Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-06-03 / 44. szám

— — 2 tevékenységéből, miért is mindenütt ott van, ahol a harctéren szerencsétlenné vált sebesültjeinken, betegeinken, a hősök özvegyein és árváin segíthet. Ezen erős akarattól áthatott törekvése i’en- dezte folyó évi május hó 15 én, részben a harc­téren megvakult, részben tüdőbeteggé vált kato­nák segitő alapjára szolgáló műsoros ünnepélyét. Az ünnepély az Erzsébet-szálló nagytermé­ben zsúfolt közönség jelenlétében este 9 órakor, Pakots József országos hirü iró, a Petőfi társa­ság titkára, a József Kir. Flerceg Szanatórium Egyesület főtitkárának szabad előadásával vette kezdetét. Odaadó figyelemmel hallgatták a női munka áldásos tevékenységének fejtegetését s annak bi­zonyítását, hogy a nő a nagy' világháborúban a front mögötti munkában a betegápolás s a gaz­dasági élet terén mily nagy mértékben érvénye­sülhet. S ha ezen érvényesülés érd ekében a benne rejlő erőket és képességeket minden irányban ki­fejti, úgy hazájának épp oly pótolhatatlan szol­gálatokat tett, mint a fronton küzdő katona. Költői, szép szavakkal tett összehasonlítást a múlt idők Dobó Katicái s a mai nagy napok asszo­nyai s azok hivatása között s arra a konklúzióra jutott, hogy a nagy világháborúban a nő csak itthon érvénye ülhet. Előadását többszörös lelkes helyeslés és taps kisérte, mely' előadása végén emelkedett tetőfokra, a midőn a Szanatórium Egyesület paksi fiókjá­nak elnökéről, Mihálikné Bertalan Margitról emlékezett meg, aki nemctak a kórház szervező sének volt fáradhatatlan harcosa, hanem a jelen ünnepélymek is lelkes megteremtője és rendezője. Pakots József előadását követte „A négy évszak“ allegorikus játék, melyet a helybeli pol­gári leányiskola növendékei adtak elő, a Kukuli Terézia polg. leányiskolái tanítónő által tervezett és készített szebbnél-szebb jelmezekben, bámula tos összhangzatos játékkal. Faragó Jenő „Tangó“ cimü dialógjában Hütter Margit kisasszony és Gaupp József hiva­tásos művészeknek is dicséretére váló alakitást mutattak be. Gaupp Józsefet, mint t égi műked­velőt már régen ismeri, de Hütter Margitka re­mek játéka meglepetés volt a közönség részére, mely egy gyönyö.ü virágcsokorral és többszörös kihívással jutalmazta a nem mindennapi művészi tehetséggel megáldott műkedvelőt. Hütter Margit és Gaupp József vigjátéka után fokozottan mély hatást tett Csémy András sebesült katona bánatosan gyönyörű, könnyeket fakasztó cimbalomjátéka. — Lavotta „Szigetvár ostromát“ adta elő a konzervatóriumot végzett művész, a hős katona. A közönség odaadóan ün­nepelte benne mindkettőt, játéka alatt mélyen át­érezve a múltat és a jelent. A műsor befejezéséül Pakots Józsefnek köz ismert s az ország számos helyén már előadott alkalmi játékát, a „Hős diákokat“ adták elő a helybeli polgári fiúiskola növendékei. A szerep lök átérezve a kiváló iró müvének minden egyes szavában rejlő magasztos célt, egyöntetű játékuk­kal, precíz alakításukkal élvezetes előadást nyúj­tottak. A közönség lelkes tapssal éltette a jelen­levő szerzőt és a hős diákokat. Pakots Józsefnek a szereplő „Hős Diákok“ nevében Németh István babérkoszorút nyújtott át, melyet Pakots József a költő mély érzésétől áthatott szavakkal, egész valójában elérzékenyül- ten köszönt meg. Az ünnepély fényét nagyban emelte Gaupp Józsefnek, a paksi fiík titkárának kitüntetése. Pakots József ugyanis körülvéve az önkén­tes ápolónőkkel, mint Auguszta cs. és kir. Fen­séges Asszony megbízottja, ünnepélyes szavak kíséretében adta át Gaupp Józsefnek, mint a Sza­natórium Egyesület paksi fiókja titkárának az Auguszta aranyérmet, elismeréséül és jutalmául ügy buzgó s fáradhatatlan tevékenységének. Gaupp József a szép kitüntetést, mely a jövőben hatványozott tevékenységre buzdítja, há­lás köszönettel vette. A szép ünnepély eredményében külön el­ismerés illeti meg Rosenbaum Helénke kisasszonyt, ki a jegyek értékesítése és eladása körül önként, rendkívüli tevékenységet fejtett ki. Az előadásra felülfizettek: Schwarc Gyula 5, Grosz Fülöp 5, Paskuj Antal 4, Schüffer Jó zsef 11, özv. Fischer Sándorné 1, Fendt Vilmos 2, Krámer Izidorné 2, Krámer Arnoldné 2, Stei­ner Vilmos 4, Goldstein Ignác 5, Roth Soma 2, Spitzer Illés 2, Balassa Sándor 1, Resch Istvánná 2, ifj. Stern Lajos 2, Kelemen N. 2, Weisz Ger- zson 6, dr. Engel Manó 5, Virág Ferenc 2, Neumanné 1, Becht Ödön 2, Takács Gyula 5, Takács Gyű áné 5, Szenicey Cecilia 4, Novák Sándor 4, Sárdy Sarolta 5, Killer Gyula és neje 6, dr. Stern 4, Kakas János 2, Freund Samu 1, Wertheim Renée 3, Halász Janka 1, Rósenbaum Ignác 1, Rosenbaum Helen 1, Hahn József 1, Bárdossi Alajos 1, Bárdossi 1, Tumpek Mihály 2, Tóth Béla 2, N. N. —-40, Halász Ferenc 2, TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK. Wertkeim Zsigmond 2, Hütter Nándor 2, Günsz Gábor 2, Kiss Pál 11, Varga Gyula 1, Klein Mátyás 1, Tegzes Irén 5, dr. Grünfeld Adolf 10, Gaupp József 5, Szofer József 3,' Ilaff Adámné 4, Blau Sándor 2, Scharfenberger 2, Reinhardt György 2, Rosner —50, Bedő Gábor 2, Mibálik Géza 11, Horváth Jenő 1, dr. Szabó Imre 2, dr. Hisz Sándor 7, dr. Grosch József 5, Bekker Jó­zsef 6, Rosenbaum Miksa 3, Schvarz nővérek 2, báró Schell József '50, dr. Grünwald Elek 5, Stern Gábor Dunaszentgyörgy 20, Parragh Fe­renc 5, Névtelen felülfizetések és műsorokból be­folyt 17’44, N. N né 10, Keck János 4 koronát. Összes bevétel volt 885 korona 88 fillér. Ebből kiadások 182 korona 88 fillér. Maradt tiszta jö­vedelem 703 korona, mely összeg felerészben a harctéren megvakult katonák, felerészben a tüdő­beteg katonák javára fozdittatik. Dr. G. J­Katonáink szórakozása, amikor oz ellenséggel nincsen különösebb „dolguk“. A szerb határról Írja egy jókedvű szekszárdi főhadnagy a következő érdekes sorokat: „A mi itteni életünk egészen jó. Annyit meg­szabad írnom, hogy a zászlóalj itt munkán van. Ezenkívül bizonyára biztosítékul az itt esetleges áttörési kisérlet meghiusitására. Az én egyéni impresszióm az, hogy áttörni itt nem fog senki. Bent a városban elég nyugodt az élet. Én például a múltkor a szerb lövészárokkal szemben, horgásztam, sőt egy alkalommal egy dobóhálóval is próbálkoztam. Mondhatom, a szerbek igen türelmesek, ha én lennék a helyükben, valószínűleg sok minden máskép lenne. Katonai dolgokról nem lévén szabad írni, hát elmondom milyen az életünk. A négy század nem együtt van, hanem négy különböző helyen. A tiszti étkezdét úgy középtájon ütöttük fel. Egy hosszú asztal körül improvizált padok, felette kifeszitett sátorlapok s kész az étkezde. Ide járunk ebédre és vacsorára. Vacsorakor nagy tüzet gyújtunk, ott eldiskurá­lunk, elkártyázunk s 9 óra körül elballagunk haza. Ahol valami kis folyó viz van, arra a baka, ha csak pár óra hosszat is van mellette, mind­járt malmot farag. Hogy itt hosszabb ideig va­gyunk, hát egész ipartelep készült. A patakot elrekesztették, egy kis, viziesést csináltak. Ez hajtja a malmot. A malom pedig külön­féle transzmissziókkal hajt először is két darab forgó nyújtót, amelyek mindegyikén egy-egy tor­nász van Ezeknek mozgó karjuk és lábuk van és a leggroteszkebb dolgokat végzik. Van azon- kivül egy ringlspie'szerü alkotmány, amely kör­ben forog s a tetején egy orosz és magyar ka­tona szuronyokkal böködi egymást. A katonák még be is vannak festve s egy furfangos szer­kezet mozgatja őket. Ugyanez a malomkerék hajtja még a kala­pácsokat. Négy darab fikalapács ütöget taktus­ban egy lefektetett üres üveget. Egy másik ma­lom egy kemény papírból készített körfűrészt hajt. Van azonkívül egy fűrészelő ember, de ezt már le kell rajzolnom. Az ember fából van kifaragva, a kezében egy a Iája hajló fafürész, amelynek a végére egy nagy burgonya van szúrva. Az em­bert egy ferdén levert facölöpre állítják, meglökik s a súlypont ravasz elhelyezése következtében 10 percig is elfürószel. Mind e munkálatok tervezője és vezetője, egy jókedvű sebesültvivő, akinek a beszédjén és általa elmesélt tapasztalatain bizonyosan meg lehet állapítani, hogy fiatalkori tanulmányait a városligeti vurstliban végezte. A 3. századnak még függő kertje is van. Roppant furfangos dolog. Ugyanitt van egy aquárium is. Egy béka, egy csomó teknősbéka van benne. Az aquárium disze egy hosszú sikló, amely, hogy meg ne szökjék, egy madzaggal van megkötve. Igen sok a madár, s nagyon sok fészket találunk munka közben. Embereink di­cséretére legyen mondva, nem bántják a mada­rakat. A madarak egész szelídek. Egy kis pacsirta a sátramtól 3 lépésre ül a tojásain. Oda állok a fészek mellé, meg se mozdul. Néha ugyan le-le száll a fészkéről s itt a fészek körül szed egy- pár férget, de egyáltalában nem fél tőlünk. Jól vagyok“. _______HÍREK._________ — Katonai kitüntetés. Ő Felsége meg­engedte, hogy /'ordősiMihálynak, az 1. népfelkelő huszárezrednél beosztott népfőlkelő főhadnagynak, vármegyei aljegyzőnek, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálata elismeréséül, a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék. — Orosz fogságban. Schwetz Elemér, dr. Schwetz Antal bonyhádi ügyvéd tüzérhadnagy fia — a pécsi jogakadémia jogászegyletének elnöke — Bukovinában orosz fogságba jutott. 1915 junius 3. — Nagy adomány. Dr. Baksay Sándor, dunamelléki ref. egyházkerület püspöke, amint a Prot. Egyházi és Iskolai Lapban olvassuk, a kunszentmiklósi ref. főgimnázium konviktusi alapjára „dr. Baksay Sándor és hitvese, Hetesy Viktória alapítványa“ cimen 70 darab kunszent- miklós—dombos—szabadszállási takarékpénztári részvényt 35,000 K értékben és 50 darab kun­szentmiklósi gőztéglagyári részvényt 3000 K értékben adományozott, oly céllal, hogy ezek jövedelmének jótéteményeiben első sorban rokon, másodsorban solti és felsőbaranyai ref. egyház­megyében ref. kunszentmiklósi főgimnáziumi ta­nulók részesitendők. A püspök hadikölcsönre is újabb 40,000 koronát jegyzett. (Díszesen 100,000 koronát. — Eljegyzés. Holecskó József, a Szekszár- don állomásozó 34. gyalogezred őrmestere el­jegyezte Szekszárdról Pál Emmuskát. — Katonáink jegyzése a hadikölcsönre. Vaskó Károly alezredes ma 500 koronát jegy­zett hadikölcsönre. — Az nj vasúti menetrend. Lapunk hét­fői számában megírtuk, hogy a vasúti menet­rendben változás áll be. Másnap még nem lehe­tett forgalomba helyezni a vonatokat, ma délben azonban már életbe lép az uj menetrend. E sze­rint mindössze két vonatunk lesz. Egy Buda­pestről, mely ott reggel 7 óra 10 perckor indul s Szekszárdra délelőtt 11 óra 32 perekor érkezik s innen 11 óra 56 perckor indul Bátaszékre. A másik délután 4 42 órakor érkezik Bitaszékről Szekszárdra s innen 4 óra 53 perckor indul Budapest felé, ahova esti 9 óra 5 ptrekor érke­zik. A reggeli vonat elmarad, minden postánkat a déli vonat hozza, ami úgy a postásokra, mint a hivatalokra nézve (mivel délután legtöbbjük szünetel) nem mondható előnyösnek. De örülnünk kell, hogy így is lesz összeköttetésünk. — Menő félben. Lapunk egyik előző szá­mában már el is búcsúzott a város közönségétől a nálunk elhelyezett 34-ik gyalogezred egyik századának legénysége és altiszti kara. Az el­utazás azonban akkor elmaradt. Azonban, ami késik, nem múlik és a vitéz ezred, mely azóta mindig készenlétben van, már csak rövid idáig, talán néhány óráig marad városunk vendégszerető falai között. Hogy meddig, azt persze a mai titoktartó világban, amikor a katonai dolgokat 7 lakat őrzi, se tudni, se megtudni nem lehet. Annyi áll, hogy a katonai zenekar egy része már kedden elhagyta városunkat, az ezred pe­dig valószinuleg holnap, csütörtökön, vagy pin- teken indul nagy útjára. Isten vezérelje a vitéz ezredet diadalról diadalra ! — Internállak. Lapunk legutóbbi számá­ban sajtóhibából tévesen hoztuk, hogy a vár­megye területére 600 internált helyeztetett el, mert az összes internáltak száma 8600 s ma­gában a központi járás területén 1050 nyert el­helyezést, és pedig: Ocsény, Decs, Báta, Büa szék, Alsónyék és Gindlicsalád községekben. Tolnavármegyébe összesen 8600 kilakoltatott szlovén internáltatott s ezek az egyes járásbeli községekbe lettek szétosztva. Az internáltak §fel- ügyeletével Hagymássy Zoltán dr. tb. főszolga­bíró bízatott meg. — Iiézgálic. A központi járás részére ki­utalt requirált rézgálicból egy waggon érkezett Szekszárdra és az az illető községek részére hét­főn el is fuvaroztatott. Ugyanezen alkalommal Szekszárd részére is érkezett 22 métermázsa ki­utalt rézgálic, melynek szétosztása, hatósági utal­ványok alapján, folyamatban van, kilónként 1.67 f. árért, mely összeg a városi gazdasági hivatal­ban, az utalvány kiváltásakor előre fizetendő. — Értesülésünk szerint valószínű, hogy a második permetezésre is utal ki a kormány a gazdakö­zönség részére rézgálicot, ami igen jó dolog lesz, ha bekövetkezik és szükséges is volna, hogy be­következzék. — Jlcgázott liszt. Szek8zárdon futó tüz- ként terjedt el a hir, hogy egy vasúti rakomány liszt teljesen pocsékká ázva és igy elromolva ér­kezett meg. A dolog úgy áll, hogy a nagykani­zsai malom egy kocsirakomány lisztet küldött Agárd község részére, de minthogy zárt kocsit nem kapott, a szállítást nyílt kocsiban volt kénytelen teljesíteni, a lisztes zsákokat azonban vizhatatlan ponyvákkal födte be. A födés nem mindenütt volt gondos, mert a nagy záporesők következtében az esővíz a kocsi rakomány egy részét érte és eláztatta. Az elázott lisztet termé­szetesen a vármegye nem vette át, azért a feladó gőzmalom szavatol, de a kocsi rakomány el nem ázott részét az agárdiak elszállítják. — Öngyilkossági kisérlet. Balogh Istvánné, dombóvári máv. segédfékező neje, mivel férje a félrerakott pénzt elmulatta, lugkőoldatot ivott. Súlyos sérülésével Kaposvárra, a közkórházba szállították.

Next

/
Thumbnails
Contents