Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-01-14 / 4. szám
XXV. XI. évfolyam 4. szám 5zeh“z3rd, f?i5 január 14 Előfizetési ár: Egész évre..................16 korona Fél évre .......................8 » Ne gyed évre .... 4 » így" szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 í. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hefienklni kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—fi. Szerkesztőség: Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze* közlemények. Kiadóhivatal: Bér! Balog Ádám-utca 42. szára Az előfizetés! pénzek és hirdetések Id« küldendők. Néptanítók, ba az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. 11 ■ ■ ■ I r r..ii néw ...................... ■ - ■■ 7 I ——— A nagy ítélet. Most, ez a nagy világháború az a nagy Ítélet, amikor emberek és nemzetek, kultúrák és irányok megméretnék. Hogy mi lesz a nagy mérés végső eredménye, azt ki tudná ma még belátni, nekünk magyaroknak azonban egy tekintetben meg lehet az az elégtételünk, hogy bizonyos szempontból a mi országunk megméretett és nem találtatott könnyűnek. Évtizedek óta folyik már a hírlapi csata, a politikai harc ’részben az osztálytagozódás, részben pedig a nemzetiségek ellen. A két harcot éppen a két szemben álló politikai irány intézte. Az, aki az osztálytagozódás ellen harcolt, pártolta a nemzetiségeket és az, aki az osztályharcot támadta, aki az osztálytagozódást vette fontosnak, az támadta a nemzetiségeket. E nagy háború nagy értékmérője lett a világnak. Mindenki a mérlegre kerül és mi e mérlegen — ugylátszik — nem kis súllyal estünk a latba. Ami az osztálytagozódást illeti, arról rövidesen kiderült, hogy csak bekében van meg, amikor a/. emberek nem is törődnek egyébbel, minthogy a maguk életnívóját minél magasabbra tudjuk vinni, hogy minél jobban el tudjanak válni a néptől, a melyben tulajdonképen saját magukat, vagy ha nem a maguk, de az apjuk múltját látják. A múlttal pedig az emberek, ha célhoz értek, nem szeretnek törődni. A békeidőben mindenki arra törekedett, hogy minél többet keressen, esetleg másokkal szemben való kegyetlenség árán is és arra törekedett, hogy pénzét és pénze hatalmát éreztesse mindenkivel, aki közelébe kerül. Háborúban azonban — láttuk — az osztálytagozódás egy csapásra megszűnt. Igazzá vált az a régi-régi mondás — ha egy kicsit uj formában is — hogy a halál előtt nincs különbség. A szocialista munkás ember épp úgy meghal, mint az arisztokrata, Conrad hát épp úgy eltalálja egy golyó, mint a legutolsó közlegényt. I Itt mindenki egyenlő lett, itt nincs osztálytagozódás, csak emberek vannak. És ime ez a nagy változás napok, vagy csak órák kérdése volt. Tegnap még volt osztálytagozódás Magyarországon, ma már nincsen. Ebben a tekintetben tehát Magyarország nyugodtan nézhet a végső Ítélet kimondása elé. •Ugyanilyen nyugodtan nézhetünk az elé a megméretés elé, amelybe nemzetiségi kérdéseink kerülnek. A nemzetiségekkel szemben elkövettünk talán hibát mi is, de elkövettek hibákat ők is. E hibák kiegyenlítődtek. elsimultak a háború első szellőjére. Maga Tisza István mondta újévi beszédében, hogy a nemzetiségek, csekély kivétellel, mind megmutatták, hogy valóban hívek maradnak a magyar állameszméhez. Legeklatánsabb példa erre a románok viselkedése. A mi közvéleményünkben elterjedt az a teljesen téves nézet, hogy Romániával való viszonyunk nem jó és hogy a magyarországi románok is mozgolódnak. Mindkető téves. Békében, jó viszonyban vagyunk Romániával és a magyarországi románok éppen a múlt héten intéztek átiratot a román hivatalos körökhöz, hogy' ők mindennemű külellenséggel szemben kötelességüknek tartják, hogy' hivek maradjanak a magyar hazához. A nagy és sok éven át izgató nemzetiségi problémát is elintézte tehát a háború. Minden ítéletre, minden mérlegre kerül. Már sok probléma méretett meg eddig is és ime Magyarország két életbevágó problémája tekintetében se találtatott — könnyűnek. A háború eddigi eredményéül ez is teljesen elég. Távirataink. Heves harcok a Nida mentén. Apró csatározások a dali harctéren. Budapest, január 13. Hivatalosan jelentik: A* ellenségnek az alsó Xid a mentén újból és újból megkísérelt előretörései főleg cl 1 futat tó vonalunknak egy helysége ellen Irányúinak, ellenséges gyalogság, amelyet égisz arcTonalon tartós és heves ágyút fiz, támogat, megkísérli, hogy tért. nyerjen és a helységbe behatoljon, ami súlyos veszteségek mellett mindannyiszor meghiúsul. Galíciában és a Kárpátokban állásaink előtt legnagyobbrészt nyugalom van. Köd és hózivatarok elősegítik csapataink kisebb vállalkozásai!, amelyek különböző helyeken sikerült rajtaütéseket és egyéb csa tározásokat eredményeznek. — Déli hadszíntéren is általában nyugalom van, csak jelentéktelen, felderítést célzó határszéli összeütközések történnek. — llötVr. Uj külügyminiszter. Budapest, január 13. A Magyar Távirati Iroda jelenti Becsből. A „Fremdenblatt“ ma esti lapja, közli : Gróf Berchtold Lipót külügyminiszter, .ki O felségétől már hosszabb idő előtt kérelmezte kegyelem ben való elhocsáttatását, ezen kérését legfelsőbb helyen ismét megújította. (> felsége méltányolta a fontos személyes okokat, melyek a külügyminisztert visszalépésre indították es kegyeskedett a kérésnek eleget tenni. Gróf Berchtold Lipót utódául Burián István báró 0 felsége szemelye körüli magyar miuiszter fog külügyminiszterré kineveztetni. A M. E. sajtóosztályának hivatalos távirata. Nagy francia vereségek. Berlin, január 13. A nagy főhadiszállás jelenti. A nyugati hadszíntéren : Nieuport környékén heves tüzérségi harc folyt, amelynek következménye a Palingeb rúg (Nieuport külvárosa) előtti ellenséges lövészárkok kiürítése volt. A la basséei csatorna mentén ellenünk intézett támadásokat végleg visszavertük. Ugyancsak visszavertük a franciáknak La Boisselle és nouvroni magaslatok ellen intézett sikertelen támadásait is. A franciáknak tegnap a crouy-i magaslatok ellen intézett sikertelen támadásait német ellentámadás követte, amely a franciák teljes veszteségével és a Culiie-től északkeletre és Crouy-tól északra fekvő magaslatok megtisztitásával végződött. — Bran den b urgi katonáink két francia hadállást elfoglallak, ezerhétszáz foglyot ejtettek, négy ágyút és több gépfegyvert zsákinánuol- tak. Egy francia árkásztám adást St. Midiiéitől délre sikeresen visszavertünk. Csapataink elfoglalták a Nomeny-tól északra es északkeletre felevő magaslatokat. — A Vogesekben a helyzet változatlan. A keleti hadszíntéren a helyzet nem változott. A M. E. sajtóosztályának hivatalos távirata. Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adományok folytak be a Tolnainegyei Takarék és Hitelbankhoz, újévi üdvözletek megváltása címén : A Hídja pusztai iskolás gyermekek pásztorjátókának összes bevétele K 45’—- Eddigi gyűjtés „ 1178;J'yi összes<m~~K 11828 91 A közigazgatási bizottság ülése. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-án tartotta ülését Kovács S. Endre főispán elnök'ésével. Jelen voltok : Forster Zoltán alispán, dr. Eri Márton főjegyző, Kurz Vilmos kir. tanácsos, ; árvaszeki eluük, Kiss Ernő dr. tiszti főügyész, Drágíts Imre dr. tiszti főorvos. Tóth Henrik mű szaki tanácsos, Major Lajos kir. tanácsos, pénz- ügyigazgató, Nagy Béla hely. kir. tanfelügyelő, Bitzó Vilmos hely. gazdasági felügyelő, Apponyi Géza gróf \ bt. tanácsos, id. Bernrieder József, Bernrieder János, Sass László, Fekete Ágoston, Őrffy Lajos, Schell József báró, Simon Rudolf kir. ügyész. Az ülést megnyitva, a főispán az évforduló alkalmából felkérte a bizottság tagjait, hogy a mai nehéz időkben őt a reá bízott feladatok teljesítésében fokozottabb mértékben szíveskedjenek támogatni. A főispán hazafias felszólítására gróf Apponyi Géza válaszolt, kijelentette, hogy szívesen adják meg a támogatást és hogy követni fogják a főispán buzgó munkásságát, aki a kötelességtudásnak mindenkor kiváló példáját szolgáltatja. A fegyelmi választmány, a gyámügyi íelebb- viteli küldöttség, az erdészeti albizottság, a megyei pótadó felszólamlási küldöttség, az adóügyi bizottság megalakittatott. Spitzer Imre domb«)vári hitközségi elnök felebbezése elutasittatott. A dunaföldvári Járási Takarék és Hitelbank felebbezé8ének a nagy dorogi községi pótadó ügyében, hely adatott Az ipartanács titkos szavazással újjá alakíttatott. HÍREK. Dráma hat sorban. Öreg anyóka néz egy füzetet: Ez is elesett, az is ott veszett . . . A szemüvegje könnyet harmatoz, Alig-alig lát, de tovább lapoz. Egyszer felsikolt . . . Vére is megáll, Akit keresett: megtalálta már! _____ BODNÁR ISTVÁN. — Személyi hir Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos szerdán Szekszárdon időzött, részt vett a közigazgatási bizottság ülésén, innét pedig rövid tartózkodásra Budapestre utazott. — Őrnagyi kinevezés. A király Prehál Antal századost őrnaggyá léptette elő. — Hadi fogságba jutott orvos. A veszteségi kimutatás szerint a szekszárdi származású Stokinyer János dr., 44. gyalogezredbeli segéd orvos fogságba jutott. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
