Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-06-21 / 49. szám
Előfizetési ár: Egész évre.....................16 korona Fél évre..................... 8 » Negyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 » Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 i. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezerédj lstván-utca 5. szám. Ide küldendők » lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be. küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Az ellenséges foglyok okos felhasználósa. Megkezdődött a fogolytáborok lakóinak mezei munkára való szétosztása. Egyes vasúti állomásokon, vagy a robogó vonatok szellős kocsijaiból vigyorgó muszkafejek integetnek. Hatalmas, tagbaszakadt legények, megélemedett, de még javakorban levő erős férfiak, tűrhető, sőt kifogástalan ruházatban, kíváncsian tanulmányoz- gatják a festői vidékeket. Nem igen látszik meg rajtuk a bánkódás, a hazáért való méla vágy, hogy nincsenek ott a pokol előtornácában, az atyuska széjjellőtt lövészárkaiban. Sőt látszik rajtuk, hogy menynyire örülnek a megmaradt — puszta életnek. Tetszik nekik a fogolytáborból való kirándulás, ez a kis — kéjutazás. Mohón szívják a nehéz kőszénfüstös levegőt is s el lehet gondolni, hogy a délibábos rónán, hogy neki gömbölyödnek majd ezek az érdekes, sápadt arcok, milyen szélesre tágul a lövészárkokban elsenyvedt tüdő, amikor magába szívja majd az édes szénaillatot, a learatott búza mezei zsájától am- broziás páráját. Ezeket a most még hallgatag fiukat egy hétre már nótára tanítja ez áldott hazai föld. Be sok olyan fogoly lesz, aki nem fog visszakivánkozni a sziklás Kaukázusba és a nagy Szibéria hótelt mezőire . . . . . . Tegnap már Tolnába is megérkezett az első ilyen munkás-fogolytábor. Valami — kétszáz ember. De miért csak kétszáz, nem két, tiz vagy húsz ezer? . . . Lapunknak egy mérnökszakértő barátja figyelmeztetett reá, hogy mi mindent lehetne most itt csinálni ezzel a sok parlagon heverő munkás-kézzel. Csak egy kis alkotni szerető vágy, kezdeményező energia kellene, milyen nagy közgazdasági áldást áraszthatnának az országban ezek a most úgyszólván, ingyen élelmezett százezerek. Itt van például ez a mi sok évtizedes tengeri kigyónk: a bátaszék—mohács—pél- monostori vasút. Húsz-, harmincezer oroszfogoly akár egy hónap alatt kiépíthetné e fontos stratégiai vonalat, amelyre lehet, hogy még csak ez után lesz az igazi szükség. De hát gondol e reá valaki? Ezt a derék ideát magunk részéről is megtoldhatnánk még egy párral. Mennyit beszéltünk pár évvel ezelőtt a Duna és mellék folyóinak szabályozásáról. Már a tervek is elkészültek, sőt meg is kezdték a Balaton—Sió-csatorna kiszélesítését. Hát miért szünetel ez a munka? Nincsen talán munkáskéz ? Miért nem lehet itt is felhasználni a muszkafoglyok százezreit? Miért nem ásatjuk vele a szekszárdi hajó kikötőt, miért nem kotortatjuk ki a tolnai, egészségre ártalmas, holt Dunaágat? Pénz, miliők kellenek talán ehhez? A foglyokat úgyis élelmeznünk kell. Mibe kerül tehát az egész? Az a kis jobb élelem s pár fillér napi lénung-pótlék század, vagy ezred részét sem teszi ki annak, amit béke időben kell — (vagy kellene, mert nem fog jutni rá) ezekre a hasznos munkálatokra majd áldozni. De még ilyen messze se menjünk. Szekszárd és a Sárköz viz alól zseniálisan T felszabadított lapályosabb területei ismét ezer hold számra viz alatt, hasznavehetet- lenül állanak. Igen, mert a szekszárd— bátai Dunavédgát társulat csatornái eliszaposodtak, nem tudják többé elvezetni a belvizeket. A társulat már be is szerezte a kotrógépet, úgy volt, hogy még az idén megkezdik a csatornamélyitési munkálatokat. De hát erre sincs most munkaerő. A mi jó alföldi kubikosaink mind a hadban vannak. De hát a fogoly muszka nem tud-e éppen oly jól ásni és talicskázni? Meg valljuk, csodáljuk, hogy olyan leleményes, világos mérnök-ész, mint a Dunavédgát igazgató-főmérnökéé, ki nem használja ezt a most kínálkozó fényes alkalmat. Ezreket spórolhatna társulatának, sok százezreket a birtokosságnak . . . Egyelőre elég legyen ennyi. Pedig még sok mindent el lehetne mondani. Például, hogy lám, Németország a háború alatt sem pihen. A sok százezer muszkafogoly gyönyörűen munkálja a zöldséges kerteket, szántóföldeket, kaszálja a réteket. Az oroszok mindenfelől visszavonulnak. Budapest, junius 20. Az oroszok, akiket a vereszycai állásokból az egész arcvonalon visszavetettünk, ma délelőtt három óra óta mindenütt visz- szavonulóban vannak. Lemberg felé szabad az ut. Sok ezer orosz fogoly. Rengeteg hadi zsákmány. Budapest, junius 20. Orosz hadszíntér : A szövetséges hadsereg tovább folytatott erőteljes offenzi- vája tegnap a inagierov--grodeki csatában az ellenséges hadseregek felett aratott újabb teljes győzelemmel járt. Miután a Sálion az átkelést kierőszakoltuk és Przemyslt visszafoglaltuk, a szövetséges csapatainknak a Lubacovka és a felső Dnyeszter között junius 15-én vivőit áttörési csatában elért sikere az időközben nagyszámú megerősítéseknek bevonásával ismét harcképessé vált ellenséget további visszavonulásra kényszeritette. Az ellenség akkor súlyos veszteségek között keleti és északkeleti irányban vonult vissza. A következő napokon az orosz legfelsőbb hadvezetöség újból ösz- szeszedte a megvert hadseregek maradványait Galicia fővárosának védelmére, hogy a terep felhasználásával erősen és jól elkészített Vereszyca állásban előnyomulásunkat végre megállítsa. A hős szövetséges csapatok támadása heves harc után ezúttal is megingatta az orosz arcvonalat. Már a délutáni órákban át volt törve az ellenség állása. Mackensen vezérezredes hadseregének Magierov körül levő támadási területén az ellenség megkezdte visszavonulását Rava-Ruska és Zelkiev felé, mialatt Vereszyca melDe nincsen is ott 16—20 filléres fej-saláta, 60 filléres tej, 2 koronás tök, a búza is csak 27 korona s nem úgy, mint most majd minálunk lesz a közelgő aratás nagy dicsőségére — 45—46 korona. Németország nem csak azt mutatja meg, hogy a háborúban miként kell osztani a halált, de azt is, hogy oda haza hogy kell okosan leélni az életet. Az ilyen nemzetet, amely sok százezer számra tudja kicsavarni az ellenség erős kezéből a fegyvert, de a legyőzött ellenséget mindjárt fel is tudja használni saját közgazdasági erőforrásainak kimélyitésére, csakugyan nem lehet legyőzni. Mi, saját élhetetlenségünk folytán, még a terített asztalnál is éhen maradunk. Mert nem elég minden terménynek az árát, a bért, a napszámot mesterségesen az égig hajtani, de dolgozni és dolgoztatni is kell tudni s okosan felhasználni minden rendelkezésre álló energiát, hogy abból semmi el ne vesszen, de teljes egészében érvényesüljön. A sok és olcsó termelés, az önként kínálkozó munkaerő okos felhasználása oldhatja csak mqg a drágaság kérdését — nem a türelmes papirosra bürokÄikusan oda irt — makszi_ malis ár, amelyet ezer meg ezer furfang. gal szokás kijátszani ... B. lett még elkeseredett ellenállást fejtett ki. Az éjjel a Eöhm-Ermolli hadseregnek részei rohammal elfoglalták az ellenséges állásokat a lembergi niüut mindkét oldalán. Ennek a hadseregnek többi hadtestén ugyanakkor mindenütt benyomultak az ellenség lőállásába. Délelőtt 3 óra óta az oroszok visszavonulóban vannak az egész csatavonalon s úgy Lemberg felé, mint e várostól délre és északra a szövetséges hadsereg üldözi őket újból. A foglyok ezrei és nagymennyiségű hadianyag jutott a győztesek kezére. — A felső IDnyesztcrnél az ellenség megkezdte állásainak kiürítését. A Pflanzen-hadsereg arcvonalán az oroszok több helyen újból támadtak, de igen jelentékeny veszteségeik mellett visszaverettek. Visszavert olasz támadás. 175 halottjuk maradt egyetlen támaszpontunk előtt. Budapest, junius 20. Olasz hadszíntér: Miután az olaszoknak gyenge támadásait Plava, Ronchii és Monfalcone környékén visszautasítottuk, az Isonzó arcvonalon tegnap megint nyugalom állott be. Az ellenséges tüzérség itt és a karimhiai határon eredmény nélkül tiize't erődeinkre. Azoknál a támadásoknál, melyeket az olaszok legalább egy dandárral intéztek a Fossa völgytől keletre lévő állásaink ellen és melyeket — mint ismeretes — mindenütt visszavertünk, az ellenség jelentékeny veszteségeket szenvedett. Egyetlen támaszpontunk előtt százhetvenöt olasz holttestet olvastunk meg. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A harctér eseményei. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai.
