Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-29 / 25. szám

Előfizetési ár: Egész évre ...................16 korona Fé l évre......................8 > Negyed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőseg : Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összei közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám Az előfizetési pénzek és hirdetések Id• küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be* küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Pénzintézeti központ létesítése. Már a háború kitörését megelőzőleg is álta­lánossá vált az a nézet, hogy a pénzintézeti kér­dés hazánkban nem maradhat a mai rendezetlen állapotban, hanem hogy annak törvényhozási vagy bizonyos szervezkedéssel kapcsolatban ön- kormányzati utón való rendezése maguknak a pénzintézeteknek, de a betevő és a hitel igénybe­vételére utalt közönségnek is elodázhatatlan érdeke. A háború kitörése óta észlelt jelenségek és beállott viszonyok ugyan megnyugvással tölthet­nek el bennünket atekintetben, hogy pénzintézeti szervesetünk egészben véve sokkal erősebo, ellent- állóképesebb és egészségesebb, semmint bárki is gondolta volna, de mégis kétségtelen, hogy a pénzintézeti kérdés rendezése, ami szükségesnek mutatkozott már a háború előtt is, elodázhatat­lanná vált a háború és annak közgazdasági ki­hatásai folytán. Közgazdasági helyzetünknek a háború meg­szűntének idejére való megerősítése érdekében a kormány a pénzintézeti kérdés rendezését a leg­közelebbi időben óhajtja foganatba venni és mint egy olyan kellő erkölcsi sulylyal és anyagi eszközökkel rendelkező pénzintézeti központ léte­sítésének a tervével foglalkozik, amely képes legyen önkormányzati alapon megoldani, vagy legalább megindítani a pénzintézeti reformot. A „Pénzintézeti Központ“ tervezete a pénz­ügyminisztériumban elkészülvén, azt a kormány ezennel a nyilvánosságra hozza, hogy ahhoz az összes érdekkörök és a közgazdasági kérdések­kel foglalkozók hozzászólhassanak. A pénzügyminisztériumban kidolgozott tér vezet lényege az, hogy a pénzintézetek egy Szövetkezeti formában létesítendő oly autonom szervvel bírjanak, amelynek feladata adagjai so­rába lépő pénzintézetek kellő irányításával 8 a kisebb tőkével működők ellenőrzésével odahatni, hogy tőkeerejükkel arányban álló működést fejt­senek ki, a természetes körzetük körébe eső gaz­dasági érdekek kielégítésével foglalkozzanak, egyes üzletágaik között mindenkor kellő arány álljon fenn s betéteik a lehető legnagyob biz­tonságot nyújtó módon fektettessenck be. A központ célja nem az lenne, hogy tagjainak ál­landóan hitelt nyújtson, de feladatát képezné, hogy tagjait rendkívüli időkben s rendkívüli kö rülmények között, amikor hitelszükségletüket a rendes hitelforrásokból nem tudják kielégíteni, hitellel lássa el s támogassa, mig kedvező pénz­viszonyok idején a központ tőkéit oly módon helyezné el, hogy azok bármikor folyóvá tehetők s ha ennek tényleges szüksége előáll, tagjai ren­delkezésére bocsáthatók legyenek. A Központba leendő belépésre az intézetek nem kötelesek, mert a tervezet azon az alapon nyugszik, hogy a pénzintézetek zöme saját jól felfogott érde­kében törvényes kényszer nélkül is tagjává lesz a létesítendő központnak. Mindazok az inté­zetek, amelyek az intézmény tagjaivá válnak, a Központ részéről revízió alatt állanak, a minek közhasznú és közérdekű volta el nem vitatható. A belépő intézetek saját tőkéjüknek minden 250,000 koronája után egy 400Ó korona névér­tékű üzletrész átvételére lennének kötelesek, a mely üzletrészek tiz év alatti egyenlő évi kamat­mentes részletekben volnának törlesztendők. — Ezenfelül az állam száz millió K összegű üzlet­részt veDne át. E mellett oly célból, hogy a léte­sítendő központnak módja legyen a jelenlegi rendkívüli helyzet folytán előállott nehézségek között erre reászoruló intézeteket az átmeneti időben fokozottabb mértékben támogatni, az állam további 25 millió K-t veszteségi tartalékalap gyanánt bocsátana az uj intézmény rendelkezésére. A központ elnökét a pénzügyminiszter ja vaslata alapján O Felsége a király nevezné ki, az igazgatóság tagjai pedig részben a pénzügy miniszter jelölése részben a tagok jelölése alap­ján választatnának. A kormány ezzel a nagyszabású tervezet­tel, amely az önkénytes belépés mellett respek­tálja az intézetek autonómiáját, a pénzintézeti reform kérdését, amelynek megoldása első rendű országos érdek, szerencsés megoldás felé viszi és különös elismerésre méltó, hogy a jelengi rend­kívüli viszonyok között lép elő ezzel a fontos javaslattal, hogy a háború lezajlásával bekövet­kező gazdasági és pénzügyi bajok orvoslására hi­vatott szervezet álljon rendelkezésre. Ezen ügyben az elmúlt csütörtökön a pénz­ügyminisztériumban a fővárosi és vidéki szak­körök belevonása mellett tauácskozmányt tartot­tak, a melyen Tisza István miniszterelnök és 'l'eleszky János pénzügyminiszter alapos és rész­letes fejtegetésekkel kisérték a kormány nagy koncepciójú tervezetét. Az értekezleten dr. Leopold Kornél a Tolna­megyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója is részt vett. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Óriási harcok a Kárpátokban. Budapest, március 28. Az Witdavn és Labore völgyében az orosz támadásokat véresen visszautasítot­tuk. E völgyektől jobbra és balra emelkedő magaslatokon a hare tegnap reggel óta el- lanybult. Napközben és éjjel til/.éségi harc és csatározás folyt. A kárpáti arcronal többi szakaszán a makacs harcok tovább tartanak, ezer kettSszáz harminc oroszt el­fogtunk. Északi Bukovinában üldözés közben to­vábbi kettöszáz fogoly jutott kezünkbe. OroszLengyelországban és Nyuaat-da- li őzlábán a helyzet változatlan. — Höfer. Német győzelmek. Berlin, március 28. A nagy főhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : Verdimtől délkeletre a franciák támadása a Combres-vidéki Maas magaslatok ellen és a VVoevre sikon Marcevilié melleit makacs harcok után javunkra dőltek el. A Vogézekben a Hartmannsweilerkopfon csak tüzérségi harcok voltak. Keleti hadszíntér: Az augusztovi erdőben oro3Z előretöréseket visszavertünk. Pissek és Omulev közt több orosz támadás történt, amelyek lüzünkben mind összeomlottak. Wachnál 900 oroszt fogtunk el. Legfelsőbb hadvezetöség. Újabb angol és francia kudarc a Dardanelláknál. Konstantinápoly, március 28. A Milli távirati ügynökség jelenti: Tegnap este ellenséges torpedónaszádok és aknakeresők megkísérelték a Dardanellákba benyomulni, üte­geink tüzelése azonban visszaüzte őket. Védekezzünk! Irta: Lantos Simon. Súlyos idők nehezednek reánk. Véres csil­lagok járnak és a tavaszi kikeletet is katonák piros vére festi be. Mintha csak megbomlott volna a természet rendje és a középkor vad fúriái szabadultak volna reánk, mintha a vad tatár­csordák törtek volna az európai civilizáció ellen, hogy visszarántsák az emberiséget a sötét barba­rizmusba. A legműveltebbnek tartott népek szü- í vetkeztek a legbarbárabbakkal, hogy önző és né­peket kiszipolyozó érdekeiket előmozdítsák. Kal- I már szellem és kalmár érdekből a legnagyobb I veszélyt zúdították az egész világra! S mikor látták, hogy a harcviselés nehe- zebh a gseftelésnél, Európába csőditették az ál­taluk leigázva tartott ázsiai és afrikai népeket. Nem számítva arra, hogy ezzel ide hurcolják az ázsiai ragályos betegségeket, melynek elterjesz­tése sokkal jobban pusziit, mint a kard és golyó. Pedig hát a történet bizonyságot szolgáltat arról: hogy minden háborúnak a különféle ragá­lyos betegségek épp oly hü kísérői, mint a fény­nek az árnyék. S minthogy a melegebb idő beálltával ok­vetlen számítanunk kell arra, hogy a háború eme borzalmas kísérői nálunk is tanyát vernek, kell, hogy jó eleve és hatványozott buzgalommal készüljünk ellene. Mert ha ez a láthatatlan ven­dég készületlenül talál bennünket, nincs mentség, nincs óvszer, ami nemzetünket a pusztulástól megmentse. Vitéz és hős katonáink emberfeletti erővel küzdenek, hogy gálád ellenfeleinket leverjék. Do mit használ mindez, ha a kolera, tífusz és vérhas befészkeli magát házainkba és elragadja azokat, kiket legjobban szerettünk? Védekezzünk tehát a járványos betegsé­gek ellen ! Más időben, mikor a hatóságok minden egyes legkisebb szerve nem volt ennyire igénybe véve és elég orvos állt rendelkezésünkre, még akkor sem volt helyes, hogy csak a hatósági intézkedésre tettük meg a kellő óvintézkedést. S mennyivel helytelenebb, mondhatjuk vétkes köny- nyelmüség az ma, mikor a veszély sokkal nagyobb, mikor mint datnoklesi kard lebeg fejünk felett a rém és orvosunk is kevés van, ha a hatósági közbelépést várjak ? Gondoljunk tehát az intézkedésekre és vé­dekezzünk minden felszólítás nélkül! Első és legfontosabb intézkedésünk, hogy ételben és italban mértékletesek legyünk. Erre gaz­dasági szempontból is szükségünk van, mert csak is helyes és takarékos beosztással tudjuk elke­rülni az éhséget, a nyomort. De egészségi szem­pontból is szükséges, mert' a túlterhelt gyomor sokkal fogékonyabb a betegségek iránt, mint a normálisan táplált szervezet. Ne igyunk semmi­féle szeszes italt, mert a tapasztalat, az orvosi megfigyelés bizonyiljs, hogy az alkoholisták is jobban vannak mklinálva a kolera és más ra­gályos betegségek iránt, mint az, aki szeszes italt nem iszik. A legnagyobb ellensége a járványos be­tegségeknek a tisztaság. Tudva van, hogy a járvány mindig ott üti fel tanyáját, ahol elég piszkot, rothadó anyagot talál, mert a piszok a bacillusok melegágya. Tartsuk tehát tisztán laká­sunkat, házunk környékét, hogy a járvány be ne fészkelhesse magát. Ügyeljünk mindazon in­tézkedésekre, miket a hatóság már régebben ki­adott a járvány meggátlására. Segítsünk magunkon és Isten is megsegít bennünket! Minthogy pedig — sajnos — a mi jó ma­gyar népünk sokszor igen hamar feled, sőt a jó időben zaklatásnak vette a hatóság rendeletéit, meg kell vele értetni, hogy nem zaklatás az, mi­kor a betegség elleni óvintézkedésre buzdítják, hanem épp oly hazafias cselekedet és épp oly bonmentő szolgálatot végez az, aki a kellő vi­gyázattal betartja a járvány elleni védekezést, mint az, aki a harctéren teljesiti súlyos és nehéz I feladatát. Sok olyan apró dolog van, amire a mos­tani körülmények közt a hatóság figyelme ki sem terjedhet. Ilyen például a szobai bútorzatról letörőit pornak az utcára való rázása, mely mil­lió és millió bacillusnak a fészke. A trafikban a szivarok válogatása stb. ilyen fajta, ami csak a gondos figyelőnek ötlik a szemébe. Hogy mindezek a közegészségre káros dol­gokra a közönséget figyelmessé tegyük, első sor­ban is az ifjúságot kell erre rászoktatni. Én úgy szoktam eljárni, hogy minden al­kalommal növendékeim figyelmet ráterelem arra Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Thumbnails
Contents