Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-05-31 / 43. szám
2 TOLNAVARMEGYE és « KÖZÉRDEK ' M ' 5 május 31 Akik idehaza maradtak, hazafias kötelességet teljesítenek, ha az á'lainot a mostani nehéz időkben, minden erejükhöz képest támogatják. Akik eddig nem vettek részt a jegyzésben, hasz nálják fel az alkalmat és az időt, hogy ezen hazafias célra áldozzanak és amellett tőkéjük kedvező gyümüicsüztetését biztosítják. Vármegyénkben szép eredménnyel folyik a jegyzés, bár egyes helyeken —- sajnos — éppenséggel nem kielégítő az elért eredmény, remélhetőleg azonban a még hátralevő időben itt is pótolni fogják az aláírásokat. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknál változatlanul igen szépen haladnak a jegyzések előre. Az eddig jegyzett összeg nagyon tekintélyes és fával meqhaladja már az eqn és félmillió koronát. A Szekszárdi Takarékpénztárnál szintén szép eredménnyel folynak a jegyzések és már meghaladják az rgy millió koronát. A Bong hálái Takarékpénztárnál az eddigi jegyzé ek 500,000 koronát tesznek ki (múltkor volt 695,000 korona ) A Bonyhádvidéki Gazdasági Banknál 382.000 koronát (a múltkor volt 468,150 kor.) Egy es igen vagyonos lake sságu vöigységi járási községekben a jegyzés igen lassan megy és a bonyhádi intézetek vezetőségének buzgósága sem tud ezen helyeken eredményt elérni. A Simontonnjui Takarékpénztárnál a jegyzés 500,000 korona körül jár és elérte már az előző jegyzés nagyságát. Itt a fényes ered ményért különös elismerést érdemel az intézet igaz gatóságának és ügyvivő főkönyvelőjének : Berger Pálnak lelkes tevékenysége; itt Szabó István huszárfőhadnagy 40.000 koronát és Tried Bér nát és Fia cég 25 000 koronát jegyzett, előzőleg pedig u. e. cég 16.000 koronát. A Duna földvári Járási Takarék és Hitelbanknál az eddigi jegyzés 183,300 koronát tesz ki, ebből 134 000 korona intézeti betétet vettek igénybe. A Gyiinki TakarékpénztárnálI az elért jegyzés már meghaladja a 200,000 koronát és közel jár az előző jegyzési eredményhez. A Tolnai Pogári Takarékpénztárnál 210.000 korona körül van a jegyzés A Hőgyészi Takarékpénztárnál 242,200 korona jegyeztetett, ebből az intézet saját jegyzése 20,000 korona. Duna/öldvári Népbanknál 85 000 korona. Igen szép eredménye van a Szekszárdi Népbanknál a jegyzésnek, amely 140.000 koronát tesz ki. A harctéren megvakult katonák segélyalapja részére folytatólagosan a következő adományok folytak be lapunkhoz : Weisz Ábrahám paksi tanító, Fischl Sári, Schossberger Luizi, Rosen- teld Anna és Spitze Zelma tanulók közreműködésével gyűjtött K 20 — A polgári leányiskola III ik osztályának utólagos gyűjtése „ 3 32 Összesen Eddigi gyűjtésünk Összesen K 2332 „ 1659-10 K 1682 42 Hősi karrier. Egyszerű, szürke munkásemberi sorból szó- litotta fegyverbe a király szava Hier Györgyöt, a székesfehérvári 69. gyalogezred tartalékos altisztjét. Pesten a nyugati pályaudvaron hordár volt, mikor kitört a háború. Es a derék féríju, a szó legnemesebb értelmében hős katona kilenc hónapig olyan vitézséggel harcolt és olyan feladatokat oldott meg, hogy tettei még a hadsereg aranykönyvének legdíszesebb lapjairól is kitűnnek. A kitüntetések legdíszesebbjei, a nagy arany és nagy ezüst érem ékeskednek mellén és gal lérján már a törzsőrmesteli stráfok. Hadnagy- gyá előléptetésre volt előterjesztve, ennek a. rendkívüli kitüntetésnek azonban formai akadályai vannak. Egyik rendkívüli nehéz, de dicsőséggel és nagyszerű eredménnyel megoldott feladatát a hadsereg aranykönyve igy örökitt meg : Nehéz állásban állt szemben az ellenséggel a 69 ik gyalogezred. Minden kisérlet, hogy az oroszok elhelyezkedéséről és erejéről tájékozódást szerezzenek, meghiúsult. Az orosz állások az előőrsök. tábori őrsök és különítmények egész rajával voltak elmaszkirozva. Földerítő különítményeink vagy egyáltalán nem, vagy pedig megtizedelve és eredménytele gül tértek vissza. A súlyos helyzetben az ezredparancsnok, az akkor már többször kitüntetett és őrmesteri rangra emelt Hierre gondolt. És a vitéz őrmester vallalta a lehetetlennek látszó feladatot. Harminc embert kért és kapott. Ezeket ő maga kiképezte a veszedelmes vállalkozás követelte módon. A füttyentésekkel kommandiro- zott csapat éjszaka útnak indult. Az első orosz előőrsöt puszta kézzel, zajtalanul tették ártalmatlanná Ugyan így hárították el az útból a második és harmadik előőrsöt. A nagyszerű kis csapat ekkor egy nagyobb orosz különítményre búk ■ bánt. Hier nagy távolságra fejlesztette föl har mine emberét és olyan erőteljes tüzelést indított meg az orosz állások felé, amelyet az oroszok egy egész ezred támadásának véltek és egész erejükkel akcióba léptek. Hajnalig szünet nélkül lövöldöztek, ágyuztak az oroszok teljesen tiszta területet, akkor fölfejlődött az orosz erő és elő nyomulásra készült. Hier ekkor 35 emberét visz szaküldte és ő egyedül láthatatlanul megbújt egy gránátütötte gödörben. Onnan észrevétlenül meg figyelte az egész orosz erő előrenyomulását. Mikor már a trén is elvonult előtte, előbujt rejtek helyéről, egy agyonlőtt orosz katona egyenruháját öltötte magara, annak teljes fölszerelését ma gához vette és egyszerűen csatlakozott az oro szókhoz. Öt napot töltött az ellenséges táborban. Mindent megfigyelt, még az ágyuk számát és elhelyezését is, a hatodik éjszaka aztán kiszökött az ellenséges állások gyűrűjéből és teljesen sértetlenül tért vissza ezredéhez. Ezrede tisztjei valósággal könnyeztek a meghatottságtól, mikor a lerongyolt orosz uniformisban az ő szeretett őrmesterüket ismerték föl. Összeölelték, csókolták és nagy diadallal vitték az ezrSdes elé, akinek jelentést tett vállalkozásának fölbecsülhetetlenül értékes eredményéi ől. Az ő jelentése alapján aratta a 69-ik gyalogezred egyik legdicsőségesebb győzelmét. Háború és a testnevelés.* Majdnem kilenc hónapja állják már hős csapataink nem csüggedő energiával, meg nem csappant lelkesedéssel ellenségeink féktelen kapzsisága, vad, állati gyüíölsége által ránk keuy- szeritett, méreteiben es vérességébsn is páratla nul álló háború vad viharzásait. Ez alatt a bősz szu, majdnem végtelennek tetsző idő alatt arra hivatott és nem hivatott elmék igyekeztek megállapítani, hogy mi képezheti a mostanihoz hasonló, gigászi méretű háború sikeres vitelének alapját < Ellenségeink ezt a bázist csapataink numerikus többségében és gazdasági okokban vélték megtalálni, míg mások a fegyverek, ágyuk és a muníció gyors és megfelelő mennyiségben való gyártásában vélték a siker titkát meglelni. Azt hisszük, legközelebb járunk az igazsághoz akkor, ha a minden idők legnagyobb hadvezérének, Hindenburgnak ama kijelentését fogadjuk el alapul, hogy ez a háború elsősorban az idegek háborúja s a végső győzelem azok oldalán lesz, akiknek az idegeik erősebbek, akikben az idegerő, a lelki energia nagyobb mérvben van meg, mint a másik félben. Látjuk, hogy a gazdasági okok nem döntő jelentőségűek, a mun.ció és fegyvergyártásának es beszerzésének nehézségeit is legyőzi az emberek kapzsiságára alakult leleményesség. Ellenben döntő tényező az emberanyag magasaübrendüsége, a szervezet, az idegrendszer egészségesebb, ellentállóbb volta, a belső erkölcsi erő, a védelmezett ügy igazságosságának tudatában, a bátorság, a lelkesedés. A modern háború az idegekre az elképzelhető legnagyobb munkát rója. Már maga a lö- vészárokélet is az idegrendszer igen nagymérvű megterheltetését jelenti. Nem is beszélve arról, hogy a tüzvonalban a folytonos fegyver és ágyú- dörej folytán az idegek abszolút értelmében vett pihenésről szó sem lehet s hogy a becsapódó lö vegek, a srapnel! és gránátroobanás az idegeket állandó és maximális feszültségben tartja. Ez a feszültség a legvégső határt a szuronytámadás keresztülvitelénél, vagy az ellenség szuronyroha- mának visszaverésénél éri el s akárhányszor — s ez főleg a magyar csapatoknál tapasztalható — a paroxismusig fokozódik. Innen a magyar csa- pattestek szuronyrohamának hihetetlen lendülete. Ha tehát katonai, had'célokra kiválóan alkalmas emberanyagot akarunk nyerni, elsősorban is ezen emberanyag fizikumát es idegzetét kell egészségessé, ellenállóképessé tenni, szóval a bi ológiai fejlődést előidéző tényezőknek minél nagyobb mennyiségét kell megteremteni, hogy egészséges, munkabíró, képességekben gazdag és kiváló, tehát utódaikban is a faj niveauját emelő egyének százezreire tehessünk szert! A biológiai fej ődést létrehozó tényezők természetesen igen sokfélék s hatásaik intenzivitása is különböző. Ilyen tényezők : az egészséges ott hon, jó táplálkozás, az alkoholtól való tartózkodás, az egyéneknek képességeikhez mórt pályákra való utalása, hol a legnagyobb értékű munkát produkálhatják a köz javára, a szociális szem* Földinknek," dr. Radó Arthurnak, Bürgner Jakab ózsáki intéző fiának ezt az aktuális szép cikkét, a Simon Elemér országgyűlési képviselő szerkesztésével megjelenő Külügy-Hadügy cmü kitűnő szaklapból vettük át. pontból értékesebb emberanyagnak, tehát azoknak speciális szaporítása, kiic többet adnak a társadalomnak, mint amennyit elvesznek tőle s igy a kulturtőkét gyarapítják, az élethossziglan egyesülő pároknak nem anyagi, hanem testi, szellemi és jellembeli kiválóság szerint való kiválasztása; a beteg vagy valamely betegségre hajlamos embereknek a házasodástól való eltiltása. Ezen tényezők legnagyobb részének megvalósítása a mai életviszonyok inellett majdnem leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik, mig az egyik, jelentőségében is legnagyobb s emellett igen köny- nyen megvalósítható ily tényező, a testedzősportok általánossá tétele s a nép legkülönbözőbb rétegeibe való bevitele. » Előre kell bocsájtanom, hogy távolról sem akarom ezzel azt mondani, mintha én a modern embersportok általánossá tételétől egész tirsadal műnk abszolút értelemben vett biológiai megújhodását várnám, hisz ehhez sok mis egyéb — az előbb már érintett — tényező is szükséges. Egy» általában nem ! Az azonban kétségtelen, hogy a rendszeres testedzés, mely erőssé, kifejletté s ellenállásra képessebbé teszi a szervezet minden eg) es részét és természetszerűleg az idegzetet is, a jövendő generác ó egészséges voltának s ma- gasabbrendü fejlőlésképességének is igen reális biztosítéka, mely hathatósan szolgálja a fajúé ;ne- sités, fajtökéletesités céljait. Ez a méreteiben is hihetetlen arányokat öltő küzdelem elsősorban az idegek háborúja A jövőben tehát fokozott figyelem fordítandó az em- emberek idegzetére! Hisz nem is beszélve ezen háborúnak az utódokban is igen sokat mondóan megnyilvánulandó, idegpusztitó hatásáról, már maga a modern elet is oly nagy mértékben megterheli a kulturembert, annyira hatása alatt aii a szervezetre kártékony környezetnek, a kávéház füstjének, a tisztátalan szobalevegőnek, az utca porának, a tehnikai találmányok zajának, annyira reá van utalva a mozgással alig egybekötött napi foglalkozásra, hogy ezen káros behatásokat csakis rendes, következetes testedzéssel, a testet—le: két egyaránt felüditő testgyakorlatokkal lehet ellensúlyozni. A kultúrának minden előre tett lépése, a folyton növekvő indusztrializmus, a tehnikai, kémiai s egyéb tudományoknak minden újabb s természetesen örömmel köszöntött, mert kényelmet jelentő haladása, ha nem is minden esetben közvetlenül, de közvetve a fokozottabb degeae- rálódáshoz vezetnek, mert csökkentik a léiért való küzdelem intenzivitását s igy társadalmunkat kétségtelen bizonyossággal a teljes biológiai hajótörés felé viszik. Ma már minden vitán felül álló tény, hogy a tuberkulózis, a sexuális bajok, az alkoholizmus mellett korunknak valóságos rákfenéje az ni g rendszer tultengóse, beteges, kóros állapotot iüéz elő. Ha végiglapozzuk a világtörténelmet, arra az eredményre fogunk jutni, hogy az ókori nagy államalkotó népek hatalmuk tetőpontját a test legintenzivebb kultuszának idején érték el. De amint normális vágyaikat a hatalom, a fényűzés, a nagy vagyon s az élvezetek bősége jóllakatta, a test kultúráját elhanyagolták, beállt az elernyedés, a bomlás folyamata. Hova tűntek az ókor hatalmas, államalkotó népei, hová lett az egyp- tomi Fáraók birodalma, mitől homályosodott el a ragyogó glóriáju hellén műveltség ? Mi ernyesz- tette el az Athén és Spárta daliás és harcedzett polgárait s mi söpörte el a föld színéről Rómát és Carthagót ? Hová hanyatlott kincses Bizánc, a pompázó Velence és a világverő StambulV A felelet mindenütt ugyanaz : a kényelem és fényűzéstől euervált, az élvezetekből kimerült szervezet az idegélet beteges elfajulását, az idegzet abszolút leszerelését okozta, a nemzeteket elsorvasztotta, a hatalmas és államokat romlásba, züllésbe taszította. Már az eddig elmondottak alapján is megállapítható, hogy a modern embersportoknak nemzeti szempontból való nagy horderejs nem csupán abban rejlik, hogy a sportolás az azt űzőknek a fellépésben határozottságot, a mozgásban biztonságot és erélyt és az előrehaladásban önbizalmat és energiát-kölcsönöz, úgy hogy a sportot Űzők vértezetten s erős fegyverzettel jelennek meg az élet hatalmas s kíméletet nem ismerő csatájában s igy képességeikhez mérten feltétlenül érvényesülnek is, hanem abban is — s ez a nemzeti élet szempontjából nem kis jelentőségű dolog — bogy a sportolók adják a legkitűnőbb katonaanyagot. Nem is beszélve a sportokban megedzett fizikum és idegrendszer óriási teherbíró képességéről, acélosan rugékony voltáról, nem is beszélve arról, hogy az ily edzett fizikumú embereknél a teljesítő képesség a maximális határokat éri el s igy fizikai szempontból a legelsőbbrangu katonaanyagot szolgáltatja, igen fontos hatása a testedzősportoknak, hogy psychi- kai szempontból is rendkívül alkalmassá teszi, hogy ne mondjam, predesztinálja az embereket
