Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-10-21 / 84. szám
1915. október 21. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 Budapest—Fiume közti vonalon, annak nemzet, közi vonatkozásai miatt, megépítteti a második vonalat. Az építésre 10 évet tűztek ki, ami bőven elég ilyen nagyarányú munkára is. Ezt a programmot részben megvalósították, amennyiben a Budapest—Adonyszabolcs közti részen a második vágány már régen kész. — A Dombóvár— Gyékényes közti vonalszakaszon a második vágány kiépitését tervezik, Karlovac—Ostarie között, mint fentebb közöltük, az építéshez is rövidesen hozzáfognak, míg a Bakar (Buccari) Fiume között levő részének a vágányfektetési tervei már készen vannak. E 614 kilométeres vonal második vágányának lefektetési munkálatainál a vonalszakaszokat úgy állapították meg, hogy azok lehetőleg egybeessenek az elágazási pontokkal. ‘PATKÁNY-EGER HÖRCSÖG ÉsÜRGE ÍRTO Prospektus inöven 6 RATIN LABORATORIUM OUOAPEST.VII ROTTE NBILLER-UTCA 50. TANÜGY. A bankjegyek és pénzérmek felhalmozásának megszüntetése. Bankjegyek és pénzérmek felhalmozásának megszüntetése végett már egy Ízben felkértem Tolnavármegye hazafias tanítóságát, de fáradságuk nem vezetett a kívánt eredményre. Ez okból a 11 075/1915. ein. sz. vk. miniszteri rendelet alapján újból felkérem e tankerület tanítóit, hogy e tekintetben a lakosság kellő felvilágosítására különös gondot fordítsanak és ösz- szes befolyásuk latbavetése mellett igyekezzenek a bankjegyek és pénzérmek felhalmozását megszüntetni, vagy legalább a lehetőség szerint korlátozni és oda hatni, hogy az elrejtve tartott pénz — ha adósságok fizetésére fel netn használtatik — forgalomba hozassák, illetőleg gyümölcsözően elhelyeztessék. Igen jó hatással lenne rámutatni arra, hogy a hadi kölcsön kötvényeket a szelvények beváltásával megbizott hivatalos beváltó helyek (állami pénztárak és adóhivatalok, postatakarékpénztár, egyes nagyobb budapesti pénzintézetek) és az Osztrák-magyar bank főintézetei és fiókjai költségmentesen megőrzik és kezelik, úgyszintén arra is, hogy a takarékbetétek fentartással is le- helyezhetők, minélfogva ezek fez értékpapírok különösen, biztosíthatók ajogtalan eltulajdonításból eredhető minden károsodások ellen. Nem elég ennélfogva a köznép figyelmét ezekre egy Ízben felhivni, hanem folyton és ál landó propaganda szervezendő és hivatalos eljárások alkalmával, tárgyalásoknál, összejöveteleknél, egyszóval minden kinálkozó alkalommal a hivatásuk, műveltségük vagy befolyásuk révén alkalmas egyének az akció hatékony támogatására és lelkes pártolására felhivandók. A pénz felhalmozás különböző faja között a legkevésbbé indokolt és a közre nézve legkárosabb a váltópénz érmek elrejtése. A váltópénz érmeknek vág onbiztositás céljából való összegyűjtése teljesen céltalan és egyedül csak arra alkalmas, hogy ezeknek a forgalomból való kivonása által a pénzforgalomban zavarok idéztessenek elő. Az által ugyanis, hogy egyes helyeken a váltópénz érmek nagy mennyiségben összegyüjtetnek és a forgalomtól elvonat nak, váltópénz hiány áll elő; nehézségek támadnak a pénzváltásnál és bérfizetéseknél ; ami a lakosság körében nyugtalanságot és boszankodást idéz elő és úgy a munkaadóknak, mint a munkásoknak kellemetlenséget és nehézségeket okoz. Uj érmeknek kiverése nem segít a bajon, mert a tapasztalás szerint az uj fenyes pénz különösen kedvelt tárgya a pénzgyüjtésuek és elrejtésnek még olyan egyének részéről is, akik különben érmek elrejtésével nem foglalkoznak. A napi szükségletnél nélkülözhető bank jegyeknek takarékpénztárban, bankokban, vagy szövetkezetekben volna lieiyök, ahol kamatozó letétként lennének elhelyezhetők. A ládafiába zárt, vagy a harisnyaszárba dugót pénz bolt töke; nem kamatozik és a köz gazdaságiak tt-rn basznál. A hitelintézetek keze ben vagy a hadi kölcsönre történő jegyzés esetén azonban a bankjegy átváltozik záloggá, hitellé, kölcsönné, váltóvá stb. és megtermékenyíti a közgazdaságot. A hitelintézeteknél ma elhelyezett összegek nem esnek a moratorium rendelkezései alá, tehát ha más önkéntes megegyezés nem jött létre betevő és a hitelintézet között, a betét bármikor felmondható és igénybevehető Mindenek fölött illő és ajánlatos, hogy a mai viszonyok között megtakarított pénzfeleslegek hadi kölcsönbe fektettessenek, amely a jegyző félnek 6°/o ot meghaladó teljesen biztos jövedelmet hoz, sőt ha a kölcsön kötvények a visszafizetés időpontjáig megtartatna», még töke nye reséget is biztosit. Állami érdek, hogy a megtakaritott pénzfeleslegek a hadi kölcsön jegyzés lezárása után is hadi kölcsönbe fektettessenek be,- mert ezáltal a hadi kölcsön' kötvények forgalmi értéke emelkedik és állandósul. Aki eddig elmulasztott hadi kölcsönt jegyezni, tegye jóvá mulasztását a legközelebbi jövőben. A hadviselés egyik iegfontosabb és nélkülözhetetlen eszköze az arany, minden hadviselő állam különös gondot fordít ennélfogva arra, hogy jegybankjának aranykészletét szaporítsa. Szekszárd, 1915 október 16. Nagy Béla, hiv. vez. kir. s. tanfelügyelő. TÖRVÉNYSZÉK. Esküdtszéki tárgyalások. Első nap. — Okt. 18. Elnök: Kövessy Ödön. Birák : Salamon Iván, Páti Nagy Sándor. Jegyző: dr. Gaal Dezső Ügyész: dr. Simon Rudolf. Védő: dr. Hilbert István. A büntető törvénykönyv 279. §-ába ütköző szándékos emberölés bűntettével volt vádolva Eibeck Péterné szül. Frank Margit, apari lakos azért, mert Apar községben folyó évi junius hó 21-én este élve, éretten és életképesen született fiúgyermekét a kezévi 1 vagy valamely zsineg- szerű eszközzel megfojtva szándékosan, de nem előre megfontolt Szandikkal megölte. Az esküdtek bűnösnek mondották ki erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében s ezért a kir. törvényszék az enyhítő körülmények nagy számára való tekintettel, egy évi és 6 hónapi börtönre ítélte a vádlottat. Második nap. — Okt. 19. Elnök : dr. Pesthy Pál. Birák : Fejős Imre, Vagner Andor. Jegyző : dr. Kájencsik Kálmán. Ügyész: dr. Kozácsek Józs f. Védő: dr. Ormós Ernő. A büntető törvénykönyv 279. §-ába ütköző, szándékos emberölés bűntettének, a büntető törvénykönyv 65. §-a szerinti kísérletével volt vádolva Dáhmer Henrik kistormási lakos azért, mert Kajdacson a hosszudülői major melletti er dőben 1914. január 18 án reggel Baranyai Mihály mezőőrre azon szándékkal, hogy őt megölje, 12 lépés távolságból vadászfegyverből 2 lövést tett, de egyik lövés nem talált, ti másik pedig a Baranyai kabátjának az ujjait találta, igy megkezdett cselekményét be nem végezte. Az esküdtek a vád szerint, bűnösnek mou dották ki a vádlottat s a ktr. törvényszék ez alapon, az enyhitő körülmények figyelembe vételével, 6 hónapi börtönre ítélte. KÖZGAZDASÁG. A jövő termés biztosítása. A háború sikere és eredménye nem csak attól függ, hogy minő vitézül harcol seregünk, hanem függ attól is, hogy mi itthonmaradottak minő szorgalommal, minő eredménnyel dolgozunk. A hadsereg által elért sikereket csak akkor tudjuk kiaknázni, ha ide haza mi is megkettőztetett szorgalmat fejtünk ki, ha az összes munkálatokat jól végezzük el, s ezáltal biztosítjuk egyrészt hadseregünk kifogástalan élelmézését, de biztosítjuk másrészt jövő évi termésünket is, aminek minősége, nagysága nagyon is döntő befolyással van jövő anyagi helyzetünkre. Nagyon fontos tehát vetőmunkálataink kifogástalan befejezése, mert jövő évi termésünk csak úgy lehet nagy hozamú, ha eltekintve az időjárási viszonyoktól, jól megművelt talajba vetjük el a vetőmagot. A talaj kifogástalan megművelése ezidén bizony sok helyen kivánni valót fog hagyi, mert némely vidéken nagyon raegapadt az igás állat- állomány, s ennek következtében aligha leszünk képesek a kellő szántási műveleteket a talajnak megadni. Nem egy helyen csak egyszeri szántásban vethet a gazda, de ilyen esetben is ismételten tárcsázással, vagy fogasolással segítsen legalább a bajon és fogasolja elvetendő talaját mindaddig, amig az teljesen porhanyóvá lesz. Miután pedig a szántó munkálat nem mindenütt lesz tökéletes, nagyobb súlyt kell helyezni a talaj trágyázására is annyival is inkább, mert nagy termést még a jól megművelt talajban is csak akkor adhat a növény, ha bőséges tápláló anyagot talál. Természetesen jó az istálló trágya. De ahol vetőszántás előtt 200 kg. szuperfoszfátót szórtunk ki kát. holdankint, ott megtettünk körülbelül mindent arra nézve, hogy a nem istálló trágyázott és gyengébben megművelt talajon is jó termést arassunk, már amennyiben idején gondoskodunk az idén oly szűkre apadt mütrágyaféle beszerzéséről. így aztán nagyon sok gazda lesz, aki nem kaphatta meg az ásványi trágyát a vetés idejéig, s igy habozni fog vájjon vesscD-e műtrágya nélkül, vagy várjon a vetéssel a műtrágya megérkeztéig. Hát ezeknek a gazdáknak azt lehet tanácsolni, hogy a vetést ne tolják későbbi időre azért, mert a mütirágya még nem érkezett meg, hiszem a műtrágyát október-november hónapban, avagy hómentes időben télen, sőt kora tavasszal is rá lehet szórni a már kikelt vetésre, s miként kisérletek bizonyítják, e későbbi kiszórás csaknem olyan termésfokozó hatással bir, mint a vetés előtti kiszórás. Igyekezzék a gazda ezidén is minél több búza és rozsvetést létesíteni, mert kétségtelen, hogy ezeknek a terményeknek ára jövőre is magas lesz, idei készletünk pedig jövő aratásig ki is fog fogyni. Ne kösse magát senki ahhoz, hogy októberben a vetést okvetetlenül be kell fejezni, hiszen vetettünk mi már decemberben is nem egyszer és hozzá kedvező eredménnyel. A felszabaduló kukoricza, burgonya és répaföldeket, amelyeket könnyen lehet előkézsiteni búza alá, vessük be még búzával, mert minél többet aratunk a jövő évben, annál nagyobb szolgalatot teszünk magunknak, családunknak, de a hazánknak, sőt közvetve hü szövetségeseinknek is. — Tenyészszarvasuiarha import Svájcból. A földmivelésügyi kormány ezekben a nehéz időkben sem feledkezett meg az állattenyésztés fejlesztéséről. Látva azt a nagy pusztulást, a mit a háború okozott szarvasmarha állományunkban, alkalmat akar adni a gazdáknak, hogy Svájcból importáljanak szarvasmarha tenyészállatokat államsegéllyel. Célja a földmivelésügyi kormánynak, hogy Svájcból tejelő jellegű simmentháli fajta 2—2'/s éves vemhes üszőket importáljanak a gazdák, hogy ezáltal egyrészt a szarvasmarha állomány szaporodjék, másrészt több tejet termelhessünk. Tehenek behozatalára nem ad állam- segéiyt a kormány, mert a tapasztalat bebizonyította, hogy nálunk az öregebb állatok nehezen asszimilizálódnak, ellenben a fiatal üszők köDnyen hozzászoknak a hazai viszonyokhoz. A bevásár lási, szállítási és kiosztási költségekre a miniszter államsegélyt engedélyez, ezenkivül olyan esetekben, midőn a tenyésztők az állatok árát kölcsönből fedezik, 3 éven át az egyharmaddal csökkenő tőke kamataiho z 3 százalékkal hozzá fog járulni. A behozott állatokat a tenyésztők 3 évig el nem adhatják s elhullási baleset ellen kötelesek biztosítani. A beszerzendő állatok ára a hazai árakhoz viszonyítva, nem is nagyon magas, mert egy l'/i—2 éves vemhes üsző ára 1200—1400 frank s ma ennél o'csóbban nálunk sem lehet üszőt venni.
