Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-14 / 82. szám

'£

A közigazgatási bizottság ülése.

Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 13-ikán, szerdán délelőtt tartotta október havi ülését Kovács Sebestéiig Endre főispán elnöklésével.

Jelen voltak : Forster Zoltán alispán, Eri Márton dr. főjegyző, dr. Kiss Ernő tiszti főügyész, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Bitzó Vilmos h. gazdasági felügyelő, Nagy Béla kir. h. tanfel ügyelő, Török Béla, Fekete Ágoston, Bernrieder József, Sass László, gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos, báró Schell József.

Elmaradásukat igazolták: Bernrieder Jáuos, Őrfty L ajo8, dr. Dragits Imre tiszti főorvos, dr. Sztankovánszky Imre kamarás, országgyűlési képviselő, Forster István, Simon Rudolf kir. ügyész.

Az ülést megnyitván, az elnöklő főispán a bizottság nevében örvendező szavakkal üdvözölte Förster Zoltán alispánt teljes felgyógyulása al- alkalmából, kívánva, hogy zavartalan jó egészségben viselhesse hivatalát, mire az alispán az őszintén érzett hála szavaival köszönte meg a bizottságnak most és a múltban nyilvánitott szives érdeklődését.

A határozatokból megemlítjük, hogy a budapesti központi tejcsarnok szövetkezet által Uj- dombóvár határában tervezett gazdasági vasút tárgyában a közigazgatási bejárás elrendeltetett.

A vármegye odói. Tolnanármegye területén szeptember hónap végéig befizettetett mindennemű kincstári követelés 426.530 korona, az előző év ugyanezen időszakában pedig 432.223 korona és így az eredmény kedvezőtlenebb 5693 koronával. Nagyobb volt a bevétel az egyenes adónál 55 402 koronával, a bélyegjövedéknél 3423 korona és a dohányeladásnál 9031 koronával, fogyott a bevétel a hadmentességi dijoá 1 1004 koronával, a szeszfogyasztási adónál 28.283 koronával, a bor, hús stb. fogyasztásnál 4908 koronával, a dijjövedéknél 703 és a bélyeg és jogilletéknél 38.660 koronával.

Szabadságot Lengyelországnak!

A magyar nemzetet ezer éves barátság, jóindulat és hála köti Lengyelországhoz, s ezen érzelmek ujult erővel támadnak fel lelkében, mikor a lengyel nemzetnek további sorsa kerül döntés alá.

A sors Európa egykori nagyhatalmát mélyen megalázta. Saját vére, a kivel egy bölcsője volt, emelt reá orgyilkos kezet, s rakott bilincset reá. A világtörténelemnek örökké ragyogó lapjai lesznek azok, a melyekre az elbukása óta vívott szabadságharcai vannak felírva. A szabadságért egyetlen nemzet se vérezett még annyit, mint a lengyel. És ezekben a harcokban soha segítő kart nem talált széles e világon. A zsarnok ökle minden egyes vizbefult kísérlet után annál súlyosabban nehezedett reá. Kegyetlen, féltékeny volt a félvilágra kiterjeszkedő orosz birodalom, mert tudta, hogy hatalmát csak addig rettegik, a mig rabságban tudja tartani Lengyelországot.

, A mostani világháború által pusztává tett lengyelországi romok között előtör újra a „Jeszce Polska nie Zginella“, az örök reménykedés szava. És a harctereken a lengyel himnuszt énekelve mennek győzelemre, vagy a halálba a legendás lengyel fiuk, a légionáriusok. És elesnek, vagy bénán maradnak a bazárt való küzdelemben a fegyverfogható férfiak mind. özvegyeknek, árváknak az országa lett újra Lengyelország !

De a bilincs lehullott s a lengyel nemzet ezer sebtől vérezve még, de reménykedve kiált igazságért a világhoz. És mi, magyarok, velük együtt emeljük fel kérő szavunkat. A lengyelek és a mi érdemeinkért. Az igazság nevében küzdjük végig a nagy harcot ; ez igazság intézze el sorsát LeDgyelországnak is. Szivünk együtt dobban az övékkel.

A két nemzet egymás kezét tartva: sza ba ls ígol kér Lengyelország számára !

T<)LNA.VA'RMEGYE és a KÖZÉRDEK

HÍREK.

Háború.

Fújjátok a harsonákat —

Fújjátok, hisz háború van,

Minden ország övig gázol Dicsőségben és a búban !

Örvendjetek, igaz ügynek Diadalát szolgáljátok Győzelemben halni édes,

Verve élni szégyen, átok!?

Nagy varázsló a Hadisten Tündértó a háborúja :

Amelv nemzet belémerül Megiíjodva kél ki újra.

Előre hát, kész a fürdő :

Duna, Drina. Száva medre :

Bibor, langyos hullámokat Hömpölyget le délkeletre.

Hogy a véres habok mélyén Mérges viperák tanyáznak S marásukkal véget vetnek Minden győzedelmi láznak:

Nem bánja már, kinek vére A diadal — fürdőt adja S azt sem bánja, ki a termést Lesben állva learatja.

Csak annak a lelke zokog,

Aki hitt az Istenében :

A szeretet, művelődés Mindenható erejében !

— r —

— Személyi hírek. Kovám Sebestény Endre főispán visszaérkezett Budapestről s tegnap elnökölt a közigazgatási bizottság ülésén.

Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, tegnap Szekszárdon időzött s részt vett a közigazgatási bizottság ülésén.

— Katonai kinevezés. Sörös Gyula 44. gy. e. önkéntes, az ezüst vitézsógi érem tulajdonosa — Sörös Gyula bátai főjegyző fia — kadéttá neveztetett ki.

— úyémálltmise- Ritka szép ünnepség lesz e hó 18-án Hidján, Bezerédj Pál vbt. tanácsos, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott pusztáján. Ezen a napon tartja meg ott gyémánt- miséjét Fehér Márton szerzetes, a kit még a nagy Bezerédj István özvegye, Bezerédj Etelka hozott lelkészül a hidjai birtokra. A derék szer zetes jóval túl van már a 80 éven, de még mindig fiatalos, ép lélekkel és teljes ambícióval végzi lelkészi szent kötelességét, kiérdemelve nemcsak a hozzá ragaszkodó Bezerédj család, de az egész környék intelligenciájának és köznépének meleg szemetét. A derék magyar papnak mi is a legmelegebb üdvözletünket küldjük, kérjük az egek urát, hogy mindnyájunk osztatlan tisztelete és szeretete aranyozza meg a mennél később elkövetkező végnapját.

— Pénzügyi kinevezés. A pénzügyminiszter Várallyay Béla szekszárdi pénzügyi szám- tisztet a X. fizetési osztályba számellenőrré nevezte ki.

— Hadnagyképviselő. A király Sztankovánszky Imre dr. országgyűlési képviselőt had- naggyá nevezte ki s most a déli harctéren teljesít katonai szolgálatot.

— őszi rendes közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósága Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével f. hó 29 én tartja őszi rendes közgyűlését. Előző napon f. hó 28-án pedig az állandó választmány ülésezik. A közgyűlésen a vármegyei házipénztári szükséglet fedezetére eddig is igénybe vett 2 százalékos, a vármegyei tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet nyugdíjalapja javára az eddig kivetve volt 1 és fél százalékos pótadó helyett 2 és fél százalékos, végül az orosz betörés által elpusztított falvak felsegé- íyezésére fél százalékos pótadónak az 1916. évre, illetve ez utóbbinak az 1916 —1917. évekre tör- tönendő kivetése fog javaslatba hozatni.

— Ezüst koszorú Wéber János népfelkelő főhadnagynak. Wéber János főhadnagy, volt országgyűlési képviselő az északi harctéren teljesít katonai szolgálatot, ahol egy munkás osztálynak parancsnoka. A volt képviselő főhadnagy ritka humanitással bánik a legénységgel, úgy hogy a vezetése alatt álló munkás osztály valóságos rajongó tisztelettel viseltetik iránta. Ennek a nagy szeretetnek méltó kifejezést is adott az alatta álló legénység. Gyönyörű ezüst babér koszorút nyújtott át a főhadnagy parancsnoknak. A babér koszorú ezüst leveleire 250 név van bevésve, közepén pedig egy plaketten a következő sorok olvashatók : „Isten, Király, Haza! E három jelszó elegendő volt, hogy a magyar büszkeség és önérzettől áthatva mindany- uyian hazánk védelmére keljünk. Ezen önbizalmunk a háború 14 ik hónapjában sem csökkent sőt fokozódott azzal a tudattal, hogy főhadnagy

j ur, szeretett parancrnokunk atyai jóságával vesz

1915 október 14,

körül bennünket, melyért ez utón fejezzük ki hálás köszönetünket. Kamionka, 1915 szeptember 1.“

A derék főhadnagy mindenesetre büszke lehet e kitüntetésre, megmutatván, hogy a katonának a bátor lélek mellett lehet jó szive, amely mindenkor a hála nemes érzését váltja ki az egyszerű lelkekből.

— Kinevezés. A ra. kir. posta és távírda vezérigazgatóság Diczenty Ernő, Hődl József és Strott Gyula szekszárdi, továbbá Szakállos Gyula dombóvári posta s táviró tisztjelölteket kezelőtisztekké kinevezte.

— Alispánunk a hadikölcsön ügyében.

Forster Zoltán alispán lelkes felhivást intézett a vármegyei törvényhatósági bizottsági tagokhoz, buzdítva őket a minél 'tömegesebb jegyzésre. A lelkes felhívás szárnyaló befejezése ez: „Akkor, mikor szivszorongva, de bizakodó lélekkel látjuk, hogy vitéz hadseregünk, dicső szövetségeseinkkel karöltve a fél világgal szemben oroszlánként küzd a haza és a nemzeti becsület védelmére és kiomló vére áradatával a diadalmas béke útját egyengeti felénk, s a nemzeti nagyság alapjait erősiti, meg kell szünniök az egyéni anyagi tekinteteknek és a helyzet magaslatára emelkedve: méltókká kell válnunk érettünk harcoló vitéz hadseregünkhöz. A hazaszeretet melege hassa át ereinket, az a közért áldozatra hevítő szent tűz, mely a nagy Bezerédj lelkét hevitette és őt a hazafiak vonzó mintaképévé tette, szállja meg szivünket és bizton hiszem, hogy a harmadik hadikölcsön sikerének biztosításából Tolnavármegye fiai, az apák nemes hagyományait követve kiveszik részöket és teljesitik kötelességöket!

— A harminckilenc—negyvenkét ^éves népfölkelők bevonulása. A hivataloslap közli, hogy az 1873 , 1874 és 1875. évben született népfölkelők, valamint mindazok az 1873—1879. évi születésű egyének, kik az utószemléken beváltak 1915. november 3 án kötelesek katonai szolgálatra bevonulni.

— Elhalasztják a tisztkiképző tanfolyam fölállítását. A honvédelmi miniszter a következő rendeletet bocsátotta ki : A besorozott 43—50 éves volt tisztek és tisztjelöltek négy hetes kiképzési tanfolyamának fölállítása elhalasz tatott, miért is a kiképzési tanfolyamba való egyidejű kinevezésre és az idő előtti behívásra vonatkozó, — a honvédelmi miniszterhez címzett és a tartózkodási hely szerint illetékes népfölkelő parancsnokság utján benyújtandó — kér vények beérkezési határideje 1916 évi január hó 5 ig meghosszabbittatik.

— Harangok ágyuknak cimü hírünkre azt a helyreigazítást vettük Kölesdről, hogy a kölesdi ág. hitv. ev. gyülekezet közgyűlése adta oda három harangja közül a két nagyobbat hadi célra és nem Kötesd község közgyűlése. A községben 3 keresztyén felekezet van és a másik két egyház eddig ez irányban még nem tett semmit.

— Tízezer korona a harcoló egyetemi

hallgatóknak. Nagyszerű visszhangja támadt Beöthy Zsolt rektori beszédének, melyet a Budapesti Hírlap egész terjedelmében közölt. Volt tanítványa, Kunffy Károly Pusztafácánkertről tízezer koronát küldött a harcoló egyetemi hallgatók megsegítésére, olyan levél kíséretében, mely példátadó hatásáért a nyilvánosság elé való. Méltóságos uram, — írja Kunffy Károly — rektori székfoglaló beszédét olvasva, ugyanaz a lelkesítő hatás alatt állok, mint egykoron, amikor nagy magyar íróink lángszellemü magyarázóját, hazafias, lelkes tanításait hallhattam. Hazánk műveltebb osztályának nagy széles rétege, egész nemzedék az, melybe Méltóságod tudta mesteri kézzel elvetni az igazi hazaszeretet magasztos érzelmeit. És most megelégedéssel és büszkeséggel töltheti el, hogy nem vetett hiába. Ha valaha, most igazán szükség van kioithatatlan, erős, minden áldozatra kész hazafiságra, a harctéren s azon innen, széles ez országban egyaránt. S amikor a magyar nemzet múltjáért és jövőjéért, hazánk anyagi és szellemi javaiért viv retteuetes küzdelmet, M íltóságodnak nagy igaza van abban, hogy kultúránk leendő továbbhordozóinak utjából elhárítani minden göröngyöt, nemes kötelességünknek ismerjük el. Éppen ez okból rektori szózata és lelkes felhívásának en- " gedve örömmel s készséggel bocsájtok Méltóságodnak rendelkezésére tízezer koronát avval a tiszteletteljes kérelemmel, hogy ezen összeg fa kultás és felekezetre való tekintet nélkül 20 oly egyetemi tanulónak legyen majdan — egyenlő részekben — segítségül adva, kik egyetemi tanulmányaikban mindenkor komoly törekvésről, a harctéren kitartásról és férfias helytállni tudásról tettek példaadó tanúságot.

— A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély postabélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le.