Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-10-25 / 85. szám
2 100.000 koronát jegyeztek a Dombóvári Taka rékpénztárnál, Wrolf Henrik kajmádi nagybirtokos 50.000 koronát jegyzett a Magyar Banknál (az első és második hadi kölcsönnel 200.000 koronát tesznek ki jegyzései) Igen szépen halad a jegyzés a Simontor- nyai Takarékpénztárnál, melynek igazgatósága és főkönyvelője: Berger Pál különös buzgóságot fejtenek ki a jegyzések érdekében. Itt jegyez tek: Fried Bernát és fiai bőrgyáros cég 37.000 koronát (összes jegyzései 70.000 korona), Lőivy Jakab vállalkozó és takarékpénztári igazgató 20.000 koronát (összes jegyzései 60.000 korona), lovag Guettmann Lajos jószágigazgató 10.000 koronát (összesen 20.000 korona), Kiss Mihály gazda Pálfán 12.000 koronát (összesen 30 000 korona), Gottlieb Miksa pálinka kereskedő 10 000 koronát (összesen 22.000 korona), Bertalan Mi- hályné Pálfa 1050 koronát (összesen 5000 korona). A Simontorngai Takarékpénztár saját számlájára jegyzett 90.000 koronát (az I. és II. jegyzéssel együtt 250.000 korona.) A oölyységi járásban a hangulat emelése érdekében Perczel Béla dr. járási főszolgabíró a bonyhádi pénzintézetek vezetőivel kiszállt az egyes községekbe, hogy a polgári elemet, amelynek kezében most igen sok a péuz, a jegyzésre rábírja. Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök a magángyámokhoz intézett körlevelet, amelyben őket a jegyzésre felhívja, ami az előző két kölcsön alkalmával is igen kedvező eredménnyel járt. * Kérjük a pénzintézetek t. vezetőségét, hogy jegyzések mérvét és az érdekesebb tételeket lapunkkal levélben vagy telefon utján közölni szívesek legyenek. Szelvénybeváltás. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank pénztára a hivatalos órák alatt a hadikötvényeknek november hó elsején esedékes szelvényeit már most beváltja költség- mentesen. Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeménye zésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : Dr. Müller Ferenc, Helyben K 80 — Eddigi gyűjtésűnk: „ 15014 84 Összesen: K 15094'84 Tűzoltóink záró-vizsgája. A szekszárdi önkéntes tűzoltó testület legénységének elméleti kiképzése folyó hó 24 én fejeztetett be, amidőn a városházán délelőtt 8 órakor tartott elméleti vizsgán a legénység igen szép készültségről tett tanúságot, ami túlnyomó részben Bajó János tűzoltó parancsnok, jeles előadó képességének és sikeres módszerének tudható be, de a legénység buzgalmára és szorgalmára is dicséretes fényt vet. Egyáltalában: a szekszárdi tűzoltó testület vezetésére a legnagyobb dicséret, hogy a mai nehéz viszonyok között, amidőn rt működő testületi tagok túlnyomó része hadba vonult, nemcsak fentartotta a vagyon és közbiz tonság erősítésére az egyesületet, hanem annak ügyeit minden vonatkozásban javította és fejlesztette. Az elméleti vizsgát délután 3 órakor, a városháza udvarán zlrógyakorl.c követte, — :!yon Kovács SebesGny Endrp főispán, Szentkirályi Mihály dr. polgármester, a választmány és a városi közélet számos tagja vett részt Pesthy I ái dr. törvényszéki elnök tűzoltó fCparaucsn.oK az érkező főispánt meleg szavakkal üdvözölte és a testület iránt tanúsított jóindulatát és érdeklődését megköszönve, következtek a szergyakorlatok a fecskendő kocsin és a toló létrán, mely gye kúriátok a legnagyobb gyorsasággal és pontossággal hajtatván végre, általános, nagy tetszést keltettek a néző közönségben. Ez után a főparancsnok nagy elismeréssel adózva Bajó János tb. főparancsnoknak a legénység kiképzése körül szerzett érdemeinek köszönetét mondott a legénység buzgóságaért, felkérte a főispánt, hogy a Korch Ernő és Szekeres Lajos részére 25 éves tűzoltó működésük jutalmazására adományozott királyi érmet tűzze fel, mit a főispán teljesítve, nagy elismeréssel szólt a két kitüntetettről és magasztalva a szép példát, melyet vállalt hasznos munkájukkal polgártársaiknak adtak kivánta, hogy viseljék a kitüntetést mentői tovább, polgártársaik jól megérdemelt elismerésével. Majd előhozták a díszes testületi zászlót, melyre Sztankovánszky Imre dr. cs. és kir. kamarás, országgyűlési képviselő, a megyei tűzoltó szövetség elnöke és Pesthy Pál dr. főparancsnok egy-egy hadi zászlószöget adományozott és azt a zászló rudjába beverték, az egyiket dr. Szent- királyi Mihály polgármester „a történelmi idők emlékére“, a másikat a főparancsnok „Fakadjon áldás és békesség a háborús időkkel járó áldozatok nyomán“ jeligével. Ezután a tőparancsnok Bajó Jánosnak és Mauthner Gyulának, Nagy Józsefnek, Szekeres Ferencnek, Vig Jánosnak és Körmöez Károlynak mellére tűzte a 15—10 és 5 évi működést jelző, az országos tűzoltó szövetség által megküldölt szolgálati érmeket, közhírré tette, hogy a tűzoltók közül Gerstl Andor rajvezetővé, Nagy József, Körmöez Károly, Tóth János, Studer János, ifj. Simon Lajos, Szekeres Ferenc kürtös őrvezetőkké léptek elő, Revnyák János pedig, aki csak rövid ideje lépett be a testületbe, szorgalmáért dicséretben részesült. Majd kiosztotta a főispán, a főparancsnok, az egylet és magánosok adoma nyaiból a legénység jutalmazására beszerzett értékes ajándékokat és pedig kapott: Gerstl Andor egy ezüst órát, Vég Lajos, Studer János, Hosszú János egy egy szivartárcát, Vig János, Nagy József egy egy tajtpipát, Tóth János egy cigaretta tárcát és Körmöez Károly egy pénz tárcát. „Nem értéket akartunk adni — mondta a főparancsnok — az ajándéktárgyakat kiosztva, hanem csak elismerést akartunk tanúsítani“ és szavai általános éljenzéssel fogadtattak. Végül a főparancsnok köszönetét mondva a főispánnak és a megjelenteknek a tanúsított érdeklődésért, mely a testület tagjaira mindenkor buzditólag fog hatni, a szép ünnepség véget ért. TOLNAVÁRMBGYE és a KÖZÉRDEK Az orosz harctéren. Eugedje meg a Tekintetes Szerkesztőség, hogy innen is felkeressem. Nagyon jól esik lelkemnek, ha b. lapjokat a távolban olvashatom. Le teszem, előszedem újra. S szinte szükségét érzem annak, hogy — mint a lap szerény munkatársa — az újság számára is Írjak valamit, fenntartván magamnak, hogy — ha majd hazaérek — mindenről bővebben és gyakrabban irhatok. 1915. október 12-őt írnak. Naplóm igy kezdődik: „Kiderült. Csend a vonalon.“ Ez a két kis mondat magyarázza meg, hogy ilyenkor újságíráshoz is van kedv és idő. Három napig tartott az eső, a hideg, hatalmas, átkozott sárral. (Mind ebből épen^ elegünk volt.) Ószi verőfényes, olyan hazai-féle, szép szüreti nap a mai. Vajha karácsonyig tartana s aztán kezdődnék újra! (szokták bakáink mondani.) Megelevenült a Laufgrabe. Kibújtak bakáink a deckungból, sietve tesznek vesznek mindent. Egyik seper, másik ás, megy a mosdás, beretválkozás, ruhaváitás. Mintha csak vasárnap lenne! Alarm posztok élesen figyelnek előre (— szemben pedig az oroszok—), a többiek biztonságban lehetnek. Nap nap után éji munkák árán megvan a jó* Stellung, előtte a Drahthin- derniss, nincs mitől tartanunk ! Ha támad az orosz, leszedjük őket egyenként! A biztonságérzetben dudolgatnak, dalolgat- nak csendesen, érzéssel a jó öreg bakák . . . Mintha csak otthon volnának öreg ágyuk a távolban bömbölnek. Az ilyen már megszokott dolog. Gránát és schrappnellhullás is — úgy látszik — rossz idővel szokott csak járni. Addig, amig tart a 8chrappnell- és gránáteső, meghúzódunk kis helyen, de mihelyt vége, nyomban vigad a baj- tais^"ág. A katonák jó hangulatát nagyban fokozza a bőséges, jó menázsi. Kdünően készült húsleves, más és más főzelék vagy húsféle szokott lenni, s nem ritkán bor, rum s édességek csatlakoznak hozzá. Késő este s kora hajnalban van az étkezés, nappal nem szabad feltűnni. Jó feketekávé pótolja a vizet. A megelégedett bakák hazaszerető lelkületűk mellett fokozott erővel végzik emberfeletti munkájukat, dacolva sokszor az időjárás mostoha ságával is. Beláthatlan nagy területen húzódik el a Laufgrabe, századok egymás mellett. Ha nyugodt az idő, meglátogatják az ismerősök egymást, beszélgetve a múltról és a jelenről. A jövőt Isten kezében látjuk s mindnyájan bizva-bizunk. Idea lista és fatalista itt az ember. Eszményi nép a küzdőtéren, sorsban megnyugvó a harc ntán. Ügy volt ez megírva, hogy a sorsát senki sem kerüli ki, szokták sebesültjeink mondani. Az árok oldalába vájt deckungok szalmával béleltek. Katonáink hozzájutottak már a téli ruhákhoz is, jó pokrócokat kaptak, védve vannak egyelőre a hideg ellen. Néhány csinos deckung is akad, — ne legyen dicsekvés, ilyen az enyém is — melybeu falusi szék, asztal, ágy, bútorféle is vagyon. Ha vendégem jön, megkínálom Kegle- vich-coguac-kal, hazai borral s cigarettával stb. Vendéglátásban — persze csendes időben— nincs is hiány ! 1915 október 25, Nyugodt időben — jó órában legyen mondva — mégramslizhatunk, alsózhatunk is, kaszinózunk, levelezgetünk! Irigyelni lehet ilyenkor a bakák életét! Bakáink ismerik és megtartják a katonai fegyelmet. Tiszta a Laufgrabe, szépek a deckungok, rendben a fegyver, muníció, a Rustung és minden. Hjah! van is nagy ribillió, ha őrmester ur Kovács, führer ur Pribék a bakákra kiált 1 Ilyen itt az élet. Sok kedves epizód lejátszódik az orosz harctéren levő stellungban, a Laufgrabéban, a deckungok körül. Mellettünk vannak a 44 es rosszsebek, s a derék bosnyákok. Jó testvér — szokták mondani — ez a három : a 44., 69. meg a bosnyák 3. ! Hogy azután harcok idején milyenek katonáink, az nem tartozik ide, azt otthon is tudják. Erő, bátorság, a győzelemig szívós kitartás jellemzi bakáinkat mind, — hála Isten — oly sok és szép jelét látjuk mindenfelé ! Büszke önérzettel vannak a fronton s Isten akaratában megnyugodva, számolva minden eshetőséggel, híven a Haza minden előtt! A Gondviselés oltalmazza őket! S mert Isten és igazság velünk, a végső győzelem késhetik, de el nem maradhat. Vastagh Ferenc, kadett. HÍREK. — Személyi hir. Kovács Sebestéül) Endre főispán, aki az elmúlt héten Budapesten időzött s mint a barsi ref. egyházmegye gondnoka, részt vett Petri Elek püspök beiktatásának ünnepségén, tegnap délben visszaérkezett Szekszárdra. — Kitüntetés. A király Pöglein János Nyéki népfölkelő őrmestert, szekszárdi városi képviselő testületi tagot, aki az augusztus 18-án vívott véres doberdói ütközetben megsebesült és eltűnt, az ellenség előtt tanúsított vitái magatartásáért az I. osztályú nagy vitézség! ezüstéremmel tüntette ki. — Felmentés és meabizás. A födivelés- ügyi minszter Wirthl József miniszteri osztálytanácsost a m kir. folyammérnöki hivatal vezetése alól felmentette (nov. 1 tői kezdve) és a hivatal vezetésével Martin Tivadír kir műszaki tanácsost bizta meg Ugyanő rendeltetett ki miniszteri megbízottként a paksi ármentesitő és a szekszárd—bátai ármentesitő és belvizszabályozó társulathoz. — Frigyes főherceg elismerése a negy- venégyeseknek. A hadisajtószállásról táviratoz- zák : Trigyes főherceg htdseregfőparancsnok két nap előtt személyesen fölkereste a 44. gyalogezredet és legteljesebb elismerését fejezi ki az ezrednek, amely e hó 10-e körül, véres tusákon háromszoros orosz túlerőt vert vissza fényesen. — Nagy alapítvány. Cseh Ervin vbt. tanácsos, volt horvát miniszter a mar tett 10 ezer koronás alapítványán felül, újabban 50 ezer koronás alapítványt tett, a ni03t Budapesten lefolyt ref. egyházkerületi gyűlésen, a protestáns papi, tanitói özvegyek és árvák segélyezésére. — Katonai kinevezés. K&ptinger Géza volt cs. és kir. zászlós, pécsvárádi járási számvevőt a m. kir. 8. honvédhuszárezredhez tartalékos zászlóssá nevezték ki. — Püspökbeiktatás. A dunamelléki ref. egyházkerület f. hó 20 án és a következő napokon tartotta meg Budapesten szokásos évi rendes közgyűlését, amelynek keretében, kerülve minden külső fényességet, 21-én beiktatták az egyház- kerület uj püspökét: Petri Eleket, ki gyönyörű egyházi beszédet mondott s másnap magvas, tartalmas programúiban fejtette ki, jövő működésének irányát. Az uj főpap határozott állást foglalt a hitetlenség ellen s nagyhatású programmbeszéd- jében erősen hangsúlyozta a felekezetek egyetértését. Az egyházkerüieti közgyűlésen a tolnai ref. egyházmegye részéről Kátai Endre asperes, Szilassy Aladár vbt. tanácsos, gondnok, Babay Béla lelkészi és Bodnár István világi képviselők vettek részt, mig a külsősomogyi egyházmegye képviseletében dr. Kiss Ernő gondnok s a gyönki algimnázium részéről pedig Ádám József igazgató volt jelen. — A tankerületi főigazgató Dombóváron. Kárpáti Kelemen székesfehérvári tankerületi kir. főigazgató, folyó hó 19 én Dombóvárra ment, ahol a kir. kath. főgimnáziumban végezte hivatalos látogatását. — Orosz fogságban. Stein Jenő tartalékos főhadnagy, a Molnár-féle rt. cégvezető főkönyvelője, a 83. gy. e. 11. század szakaszparancsnoka szeptember 13-án egészségesen orosz fogságba esett. — A gyapjukészletek bejelentése tárgyában kiadott rendelet hatálya kiterjesztetett a dög-, tímár- és szücsgyapjura is. A bejelentés a folyó hótól kötelező.
