Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-30 / 78. szám

2 energiáról, erőről, öntudatról tesz tanúbizonysá­got. E harmadik hadikölcsönnel együtt a néme­tek immár huszonöt milliárd márkát jegyeztek a háború céljaira és ezzel messze felülmúltak min den más hadikölcsönt. És a németek — ha ebben a háborúban nem is kalmáikodnak, mégis minden bizonnyal jó üzletemberek. Ha ebbe a háborúba huszonöt milliárdot belefektettek, abból energiájukkal, szer­vezettségükkel ki is hozzák a nyereséget, akár erkölcsi, akár anyagi utón. Nekünk jó és buzdító példaként szolgálhat a németek rettenetes energiája. Nekünk nincs olyan nagy összegre szükségünk, de nekünk is meg kell feszítenünk minden erőnket, ha győzni akarunk Most jön a harmadik hadikölcsön. Itt van előttünk a német példa, igyekezzünk mi is méltóknak mutatkozni ehhez a hatalmas, minden tiszteletre és minden utánzásra érdemes szövet ségeshez. Most mikor ugylátszik utolsó felvoná­sához érünk a nagy tragédiának, most már te gyünk úgy', mint egy ügyes szinész direktor, ne takarékoskodjunk az utolsó felvonás díszleteivel es kiállításával, pazaroljuk rá amink még van, amilyen anyagi eszközünk még rendelkezésre áll, hiszen ez a látszólagos pazarlás, amit a végső felvonásra költünk, biztosítja a tulajdonképeni nagy sikert. A tizenkét milliárd lebegjen ott lelki sze meink előtt, mikor a háború kimenetelére gon dőlünk, erre a tizenkét milliárdra gondoljunk akkor, .mikor a hadikölcsön f.-.lhivása elénk ke rül és erre a tizenkét milliárdra gondoljunk, ami kor kérnek tőlünk Nálunk természetesen sokkal kisebb ősz szegre számítanak azok, akik e hadikölcsönt fel kell, hogy használják, de ez a kisebb összeg is kell, hogy megfeleljen és arányban legyen a ti zenkét milliárddai, akkor mondhatjuk csak, hogy méltó szövetségesei vagyunk a németeknek. Harctéri események * Mindenki a harctéli eseményekkel foglal­kozik a mai időkben, s mint sokan mások, úgy én is készséggel ismertetem az északi harctéren szerzett tapasztalataimat és a ve'em is megtör ténteket. Az 1914. év őszének elején kerültem a galíciai harctérre. A valamennyiünk által ismert tervszerű visszavonulásban részt vettem, s latiam Przemysl várának erődmüveit, melyek akkor még eredetiek és sértetlenek voltak. Á városon való keresztül utazásunkkor alkalmam volt alaposan szemügyre venni, hogy miként van az megérő sitve, hogy csupán kieheztetéssel lehet elejteni. A várost tüskésdrót-szövevény vette körül gyűrű formában, mely 80 lépés széles és 3 méter magas volt. Ezen belül 300 lépésnyire szintén gyűrű formában nagyszerűen kiépített Schrapnell és gránátmentes fedezék volt, mely kivülről alig volt észrevehető. Az átvonuláskor az erőd legmagasabb pontjáról egy igen erős elektromos reflektor irá nyitotta az éj sötét leple alatt menetelő katoná­kat. Időt ö—időre végigjárta az útvonalat ezen fénykéve s az egyes völgykatlanokból és szoro­sokból az egyes csapattestek igy lettek a főút vonalra hozva. Itt a csapattestek mozgása igen veszélyeztetve volt, egyrészt mert az oroszok abban az időben még sokkal hevesebben harcol­tak és vigyázták a csapatokat, másrészt pedig, mert ha a csapatok nem a kijelölt utón haladtak volna, mivel az egész erődítmény a drótsövény gyűrűn kívül alá volt aknázva, könnyen ott pusz­tultak volna el. A legnagyobb csendben vonul­tunk el ezek között és meghagytuk sértetlenül az oroszoknak e veszedelmes helyet, azok alatt mozdult meg a föld s tört elő a mindent pusz titó poklok tüze. Az éjjeli menetelés már csak az 50 ik kilométer-távolság elérése után kezdett kellemetlen lenni, add-g járás közben is aludtunk és viiradáskor elért szállásainkén a pihenés he­lyett do'oglioz kezdtünk. Egy alkalommal Krakkó felé vonuló csa­pataink egyikének hátfedezésére kaptunk paran­csot. Felütöttük tehát tanyánkat egy közeli fa­lucska végén s vártuk az őrjárat jelentését. — Gyönyörű téli nap volt. Sürü pelyhekben hullt a hó s vagy arasztnyi magasságban lepte el a föl­det. Ki ki elővette dohányát és csakhamar az egész század vígan füstölve, beszédbe eredt. Nemsokára 3 huszár közeledését észleltem s azok már messziről kiabálják, hogy jönnek az oroszok. Mi azután kényelmesen elhelyezkedtünk azok illő fogadására. Mikor lőtávolságra értek, a négy­szeres túlerőt alig 1 órai tüzeléssel megtörtük, úgy, hogy' a legtöbbje futva akart menekülni. *) A szekszárdi származású Hiverlh József, gépész­mérnök, cs. és kir. 24. vadászcsapatbeli egyéves önkéntes­től kaptuk ezen érdekes leírást. Szívesen közöljük azzal a hozzáadással, hogy az illető összesen 9 hónapot töltött eddig a harctéren.’ Időközben az oroszok fogságába került, s onnan történt sikeres megszökése után, szabadságot él­vezett, de néhány nap előtt ismét bevonult. I OLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK Megjegyzem, hogy közülünk csak egy ember se­besült meg könnyebben. Fogságba kerülésem. B .............város keleti szé'én vártuk az oroszokat, h ogy összeverekedhessünk. Dermesztő hideg volt s i tt) helyet f-lig lehetett találni. A hasitó h'deg szél ellensúlyozása végett Szeren­csemre az elszórt házak között egy gazdasági épület alá húzódtam, ahonnan különben igen jó kilövésem volt. Mikor mát- világosodni kezdett, mint a meg­zavart hangyaboly úgy jött felénk az oroszok csapata. Mire felfejlődtek rajvonalba, már nagyon megfogytak, mert a szomszéd völgyből, jó pozi cióból, kitünően lőtték tartalékaink őket, de még mindig volt 2—3 tartalék estpaijuk. Tehát ezek is beléptek a tüzbe és ekkor igen heves küzde­lem támadt. A szomszéd házakba mentek az el leneéges katonák és onnan akarták a harcot meg­vívni. Alig 50 lépés távolságban votak eőttiüik az oroszok, mikor jobbról 8 ember tör előre ál­lásunk ellen. Ebben a válságos pi lanatbin han­gosan felkacagtam 8 baj társamat, az alig 18 éves Endrét (ki önként jelentkezőn a harctérre) ki­tartásra bu'ditottam. A célba vett egyik oroszt, ki elől futott, leghamarabb!) találta golyóm s mint az első, úgy a második harmadik es negyedik lövésem is mind halált okozott. A többszörös túlerővel szem ben nem tudtunk eredményt elérni és kedvezőbb állást kellett keresni Én az időből, a négy muszka lelövése miatt, kikéstem s mivel a vissza­vonulás útja el volt zárva, többed magammal a a házak között rekedtem. Nem adtam fel a re ményt és bújtam, a pajtába menekülve, bele- furtain magam a szalmába s arra számítoltam, hogy csapatom visszajövéséig nem vétetem ma­gam észre az oroszok által. Mikor itt tépelődtem, hallottam amint társaimat lefegyverezték és ki­fosztották. A percek óráknak tűntek, szivem hangosan kezdett verni és láttam, midőn egy hatalmas orosz katona gyertyával jött a pajtába keresésemre. Most kinos pi llanatokat éltem át és alig voltam képes magamat titkolni. Az orosz rövid idő alatt eltávozott ugyan tőlem, de az égő gyufaszálat ledobta a szalmára és attól tartottam, hogy )>z tüzet fog. Mozdulni nem mertem, mert a legkisebb zaj következtében is reám találtak volna. Szerencsémre a nedves szalma nem gyuládt meg, az orosz katonák pedig tovább mentek. Rövid idő alatt elmúlt ezután a harci zaj s csak az országúiról hallatszott az érkező municiós kocsi zörgése, mikor előbujtam rejte kémből. A lakóház felé mentem s láttam, hogy a gazda mily óvatosan kémleli a tájat. Fegyver­rel a kezemben reá köszöntöttem a félelmükben meghúzódó, remegő háziakra s töprengeni kezd­tem sorsom felől. A háziasszony teát, kávét és tejet forralt az oroszok részére s mivel kérésemre sem volt hajlandó abból nekem adni, láttam, hogy rossz helyre jöttem A kályha meljé húzód tam és melegitgettem elfagyott testemet, mikor egyszerre árulómmá lett a kis ruthén parasztim azáltal, hogy gyors beszéddel intette be lakásukba a künn posztoló orosz katonákat. Két nappal ezelőtt ugyanezen házban pénz­ért kértünk tejet, kávét, rumot vagy cukrot ettől a lelketlen asszonytól és kiutasított bennünket azzal „Nyéma nyíl“, nincs semmi, ma pedig, mi­kor az oroszok ideérkeztek, azoknak készségesen szolgálja fel azt. Ezek láttára iszonyú düh fogott el, azon gondolkoztam, hogy mi módon boszuljam meg ezen cselekedetét s miközben már elkészült a forró ital, természetesen kérdezés nélkül slagra beöntöttem egy csészével. A háziasszony gyilkos pillantást vetett reám s az ablakon, amint kite­kintettem, hat felfegyverzett muszkát látok a gazda vezetése mellett a házhoz közeledni. A nagy bundás ruthén érezte bűnösségét s ideges lépésekkel jött, a levegőben még mindig fütyülő lövegek hallatára pedig ugyancsak szaporán rán­gatta fejét. Hiverth József cs. és kir. vadászzájzlóaljbeli egy éves önk. alvadísz. _________HÍREK.___________ — Személyi hir. Forster Zoltán alispán betegségéből teljesen felgyógyulva, most szomba­ton veszi át az alispáni hivatal vezetését törvé nyes helyettesétől, dr. Eri Márton vármegyei főjegyzőtől. — Katonai kitüntetések, őfelsége az ellen­ség előtt tanúsított vitéz magatartása elismerésed! dr. Oi'IJlj Gyula 17. népföikelő gyalogezredbeli főhadnagynak, szekszárdi ügyvédnek a hadidiszit- ményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet ado­mányozta, elrendelte továbbá, hogy dr. Goldfahn Mihály 17. népfölkelő gyalogezredbeli főhadnagy, dombóvári ügyvédnek a legfelsőbb dicsérő elis­merés és dr. Riesz József 17. gyalogezredbeli népföikelő ezredorvosnak, dombóvári községi or­1915 szeptember 30 vosnak az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfel­áldozó magatartása elismeréséül ismételten a leg­felsőbb die sérő elismerés tudtul adassék. — Alapítványi helyek betöltése. A ki­rály az 1915—16 iki tanévtől kezdődőleg a bécsi Theresianumban üresedésben levő bátaszéki Mária Terézia-fóle alapítványi helyet báró- Menirersen Ágostnak, a Ferenc J zsef nevét viselő két egész alapítványi helyet ifjabb lovag Ahsb ths Tászilónak az ifjabb Técsői Móricz Pálnak, továbbá a fél alapítványi helyet a korengedély megadása mel­lett gróf Niczky Lajosnak adományozta. — Tiszti rapport. A Szekszárdon állomá­sozó 6-ik vadászzaszlóalj parancsnokságától ka­pott értesítés szerint a tisztek és tisztjelöltök ré­szére a rapport folyó évi október hó 1-én lesz délelőtt 9 órakor, a Béri Balogh Adun utói 44. szám alatt levő házban. Vasúti menetrendünk. Már megszok­tuk békében és háborúban egyaránt, hogy a mi vasutunk nem törődik a nagy kö­zönség legjogosabb érdekeivel sem és több, mint 30 évi fennállás után a legsiralma­sabb vicinálisok közé tartozik. Amit azon­ban három hét, vagyis a hadimenetrend életbelépte óta produkál, az felülmúl min­den képzeletet. Hogy a katonai érdekek a mai viszonyok között mindenek fölött ál­lanak, azt mi nap-nap után hirdetjük és ezen szempontoknak tényleg alá kell ren­delni minden egyéb tekintetet. Azonban a polgári tevékenység sem bénulhat meg tel­jesen. Értjük és belenyugszunk, hogy a normális időbeli menetrend szerint közle­kedő négy vonatunk helyett most csak egy indul naponként és csak egy érkezik. Azonban megfelelő gondos és körültekintő eljárás mellett legalább ennek az egyetlen egy vonatnak kellene célszerű menetbeosz­tással járnia és .legfeljebb 2—3 órai ké­séssel a 3 órás útvonalat megtennie. Ezt még el lehet viselni. Azonban, a mi most történik, az egyedül áll, még a mi vasúti krónikánkban is. A délután 5 órakor Szek- szárdról induló vonat éjfél felé és éjfél után érkezik csak Sárbogárdra, ahol több­ször már nem érte el a Budapestre induló személyvonatot, Szekszárdra pedig rende­sen csak délben döcög be a vonat. Szóval 20 órát vesz igénybe egy utazás Buda­pestre és vissza is ugyanannyit, amellett szünetel az áruforgalom, ami megmérhe­tetlen gazdasági bajokat és károkat okoz. Kérjük az üzletvezetőséget, hogy végre a legsürgősebben segítsen a bajokon és orvo­solja a tarthatatlan állapotokat. — A 42—50 éves népfelkelésre kötele üettek bemutató szemléje. A központi járáshoz tartozó községekből a Szekszárdon megejtendő szemlére a következő sorrendben fognak a nép­felkelők előállittatni: Október 2-án délelőtt 10 órakor Sióagárd és Harc. 3 án d. e. 8 órai kez­dettel Bátaszék, 4 én Tolna, Várdomb és Sár­pilis. 5-én Decs és őcsóny. 6 án Gindlicsalád, Mözs és Alsónána és végül 7 én Simonmajor, Szedres, Alsónyék és Báta. Azok a népfelkelésre kötelezettek, akik annak idejében katonai szol­gálatot teljesítettek, a kezüknél levő katonai okmányaikat a népfelkelési szemlére magukkal hozni és bemutatni tartoznak. — A Dunamelléki Református Egyház- kerület közgyűlése. A Dunamelléki Református Egyházkerület szokásos évi közgyűlését f. évi október 20 án s a következő napokon tartja meg. A bírósági ülések a közgyűlés folyama alatt ok­tóber 22-ik és 23 ik napjain délután 4 órakor tartatnak, mig a dr. Baksay Sándor, elhunyt püspök emlékére rendelt gyászünnepély október 20 án délután 6 órakor lesz a Kálvinién tem­plomban. A megválasztott uj püspök Petri Elek felszentelési ünnepélye október 21-én délelőtt 10 órakor megy végbe, ugyancsak ott. .— Október 24 én a délelőtti istentisztelettel összefüggőleg az uj lelkészek felszentelési ünnepélye fog megtar­tatni szintén a Kálvintéri templomban. — Szerb hadifogoly szökevények. Fai- kas Miklós Ózsák-pusztai urad. ellenőr folyó hó 23-án két gyanús alakot pillantott meg, amint azok a Keselyüsi ut mentén kóboroltak. Sikerült neki elfogni a két lerongyolódott csavargót, kiknek kihallgatása során kitűnt, hogy a Vesz- prémmegyében levő Fekete pusztai fogolytábor­ból megszökött Milovoty Janonovits 18 éves és Mikolja Voszits 36 éves szerb hadifogoly szöke­vények. Átadattak a Szekszárdon állomásozó katonai parancsnokságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents