Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-04-08 / 28. szám
2 TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK nyiben azok szanálását köztekintetek kívánják, önzetlen és szakavatott segélynyújtással — erre szolgál az állam által rendelkezésre bocsájtott 25 milliós veszteségi tartalékalap — avagy más pénzintézetekkel való íuzionálással talpra fogja állítani, hogy mentse és védje a nemzeti közvagyont. Fontos misszió vár a Pénzintézeti Központra a pénzpiac nagyobb feszültsége idejében, vagy, mint a tervezet mondja „rendkívüli időkben és különleges körülmények között“, amikor az egész .vonalon megindul a kamatlábemelés és közismert, hogy az milyen mérveket ölt, amíg eljut a perifériákig, a gyárostól a kisiparosig, a nagykereskedőtől a falusi szatócsig, az osztrák-magyar banktól a vidéki kis részvénytársaságig, a vidéki hitelszövetkezetek legnagyobb része azonban — bár sokan ezt paradokszonnak gondolják — kivétel, mert ők a fölemelt kamatot a legtöbb esetben nem hárítják át tagjaikra. Ezekben a rendkívüli időkben lesz a Pénzintézeti Központnak bőséges alkalma a maga üdvös és áldásos tevékenységét a köz érdekében érvényesíteni. Igaz, hogy a vidéki pénzintézetek igen nagy száma példásan tölti be gazdasági hivatását és szakavatott vezetés mellett megfelelő tőkeerővel kitűnő szolgálatot tesz az ország mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi fejlődésének. Ezek az intézetek az 1907. évi krízis alkalmával, mind pedig azóta a legnehezebb viszonyok között is, minden irányban derekasan kiállották a teherpróbát, tehát a Pénzintézeti Központ részéről sem szanálásra, sem pedig „rendkívüli időkben és különleges körülmények között“ hitelre nem szorulnak. Fölmerül tehát az a kérdés, hogy ezek is belépjenek-e a Pénzintézeti Központ tagjainak sorába és ha igen, miért? A válasz igen egyszerű. Amikor az állam nagy áldozatok árán siet az ország pénz és hitelszervezetét megjavítani, a pénzintézeteknek kivétel nélkül elodázhatatlan erkölcsi kötelessége az államot ezen közhasznú törekvésében támogatni. Sőt egy lépéssel tovább mennénk, mint maga a tervezet. Ne csak az állam járuljon az ő 25 milliójával a veszteségi tartalékalap létesítéshez, hanem a pénzintézetek is a belé- ' pés alkalmával saját tőkéiknek arányában Még az örökséget is biztosíthatta Eszter gomban s visszajövet is ellátogatott hozzánk. Egy csomó pénzt is vitt magával. Hogy e miatt otthon nem verték e agyon, ezt már csakugyan nem tudom. A következő évben apám engem felhozott Budára a szerb nyelvet megtanulni, ennek a To- inicsnak egy rokonához, Tomics nevű gazdag szűcshöz adott. Tanított is engem lelkiismeretesen s nagy szeretettel. Ott volt háza a Gellérthegy alatt, nem messze a Sáros-fürdőtől. Óriási pinceraktára volt a hegy alatt. S ebben ötvenháromezer uj ködmen egy rakáson. Sohase születik ember a föld kerekén, aki egy csoportban lásson ennyi ködment. A Tomics háznak ma már nyoma sincs. Családja is kihalt végképen. De kihalt az én szerb tudományom is. Egy aszú bodzafabokor él ott, ahol egykor szerbül tanultam, de tudományomból is csak egy szó maradt meg. Ez a szó : zbogom! — mondjuk 7*% erejéig, ami a magyar- országi pénzintézeteknek 2 milliárdot kitevő saját tőkéje mellett 10 millió koronát tenne ki — gyarapítsák a veszteségi tartalék- alapot. A veszteségi tartalékalap legnagyobb részben a háború által közvetlenül sújtott érdekeltséggazdasági és pénzügyi bajainak orvoslására fog szolgálni. Az egyenlő teher- inselés etikájából folyó szolidaritás követeli, hogy azok az intézetek, melyeket geogra- fikus elhelyezésük véletlenül megkímélt nemcsak a háborúval járó borzalmaktól, hanem annak rombolásaitól is, a maguk erejéhez képest támogassák az államot mentési akciójában. * Még a revízióról kell röviden szólnunk. A tervezet ezen régóta vajúdó kényes kérdést a Pénzintézeti Központ működési körébe illeszti. Azokat az aggályokat, amelyek a revíziótól a pénzintézetek autonómiáját és cselekvési szabadságának állami gyámkodás alá való jutását féltik, nem osztjuk. A revízióban nincsen semmi kényszer ; csak azon intézetek, melyek önként lépnek a Pénzintézeti Központ tagjainak sorába és saját tőkéjük a 10 millió koronát meg nem haladja (a vidéken összesen csak öt olyan intézet van, amelynek saját vagyona meghaladja a 10 millió koronát) vetik magukat alá a revíziónak. Régi jogelv : Volenti non fit injuria. Hál’ Istennek igen sok olyan nívós vidéki intézetünk van, amelyik minden tekintetben kibírja a legszigorúbb bírálatot és a legszakavatottabb ellenőrzést. A Pénzintézeti Központ revíziói beavatkozásától tartani, önkormányzati jogaink csorbítását félteni, semmi ok és alap nincsen. A Pénzintézeti Központ nem lesz üzleti versenytársa a pénzintézeteknek, nem vág azoknak érdekkörébe, tehát hatályos ellenőrzése csak pozitív hasznot nyújthat és semmi esetre sem lehet káros. Kifogásolják, hogy a Pénzintézeti Központ kizárhatja tagjai sorából azt az intézetet, amelyik „az ellenőrzésre, illetve a tagok üzletvitelére vonatkozólag megállapított szabályoknak nem tesz eleget.“ Vim vi repellere licet. Avagy elképzelhető, hogy tisztességes ember csupán azért ne lépjen be egy kaszinóba vagy klubba, mert annak alapszabályai szerint a tagoknak feddhetetlen erkölcsi magaviselettel kell birniok és a választmánynak jogában áll kigolyózni azt, aki ezen szabály ellen vét ? Azt a kifogást is halljuk a Pénzintézeti Központ ellen, hogy a kormány praedomináló befolyása révén politikai célokra használhatja fel a Központot és tagjait. A mi közéletünket bármennyire im-j pregnálja is a politika, pénzügyi és gazdasági intézményeink eddig szerencsére mentesek maradtak tőle és köztük a leghevesebb pártvillongások közepette sem ütötte fel hidrafejét. Ha az összes magyarországi pénzintézetek belépnek a Pénzintézeti Központba, ezeknek üzletrészei együttesen 32 millió koronát tesznek ki és mikor ezzel szemben az államkincstár 125 millió korona részesedést vállal, jogosan biztosit magá1915 április 8. nak az ügyek vitelére döntő befolyást. Bizonyára nagy megelégedést kelt az összes pénzintézetek körében az a híradás, hogy a javaslat törvényhozási tárgyalás a alkalmával intézményesen kívánják biztosítani, hogy három éven belül uj pénzintézet ne alakulhasson. Amikor tehát az állam az intézetek érdekeit ennyire védi, a revízióval járó kellemetlenségeket is — már a kinek kellemetlen — el szabad viselni. Miután azonban a revízió a tervezet szerint csak a Központba belépő és 10 milliónál nem nagyobb saját tőkéjű intézetekre terjedne ki, minden megkülönböztetés és bifurkálás elkerülése érdekében a leghelyesebb volna közmegnyugtatásul a revízió kötelező voltát egyelőre csupán azon intézetekre kiterjeszteni, amelyek, tekintet nélkül saját tőkéjük nagyságára a Központ hitelét igénybe veszik, ami által kiküszö- böltetnék az a kis anomália, hogy ha egy 10 milliónál nagyobb saját tőkével biró intézet bármennyi hitelt is vesz igénybe, nem kerül revízió alá, mig egy másik intézet, a mely a Központ hitelét soha igénybe nem vette, a tervezet értelmében feltétlenül revízió alá kerül. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Kárpáti sikereink. Újabb 930 orosz fogoly. Budapest, április 7. A kárpáti »revolution tovább folynak a harcok. A Laborc-völpytöl keletre fekvő magaslatokon foglyul ejtett oroszok száma I továtibí 930 emberrel növekedett. E harcokban 3 ágyút és 7 gépfegyvert, továbbá nagymennyiségű hadiszert, köztük 5000-uél több fegyvert is zsákmányoltunk. Délkeleti Galíciában csak helyenkénti tllzérsésl harc volt. Nyugat-Gnlieiában és Orosz-Lengyel- országban nincs változás. A déli hadszíntéren Orsóvá nyilt városnak április (»án történt lövetését Belgrád rövid ideig tartó bombázásával viszonoztuk. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Az „U 29“ pusztulása. Berlin, áprils 7. A Wolf ügynökség jelenti: Az „U 29‘‘ tengeralattjáró legutóbbi útjáról mindeddig nem tért vissza. A brit admiralitásnak március 26 án kiadott jelentése szerint a tengeralattjáró legénységével együtt elsülyedt. A tengeralattjárót ezek szerint elveszettnek kell tekinteni. — Behnke, az admiralitás helyettes főnöke. A nyugati hadszíntérről. Óriási francia veszteségek. Berlin, április 7. A nagy főhadiszállásról jelentik: Az általunk tegnapelőtt megszállott Drie Grachten-majo- rokat, amelyeket az ellenség legnehezebb tüzérségi es aknavető tüzeléssel összelövöldözött, tegnap este ez okból feladtuk. — Az Argonneokban egy támadás vadászaink füzében összeomlott. Verduntöl északkeletre egy francia előretörés csak előállásainkig jutott. Verduntöl keletre és délkeletre az ellenséges támadások egesz sora rendkívül súlyos veszteségek mellett meghiúsult. — A combresi magaslaton tüzelésünk megsemmisített két francia zászlóaljat. Ailly mellett csapataink ellentámadást intéztek és az ellenséget régi állásaiba visszavetették. Apremontnál sem ért el az ellenMagyaru! azt teszi: Isten velünk ! Értesítés a tavaszi és nyári évadra. Hölgy és leányka felöltők, divatos blouse és ruhaszövetek, diszgombok és kapcsolók, piquet, batiszf gallérok és mellénykék, n.a,p- és esöernyők mindennemű divatcikkek nagy választékban beérkeztek. es © © © © © © © Hírneves Lichtman gyártmányú hölgy, úri, leányka és fiú cipők. Hamerli.bőr, valamint cérna és selyemkeztyük, úri és fiú kalapok, sapkák, nyakkendők, utazóbőröndök és tárcák; bel- és külföldi vászon és pamutáruk, zsebkendők, hölgy és úri fehérnemüek, szőnyegek, függönyök dús választéka. Alapifíatoft 1840. Pirnitzer József és Fiai áruháza. Alapittatott 1840.
