Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-20 / 75. szám

1915. szeptember 20.

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

gyelme a háború veszedelmeitől eddig megkímélt, parancsolólag hárul, hogy a földönfutóvá lett szerencsétlen honfitársaink fájdalmát és szenvedéseit az igazi szeretettől áthatott hazafias részvétünk nyilvánításával enyhíteni és az elpusztított falvaiknak felépítéséhez a tőlünk telhető, legmesszebb menő áldozatot meghozni ne késsünk.

Időközben a «Háborúban Feldúlt Tűzhelyeket Felépítő Bizottságinak az anyagi támogatás iránti kérelme megérkezvén, a törvény- hatósági bizottság engem bízott meg, hogy a helyi bizottságok megalakítása és minél szélesebb körű adakozás, egyáltalán az emberbaráti nemes mozgalom propagálása iránt, az intézkedéseket megtehessem.

E célból az Országos Bizottság felhívása kapcsán felhívom főszolgabíró és polgármester urakat, hogy a hatóságuk területén levő községi (r. t. városi) eh Ijárósagi tagokat, a különböző vallásfelekezetek lelkészeit, tanítóit, értelmesebb po'gárait mielőbb értekezletre hivan, a helyi bizottságok meg alakítása és a nemes mozgalom megindítása iránt intézkedjenek és ennek megtörténtét folyó évi október hó 1 éig jelentsek be.

A heiyi bizottságok feladata leend, hogy a vármegye (r. t. varos) hazafias közönségét közelebb hozza mindahhoz, amitől a nemes cél sikeres elé ese várható s főleg, hogy az anyagi támogatásban a varmegye minden polgára tehetségéhez képest (akár természetben nyújtandó és a helyi hatóságok által értékesítendő adományaival) okvetlen résztvegyen.

Nem kétlem, hogy főszolgabíró és polgár^ mester urak közismert hazafias készségükkel és a nemes ügy iránt hevülő buzgalmukkal, továbbá tekintélyüknek és nemes ambíciójuknak teljes latba vetésével mindent el fognak követni, hogy a hazafias es emberbaráti cél sikere érdekében nemcsak az áldozatkész közönség széles rétege, hanem a r. t. város és a községek is mint erkölcsi testületek megszólaltassanak, tettre serkentessenek.

Az emberiesség szava is parancsolja, hogy mi, "a kik a háború közvetlen borzalmait elkerülni szerencsések lehettünk és köztünk igen sokan vannak, akik a termelésnél a háború révén jelentékeny jövedelemhez jutottak, kétszeresen is kötelességünk, hogy lehetőleg helyrehozni segítsük mindazt a kárt, melyet a-kárpáti honfitársaink szenvedtek.

A vármegye közönségének hagyományos múltja bizalmat es reményt nyújt nekem, hogy ezen mozgalomban is az elsők közt fog helyet foglalni s a nagy és szent kötelességből bősé gesen ki fogja részét venni.

A helyi bizottságok által egybegyüjtött pénzadományok folvó évi november végéig a szekszárdi m. kir. adóhivatalhoz küldendők be.

Szekszárd, 1915 szeptember 16.

Az alispán he'yett:

Dr. Éri, főjegyző.»

Ehhez a szép és hazafias felhivashoz nincs mit hozzátennük. E felhívást a nemzeti érzés diklálta és a nemzeti érzés parancsolja, hogy a felhívást kövessük.

Induljon meg tehát a gyűjtés és adakozás az egész vonalon. Tolnavármegye áldott hantjai nyissák meg bőséges méhöket és árasszák el tápláló gyümölcseikkel a Kárpát vidék elpusz thott szegényes falvait, melyek érettünk és helyettünk pusztultak eh Méltányos és igazságos dolog tehát, hogy általunk hivassanak uj életré. Adjunk sokat, adjunk mindnyájan, hogy Tolnavármegye méltóan örökithesse meg nevét a Kárpát feldúlt vidékein. fill.

HÍREK.

— Katonai kitüntetés. A király Szilasi László honvéd főhadnagynak, az ellenség ellen tanusitott vitéz magatartásáért a hadi ékitményes

III. osztályú vitézségi érdemkeresztet adorná nyozta.

— Pénzügyi kinevezés. A pénzügyminiszter Hercz Lajos gyönki m. kir. adóhivatali ellenőrt a IX ik fizetési osztályba nevezte ki.

— Kitüntetés. Müller János volt szekszárdi kir. törvényszéki jegyző, tartalékos hadnagy, aki az északi harctéren hősi halált halt a hazáért és a királyért, az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartásának elismeréséül a bronz vitéz - ségi érmet kapta.

— Uj közalapítványi főfelügyelő. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Antal Pál szekszárdi m. kir. közalapítványi felügyelőt uradalmi főfelügyelővé nevezte ki.

— Áthelyezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Gábler Ödönt, a tolnamegyei kir. tanfelügyelőséghez berendelt allami tanítót, hason minőségben a székesfővárosi kir. tanfelügyelőség- hez helyezte át.

— Meleg ruhát a katonáknak!

Az Országos Hadsegélyzö Bizottság ismét megkezdi az akciót a katonáknak meleg ruházattal való ellátásara, s remélhető, hogy nem csökkent az az áldozatkészség amely a múlt évben az egész országbau impozáns mértékben nyilvánult meg. Legszükségesebb ruhanemüek: a gyapjufonálból készített sál, a mely 250 centiméter hoss/.n, 25 centiméter széles, a fül és a nyak betakarására, azután érinelegitő, 30 centiméter hosszú, oldalnyilássál a hüvelykuj számára és kötött térdvédő, a melynek hossza 45 centiméter, A tiadse- gélyzö Bizottság a gyapjufonál kilóját tizenöt koronáért, gyári árbau hozza forgalomba.

— A dunamelléki református egyház uj püspöke. A dunamelléki református egyháznak Raksay Sándor halálával megüresedett püspöki méltóságára az egyházközségek nagy szótöbbséggel Petii Elek budapesti lelkész, egyházkerületi főjegyzőt választották meg. Az uj püspök iinne- pies beiktatása az egyházkerületnek október végén tartandó közgyűlésén lesz. Összesen 340 szavazat érkezett he, melyből Petri Elekre 318 sza vázát jutott. Kívüle Mészáros János kecskeméti lelkész 13, Adiiu Kálmán kecskeméti esperes 8 és Szilády Áron kiskunhalasi lelkész egy szava zatot kapott. A szavazás eredményének kihirdetése után a református teológia dísztermében az uj püspök küldöttségeket fogadott. Az egyház- kerület nevében Drrányi Ignác főgondnok, az esperesi kar nevében Kálmán Gyula esperes, a teológia akadémia részéről Pruzsinszky Pál tanár, a gimnázium nevében Ravasz Árpád igazgató, a budapesti egyházközség nevében Szilassy Aladár titkos tanácsos, a hitoktatói kar nevében pedig Kovács Lajos dr. tanár üdvözölték az uj püspököt, aki szép szavakkal mondott hálás köszönetét. Petri Elek régi magyar nemesi családból származik. 1852 november 20-án született Marosvásárhelyen. Középiskoláit szülővárosában végezte, a teológiát Budapesten hallgatta, majd a marburgi és utrekti egyetemen tanult. 1876-ban a budapesti teológiai akadémián segódtanár lett, három év múlva pedig rendes tanár. Az egyházi közigazgatásban állandóan nagy részt vett. — 1904 ben a budapesti egyházközség meghívta lelkésznek és budapesti lelkipásztorkodása alatt sokat tett az egyházközség szervezése és fellendítése érdekében. A dunamelléki egyházkerületnek is munkástagja voit. Budapest ! elmisszió egyesit leteiben és a protestáns irodalom terén is nagyszabású és értékes működést fejtett ki.

— Kérelem a szekszárdi hölgyekhez. Felkérem mindazokat, akik szívesek voltak az általam küldött szelvényeket, a Magyar Nők Ko róna alapjára árusítani, logy annak árát, esetleg a megmaradóit szelvényeket hozzám, elszámolás végett, október hó iO-ig elküldeni szíveskedjenek, llonleányi üdvözlettel : özv. Sass Istvánné.

— Az elsó adomány. Az elpusztított kárpátvidéki falvak újjáépítésére a simontornyai Fried Bernát és Fiai cég 300 koronát küldött Tolnavármegye alispáni hivatalához. Ez az adó mány szép visszhang a megyei közgyűlés hazafias határozatára és a legalaposabb reményt nyújtja arra, hogy a meginduló gyűjtés méltó lesz Tolna- vármegye régi jó hírnevéhez.

— Egyházmegyei hírek. Zichy Gyula gróf megyéspüspök ' Gedeon Sándor dunaföldvári és Scharfenberger János paksi káplánokat a pécsi állami elemi iskolákhoz hitoktaiókká nevezte ki. Bauer József Szekszárd-belvárosi káplánt az egyházmegyei szolgálat alól felmentette, mert a znióváraljai Kath. Patronátus lelki igazgatójává nevezték ki. Áthelyezte a megyéspüspök a következő segédlclkészeket : Fényes Antalt Vásáros dombéról Paksra, ifjabb Horváth Lajost Aba- ligetről Gödrére, Müller Józsefet Gödréről Tolnára, Bőbei Jánost Vajszlóról Vásárosdombóra, Péter Róbertét Tolnáról Dunaföldvárra, Piliván Mihályt Gyulajról Faddra, Sebő Pált pedig Fadd ról Gyulajra. Végül tudatja a megyéspüspök most megjelent körlevele, hogy Vörös Nándor dr. kaj dacsi adminisztrátort tábori lelkészi szolgálatra hívták be.

— Arany vitézségi érem. A hadsereg főparancsnokság az ellenség előtt tanusitott, ki valóan vitéz magatartásának elismeréséül a 69 gyalogezredhez beosztott Horváth József csendőr- törzsőrmestert az arany vitézségi éremmel tüntette ki.

csecsemők

tUiJ

gyermekek és lábadozók legjobb tápláléka gyomor-és bé/betegségek után. Mindenkor kapható.

Próbauobozt és tanulságos orvosi könyvecskét a gyermeknevelésről teljesen díjtalanul küld a [Nestlé-féle gyermekílszt társaság, Wien I., Biberstrasse 54/e.

— Hadi fogságban. Perler János 19 ik honvédgyalogezredbeli tartalékos hadnagy, Perler Keresztéíy tolnai birtokos fia, hadi fogságba jutott.

— A hossznnap és az orosz foglyok.

Felsőiregről Írják: A községünkhöz tartozó gróf Zichy-féle Muth pusztán, melyet Slrasser Vilmos bérel, feleslegessé vált a minap 33 orosz fogoly, kiket Kovács Sebestény Endre főispán Nagy- dorogra gróf Széchenyi Domonkos uradalmába közvetített. Szeptember 17-én kellett volna in- dulniok. Minthogy azonban 17 zsidó vallásu van köztük, Strasser arra kérte Reich Oszkár tb. főszolgabírót, próbálja meg kieszközölni, hogy a szeptember 18 iki hosszunapra való tekintettel a foglyok 19 ig még nála maradhassanak, nehogy a mostani rossz közlekedés miatt a zsidók esetleg a vasúton legyenek kénytelenek legnagyobb ünnepüket tölteni. Reich Oszkár tb. főszolgabíró a kérelmet telefonon előterjesztette a főispánnak, aki viszont Széchenyi grófnak szólt. A gróf, bár égető szüksége van a foglyokra, tekintettel arra, hogy vallási kérdésről van szó, beleegyezett a kétnapi halasztásba. (W. Y.)

— Igazgatói kinevezés. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök Néneth Antal bedegi rótn. kath. kántoriamtól igazgaió tanítóvá nevezte ki.

— Újságkihordónk halála. Hűséges újságkihordónk Balog István, most pénteken rövid szenvedés után, tífuszban elhunyt. Egyszerű polgárember volt, de összpontosulva volt benne a magyar népben lakó őserő, ritka értelmes, józan gondolkodású szorgalmas, becsületes munkás volt, ki hogy hí szerencsésebb körülmények közé jut, teljes mivoltában érvényesülhetett volna. Egyszerűen csak utalunk szokásos újévi köszöntő verseire, amelyekben mindég sok volt a tartalom, úgy, hogy itt-ott már a költészet mesgyéit is szantogatta. Korrekt, értelmes írasa becsületére válott volna sok magasabb iskolát végzett embernek is. Temetése szombaton délután általános részvéttel ment végbe. Mi is megilletődéssel dobjuk az elismerésnek eme szálvirágá; korai sírjára. A gondos apát felesége és 4 gyermeke siratja.

— ítélet a paksi bűnügyben. A pécsi kir. ítélőtábla Griinwald Salamon paksi kereskedő és Rabinek Pál paksi takarékpénztári igazgató bűnügyében meghozta ítéletét. A bíróság Rabinek Pál felmentését helyben hagyta és Grünwald Salamon büntetését 8 hónapról 6 hónapi fogházra szállította le.

— A ,,Világ“ mozgókép-szinháí szerda és csütörtöki előadásán két elsőrangú újdonság lesz bemutatva; az egyik Az ismeretlen asszony, dráma 3 felvonásban. Egy-egy különös témájú 'filmszinműuel látjuk a legjobban, milyen hatalmas fontosságú különösen a moziban az, hogy a mozidarab cselekménye uj, témája pedig fordulatos és izgalmas helyzetekkel teli legyen. A Projectograph ez újdonságának ilyeu a témája, végig izgalmas, érdekes, amely végkifejlődésóben egy drámai, feszült helyzetben leli meg csúcspontját. A másik «Április kisasszony» 3 felvonásos vígjáték; ebben a darabban alkalma lesz a közönségnek kedvencét, Rita Sachetót, ezt az igazi nagy művésznőt vígjátékban is látni, egy fiatal milliárdos kisasszonyt játszik s jókedvével, szellemes és végtelenül könnyed humorával a vígjáték színésznők között is első helyre jut.

— Itthonmaradnak a zászlók. A menetszázadok indulása előtt enyhítő kedves látványosság, mikor büszke lépésű katonák hordozgat- ják városszerte a fölbokrétázott, fölszalagozott zászlókat, szeretettel dédelgetve, simogatva a fáját, a szövetét. Magukkal viszik a harctérre a hazulról való drága emléket, a buzdító ereklyét és tartják erősen az Ígéretet, hogy dicső- séggel hozzák vissza. Mostantól kezdve megszűnik a hadbaindulásnak ez a poézise. Felsőbb katonai hatóság rendelete szerint a harctérre induló katonák ezután nem vihetnek magukkal zászlókat. A közönség esetleges félreértésének megelőzése végett, illetékes helyre fordultunk föI- világositásért a rendelet intencióját illetőleg és következő nyilatkozatot kaptuk: „Az uj rendelkezésnek természetesen semmiféle tendenciája nincs, sőt kifejezetten a zászlóhoz fűződő tisztelet respektálásából és a nemzetiszinek megbecsüléséből ered. Ezrekre ment a frontra vitt nemzetiszinü zászlók száma. Gondozták, feltették a katonák, el nem váltak tőle, amíg lehetett. De úgy e elképzelhetetlen, hogy például egy rohamnál vagy egy gyors előremeaetelésnél a zászlókat magukkal cipeljék, hát bizony sokszor elhullatták és a sárba, porba tipródott a szent ereklye. Ezt meg kellett akadályozni. De katonai érdek is ezt kívánja. A zászlók ugyanis fölkerültek a vonatokra és éppen nem kívánatos, hogy az esetleg ólálkodó kemeknek utmtatásul szolgáljon a fölvonulásrol és csapatszáltásról.“ A közönség oaos és helyes dolgot mivel tehát, ha ezután a zászlóra szánt összegeket és ajándékokat, vagy azoknak értékét egy egy nem kevésbé szép célra, pld. a rokkant katouak, az elesett hősök özvegyei és árvái, vagy a Vörös-kereszt támogatására fordítja.