Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-08-02 / 61. szám
2 TOLNAVAHMEGYE én a KOZEKDEK 1915 augusztus 2 Kramolin Gyula dr. Tegnap volt egy éve, amikor a Vörös Kereszt Egyesület szekszárdi fiókjának választmánya ülést tartott, amelyen a harctéri sebesültek részére létesítendő kórház kérdésével foglalkozott. Az emlékezetes ülés során szót kért Kramolin Gyula dr. és kipirult arccal, emelt hangon, amelyen végig vibrált az ügy iránt való lángoló szeretete, indítványozta, jobban mondva ünnepélyes komolysággal és eréllyel követelte, hogy minden további vita és a részletekbe eltévelyedő hosszabb tanácskozás nélkül fogjunk azonnal munkába és mihamarább állásuk fel Szekszár- don társadalmi utón a Vöröskereszt kórházat. Hivatkozott a harctéri helyzetre, hogy nem csak Szerbia ellen viselünk háborút, hanem északi hatalmas ellenségünk is már útban van határaink felé s hivatkozva a háború hősei iránt való emberbaráti kötelességekre, arra kérte a választmányt, hogy azonnal a legsürgősebben lépjen akcióba, mert tettrekész, intenzív munkára van gyors szükség. A választmány által kiküldött bizottság tényleg nyomban megkezdette munkáját és Kramolin Gyula dr. szakavatott útbaigazítása és folytonos közreműködése mellett 8 nap alalt berendezte a kórházat, kezdetben csak 3 teremmel, majd pedig a szükséglet mérvéhez képest még több teremmel egészítette ki és szerelte fel teljesen úgy, hogy az 140 —150 beteg kifogástalan elhelyezésére alkalmas. Aki csak látta ezt a, kórházat, annak egész berendezését és üzemét, teljesen kifogástalannak, egyenesen mintaszerűnek találta, úgy, hogy higiénikus és egyéb tekintetben is kiállja a versenyt a fővárosi kórházak és szanatóriumok legjobbjaival. Az egész berendezés és fölszerelés az itteni társadalom adakozásából történt. A berendezés nagy munkájának oroszlánrészét Kramolin Gyula dr. végezte. De ez nem elég, Ő maga, mint orvos egész egyéniségének és teljes munkaerejének latbaveté- sével áll egy év óta ezen emberbaráti intézmény szolgálatában. Azt a szolgálatot, amelyet Kramolin Gyula dr. immár egy év óta végez, nem lehet sablonos mértékkel mérni és értékelni. 0 klasszikus példáját adja annak, hogy a mai rendkívüli viszonyok milyen önfeláldozást válthatnak ki £gy igaz emberből. Fáradságot és nehézséget nem ismerve, áldozatot nem sokalva, példás önzetlenséggel szenteli magát a nemes ügynek, amely a beteg és sebesült katonák lelki és testi gyógyítását célozza. Naponként 7—8 órát tölt el szorgos munkával a kórházban. 0 egymaga látja el az összes orvosi teendőket, adja az instrukciókat az ápolóknak, gondoskodik a kórház egyéb üzemi szükségleteinek beszerzéséről, a legkülönbözőbb betegek étrendjének megállapításáról, a kórház temérdek irodai adminisztratív munkálatának legnagyobb részét is ő látja el, nem szólva arról, hogy mikor otthonában rövid pihenőre vonul vissza, ezalatt is legtöbbnyire kórházi ügyekkel ostromolják és a betegek hozzátartozóinak szolgál felvilágosítással. Mindezt a horribilis munkát — közel 800 betegje volt eddig a kórháznak és 130 a napi átlagszám — zokszó nélkül, igaz örömmel, a legnemesebb humanizmus érzésétől átitatott türelmes készséggel végzi, amely mentes minden fontoskodástól és pose-tól és magában a jó tettben keresi és találja kiindulási pontját. Kramolin Gyula dr. ideális példaképe annak, hogyan lehet és hogyan kell a mostani nagy időkben nemcsak erőnkhöz képest, hanem erőnkön túl is, nemcsak kölelességszejrüen, hanem azon felül is a felebarátaink iránt tartozó szeretetet teljes szívvel és odaadással leróni. Le a kalappal Kramolin• Gyula dr, előtt. HÍREK. A hadi-kenyér.* Fekete kiviil is, belül is fekete, Feketébb fekete vájjon már lehet-e ? Nincs benne hangulat, se ború, se derű, Avatag, rohatag, savanyu, keserű! Keserű, keserű, keserű! Brr! Amikor muszájlik, elibém leteszem S eszembe nyilallik, hogy ötét megeszem. Arra is gondolok, nem volna okosabb, Ha mindjárt pisztollyal ölném le magamat? Magamat, magamat, magamat! Brr! Fotyakos, latyakos, pohos és pocakos, Ragacsos, agyagos, vicikes, vacakos. Kinos és konok, komor és iszonyú S mindezek fölibe eceti savanyu! Savanyu, savanyu, savanyu! Brr! Ki süti, átkozott legyen ö, ama pék, Hájteste sohasem találjon kanapét. Mig éhség annyira elő öt nem veszi, Hogy saját kenyerét kínjába megeszi! Megeszi, megeszi, megeszi! Brr! Miből van e kenyér, nem lehet tudni azt, Se csiriz, se suvix, se gummi, se viasz. Se ize, se bűze, se színe, se szaga, Nincs néki küllege, állaga, anyaga! Anyaga, anyaga, anyaga! Brr! Abból mi bele kell, semmit sem vehet át, Se lisztet, se kovászt, se vizet, se darát. Borzalmas, hogy a pék hogyan spórol vele, Még a svábbogarat, azt se teszi bele! Szibele, szibele, szibele! Brr! — Személyi Mr. Szentkirályi Mihály dr. polgármester hivatalos ügyek ellátása végett szombaton Budapesten időzött, de vasarnap reggelre már haza érkezett ' ős átvette hivatala vezetését. — Katonai kitüntetés. A király Tanárky Béla vezérőrnagynak — Tunárky Árpád dr. kórházi főorvos fivérének — az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatartása elismeréséül a Lipót-rend hadiékitményes lovagkeresztjét adományozta — Kinevezés. Eri Márton dr. alispánhelyettes főjegyző, Nagy Béla eddigi Ferenc közkórházi helyettes ellenőrt, miután ez állás végleg megüresedett, pályázat mellőzésével, kórházi ellenőrré nevezte ki. ( — Királyi elismerés. A király megparancsolta, hogy Mohay Lajos 44. gyalogezredbeli taitalékos hadnagynak, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassák. — Névmagyarosítás. Kiskorú Kohn Géza dunaföldvári kereskedelmi iskolai tanuló nevét belügyminiszteri engedéllyel «Kálmán» ra magyarosította. —* Nyugalomban. Folyó hó l-én vált meg hivatalától Perlaki) József műszaki felügyelő, a szekszárdi Máv. mérnöki hivatal vezetője, aki 36 évi működés után maga kérte nyugdijaztatá sát. Csendben, zajtalanul történt hivatalának átadása és a hivat Iától való megválása, amint csendben és zajtalanul végezte ő közel négy évtizeden át felelősségteljes munkáját, melyből 25 év Szekszárdiba esik. A kereskedelmi miniszter a távozó főtisztviselőhöz hasznos szolgálatait elismerő leiratot intézett, amely elismeréshez a nagyközönség általános, őszinte tisztelete és méltatása is hozzájárul. — A 43—50 évesek jelentkezése. Folyó hó 2-ikára és 3 ikára volt kitűzve Szekszárdon a 43—50 éves férfiak sorozásra való jelentkezése. Tekintettel azon körülményre, hogy 2 ika és 3-ika hétköznapra esik, ami a nagy dologidőben a jelentkezésre kötelezetteknek nagy idő és napszámveszteséget okoz, Paulouits Sándor dr. helyettes főjegyző intézkedett, hogy a jelentkezések vasárnap is megtehetők legyenek, amely idő alatt több száz jelentkezés történt. A jelentkezésre köteles volt altisztek és kiszolgált katonákat felszólítjuk, hogy a jelentkezésre vigyék magukkal katonai okmányaikat. — Meghosszabbítás. A földművelésügyi miniszter báró Fiátll Pálnak, a sióberki társu latnál való miniszteri biztosi működését két évi tartamra meghosszabbi tóttá. * Ezt a borzalmasan igaz verset a Székesfehérvár és Vidékéből vettük át. — Hódoló küldöttség a király előtt. Országos akció indult meg, hogy az ország valamennyi törvényhatóságának képviseleteiből alakítandó monstre küldöttség tolmácsolja Ofe'ségének a magyar nemzet hódolatát, törhetetlen hűségét és mélységes ragaszkodását. — Olasz hadifogságban. Szabó János Szekszárd r. t. város főmérőké, tart. főhadnagy, aki a háború kitörése óta hadban van és vitézségének számos heves .ütközetben adta tanujelét, az olasz harctéren folyó csatákban, miután igen nagy túlerővel lépett fel azon a fronton az ellenség, hadifogságba esett. — A bátaszéki internáltak költségei. Bátaszéken Póla vidékéről származó 295 szlovén internált tartózkodik ez idő szerint, akiknek ellátási költségeit, minthogy azok fedezete a költségvetésben nem volt felvehető, a község hitel utján szerzi be, a községben levő két takarék- pénztár igénybevételével. Ezek a költségek a hadügyminiszter utján később megtérülnek. — Tilos uj egyesületet alakítani. Pakson „Leánynevelő egyesület“ alakult, melynek alapszabályai jóváhagyás végett felküldettek. A Lei- ügy miniszter, hivatkozva az 5479. és 5739.914. számú rendeletekre, melyek szerint uj egyletek alakítása további rendelkezésig tilos, az alapszabályokat visszaküldötte. — Elpusztult országrészeink újraépítése. Khudn-Héderváry Károly gróf, a szabadelvű párt elnöke a következő felhívást bocsátotta ki a törvényhatóságokhoz és küldötte meg Forster Zoltán alispánnak : Az ezeréves Magyarország e világháború folyamán dicsőségesen állta meg a honszeretet éa vitézség legizzóbb tüzpróbáját, emberfeletti küzdelem után, mely legendássá tette a magyar katona hősi voltát; az ellenség végre verten takarodott el határainkról. Teljes a diadal e vonalon, ám e diadal nyomán, főként az északkeleti Kárpátok magyar alján mindenütt romok füstölögnek : százakra tnenő elpusztult helyiségek jelzik a háborús vihar szörnyű romlását. Nagy áldozat a határszéli tájak e romlása: ez az ára annak, hogy szép hazánk dús belseje, aranykalászos rónái és gazdag kulturvárosai a harci pusztulástól menekedhettek. A vihar elvonulásával most e menekedettek szólaljanak meg, az egész ország emelje fel hálás szavát, — nyújtsa ki adakozó kezét a végeken füstölgő romok felé és száritsa fel a rájuk tapadó könnyeket. Ébred már a szent kötelesség tudata a magyar szivekben, máris országszerte nő a lelkes óhaj: a háború állal elpusztított e tűzhelyeket a hilás országnak kell köszönet kép újra felépítenie! — Debrecen városa indul jó példával elől és amaz ínséges romvidéken már kikereste magának azt a helyet, ahová Debrecenfalvát fogja építeni. — Ebbéli szándékában felkeresett engem, hogy az általános, országos gyűjtő akció kezdeményezése iránt érdeklődjem. Miután az eszme eként már megérett s a fennebb említett lelkes óhaj napról- napra egyre hangosabban nyilatkozik országszerte, nézetem szerint egy a háborútól elpusztított tűzhelyek felsegélyezésére alakítandó országos bizottság szervezése igen időszerű leone. E bizottság, mely úgy az északi, :mint a déli romvidékek felépítésének, illetőleg felsegélyezésének egész akciókörét felölelné, helyesen és okszerűen kapcsolódhatnék bele az állam által megindítandó hivatalos akcióba s a magyar társadalom ereit egy hozzánk legközelebb álló fenkölt célra összpontosíthatná. Ezeket tartva szem előtt, s elgondolva azt, hogy ily országos nagy hazafias akcióból a társadalom egy számottevő faktora se hiányozhat, van szerencsém Nagyságodat a fent- nevezett országos bizottságnak Budapesten, a parlamenti delegációs teremben folyó évi augusztus hó 5 én, déli 12 órakor tartandó alakuló ülésre tisztelettel meghívni. Hazafias üdvözlettel: gróf Kimen Hédervárg Károly. — Megkezdődik a nyulvadászat. A föld mivelésügyi miniszter, tekintettel a rendkívüli állapotokra, kivételesen megengedte, hogy ez évben a -szokástól eltérően ne augusztus 15 én, hanem augusztus l-én kezdődjék a nyulra való vadászás, A miniszteri rendelet sok türelmetlen vadászembernek okoz nagy örömöt. — A hadbavomilt gazdatisztekről. A kormány legújabb rendelete szerint, ha gazdatiszt katonai szolgálatot teljesít és e miatt gazdatiszti szolgálatának teljesítésében három hónapot meghaladó időre akadályozva van, az akadályozás idejére három honapön túl járandóságait nem követelheti. A birtokos azonban köteles családját a lakásban és természetbeni járulékainak fele élvezetében meghagyni. A szerződésben biztosított felmondási idő minden esetben fönnáll. — Jutalomdij. Bátaszék község képviselőtestülete Herczeg Dénes segédjegyzőnek, aki munkakörét huzamosabb idő óta nagy7 szorgalommal és kitartással példásan látja el, elismerését fejezte ki és részére egyszersmi ndenkorra 500 K jutalomdijat szavazott meg.
