Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-01-21 / 6. szám
XXV. XI. évfolyam, 6. szám. aiekaiard, 1315 januar TOLUflVflRHE&YE EJ A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre ..................16 korona Fél é vre........................8 * Negyed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szánt: 18—II. Szerkesztőse^: Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő ossza» közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ida küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A német császár a tolnai református egyházmegyéhez. A tolnai református egyházmegyének multév szeptember hó 3-án tartott közgyűlésén „inditványoztatott, hogy a jelen válságai között, amidőn hazánk egére olyan vészes lelhők tornyosulnak s jogos és igazságos harcunk közepette szinte az egész világ elhagyott vagy ellenünk tordult, fejezze ki az egyházmegyei közgyűlés mély tiszteletét, hálás elismerését ama kipróbált hűségért, vallásos buzgósággal teljes hősi védelemért, igaz szövetségesünk, a nagy Németország és annak dicsőséges protestáns fejedelme, erős Imperátora, II. Vilmos császár iránt, ki megmaradt hűnek és igaznak Istenéhez, ősz uralkodónkhoz és monarchiánkhoz, hogy velünk vállvetve vigye győzelemre — ha kell az egész világ ellen — a mi jogos és igazságos harcunkat. Az egyházmegyei közgyűlés meleg lelkesedéssel tette magáévá ez indítványt, s érzelmeinek megörökítéséül jegyzőkönyvbe iktatni óhajtotta a magyar református egyház hálaérzetét a protestáns Németország és annak buzgó, hőslelkü császára iránt, kérve az egek Urát, hogy ezt a keresztyéni hűséget és igaz szövetséget áldja meg jogos ügyünk diadalával, fényes győzelmével s ezek után reánk következő szebb jövővel.“ Ezt a hódoló feliratot Kátai Endre esperes Tisza István gróf miniszterelnök közvetítésével a berlini cs. és kir. osztrák-magyar nagykövetség utján juttatta a német császár Ő felségéhez, ahonnan gróf Fürstenberg budapesti császári főkonzul utján a következő válasz érkezett: Főtisztelendő Kátai Endre urnák, a tolnai ref. egyházmegye esperesének Duna8zentgyörgyön. Magyarországi császári német főkonzuli hivatal. II. 44. 83. ' Budapest, 1915 január 11. A tolnai esperességnek. Mngbi/.ásból van szerencsém fötisztelendőségeddel mély tisztelettel közölni, hogy a császár és királyi Ő Felsege, az en legkegyelmesebb uram, a tolnai reform, egyházmegyei közgyűlésnek a berlini cs és kir. osztrák-magyar nagykövetség közvetítésével eléje terjesztett hódolatát különös megnyugvással kegyeskedett tudomásul venni. 0 Felsége egyúttal megbízott, hogy a közgyűlésnek a szives megnyilvánulásért, különösen szövetkezett fegyvereink dicső győzelmét illető hű kívánságaiért legmagasabb köszönetét tolmácsoljam. Midőn a legmagasabb megbízásnak ezennel eleget teszek, a legteljesebb tisztelettel kérem főtisztelendősegeet, hogy erről a tolnai ref. egyházmegyét kegyesen értesíteni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel vagyok kész szolgája: gr. Fürstenberg, császári német főkonznl. A háború hatása a magyar iparra. Molnár Sándor mérnök. Bizonyára mindenki előtt ismeretes dolog az, hogy az immár félesztendeje oly nagy hevességgel dúló világháború teljesen felforgatta az ipar ral és kereskedelemmel biró nemzetek gazdasági egyensúlyát, megszüntetvén a békés ipari foglalkozás lehetőségeit. Hiszen az ipar fennállásának igen fontos tényezői közül t a nyersanyag beszerzés lehető sége, megfelelő és szakképzett munkaerő és műszaki vezetőség hiánya, korlátozott forgalom, a termelés, fizetőeszközök, a pénzpiac bizonytalan «ága, a fogyasztópiacok elzárása legközvetlenebb eredményei voltak, az állam fegyveres ereje készenlétbe helyezésének, a mozgósításnak. Midőn a hadiállapot bekövetkezik, az állam biztonságának lehetővé tétele kell, hogy minden más érdeknek elébe lépjen, a háború kitörése tehát egyértelmű az egész ipari élet organizációjának pillanatszerü felbomlásával. A lokális háborúnak idején az ipari élet úgyszólván csak az operációk területén volt lebe tetlen, a népek gazdasági élete azoban csak alig érezte meg ennek hiányát, de a mostani rendkívüli helyzet, olyan viszonyokat támasztott, melyekkel előre nem számolhattunk. Azzal a fóldrengészszerü pusztítással szemben tehát, mely a kulturális javakban már is oly nagy károkat okozott, össze kell szednünk minden erőnket és tudásunkat, hogy az alapjában megtámadott ipari élet folytatásának lehetőségeit, számolva ezek eltolódásával és megváltozásával, elősegítsük. Ha az eddig ismeretes eredmények alapján kívánjuk megállapítani a világháború hatását iparunkra és a válható ipari helyzetre a következőket tapasztaljuk. Magyarország iparára a háború kitörése igen súlyosan hatott ; mert a mozgósítás idejében az ipari élet teljesen megbénult, a miinkás- hiány miatt sok gyár kénytelen volt redukálni, sőt egészen beszüntetni üzemét, mi természetesen éreztette a nuinkanétkiiti'ég hatásait is. Azok a betörések, melyek eddigelé a déli és északkeleti megyékbe történtek, csodálatosképen megkímélték a közelben lévő ipartelepeket s egypár malmon, fatelepen kivül más üzemit ipartelepek alig estek a pusztitás áldozatául, igy a szolyvai i'alepároló, a perecsényi talpfatelitö és a mára- marosi sótelepek eddigelé teljesen érintetlenek. Ám, ha közvetlen pusztításról nem panaszkodhatunk, annál nagyobb veszteségek sújtottak bennünket közvetve, igy a tengeri és külkereskedelmi forgalmunk megszűnése kikerülhetetlenül több iparág megszüntetésére fog vezetni a nyersanyaohiány mialt, melyet ugyan a fogyasztás csökkenése korlátoz, mi a megrendelések hiányában leli magyarázatát. A hadisziikségletek fedezéséből sajnos nem tudjuk részünket kellő módon kivenni, sőt sok cikk tekintetében saját szükségleteinket sem tudjuk fedezni. Közélelmezés szempontjából készleteink elégségesek ugyan, de igen nagy takarékosságra van szükség, mert rövid időn belül külföldi behozatalra alig számíthatunk. Iparágaink közül éppen a petroleum ipar az, mely igen súlyos helyzetbe jutott s hogy ez mennyire lesújtó 'körülmény, elég legyen tán em liteni azt. hogy Magyarországnak a petroleum ipar egyik legfontosabb ipari tényezője s bogy a petroleum fogyasztás évi adója közel másfélszáz millió koronát tesz ki. Ez az iparág szolgáltatja az automobil tizemben pótolhatatlan benzint, az összes nehéz és könnyű gépolajakat és a paraffint. A petroleum ipar pangása tehát kihat egy csomó más iparágra is, melyek a petroleumipar termékeit óriási mennyiségben fogyasztják. Hazánk nagyon is szépen virágzó petróleum ipara túlnyomó részt a galíciai nyers olajra volt alapítva, egy-két gyárunk (brassói) romániai és amerikai olajat használ fel, de a fősuly mégis az előbbin volt. Most pedig a galíciai nyersolaj telepeknek (Lrohobycz, Pusztanovyce, Bory-daw) stb. az oroszoktól való megszállása és a román petróleum kiviteli tilalom ezen iparunkat oly kényszerhelyzetbe juttatta, hogy a még készenlétbe lévő anyag feldolgozása után az Összes üzemeket teljesen be kell szüntetni. Az árak már is megháromszorozódtak, sőt rövidesen már alig lehet árut kapni. Mindez pedig ne csüggesszen el bennünket, gondoljuk meg, hogy más ellenséges államok némely, még ennél is fontosabb iparágak tekintetó- beu rosszabb helyzetbe kerültek, szóval a baj kölcsönös. Tehát nem csak a csaták mezején, hanem a zakatoló gépek, az ipari élet békés birodalmában is dúl a harc s míg derék fiai e magyar hazá ak halálra szánt küzdelmek árán rajzolják meg az uj Európa térképét, fegyverrel kezükben, addig a dolgozó ipari munkásság a jövő nagy gazdasági hatalom pilléreit rakja le. A háború máris csodás eredményeket mutat fel, Nagy Briitáunia példáján, mely mJoőaillu) tetlen kincsszomjuságától hajtva, csak meddő eredményeket tudott felmutatni, addig Németország példája meggyőzően bizonyítja, hogy a szolid ipari tevékenye-g, mely nálunk is meg vau, sohasem vezethet az elsorvadás és tünkrejutás szé- Igre, hanem éppen az igazi gazdasági élet fellendülésére és megerősbbödésére. Távirataink. Diadalmas előnyomulásunk Lengyelországban. Budapest, január 20. Az általános helyzet változatlan. A lengyelországi arcvonalon egyes járőrharcoktól eltekintve csakis tüzérségi harcok voltak. A Dunajec mentén tüzérségünk sikerrel lőtte az ellenséges gyalogsági vonalak egyes szakaszait és egy erősen megszállott major kiürítését erőszakolta ki. Egyik osztagunk a folyóig előre nyomult és az ellenségnek több száz ember veszteséget okozott és annak a Dunajecen át épített hadi hidját összerombolta. A Kárpátokban csak jelentéktelen csatározások voltak. Höfer. Török diadalok. Konstantinápoly, január 20. A főhadiszállás közli : Egy éjjeli támadás alkalmával, melyet az oroszok a Sat el Arabnál levő erdőditések ellen intéztek, megleptük az ellenséget. Az oroszoknak száz halottjuk és se- besiiltjük volt. — Egy angol lovas eskadron Korna környékén megkísérelte, hogy gyalogságunk egy részét meglepje. A támadást azonban az ellenségnek nagy veszteséget okozva visszavertük. A M. E. sajtóosztályának hivatalos távirata. Folytonos francia vereség. Berlin, január 20. A nagy főhadiszállás jelenti: A nyugati hadszíntér partvidék és Lys közötti szakaszán csak tüzérségi harcok folytak. Notre Dame de Lorette közelében, Arrastól északnyugatra egy 200 méter bosszú lövészárkot ragadtunk el az ellenségtől és ez alkalommal két gépfegyvert zsákmányoltunk és többeket foglyul ejtettünk. Az Argonne-okban csapataink néhány ellenséges lövészárkot foglaltak el. Egyik helyen az utóbbi napok óta újból ötszáz Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
