Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-04-01 / 26-27. szám
TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1915. április 1. 4 HÍREK. ítélet napjai* Szivárvány hidján lassan lépkedett, — Sárban és vérben dideregtem, én, A lőporfiist fojtotta mellemet És láttam őt, a seregek Urát, Mint egykor Mózes a Hóreb hegyén. Sárból és vérből, ahová vetett, Hogy meglássam borzasztó színét, Hozzá emeltem csüggedt telkemet És láttam őt: sugárzó kezeit A vérnek földjén, hogy terjeszti szét. S szólottám hozzá: „Te félelmetes, Kinek percei hosszú századok, 'tekints e népre, a te néped ez, Mely nem akart csak élni, élni élni, És boldogan dicsérni szent napod.“ Hullott az' ólom, mint a jégeső, Ágyuk bömböltek, mint veszett bikák, Halált sikollolt tenger puskacső S szivárvány hidján amerre haladt, Gránátok fújták a füst-glóriát. S szólottám hozzá: „Te tudod Uram, Ez a te néped és békét akart, De gyilkos fajta s minden fajtalan Sötét haraggal fente rá vasát, Mig hüvelyéből kirepült a kard.“ Az ágyú dörgött és az este jött. Komor október küldte már ködét, S acélcsillagok csóvái előtt, Mint lángot fogott gyászdrapéria Hasadozott a végtelen sötét. S harmadszor szóltam: Te tudod Uram, Hogy Észak és Dél ránk fenekedéit. Most összecsapott két láva folyam, Seregek Ura, igazságos Úr, A végek napján tégy Ítéletet.“ . . . S jött az ítélet, szörnyű és igaz, A föld epéjét itt okádta el; Vonítva tört ránk az orosz csihasz És sebét nyalva messzire inait; Száz árok tellett romlott vérivel. S mire a nap kelt a hegyek mögül, Az őszi sár mind hült vérrel kevert, Vércsék és varjak rút serege gyűl S két napi járón temetetlenül A világrablók holtteste hevert. Przemysl, október hó. GYÓNI (ÁCH/M) GÉZA. — Lapunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak boldog; liusTéti ünnepeket kiváltunk. — Személyi hírek. Kovács Sebestény Endre főispán szerdán délután Budapestre utazott, ahol a húsvéti ünnepeket tölti. — Forster Zoltán alispán szerdán Budapestre utazott, onnét pedig Baracsra megy, ahol a húsvéti ünnepeket tölti. — Tiszti kinevezések. A király Csiszár Zsigmond szekszárdi m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő, népfelkelő hadnagyot népfelkelő főhadnaggyá, dr. Farragh Elek népfelkelő segédorvost népfelkelő főorvossá nevezte ki. — Doktorrá aratás. Patai) Pál budapesti ref. vallástanárt, Patsy Pál hátai ref. kántor tanító fiát március 27 én avatták fel Budapesten a bölcsészet doktorává. — Kinevezés. Forster Zoltán alispán a nyugdíjazás folytán megüresedett vármegyei kapusi állásra Steiner István ajtónál lót, ennek helyébe pedig Farlek József eddigi kőnyomdai munkást nevezte ki. — Uj műszaki főtanácsos. A király Per szína Alfréd volt szekszárdi államépitészeti. főnököt, műszaki tanácsost, főműszaki tanácsossá nevezte ki — A MÁV. köréből. A legutóbbi ciklusban körzetünket érdeklő következő változások történk : Hausmann Arthur főellenőr az eszéki forgalmi főnökségtől a pécsi üzletvezetőség III. osztályába; Peszthy Lajos, forg. dijnok Mező- komárom-Hidvégről Tamási - Majsamiklósvárra, Kóhn Zsigmond, áll. főn. Pincehelyről és König József tart. hivatalnok Kaposvár állomásról a Kaposvári forg. főnökséghez: Weiner Emil Kesző- hidegkut-Gyönki állomás főnök hasonló minőségben Pincehelyre, Igmándi Ede hivatalnok a kaposvári forg. főnökségtől áll. főnöknek Kesző* Mutatvány a Przemysl-ben küzdölt költő általános elismerést aratott verskötetéből. hidegkut-Gyönkre; Somogyi József, hivatalnok tart. minőségben Kaposvár állomásra; Mészáros Kálmán kiskorpádi és Kogler József dunaföldvári áll. főnökök a zágrábi ü. v. III. osztályába ; Vargha Aladár fiumei (volt pécsi) hivatalnok állomásfönöknek Dunaföhlvárra ; Ilarmac Miklós j dugaresoi áll. főnök (volt pécsi forgalmi tiszt) I áll. főnöknek Sárhogárdra; Podlusányi Dezső hivatalnok Somogyszobhról Ujdombóvárra ; Nagy Sándor főellenőr a pécsi i't. vbe; Sajtos Dénes irodakezelő a pécsi ü. v-ből a zágrábi ü. v hez helyeztettek át. Mát hé Alvin kezelőnővé a pécsi ü. v hez, Szűcs János bajai lakos Bródba áll. felv. jelöltté kineveztettek. Ifjú Kropacsek Károly, ifj. Várady Lajos, Pintér János, Firtling Lajos, Ágoston Ferenc, Mészáros Pál és Borka György pécsi lakosok a pályafelvigyázói tanfolyamra felvetettek. — József főherceg és a tolna somogyi népfelkelő. A „Pesti Napló“ érdekes esetet jegyez fel József főhercegről és egy tolna-somogyi népfelkelőről. A főherceg gyakran beszélgetésbe bocsátkozik az altisztekkel, sőt a közlegényekkel is, melegen és őszintén érdeklődik sorsuk iránt. Nemrégen megtörtént, hogy egy kitüntetett bakával diskurálgatott. — Megkérdezte, tőle, hogy miért kapta a kitüntetést. A katona beszámolt esetéről. A főherceg azután közel lépett a harcoshoz, megveregette a vállát és kezet szorított vele Az öreg népfelkelő boldogan csókolta meg a főherceg kezét és sirvafakadt az örömtől. A főherceget nagyon meghatotta a katona viselkedése. — Katonák lnisvétja. Hétfőn este köszöntött he az izraeliták húsvéti ünnepe. A szekszárdi izraelita hitközség gondoskodni kivánván róla, hogy a családi körükből kiszakított katonák a húsvéti ünnepeket vallásuk törvénye szerint megtarthassák, a Szekszárdou állomásozó 34. ezred- beli, valamint az ide helyezett staniszlaui kórházhoz szolgálattételre beosztott izr. vallásu katonákat hétfőn és kedden este (ezek a szent esték) vacsorára meghívta és megvendégelte. A vacso rákat a kereskedelmi kaszinóban tartották meg, melynek nagy terme ez alkalommal szűknek bi zonyult. összesen ugyanis 245 izr. vallásu katona vett részt a vacsorán, melyet két csoportba meg osztva tartottak meg. A vacsorákon megjelent Rubinstein Mátyás dr. főrabbi is, aki hazafias és vallásos beszédeket intézett a katonákhoz, kik az ünnepi isteni tiszteleten a templombun is nagy számban jelentek meg. — Lelkészt beiktatás. Március hó 28-án volt Faddon az ujonan választott református lelkész, Répás Pál ünnepélyes beiktatása. A be iktatás szertartását Kátai Endre esperes végezte s utána az ifjú lelkész lépett a szószékre. Beszélt szép szónoki tehetséggel, jövendő nagyfontosságu feladatáról, melyeket Isten segítségével és az egyházközség tagjainak bizalma, ragaszkodása által támogatva, remél megoldhatni. Kiterjeszkedett azokra a szörnyű lelki és testi megpróbáltatásokra, szenvedésekre, melyeknek e mostam napjainkban, a háború borzalmai között, ki vagyunk téve és a melyek a jövőben még sokszorosan fokozódhatnak. Mindezek ellenében csak egy biztos menedékünk, erős várunk van : az Istennek kegyelme, oltalma! — Jelen voltak az ünnepélyes szertartáson: Széki/ Géza gerjeni lelkész, egyházmegyei tanáosbiró, a községi elöljáróság, Gunfj/l József főjegyző vezetése alatt, a helybeli intelligencia számos tagja és a gyülekezet tagjai, nagy számmal. — Kililntetés hősi halál után. A csász. és kir. balkáuhaderő parancsnoksága kitűnő teljesítmények és az ellenség előtti vitéz magatartásért, Gremsperger Mihály dunagőzhajózási I. kormányosnak, ki Belgrád alatt az „Alkotmány“ gőzös kormányállásában hősi halált halt, az I-ső osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta. — Ezen érmet Gaupp József, a Dunagőzhajózási Társaság paksi állomasfőnöke az összes, Pakson tartózkodó hajósok jelenlétében, ünnepélyes formában, március hó 27-én nyújtotta át a hősi halált halt kormányos anyjának, Gremsperger Rozália asszonynak. Ugyancsak átnyújtotta az Igazgatóság részéről ez alkalommal engedélyezett 200 korona tiszteletadományt. Megjegyezzük, hogy Gremsperger a háború legelső napjában, a háború első áldozatai közül való. — A hadiadót kivető bizottság. Most már a pénzügyminiszter is kinevezte a hadiadót Tolnamegyében megállapító bizottságnak 3 tagját. Ezek szerint a bizottság a következő tagokból áll. Elnök : gróf Széchenyi Domokos, a törvény- hatóság által beválasztattak: Dr. Kiss Ernő, Dr. Kardoss Kálmán és Pirnitzer Antal, a pénzügyminiszter által kineveztettek : báró Schell József elnökhelyettes, Sass László és dr. Drágíts Imre. — A megvakult katonák javára Gindli- család község 50 koronát adományozott. — Tolnavármegye választóinak névjegyzéke. Tolnavármegye központi választmánya március 29 én, Forster Zoltán alispán elnöklésével ülést tartott, melyen Fent Ferenc dr., Fleiscli- mann L:pót, Kiss Ernő dr., Tóth Károly, Török Béla és Szévald Oszkár választmányi jegyző voltak jelen; elmaradásukat kimentették: Gőzsy Tibor dr., Havas Béla, ifj. Kovács Sebestyén Endre, ifj. Leopold Lajos, őrfl’y Gyula dr. Király Géza dr., Schweiz Antal úr. Azuj központi választmány választására vonatkozó közgyűlési határozat tudomásul vétetett. Fieischmann Lipót és Tóth Károly választmányi tagok az esküt letették. — A közigazgatási bíróság Vesztergombi József szekszárdi, Csentő János hátai és Kálmán Móric nagyszokolyi lakosoknak a választói jnév- jegyzék ellen beadott panaszát elutasítván, ezzel az országgyűlési képviselők választására jogosult választók névjegyzéke végleges érvényűvé vált. E névjegyzék szerint a szavazók száma : a bonyhádi kerü letbeu 3986, a dombóvári n 4510, a gyönki »» 3402, a paksi *7 4624; a szekszárdi >> 4295, a tamásii f* 4322, a tolnai yy 3654, összesen : 28,813. — Katonák köszöneté. Dr. Szentkirályi Mihály poklármester a következő tábori levelezőlapot kapta: „Tek. Polgármester ur! A cs. és kir. 34-ik gyalogezred legutóbb hadbavonult legénysége nem mulaszthatja el, hogy Szekszárd város közönségének őszinte köszönetét ki ne fe jezze. Ezt talán el is várja tőlünk Szekszárd vá ros közönsége, de kötelességünknek is tartjuk, mert azt a sok jóságot, melyet Szekszárd váróim velünk éreztetett, ezt eddig sohasem tapasz taltuk. Fogadják azért a 34 ik gyalogezred legutóbb hadbavonult legénységének őszinte köszönetét. ígérjük, hogy a szekszárdi népek jóságára mindenkor, még a legkétségesebb helyzetünkben is hálás szívvel gondolunk. Az összes legénység nevében: Zugsführer Pősze, Csipkés, Afra, Boross.“ — Olvasóink (ügyeimébe! Szappanos Gyula aisónyéki ref. lelkes a Tolnai Reformátusok Lapja felelős szerkesztője még a múlt hó közepén híveinek használatára egy imádságos füzetet adott ki: „Imádságok háborús időkben az otthonmaradottak számára“ címmel. A megmaradt fölös példányok árából befolyó tiszta jövedelem valami aktuális jótékony célra fordit- tatik. A füzet 10 imádságot tartalmaz. Az imakönyvecske diszes fekete vászon táblába van fűzve, kívül arany-nyomással. Ára 24 fillér. A jótékony célra való tekintettel is, rendeljék meg olvasóink az imafüzetet és az ismerőseik között minél szélesebb körben terjeszteni szíveskedjenek Megrendelhető Alsónyéken a református lelkészi hivatalon, vagy Szekszárdon a „Molnár-féle könyvkereskedés“ ben. — Levél a harctérről. Horváth Lajos 2-ik gyalogezredbeli küzvitéz, Horváth József vármegyei őrmester fia, aki az északi harctéren Orosz Lengyelországban harcol, levelet irt márc. 25-iki kelettel szüleinek, melyben többek között igy ir: „Magunk készítette, föld alá épített, füthető deckungokban lakunk, 8—10 en, amelynek oldalait fenyőfával rakjuk ki, hogy ez a homokos föld reánk ne ömöljék. A tető szintén fenyőfa- galyból és egy réteg földből áll. A bejárat csak épen akkora, hogy bebújhatunk. A sarokban van a kályhánk, melynek csöve a tetőn van kivezetve. Ágyunk zsupszalma, párnánk a tornisz tér. Takarónk egy pokróc. Az egészség és jókedv pompás, mert mi itt nem szomorkodunk; nincs itt arra semmi ok. Minket csak szüléinktől és szeretteinktől való távoliét hoz némelykor bizonyos hangulatba. De azért ne aggódjanak én miattam, ügy megszoktam már a golyók sivitá- sát a fülem mellett, hogy már csak légyzümmü- gésnek, a srapnellek és gránátok zúgását pedig dongó zugásnak veszem. —• Az ellenséget lőjük, mint céllövészet alkalmával a galambot. Álig várjuk, hogy valamelyik muszka kidugja az orrát a deckungból, mert bizony az ritkáD húzza vissza. Vagy ha vissza is találja huzni, nem az. előbbi formában mutatkozik társai előtt. Mihelyt meglát valamelyőnk egy muszkát, tréfálkozva mondjuk egymás közt: na, bajtárs, melyőnk küldi azt a muszkát a másvilágra és akkor mindnyájan jelentkezünk. De még is, amelyik leg- haraarább veszi fegyverét, azé a nagyszerű préda. Azt hiszem már az én golyóim is küldtek egy pár muszkát más világra most pedig kérem kedves szüleim egy cseppet se aggódjanak miattam, mert majd csak talán megsegit a Mindenható, vagy ha esetleg itt találnék is elesni a harc mezején, tartsák dicsőségnek, hogy van egy fiuk, aki vérét ontotta királyáért és a hazáért“. — Vezérelje az Isten haza a derék vitézt és jó fiút dicsőségben és testi épségben.
