Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-06-28 / 51. szám

XXV. (XI.) évfolyam. 51. szám. Szekszárd, 1915 junius 28. TOLHAVÁRHEGYE EJ A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Egész évre ...................16 korona Fé l évre........................8 » Ke gyed évre .... 4 ■> Egy szám ára .... 16 > Hirdetési árak: •A->y- í<v v, 3^ <;orig — ezreHn^0111^ feijezte ki> h6& ;llkalma V telefon-szám: 18—24. ezieaneK mar oly számos nagy keresztet adomá­nyozni. ---------- — — re rkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezerédj lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetésekbe küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be. küldik, 8 korona. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Eljegyzés. Huszár Vilma pacséri állami iskolai tanítónőt özv. Huszár Jánosné úrnő leányát eljegyezte dr. Stiefelmeyer Adáin pacséri orvos. — Az uj liszthelyettesi rang. A király mepenve^ts^baraon soriad, a tartalék és -.ár junius vége felé elvégezte a szüretet a — peronoszpóra. Elmondhatjuk, hogy elvétve akad egy-egy szőlős gazda, aki ha csak közép terméssel is dicsekedhetik, de hogy azzal is mi lesz még szüretig, a jó ég tudja, mert a peronoszpóra mellett hatal­mas pusztítást végzett a szőlőmoly is s a melegebb idők beálltával pedig a liszthar­mat esett neki annak a kevésnek, ami még a tőkén maradt. Nehéz esztendőnek nézünk elébe, kü­lönösen Szekszárdon, mert ennek a varos­nak megélhetése évszázadok óta a szőlő- termeléssel kapcsolatos. Mióta a római kul­túra a venyigét ide plántálta, a lakosság mindég a szőlőművelésből élt. Vagy a ma­gáét művelgette, vagy mint szőlőmunkás kereste kenyerét, legtöbbször pedig együvé kombinálta a kettőt. A szorgalmatos mun­kával összekuyorgatott filléreket nem any- nyira szántóföldekbe fektette — ami a szomszédos nagyobb kötött birtokok miatt amúgy, is lehetetlenség volt, .de a dombo­sabb helyeken olcsó áron szerzett egy kis földecskét, azt úgy, ahogy beültette s a napszámbajárás mellett a legtöbb ember maga is szőlős gazda lett és szép kere­setre tett szert. Ez az Istentől is szőlőter­melésre predesztinált talaj és éghajlat aztán — kivált a régebbi időben, amikor még vajmi kevés szakértelem kellett a szőlész­kedéshez — gyönyörűen előmozdította a szegény ember törekvését. A pár filléres borárak mellett is gyarapodott, rakosgatta élére a garasokat. Ez a földtől olcsó szerrel kicsikart áldás azonban egy kicsit elbizakodottá, felületessé tette. Amikor 28—30 évvel ezelőtt ide is beköszöntött a fiiokszera, ta­lán az egész országban egyetlen egy hely sem volt, ahol könnyebb szerrel engedték volna elpusztulni az áldást hozó szőlő- területeket. A lakosság legnagyobb része abszo­lúte nem hitt a bajban, sőt úri emberek is azt mondogatták, hogy nem annyira a „fiiokszera“ a baj — mint a „viel ochsz“, aki költi a pénzét a drága szénkénegre. A szőlők tehát éppen a gyér védekezés miatt alig két-három év alatt teljesen tönkremen­tek s megjött Szekszárdra a szomorú idő­szak, a lakosság népvándorlása más vidé­kekre. Nemsokára megkezdődött azonban a szőlő rekonstrukció. Népünk hamar megtanulta az uj mű­velési módot. Zöldelni kezdtek ismét a he­gyek. Pár évre már újra csurrant-cseppent az áldás s annyira divatba jött a szőlő- plántálás, hogy egy-két nagyobb sikeren felbuzdulva, sor került még a Iapályos — búzatermő földek beültetésére is. Termé­szetesen a pompás humusz csak úgy on­totta a levet, beköszöntött ismét a régi jó mód, de vele a régi — könnyelműség. Népünk kezdette „paraszti ésszel“ meg­korrigálni a szakemberek által nagy anyagi áldozatokkal elért okszerű szőlőművelési módot. A szekszárdi ember ma is csak úgy (olyan rosszul) metsz, mint a déd öregapja, ma is csak úgy nem trágyázza rendesen a szőlejét, mint a régi öregek. Pár évi kísérletezés után reátért a se nem amerikai, se nem hazai rendszerre. Sorba lebujtja az amerikai szőlejét, de azért, ha lehet, „elblicceli“ a szénkénegezést. Redu­kálja' az előirt permetezést is és mert egy pár éven át nem volt szükséges, Szekszár­don élő hitté lett, hogy Péter és Pálig nem kell permetezni s ha akkor „eltalálja“ az ember, elég — egyszer is. Nos, az idei esz­tendő hatalmasan rácáfol erre a szőlő-tu­dományra. Ilyenkor sóhajtozva áll meg sok ember a szőleje előtt s égre és földre es­küszik, hogy jövőre minden héten perme­tezni fog, sőt irtani fogja a szőlőmolyt is, amely szintén nem csekély kárt okozott. Persze, a jövő rügyfakadás elfeled­teti vele a szent fogadkozást s marad minden a régiben. így aztán ismét tönkre kell menniök a szekszárdi szőlőknek. Uta­lok reá, hogy évről-évre nagyobb a küz­delmünk nemcsak ? peronoszpórával, de a moly kukaccal is. Ha tehát hozzá nem látunk az okszerű védekezéshez, sok em­ber felveheti ismét a vándorbotot, de ak­korra felületes gondolkodásával, indolen­Visszavonul az orosz hadsereg. Budapest, junius 27. Orosz hadszíntér: A Lembergnél és ettől délre szenvedett vereség után az oroszok Heré­jükkel keleti irányban vonultak vissza és a Da- vidovkától keletre és Miklaszovtól keletre emel­kedő magaslatokon és Jaricov Sztari mellett uj bó^ nagy erőkkel szembe fordultak velünk. Ezen az arcvonalon csapataink több napi harcban el- foglalták az ellenség előállásait és rohamtávol­ságig előküzdötték magukat az ellenséges főállás­hoz, amelybe végül számos helyen benyomultak. Különösen a Dobrkánál és ettől délre levő sza­kaszon egy összefüggő arcvonalrészből veletliik vissza az ellenséget. Ma reggel óta az oroszok ismét az egész arcvonalon visszavonulóban vannak. — Zolkievtől északra és Ravaruskától északra is hátrál az ellenség az üldöző szö­vetséges csapatok elől. A felső Dnyeszter men­tén tovább harcolunk. Német csapatok kemény küzdelem után rohammal bevették a bukacovcei magaslatokat. Halicstól lefelé a Dnyeszter men­tén, valamint a besszarábiai határon általában nyugalom van. A legutóbbi napok harcaiban a Böhm-Er- molli-hadsereg egymaga junius 21 étől 25 óig 71 tisztet és 14.100 főnyi legénységet fogott el és 25 géppuskát zsákmányolt. Olasz kudarc. Budapest, junius 27. A monfalconei csatorna mentén tegnap Sa- gradótól délre egy ellenséges támadást vissza vertünk. — Egyébként az Isonzó mentén épp úgy, mint .a többi arcvonalon is csak tüzérségi harc volt. ciájával már tönkreteszi a szorgalmasabb szőlős gazdák sok éves fáradozását is. Ugyanis mennél inkább elhanyagoljuk a védekezést, annál nehezebbé, sőt évek* múlva teljesen — lehetetlenné tesszük azt. Az idei szőlőveszedelmet tehát nem szabad csak oly könnyedén vennünk. Nem lehet azt egyszerűen csak a munkás és gá- lic hiányra tolni, ez már részben régebbi indolenciánk, nem törődésünk, elmulasztott védekezéseink természetes következménye. Ha a miniszter adhat ki rendeleteket a hernyó, szerbtövis, cserebogár stb. ir­tásra, kötelezővé teheti a peronoszpóra el­len való védekezést is. De alkothatna a vár­megye és a város is efajta szabályrende­letet s felsőbb jóváhagyással elláthatná azt érzékeny büntető szankcióval. így például a peronoszpóra ellen való védekezés el­mulasztása ne csak szigorú pénzbírsággal járjon, de ismétlődő esetben rendeltessék el az inficiált terület: hatósági kiirtása is. Utóvégre is a magán tulajdon szentségét csak addig védheti a törvény, amig az a közromlás előidézésére nem szolgál, már pedig minden^plhanyagolt szőlő valóságos merénylet a szomszédos szőlők épsége s fenntarthatósága ellen, ami által pedig nem csak az illető tulajdonos, de maga a nem­zeti vagyon is károsodik. B. Újabb fényes sikerünk. Budapest, junius 27. A sajtóhadiszállásról jelentik : A Böhm-Er- molli-féle hadsereg harca tegnap újra igen örven­detes fordulatot vett. Az arcvonal nagy részén ismét tekintélyes eredményeket értünk el. — A Mackensen-féle hadsereg az oroszokat szintén több fontos ponton visszavonulásra kényszeritette. Egyébként sem az északi, sem a délnyugati had­színtéren nem történtek jelentős események. Elsülyesztett olasz torpedónaszád. Budapest, junius 27. Hivatalosan jelentik : Tengeralattjáróink egyike folyó hó 26-án az adriai tenger északi részében megtorpedózott és elsülyesztett egy olasz torpedónaszádot. Flottaparancsnokság. Levegőbe repült lőszerraktár. Francia hazugságok cáfolata. Berlin, junius 27. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati had­színtér: Az arrasi székesegyház mellett álló el­lenséges tüzérségre tüzeltünk. Egy lőszerraktár levegőbe repült. — Az Argounokban Vienne le Chateautól északnyugatra egy árokrészt roham­mal elfoglaltunk és több francia ellentámadás­sal szemben is megtartottuk. Miután az utolsó napokban a Maas magaslatokon meghiúsítottuk az ellenségnek azokat a kísérleteit, hogy a TrCnchée mindkét oldalán junius 24 én tőle el­ragadott területet hatalmába kerítse, tegnap a közvetlenül Les Epargestől délnyugatra fekvő hegyhát elleni támadással leptük meg az ellen­séget, amely rövid küzdelem után birtokunkba jutóit. Az ellenség az éj folyamán erőfeszítése­ket tett, hogy a hegyhátat visszafoglalja, azon­HT Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. Ü0 Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A harctér eseményei. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai.

Next

/
Thumbnails
Contents