Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-05-20 / 40. szám

1915. május 20 TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 — A nőegylet utolsó háborús délutánja Az Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet junius elején szándékozott a háború legszeren­csétlenebb katonái, a világtalanná lett hősök ja­vára még egy háborús délutánt tartani. Azonban, miután a nőegylet vezetősége sajnálattal értesült arról, hogy a 34 es gyalogezred, amelynek tagjai és zenekara az eddig rendezett Háborús délutá­nok mindenikén oly szives előzékenységgel közre­működött, és ezzel a közönségnek oly ritka és igazi művészi élvezetet szerzett, már a napokban elhagyja városuukat, tehát elhatározta a nőegy­let, hogy a tervbe vett Háborús délután meg­tartásának idejét megváltoztatja és azt holnap, pénteken tartja meg, hogy még egyszer alkalma legyen városunk közönségének gyönyörködni a 34. gyalogezred zenekarának művészi játékában és az ezred néhány tagjának szép előadásában. Meg vagyunk győződve, hogy városunk közön­sége éppen olyan nagy érdeklődést fog tanusitani ez iránt a Háborús délután iránt is, mint a mi­lyet tanúsított az eddigiek iránt, és a szegény világtalan hősök javára ez éppen olyan szépen fog jövedelmezni, mint az eddigiek. — A műsor a következő: 1. Nyitány. Suppe: „Pique Dame“. Előadja a 34. gyalogezred zenekara. 2. Chopi etud. Zongorán előadja: Gyulai Elek. 3. Részlet az ..Arany Virágból“. Énekli: Szegedi Sándor. 4. „Petőfi a Hortobágyon“ melodráma. Irta: Vá tady Antal. Zenéjét szerzetté : Kún László. Sza­valja: Schloss Ciotild. Zongorán kiséri: Polgár Margit. 5 Langer. „Gross mütterchen“, vonós quintet. Előadják : a 34. gy. e. zenekarának tag jai. 6. A „Carthagói Harangok“. Irta: Kozma Andor. Szavalja : Földi Elek. 7. Dalok. Énekli : Mirth Lászlóné. Zongorán kiséri : Polgár Margit. 8 Haydn Allegro : „Simphonie Miiliáre“ bői. Előadja : a katonai zenekar. 9. Költemények. A harctéren. Irta és felolvassa : Polatsek Gyula, a 34. gy. e. főhadnagya. 10. Kuruc nóták és más magyar dalok. Tárogatón előadja Galyas Sándor. 11. Dalok. Énekli: Berkovits Gyula. Zongorán kiséri: Gyulay Elek. 12. ,,Wacht am Rhein“. Hymnusz. Előadja: a 34. gyalogezred zenekara. — Itthon, si hazai földben. Megható gyászszertartás folyt le kedden délután Tolnán. Ekkor történt Stern Dezsőnek, a városban köz szeretetben állott fakereskedőnek temetése, aki mint tartalékos hadnagy a déli harctéren vitézül harcolva megsebesült és hősi halált halva, Bősz niában eltemettetett. Gyászba borult ifjú neje és testvérei nem tudták elviselni a gondolatot, hogy kedves halottjok idegen földben nyugodjék és kikutatva annak temetkezési helyét és megálla­pítva a syemélyazonosságot, a tetemet exhumál- tatták. Az elhunyt hős holtteteme kedden délben érkezett a tolnai vasútállomásra, ahol a család­tagok és rokonok, az izr. hitközség, a községi elöljáróság küldöttei várták. A halottas menet­hoz, a község belterületére érve, csatlakozott a Tolnán állomásozó több száz főnyi katonaság a tisztikar vezetésével, akik az elhunyt bajtárs koporsójára gyönyörű virág koszorút helyeztek, piros fehér zöld és sárga-fekete szalaggal díszítve, s azt két altiszt vitte a menet előtt, melyhez ezer meg ezer főnyi közönség csatlakozott. Az izr. temető közelében levő nagy térségen búcsúz­tatta el a halottat dr. Rubinstein Mátyás szek­szárdi főrabbi, aki igen szép beszédben méltatta az elhunyt bős egyéni érdemeit, a megnyugvás irját csöpögtetve a gyászoló családtagok és kö zönség fájdalmas érzelmeire. — Ez alkalom­ból a család a következő gyászjelentést adta ki : „Pro Patria! Felejthetetlen drága halottunk, az ellenséges földön hősi halált halt Stern Dezső fakereskedő és téglagyáros, a cs és kir. 52. gy. e. hadnagyának földi maradványait a suljin-hani temetőből honi tőidre hoztuk és folyó hó 18 án délután fél három órakor a tolnai izr. templom­ból örök nyugvó helyére kisérjük. Tolna, 1915. május 18. Béke lengjen porai felett: özv. Stern Dezsöné szül. Hoffmann Mariska neje Stern Miksa, Stern Árpád fivérei. Szili Miksáné szül. Stern Rózsika nővére. Hoffmann József ipa. Hoffmann Józsefné szül. Schvvarcz Ilona anyósa. Stern Stefiké leánykája. Stern Miksáné született Strasser Vilma, Hoffmann Böske sógornői. Szili Miksa, Hoffmann Miklós, Hoffmann Lajos sógorai. Strausz Sándor és neje, Schvvarcz Mihály és * családja, özv. Kohn Lajosné és családja, özv. Stern Salamonná, Bányai Mór és családja, Dr. Stern Miksa és családja, Stern Hermann, Grünvvald Jenő és családja, Fischhof Károly és családja, Weisz József és családja, özv. Hoffmann Mórné Hoffmann Dávid és neje rokonai.“ — Gondoljunk a hadbavonultakra. Egy hosszú és nehéz téli háború szenvedései, nehéz­ségei állanak hadbavonult fiaink mögött. De a tél ezer veszélyével a tél okozta szenvedésekkel együtt a tavasz is meghozza a maga uj veszélyeit: a betegségeket, a járványokat. E betegségek közül legveszélyesebb a kiütéses tífusz, amely­nek terjesztői a ruha tetvek. Ezek nagyobb veszélyt jelentenek hadbavonultjainkra, mint az ellenség minden alattomossága. Ettől a veszedel­mes ellenségtől meg kell menteni katonáinkat és ez a feladat az itthonmaradottakra hárul. A rulia- hetveket egyedül a „Szanitéc“ tetüpor képes le­győzni, amely biztos szer az ellen a veszély ellen és amely biztosan megvédi fiainkat a ki­ütéses tífusztól. A „Szanitéc“ tetüpor ára eredeti tábori csomagolásban, melyre csak a címet kell ráírni, dobozonként egy korona. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Ahol nem volna kapható, oda 3 dobozt után véttel szállitt: Auber gyógyszertár Mohács. — Hősi halál. Ellmann Béla nyomdász, Ellmann Miklós volt szekszárdi tekintélyes ügy­véd fia, az északi harctéren hősi halóit halt. Áz ellenség hadállásával szemben drótsövény vágásra vállalkozott, ott érte a gyilkos golyó. — Lóosztályozás volt f. hó 15 ikén Szek- szárdon. Elővezettetett 820, melyek közül 9 láttatott el nyilvántartó lappal és hadiszolgálta­tásra 65 ló minősittetett alkalmasnak. — Halálozás. Molnár Bernát szekszárdi bőrkereskedő és háztulajdonos — Molnár Mór nyomdaigazgató testvérbátyja — folyó Ló 18 án hosszabb szenvedés után elhunyt. Tiszta jellemű, jólelkü ember volt. Temetése csütörtökön d. u. 3 órakor ment végbe a szekszárdi izr. temető csarno­kából. Családja a következő gyászjelentést adta ki : „özv. Molnár Bernátné szül. Graf Etel, úgy a maga, mint gyermekei: József, Sándor és Pista, valamint öreg édesanyja, testvérei, sógornői, só­gorai és a kiterjedt rokonság nevében mély fáj­dalommal tudatja, hogy hőn szerető férje, a leg­jobb édesapa és hű rokon: Molnár Bernát kereskedő, Tolnavármegye törvényhatósági bizott­ságának tagja, Szekszárd rendezett tanácsú város képviselőtestületi tag folyó évi május hó 18-án délután 2 órakor életének 50-ik, boldog házas­ságának 20 ik évében elhunyt. A megboldogult hült tetemeit folyó hó 20-án délután 3 órakor fogjuk a szekszárdi izr. temetőcsarnokból örök nyugalomra helyezni. Szekszárd, 1915 május 18. Áldás emlékére !“-- Felakasztotta magát. Özv. Siró And- rásné szül. Péri Éva őcsényi lakos f. hó 17-én reggel öngyilkossági szándékból magát a fás­kamra gerendájára felakasztotta s amikor gyer­mekei megtalálták, már halott volt. Tettének oka ismeretlen, de a nyomozás és a vizsgálat azt állapította meg, hogy a 85 éves, öreg asszony pillanatnyi zavarodottságában követte el tettét. — Verekedés. Jakab Antal, Riegler István és Schamberger József várdombi lakosok Kapos­várra szolgálattételre való bevonulásuk előtt f. hó 14 én régebbi haragjuk kielégítésére meg­támadták Rubesch Vendel cseléd legényt, jól el­verték és verekedés közben késsel is megszur- kálták. A verekedők a kir. járásbíróságnak fel- j älentettek. — Betöréses lopások Cikón. Nagy izga­tottságban tartják a tolnamegyei Cikó községet a rövid idő alatt ismételten elkövetett betöréses lopások. Pár hét előtt Schmalcz Ádám szatócs- üzletébe törtek be. Minap Tillmann polgárnál husnemüeket loptak el, de a legvakmerőbb be­törést csütörtökön éjjel 1—2 óra tájt követte el egy több tagú banda. Betörtek a postahivatalba s onnan elvitték a súlyos Wertheim szekrényt, melyben 1500 korona készpénz és nagymennyi ségü értékpapír volt elhelyezve. A postahivatal mellett aludt a postamester, Gász József, ki a zajra csak későn ébredt fel, mikor a banda zsák­mányával már meglépett. Nyomozására indult tár­saival, de pozitív eredményt nem ért el, noha sar­kában járt a tolvajoknak. Hajnali 3 órakor már az egész község talpon volt, de addig a vakmerő be­törők még több helyütt kísérleteztek, főleg nyitott nyári konyhákban keresvén ételnemüeket és húst, de csak egy helyen tudtak elemelni három cipó ke­nyeret, egy igen szegény, öreg özvegynél. A falu végén rájuk ugató ebet lelőtték; üldözőiket is lelövéssel fenyegették, ha közeledni mernek. A betöréssel idegen községbelieket gyanúsítanak, kik hihetőleg állat-vásárlás ürügye alatt szerezték helyszíni ismereteiket. — Á nyomozás meg­indult. — A nagydorogi országos állatvásár f. hó 31-én lesz. Ä szakértői teendőket Kréth Ist­ván körállatörvos, Spatz Mór és Blau Sándor já­rási m. kir. állatorvosok fogják végezni. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek liadisegély posta­bélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könpyét törli le. patkAny-egér HÖRGSÖGesŰRGE írtó Prospektus ingven RATIN LABORATORIUM BuOAP£ST.VII rqttenbiller-utca 50. — Elfogott tolvaj. Zsidó Lajos 54 éves nőtlen pécsi lakos, fuvaros, jelentette a dombó­vári csendőrségen, hogy múlt hó 14-én délután 3—4 óra között, amidőn a Kapos folyó hidján túl hazafelé ment, egy ismeretlen ember hátulról megragadta, földhöz vágta, reátérdelt a mellére s a zsebében levő bőrtárcáját erőszakkal előhúzta s abból 3 darab 20 és 2 darab 10 koronás pa­pírpénzt kivett, majd a fején ismételten meg­ütötte s elszaladt. Sérülése 14 nap alatt meg- gyógyult. Nyomozások alapján kiderült, hogy a cselekményt Farkas József 19 éves dombóvári lakos követte el oly módon, hogy 14 én közvet­len a cselekmény megtörténte előtt egy órával bement a „Reisz“-féle vendéglőbe s ott észre­vette, hogy Zsidónál nagyobb összegű pénz van. Megleste midőn Zsidó hazafelé ment és a fent irt hídon Zsidót hátulról észrevétlenül megragadta s a mint a káros a pénzt előadta, azt elvette tőle. A pénz hiány nélkül megtérült. Egy zongorista vagy iongoristanö azonnali belépésre kerestetik a Világ mozgószinházban. Értekezni lehet Grünfeld Miksánál Szekszárd, Báró-Auguszt-lmre- utca 624. szám alatt. — A póruljárt javasasszony. A vidéken az ujabbi időben kuruzsló, jósló asszonyok nagy számban fordultak meg, kik a hadbavonultakról és általában a világ jövendő soráról — természe­tesen jó pénz ellenében — akarnak számot adni a babonás hívőknek. Karay Béláné sz. Hirka Matild Írásban adja le Pécsváradról a szellemek­től nyert utasítások alapján jóslatait, de bár ezek jóra nem váltak s nem is igazolódtak be, ő a javadalmazást a felektől igen erőszakos módon követelte, miért is letartóztatták és átadták a járásbíróságnak. — Ismeretlen női holttest. Pakson egy negyven év körüli ismeretlen női holttestet fogtak ki a Dunából. A vizbefúlás 3—4 héttel ezelőtt történhetett. A nő kilétét megállapítani nem lehetett. Személyleirása: termete közép, haja barna, arca gömbölyded, fogai hiányosak, fekete szövet rékli, fehérre mintázott blúz, vörös barchet szoknya, fekete széles kötény, hegyes bőrboritott posztócipő, balkezén bőrkeszlyü, ujján karika­gyűrű. KATONÁINK ÉLETMENTŐJE A ..SZANITÉC" ­TETUPOP Legbiztosabb szer a kiütéses tífuszt terjesztő ruhatetvek ellen. Gyógytárakban, drogériákban már mint kész tábori csomag (csak a cimet kell ráirni) kapható I koronáért. Kérjünk azonban határozottan „Szanitéc‘'-port, mert mint minden lónak, ennek is akad silány utánzata. Ahol nem volna kapható oda 3 dobozt utánvétellel küld, Auber gyógytára, Mohács.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents