométernyire bocsátották s itt kellett a fiát hevárni, akiért elküldik. A százados csodálatosképpen meg volt lepve, amikor az édesatyját az ágyudörgésben megpillantotta. Alig tudott szóhoz jutni s nem ludta mire vélni a látogatást. Csakhamar megnyugtatta Hegyessy János a fiát, hogy hála istenue.k semmi baj sincs otthon, „az édes auyád csókoltat fiam és hát eljöttem, hogy lássalak“. Amint kibeszélték magukat, jelezték, hogy búcsúzni kell, mert „jönnek a kozákok !“ Nem volt erő és hatalom, hogy az öreg Hegyessyt visszatartsák. Erőnek-erejével el- meut a fiávál a lövészárokba A támadás megindult. A kozákok nyomultak előre. Hullott a Schrapnell szilánk s a lövészéi okba is lecsapódott belőle egy csomó. Közvetlen a főszolgabíró mel lett agyouvágott egy bakát a lövedék. Hegyessy János, a kitűnő vadász, aki gyermekkorától kezdve forgatta a fegyvert, a haldokló katona mellől fölkapta a Mannlichert s a lovaskozákok közül egyet lelőtt Amint a legénységi sortüzek után visszafordultak a még megmaradt kozákok és elmenekültek, Hegyessy János kibújt a lövész árokból s az általa lelőtt kozák kardját magához vette s visszatérve engedelmet kért, hogy azt emlékül meg is tarthassa. Egy szép fekete lovat is rekvirált hir szerint, az azonban még nem érkezett meg. A főszolgabíró zsákmányának, a ko zák kardjának sok nézője akadt már s különös érdeklődéssel hallgatják a fűszolgabiró háborús élményeit.

— A hadifoglyok csomagjait ingyen szállítják. A m. kir államvasutak igazgatósága díjmentes szállítási kedvezményt engedélyezett az ellenséges külföldön tartózkodó hadi és polgári foglyoknak (polgári internáltaknak) küldendő szeretetadományokra. A szállítás nemcsak az államvasut és a kezesésében lévő helyiérdekű vasutakon, hanem az arad—Csanádi, a győr— sopron—ebenfurti, a mohács—pécsi, a számos- völgyi, a kassa—oderbergi, a debrecen—nyírbátori és a déli vasút vonalain is ingyenes. Az erre nézve kiadott rendelet a következő: 1. A díjmentes szállítás kedvezménye mindazokra a tárgyakra érvényes, melyek a hadi és polgári foglyok személyes használatára alkalmasak, ki záratnak azonban az olyan küldemények, melyek feltételesen szállítható tárgyakat, vagy könnyen romló élelmiszereket, vagy szeszes italokat tartalmaznak. 2. A kedvezmény csak teheráruként való szállítás esetén érvényes. 3. A küldeményeknek valamelyik cs. és kir.t vagy m. kir.,-vagy császári királyi katonai hivatal, vagy a magyar, vagy az osztrák Vöröskeresz valamelyik semleges, vagy szövetséges (esetleg valamelyik ellenséges) állam vöröskeresztes szervezetére mint átvevőre cimezve kell feladniok. 4. A fuvarlevélben foglalt tartalom bevalláshoz még a feladás előtt a következő toldaléknak kell bevezetve lennie: „Hadi (illetve polgári) fogoly részére szánt szeretetadomány.“ 5. A fuvarlevélnek „Az esetleg kívánt szállítási útirány. Alkalmazandó díjszabások“ cirnü rovatába be kell vezetve lennie: „A hágai szárazföldi háború szabályzat 16. cikk (2) pontja értelmében díjmentes.“ A fenti díjkedvezmény rovatolás utján alkalmazandó. Az esetleges mellékilletékek a magyar, osztrák és bosznia-hercegovinai vasutakonrérvényes árudij- szabás I. rész B) szakarzában foglaltak szerint számítandók fel.

— Bezárták a keszthelyi gazdasági akadémiát. A háború az ország egyik legrégibb gazdasági iskoláját, az egykor hires keszthelyi „Georgikont“ is kikezdte. A folyó tanévben a keszthelyi gazdasági akadémiának mindössze 22 hallgatója volt. A füldmiveiésUgyi miniszter kénytelen volt ily körülmények között az intézetet bezárni ás a kevés számú hallgatókat a magyaróvári és a kassai akadémiához átutalni. Az iskola bezárása Keszthelyen nagy meglepetést keltett s most deputációba készül a város a földmivelés- Ügyi miniszterhez. Aligha lesz ennek eredménye, mert a keszthelyi akadémiának ma majdnem több tanára van, mint növendőke.

— Szerb hadifoglyaink Oroszországban. Most, hogy uj szerbiai ofFenzivánk hatalmas lendülettel megkezdődött, sok szerb hadifogoly hozzátartozóját megnyugtatja talán, amiről a Hadifoglyokat Gyámolitó és Tudósitó Hivatal értesítette Hortobágyi József tengődi plébánost. Kolma József tengődi illetőségű, 17. h. gy. ezredbcli katona még a múlt év őszén szerb hadifogságba került. Még júniusi dátumaid is Nisből irt hoz- zátartozóinak, de ez a levél csak egy hónappal ezelőtt jutott kezébe. Most aztán a Hadifoglyokat Gyámolitó és Tudósitó Hivatal minden kérelem nélkül arról értesítette a tengődi plébánost, hogy Kolma József 38 éves, 17. h gy. ezredbcli katona orosz fogságban Tjumenben (Gouv. Tobolsk) tartózkodik s egészséges. Ugylátszik ebből a közlésből, hogy Szerbiában előre megérezték a nagy földrengést és hadifoglyaikat idejekorán Oroszországba szállították.

— A fertőtlenítéssel járó károk, a tapasztalat szerint igen tekintélyes összegekre rúgnak sok helyen. Leginkább azért, mert az eljáró hatósági közegek ciak a fer.őtlenités gyors eszközlésére gondolnak, és nem sokat törődnek azzal, ha a fertőtlenítendő bútort, fehérneműt tönkreteszik, igen sokszor az élelmiszereket is meg- semmisitik és a háziállatokban is kárt csinálnak, holott a fertőtlenítés alkalmával a kiadott rendeletek szerint a legnagyobb gondossággal kell eljárni és csak igen csekély értékű házi holmikat szabad a fertőtlenitési eljárás megkönnyitésére feláldozni. — A belügyminiszter elrendelte, hogy fertőtlenítések úgy vitessenek végbe, hogy a magánosok károsodása elkeríthessék és kimon dotta, hogy a fertőtlenítéssel elkövetett károkért az eljáró hatósági közeg felelősséggel tartozik.

— Mezei egerek irtása a „Ratin“-tenyészet.

A patkányok, hörcsögök, ürgék és egerek irtására már régebben jó sikerrel használják a „Ratin“-t. Raebireg dr. újabban megkísérelte a mezei egerek irtását „Ratin“-nal, melyre a mezőn elszaporodott egerek kedvező alkalmat nyújtottak. Az említett területen már a „Ratin“ kihelyezését követő harmadik napon több ezer hullát találtak a földeken, mig a vadállomány vagy más szabadon élő állatok között elhullás nem fordult elő. A m. kir. államvasutaknál már régebb idő óta jó sikerrel használják a „Ratin“-t. Bővebb felvilágosítással szolgál a „Ratin“ Vezérképviselőség Budapest, Rottenbiller-utca 30.

— Táboripostai előfizetés. Hadbavonult hozzánktartozóinknak mi sem esik olyan jól, mint a hazulról jövő, az otthon dolgaival foglalkozó, az ismerősökről szóló értesítés. De még a hazai levélnél is kedvesebb, kapósabb a város, a megye ügyeivel foglalkozó helyi lap, melyet, mint ezt a hozzánk irt számtalan tábori levelezőlap és levél igazolja, kéztől-kézre adnak a lő- vészárkokban. És milyen pontosan reklamálják a bős hadfiak az elmaradt lapokat és milyen gondossággal jelentik be az uj cimeket. Azt bizonyltja ez, hogy a harctéren küzdők számára a helyi lap híradásainak olvasása szellemi szükség, lelki nyugalom és jól eső üdülés. Hogy lapunknak a harctérre küldését elősegítsük, folyó évi október hó 1 tol táboripostai előfizetést nyitunk, csakis a hadbavonult katonák számára fél évre 6, egész évre 12 korona kedvezményes álban. Az előfizetési összeg — legalább félévre, tehát 6 korona — egyszerre küldendő be kiadó- hivatalunkhoz, a név és tábori posta pontos megjelölésével