Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-11-01 / 87. szám

2 1915 november 2. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Amint ma már köztudomású, az alispán urnák egészsége helyreállítására egy műtéti be­avatkozásnak kellett magát alávetni. Ez a műtét, a sebészi tudomány mai állásában, feltéve, hogy azt annak hivatott mestere végzi, a szakemberek állítása szerint nem veszélyes. Nekünk avatatla nőknek azonban mégis annyira imponál, hogy nézetem szerint, nem esekély lelki erőre van an­nak szüksége, aki magát erre rászánja. Az én igen tisztelt barátom, annak idején, mikor magát kezelő orvosai tanácsára ezen mű­tétnek alávetni eltökélte, olyan határozottságot és elszántságot tanúsított, melyet, igazán mondva megcsodáltam. Keresve az ehhez az elhatározáshoz okvet­lenül szükséges lelkierő forrását, ösmerve őt, úgy hiszem, nem tévedek amikor azt állítom, hogy a nálunk gyarló embereknél közös életfentartási ösztönön kivül, ahhoz nagyban hozzájárult az a vágy és törekvés is, hogy ezen módon vissza­nyerve egészségét, teljes erejével szolgálhassa újra vármegyéje közönségét. Mint örömmel látjuk, ez a vágya, Istennek legyen hála, teljesült és igy most már csak azt kívánjuk, adjon a Mindenható neki továbbra is erőt, egészséget és gondoktól ment lelki nyugal­mat, hogy szép, de felelősségteljes és a mai idők­ben fokozottan terhes hivatalának teendőit azzal a fáradhatlan buzgósággat é3 kitartással láthassa el, amelyet tudom, hogy ő maga is óhajt és ame'lyel dolgozni, ma mindenkinek kötelessége ! Üdvözölve a Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság igen tisztelt tagjait, az ülést ezennel megnyitom ! Hosszas, általános helyeslés követte a fő­ispán meleg szavait, melyekre Forsler Zoltán alispán nyomban válaszolt, megköszönve a fő­ispán és a közgyűlés részéről megnyilvánult jó­indulatot, kijelentve, hogy egészségét visszanyerve, mindenkor igaz szívvel és lelkiismeretességgel fogja vármegyéje és hazája ügyét szolgálni. (Nagy tetszés és éljenzés.) Névszerinti szavazások. A tárgysorozatra rátérve 3 névszerinti sza­vazás következett és pedig a vármegyei költség- vetés fedezetére szükséges 2 °/o-os, a kárpátvidéki falvak újjáépítésére megszavazott 1/*°/o 08 a nyugdíjalap javára szükséges 2 és 7*°/o'oa yár- megyei pótadó tárgyában, amelyek 57, 58 és 42 szavazattal (nemmel nem szavazott senki) meg­szavaztattak. Az alispán! jelentés felolvasottnak vétetvén, annak kapcsán a király­hoz intézendő hódoló és köszönő felirat elhatá- roztatot. Egyúttal az alispán, jelentésében a kárpátvidék segélyezése tárgyában foglaltak kiegészítéséül, annak hang- sulyozasval. hogy a pótadó megszavazása még nem elég, hanem anyagi erőnkön felül is köte­lességünk az elpusztult országrészek újjáépítésé ben segítenünk, különösen a tehetősebb egyesek­nek bejelenti, hogy a gyüjtőbizottságok a járási központokban megyeszerte megalakittattak és a kibocsátott felhívásoknak már is igen szép ered ménye van, különösen a simontornyai járásban, melynek községei a hazafias célra pótadót vetnek ki, amely bejelentést a közgyűlés örömmel vette tudomásul. A közgyűlés elismerése. A számonkérőszékről felvett jegyzőkönyv, mely a tisztviselők működéséről megnyugtató adatokat tartalmaz, tudomásul vétetett és több tisztviselőnek, akik huzamosabb ideig végeztek helyettesi teendőket, vagy pedig segítség nélkül látták el terhes ügykörüket, elismerés szavaztatott. Az erre vonatkozó javaslat a következő: A határozat kiemeli, hogy az alispáni elő­adói karnak érdemes munkásságáért, főleg pedig a vármegye alispánját hosszabb időn át helyet­tesítő dr. Éri Márton vármegyei főjegyzőnek, aki nemcsak az a ispáni hivatal vezetésével járó terhes feladatokat, hanem a vármegyei főjegyzői hivatallal járó fokozott előadd tedndőket is kifo gástalan pontossággal és lelkiismeretességgel látta el, odaadó buzgó tevékenységéért elismerést és köszönetét szavaz. Ugyancsak elismeréssel adózik dr. Gulyás József tb. tiszti főügyésznek, aki viszont a be­tegsége mia't hosszabb szabadságon volt vmegyei tiszti f ügyészt helyettesítette és teendőit önzet­len munkásságával és ritka szorgalommal látta el. Végül elismeréssel emlékezik meg dr. Per özei Béla völgységi járási főszolgabíró és Rácz József Szekszárd r. t. város rendőrkapitányának odaadó ügybuzgalmáról és tevékenységéről, akik a vezetésökre bízott hivatal teendőit a mai rend­kívüli időkben tulhalmozott ügyforgalom és el­foglaltság dacára, az előbbi mellé beosztott járási szolgabiró katonai szolgálatot teljesítvén, az utóbbi mellett alkalmazott rendőralkapitány más munka­körben foglalkoztatván, egymagukban kifogásta­lan eredménnyel teljesitették. Választások. Következett a nyugdíjazás folytán megüre­sedett árvaszéki ülnöki állás betöltése, melyre a Schell József báró, if). Bernriedes József, Leopold Kornél dr, Török Béla, Sass László és Fekete Ágoston biz. tagokból megalakított kijelölő vá Jasztmány az egyedül pályázó Haypál Sándor dr. vármegyei aljegyzőt hozta javaslatba, akit is a főispán a közgyűlés éljenzése közben egyhangú lag megválasztott árvaszéki ülnöknek jelentett ki. Az igy megüresedett, úgyszintén a nyugdíjazás és elhalálozás folytán betöltendővé vált másik két aljegyzői állásra a kijelölő választmány Schu'- theisz Rezső Béla közigazgatási gyakornokot, továbbá Madi Kovács Dénes közigazgatási gya kornokot és Mányoky Ödön törvényszéki jegy­zőt jelölte, akik mind a hárman megválasztattak. Titkos szavazás. A közigazgatási bizottságból kilépő tagok helyére a titkos szavazás két küldöttség előtt ment végbe. Az egyiknek elnöke volt Török Béla, tagjai Sass László és Fent Ferenc dr., jegyző Haypál Sándor dr., a másiknak elnöke Schell József báró, tagjai: Bernrieder János, Fe­kete Ágoston, jegyző Bernáth Béla dr. Megválasz­tattak : Id. Bernrieder József, Török Béla, Schell József báró, Sass László, Forster István Bizottsági választások. Az israzoló választmány tagjaivá kinevez­tettek : örffy Lajos (elnök), Bölöny Ödön, Kurz Vilmos, Wolf Henrik; megválasztattak: Tóth Károly, Bodnár István, Fent Ferenc dr., Mayer Gyula dr. A magyarositó bizottságba beválasztatott Bitter Károly dr. A vármegye pénzei. A vármegyei alapok pénzei továbbra is az eddigi 3 intézetnél helyeztetnek el. Az elhelye zésre vonatkozólag több pénzintézet részéről be­adott kérelem részint elutasittatott, részint ' el késve tétetett. Itt megemlítjük még, hogy a vármegyei alapokból az alispán által a harmadik hadiköl csönre tett 300.000 K névértékű jegyzése tudo­másul vétetett. A katonabeszállásolási pótadó P5 °/o ban állapíttatott meg. A közúti költségvetés 169, 544 K hiánnyal elfogadtatott. Nyugdíjügyek. Pap Gyula árvaszéki ülnök, helyettes árva­széki elnök saját kérelmére 1916 febr. 1 ével, teljes fizetéssel nyugdijaztalott Simon Ferenc alsónyéki jegyző nyugdij le­vonás ügyben beadott kérelme elutasittatott Bekö Elek tengődi jegyző nov. 1-ével nyug- dijaztatott, úgyszintén Kiss Pál gyulaji jegyző is. Forster Zoltán alispán meleg szavakkal adózott a nyugdíjba vonuló községi jegyzők bősz szas hű- és odaadó szolgálatinak, melyeket a vármegye érdekében teljesítettek és őket bizto­sította a vármegye közönségének elismeréséről, mit a közgyűlés általános helyesléssel fogadott. Grünwald Irén bonyhádi lakosnak elhunyt atyja, a nyugalmazott belecskai jegyző után te­metkezési járu'ék szavaztatott meg. Állami segély a megyei tisztviselőknek. A vármegyei alkalmazottak részére a bel­ügyminiszter áttal kiutalt rendkívüli segély fel - osztására vonatkozólag, az alispán jav slata el­fogadtatott. Ez az összeg mindössze 6250 K, ami alamizsnának talán elég, de segélynek épenségge! nem mondható Apróbb ügyek. A vármegyei hivatalos lap előfizetési dija évi 4 koronával megemeltetett. A közélelmezés országos rendezése tárgyában a vármegye feliratot intéz a kormányhoz. Helyettes árvaszéki ülnökké Steinfeld Béla árvaszéki ülnök rendeltetett ki. Dríigasíígi pótlék a megyei tisztviselőknek. Albersz Rezső dr. indítványt adott be a közgyűléshez, hogy a^megyei tisztviselők, addig is, mis a kormány a drágasági pótlékot rendele­tileg, vagy törvény utján rendezi, a megyei tiszt viselők drágasági pótlékban részesittessenek a rendelkezésre álló megyei alapokból és pénz­készletekből, esetleg pótadó kivetésével és pedig visszamenőleg 1914. julius 1-től, úgy, hogy a nőtlen tisztviselők fizetésük 10 százalékát, a nő­sek (de családtalanok) fizetésük 15 százalékát, míg a nős családosok fizetésök 20 százalékát kapják drágasági pótlékul. Minthogy a vármegye nem rendelkezik e célra fedezettel, a pótadók pedig, más célokra, már ki vannak merítve, a közgyűlés az indítvány falett napirendre tért, ellenben elfogadta Schell József báró azon indít­ványát, hogy feliratot intéz a korraánvhoz a vár­megyei alkalmazottak helyzetének javitása érde­kében. Meglehet, hogy ez a határozat célszerűbb, aminthogy jelek is vannak arra, hogy a magvar kormány tudatára iutott annak, hogy mily szük- markuan járt el a tisztviselőkkel szemben és ezen segíteni szándékozik, de az bizonyos, hogy Al- hersz R»zső dr. indítványa a legteliesehh mél­tánylást érdemli a tisztviselők részéről, mert meg­mutatja, hogy milv keretben kellene a tisztvise­lők drágasági segélyének mozognia és megmondja, hogy e segély megadása és biztosítása a vár­megyének is kötelessége. A vármegye tisztviselői másfél éve szenvedik már a hihetetlen drágaság vasmarkát, amely szorítás ellensúlyozására a kor­mány eddig alig tett valamit és egykedvűen tűri a hús, zsir, tej, cukor, tojás, szén, fa, sajt, vaj és egvéb uzsora borzalmas visszaéléseit. Tlv kö­rülmények között igazán nem jé arra gondolni, hogy mi lesz a tisztviselőkkel, ha a kormány segélve tovább is késlekedik, vagy nem lesz ele­gendő. No de: várjuk be A vármegye segítene, de nem tud. Segítsen hát a kormány, melyhez a közgyűlés felír. E felírásért az alispán a tiszti­kar nevében hálás köszönetét felezte ki a köz­gyűlés előtt és hisszük, hogy e feliratnak mégis lesz a várt eredménye. Még egy felirat. fíezerédj Pál és Andor indítványára aköz- gyülés elhatározta, hogy a Sió csatornamenti földbirtokosoknak a Sió-zsilip megnyitása követ­keztében beálló káruk kártalanitása tárgyában felirat intéztetik a földmivelésügyi miniszterhez és ezzel a közgyűlés véget ért. A iegvzőkönyv hitelesítésére Török Béla és Kiss E,-nő dr. kéretett fel. A harctéren megvakult katonák segélyalapja részére folytatólagosan a következő adományok folytak be lapunkhoz : „Muskátli“ Jótékony Asztaltár­saság október 10 én tartott előadásának jövedelméből K 300-— Kocsis János Szekszárd 6‘— összesen: K 306 — Eddigi gyűjtés: K 2314-08 Összesen: K 2620’08 Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Októberben 112 orosz tisztet, 26 000 legény­séget ejtettünk foglyul. Budapest, november 1. A Scara mentén cs. és kir. csapatok egy éjjeli támadást hevés. kézitűsa után visszautasí­tottak A Kormin-harcvooalon visszavertünk több erős éjjeli támadást. A Strips mentén Bieniavá- tól északra egy visszavert .támadás után újból heves harcok fejlődnek. Az északkeleti hadszín­téren a cs. és kir. főparancsnokságnak alárendelt hadseregek október havi zsákmánya 112 tiszt, 26 000 főnyi legénység. 44 géppuska, 1 ágyú, 3 légijármü és egyéb- hadianyag.' Az oiaszok 150.000 embert vesztettek. Budapest, november 1. Az olaszoknak tengerrnelléki arcvonalunk ellen október 18-án megindított és október hó 28 án friss csapatokkal megújított harmadik tá­madása már lankadni kezd Tegnap az ellenség : a d'oberdó) fenaik északi széle ellen n igvohh, több más helyen pedig gyengébb erőkkel még előre tört, hiába, támadása azonban már nem ál­talános. Az újból fellobbanó harc után az olasz hadvezetőség által nagyobb, előre bejelentett, a főarcvonalon legalább 25 gyalogbadosztállyal megkísérelt offrnziva, a győzelem biztos tudatá­ban harcoló csap itaink rend th t fen fYán meg­törött. A kéthetes isonzói csata fegyvereink győ­zelmével végződött; csatavonalunk általában vál­tozatlan. Hasonlóképen szilárdan kezükben tart­ják Tirol és Karintliia védői a háború kitörése óta hősiesen tartott állásaikat. Ezekkel a sike­rekkel fegyveres erőnk újból bebizonyította, mi­lyen hiú és tarthatatlan volt az egykori szövet­ségesnek, a délnyugati határszéli területekkel szemben támasztott minden követelése, amely te­rületeket, mint hitte, alattomos hátbatámadással könnyen megszerezheti. Az október hó második felében lezajlott harcokban az ellenség legalább 150 000 embert veszített. Kragujeváczot elfoglaltuk. 20 szerb tiszt, 6600 főnyi legénység hadifogoly. Budapest, november 1. A Nagy-Moravától nyugatra levő területen a szövetséges haderők helyenként heves utóvéd-

Next

/
Thumbnails
Contents