Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-03-18 / 22. szám
? l'OLNA VARMEGYE es H 1915 március 18 címén kaptak fölmentést a hadkötelezettség teljesítése alól. Ha az ilyenek munkakészsége kifogás alá esik, méltók a kedvezmény elvesztésére és bizony el is fogják vesziteni. Két nagy elv hassa át az egész társadalmat : az önsegélynek és az egymás segítésének az elve. Mindenki legjobb tehetsége szerint vé gézzé el a saját munkáját, azután pedig siessen gazdálkodó polgártársainak a segítségére, esetleg pénzének is kölcsönbeadásával Ez nemcsak emberséges, hanem hazafias cselekedet is lesz. A balkáni népek az ö háborújuk idején el tudták végezni minden mezőgazdasági munkájú kát. Vájjon a hazaszeretetéről és munkabírásáról egyaránt hires magyar elmaradhat e a balkáni népek mögött t Ghillátiy miniszter intézkedése folytán azok neve, akik a termésbiztositás nagy munkájában érdemeket szereznek, belekerül a munka hőseinek aranykönyvébe, amely kiegészitő párja lesz a harctéren küzdők aranykönyvének. Van-e épkézláb magyar, aki nevének egyik vagy másik aranykönyvben való megörökítésével ne óhajtana bizonyságot tenni az utókor előtt arról, hogy a világháború forgatagában nem volt méltatlan fia hősi nemzetének ? — Takarékoskodjunk a liszttel és kenyérrel!! A harctéren megvakult katonák segélyalapja részére folytatólagosan a következő adományok folytak be lapunkhoz : Ihrig Ida, Bonyliid . . . K 12-— Hermann Ilona Bonyhád . . K 12'— összesen K 24-— Eddigi gyűjtésűnk „ 1279 20 összesen K 1 ;5U3 2(J, mely összeget az Országos Hadsegélyző Bizottság ügyvezető alelnökének : Simonlsits Elemér kép viselőházi alelnük urnák, aki a világtalan katonák ügyét a legnagyobb szeretettel és gonddal karolta fel és máris igen jelentős eredményi ért el, küldöttük be. Kémetek és angolok blokádja. Mint villámlást a dörgés, oly mathe- matikai pontossággal követte a németek blokádját az angoloké. Mind a kettő az ellenségre akar halálos csapást mérni. Csakhogy : inig a német blokád, az angolt ütve, köteles figyelemmel volt a semleges országok hajózási érdekeire és ezek hajóinak számára háboritatlan tengeri utat jelölt meg, addig az angol blokád lehetetlenné akarja tenni a Németországgal való tengeri közlekedést és a semleges országok hajózását angol önkény alá veti. Éhez azonban kettő kell: az angol, aki a parancsot kiadja és a semleges országok, akik a parancsnak engedelmeskednek. Ez utóbbiban azonban alaposan kételkedhetünk, mert bármily kockázatos dolog is a büszke Albinon hatalmas tengeri erejével dacosan szembehelyezkedni, mégis nem hisszük, hogy akadjon csak egy oly állami méltóságára valamit adó semleges ország is, mely eltűrje, hogy az ő hajóival az angol önkényüleg rendelkezzék és hajórakományaival, mely az ő alattvalóinak jogos tulajdonát képezi, azt tegye, ami kényének és szeszélyének tetszik. Már most meg lehet állapítani, hogy az angol blokádnak nagy kihatású következményei lesznek, amennyiben az vagy módosíttatni fog a semleges államok jogos érdekeinek megfelelően, vagy pedig a semleges államok megtorló intézkedésekre kényszerülnek Anglia ellen és ezzel beigazolást nyer az egész vonalon a német jelszó jogossága a tenger szabadságáról, mely ősi jogát az emberiségnek még senki se veszélyeztette, csak az északafrikai kalózok az újkor hajnalán és most, a civilizáció virágzása teljében az angolok. Az északafrikai kalózok annak idején elvették méltó büntetésüket és nagyot kellene csalódnunk a szövetséges államok önérzetében, ha Angliának ellenök is irányuló önkénye meg- fenyités nélkül maradna. KOZ EK i>EK Az angol blokádnak pusztító hatása ! kiterjed úgy az ó, mint az uj világ egész kereskedelmére és közgazdasági forgalmára. Ha a nyersterményekben és gyári iparban egyaránt gazdag amerikai államok feleslegeiket nem tudják értékesíteni és általában : ha a háborúban nem részes államok a tengeri közlekedés utján értékeiket ki nem cserélhetik, akkor ez államok élet- feltételeikben vannak veszélyeztetve. Meg kell tehát keresniük a módot és lehetőséget arra, hogy a tengerhez való jogukat biztosítsák és érvényesítsék és ez bizonyosan el is fog következni. Addig azonban sok viz íog még lefolyni a Dunán és mig ez az időpont bekövetkezik, bizonyos, hogy a tengeri kereskedelem eddigi megszokott útvonalai, különösen a keleti tengeri, némettengeri, a Ia-manche-csatornamenti és az angol partokon a stagnálás, a hanyatlás állapotába jutnak. A világforgalomnak uj útvonalakra lesz szüksége és minthogy a tenger nemcsak bizonytalan, hanem veszélyes is, ez uj útvonalak csakis szárazföldiek lehetnek és e szárazföldi útvonalak Kelet és- Nyugat között csakis Magyarországon keresztül vezethetnek. A tenger blokádja Németországot, Ausztria Magyarországot és Törökországot még szorosabb összetartásra utalja. A fegyveres szövetséget, mely vérünket dicső fegyvertényekre tüzeli, ki kell terjesztenünk a közgazdasági élet egész mezejére. Az ész egész tárházát ki kell merítenünk, hogy e reánk kényszeritett gazdasági harcban ne csak magunk, de szövetségeseink is megállhassák helyöket. Különösen áll ez a közgazdaságilag némileg elmaradt török szövetségessel szemben, amelv gazdasági terület eddig angol és francia tőkések és kalandor vállalkozók zsákmánya volt, mely azonban most ezektől megtisztulva tárt karokkal és bizalommal várja a német, osztrák és különösen a magyar vállalkozókat, hogy azok vezetése alatt a közgazdasági felvirágzás csodáival lepje meg a világot. A tengeri forgalomtól tehát elzárhatnak bennünket, de azért a közgazdasági tevékenységnek szabad az útja a Rajnától Perzsiáig és ez elég nagy terület arra, hogy annak megfelelően nagy terveket tűzzünk ki magunk elé megvalósításra. Az angol blokádot stílszerűen egészíti ki az entente-hatalmaknak a Dardanellák ellen intézett merénylete, melynek hátterében Konstantinápoly eltoglalása fekszik, hogy amint a Gibraltáron és szuezi-csa- tornán, úgy a Fekete-tengeren is az angol legyen az ur és kezébe kaparitva az uralmat a Földközi-tenger egész vidékén, ő legyen az ur elevenek és holtak fölött. De e vállalkozásnak éppen szertelenségében van a bukásának megpecsétlése. Az angol világuralom levetette álarcát. Amily aljassággal és perfidiával kitörésre vitte a világháborút, melynek borzalmai az angol nemzet fejére szállnak, épp oly cinizmussal árulja el most célját, mely nem más, mint: a tenger egyeduralma. Ezt az egyeduralmat tűrni nem szabad. Az erre való törekvést meg kell hiúsítani, meg kell torolni. Az angol tengeri egyeduralom helyébe érvényre kell emelni a tenger szabadságát, melyért szövetségeseinkkel együtt harcolunk. Ebben a nagy harcban minden jóra való nemzet támogatására számítunk. F. M. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta liadisegély jostai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély postabélyeget szabad csak használni. Minden fillér 1 egy árva könnyét törli le. ________HÍREK.__________ — Katonai kitüntetés. László Andor műegyetemi hallgató, Lőwy Jakab simontornyái Takarékpénztári igazgató fia, ki mint zászlós a XIV. árkász zászlóaljnál Nyugat-Galiciában már hónapok óta van a fronton, e hó 5 én az I. osztályú ezüst vitézségi éremmel lett kitüntetve „kiváló, bátor és elhatározott magatartásáért, mellyel legénységét magával ragadta az ellenséges drótakadályok felrobbantása alkalmából.“ — Katonai kinevezés. Kórusán Melót, dombóvári járási számvevő, népf. tizedes és Goda Gyu'a faddi dohánybeváltó tiszt, népf. őrmester népfelkelő hadnagyokká neveztettek' ki. — Előléptetés Járos Béla szekszárdi adótiszt, a 48 ik (nagykanizsai) gyalogezred tartalékos hadnagya, a déli liatctéren ugyanezen ezred I. századának parancsnokává léptettetett elő. — Kinevezés. A földművelésügyi m. kir. miniszter Gulner Elemér közalapítványi fogalmazót, volt bátaszéki Teréziánumi tisztet, köz- alapítványi segédfelügyelővé nevezte ki. — Kitüntetett 44-esek. Mann Izsó 44. gyalogezredbeli zászlóst az arany vitézségi éremmel, Gömbös Lajoa 44. gyalogezredbeli őrmestert és Benkő István 44. gy. e. szakaszvezetőt az I. oszt. ezüst vitézségi éremmel tüntette ki a király az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül. — Nemesség; átruházás. Egyházasberzsenyi Berzsenyi Vince Dezső czelidömölki ügyvéd örökbe fogadta Janosits József Vince komáromi államépitészeti főnök műszaki tanácsost. Az erre vonatkozó szerződést O felsége jóváhagyván, az örökbefogadó nemességét, előnevét és címerét örökbefogadott fiára é* annak törvényes utódaira átruházta és egyúttal megengedte, hogy Janosits József Vince és törvényes utódai ezentúl a „Berzsenyi Janosits“ kettős családnevet használják. Az örökbefogadott Janosits Vince József teveli születésű, közel rokona az elhunyt Janosits Károly szekszárdi főjegyzőnek, Kurcz István teveli igazgató tanítónak sógora és mint a zongora mesteri kezelője széles körükben ismeretes. — Városi értekezlet. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester folyó hó 15 ének délutánjára, a városi képviselőtestület tagjaiból értekezletet hivott össze, hogy kikérje véleményét a képviselő testület egyes tagjainak a városi főjegyzői állás betöltésére vonatkozólag. Szent- királyi dr. polgármester üdvözölve a meghívottakat, előadja, bogy a mai háborús állapot megkétszerezte a hatóságok teendőit. A város polgár mesterének eddig nem tapasztalt nehézségekkel kell megküzdenie, mivel oly dolgok utaltatnak a városi közigazgatás működésének hatáskörébe, amelyekre eddigelé gondolni sem lehetett. Ő mint polgármester — jó lélekkel nem vállalhatja az ügyek zavartalan menetéért a felelősséget, annál is inkább, mért a most folyó háború több városi tiszt viselőnek behívásával, sok munkaerőt vont el a városi közigazgatástól. Az ő tevékenysége minden irányban igénybe van véve, hogy a város ügyei fennakadást ne szenvedjenek, múlhatatlanul szükség van törvényes helyettesre, igy a főjegyzői állás betöltése elkerülhetlen. — Dr. Leopold Kornél által megkérdeztetvén a jelölt személyére nézve: maga részéről az egyedüli jelöltet, dr. Paulovics Sándor alkapitányt ajauja, mint aki a főjegyzői terhes teendőket már m jdnetn egy éve a legdicsérendőbb szorgalommal látja el. -— Dr. Mayer Gyula a választásnak a háború utánra való elhalasztása mellett érvelt. — Az értekezlet azonban dr. Leopold Kornél, Török Béla, Dr. Pesthy Pál, Bodnár István, dr. Mórnál Jenő'és dr. Kiss Ernő pártoló felszólalása s az utóbbinak a polgár- mester által adott személyügyi felvilágosítás után, a főjegyzői állás betöltése s dr. Paulooics Sándor jelöltsége mellett foglalt állást. A választást azonban csak április elején, a képviselő testület tör vényes megalakulása után ejtik meg. — Óriási katona anyag Tolnában és Somogybán. Már napok óra kiresztelik Kaposváron, hogy a 44. gyalogezredet áthelyezik Kaposvárról az egyik erdélyi városba. Illetékes helyen azt mondják, hogy a hírből egy szó sem igaz, a 44-esek továbbra is Kaposváron maradnak. Mindössze csak az áll, hogy a 44-esekhez beosztott népfelkelők legnagyobb részét elviszik Kaposvárról és más ezredekhez osztják be, mert a kaposvári háziezred pótlására Somogy- és Tolnamegyékből oly hatalmas nagy emberanyag áll rendelkezésre, mint talán hasonló sehol sem. — A 69-es önkéntesek. Hindenburg ezredének^ 69. gyalogezrednak önkéntesei, akik a múlt év októberében vonultak be, most fejezték be a üsztitanfolyamot, amelyet kitűnő sikerrel végeztek. Az önkéntesek hadapródjelöltekké való előléptetése a napokban lesz.
