Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-04-30 / 35. szám

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

hasonlatos azzal, melyet a család tagjai éreznek a családfő iránt.

Éppen ezért végtelen örömünkre és megnyugvásunkra szolgált a tegnapi lapokban közölt hir, mely Királyunk egészségének javulásáról szól és amely csak megerősíti az isteni gondviselés kifogyhatlan kegyelmébe vetett azon hitünket és reményünket, hogy felséges Urunknak erős szervezete és nagy lelki ereje ezúttal is le fogja tudni győzni az ö drága életét fenyegető betegséget.

Azzal a hő óhajtásunk kifejezésével zárom szavaimat, hogy Felséges Urunk Királyunk mielőbb visszanyerhesse egészségét.“

A főispánnak a szív meleg érzéseitől vibráló szavait a közgyűlés állva hallgatta és együttérzése jeléül lelkes éljenzéssel kisérte.

Simontsits Elemér üdvözlése.

A tetszészaj lecsillapultával a főispán a kö vetkezőképpen folytatta beszédét.

Mielőtt tárgysorozatunkra áttérnék, lehetetlen meg nem emlékeznem arról az örvendetes eseményről, mely vármegyénk törvényhatóságának egy igen tisztelt tagját: vármegyénk egyik járásának képviselőjét : Simontsits Elemért érte akkor, mikor az országgyűlés őt az alelnöki állásra megválasztotta. Feleslegesnek tartom az ő érdemeit felsorolni, ismerjük őt mindnyájan, mert hisz a mi vérünkből való vér ő ; itt született, itt nőtt naggyá. Azt hiszem, a tek. törvényhatósági bizottság minden egyes tagjának érzését tolmá csolom, midőn azon meggyőződésemnek adok ki fejezést, hogy szép tehetségeit uj állásában is hazánk és vármegyénk javára fogja érvényesíteni.

Zajos tetszéssel fogadta a közgyűlés a fő ispán megtisztelő szavait, melyekre Simonísils Elemér meghatottan válaszolt, megköszönve a meglepetésszerii ovációt, a közgyűlésnek iránta tanúsított jóságát, kijelentve, hogy bármily állásba juttassa is őt a sors akarata, ő mindenkor Tolnavármegyéhez füzöttnek érzi magát, amely kijelentés viharos tetszéssel és éljenzéssel fogadtatott.

A tárgysorozatra áttérve, a belügyminiszter rendelete az országgyűlési képviselőválasztó kerületek részletes beosztása tárgyában tudomásul vétetett,

A szavazókörök beosztása

A szavazókörök megállapítására vonatkozó alispáni javaslatot lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük. A javaslatnál néhány felszólalás is volt. így Bereczk István (simoutor- nyai községi főjegyző) meglepetésének adott kifejezést, amiért nem Simontornya lett a szavazóköri székhely, hanem Nagyszékely, melynek igen rossz a közlekedési útja. Hátrányosnak tartja e beosztást nemcsak Simontornya szempontjából, melynek régi történelmi múltja is figyelmet érdemelne és most is egy nagy vidék fejlődő központja, hanem a többi községekre vonatkozólag is. Kéri, hogy Simontornya tétessék a szavazó kör székhelyévé. Ugyanilyen szempontból szólalt fel Lőwy Jakab simontornyai megyebizottsági tag is. Mindkét felszólalás sürü helyesléssel találkozott.

Molnár Sándor (Tolna) Kocsola helyett Szakcsot kivánja választóköri székhelynek. Kun Lajos (Szekszárd) jobb szeretné, ha a szekszárdi két választókor elválasztó határvonala nem az

19] 4 április 30.

tetett elő. Kicsapni, ki akartak csapni, már csak úgy forma szerint. Ennek az a története, hogy a tandíjjal mindig adós maradtam. Fölöslegesnek tartottam, hogy mentességért folyamodjam. Minek az? Így aztán állandóan ott voltam a proskribál- tak között, akiket a tandij le nem fizetése miatt kitiltottak az iskolából. Nem sokat törődtem vele, bejártam én azután is. Vára(li Antal, aki szintén tanárom volt, évődve sokszor rám szólt: „Mit keres maga itt, hiszen ki van csapva?“ „Ugyan tanár ur, bejárok kipsapottan is.“ Ez a legenda története.

Másfélévi szininövendékeskedés után elszerződtem Pesti-Dobó vándortársulatához. Innen Lesz/cciy Andráshoz kerültem Debrecenbe, aztán Krecsányi hoz Pozsonyba, Polgár Károlyhoz most pozsonyi direktor — Székesfehérvárra, Ditrói Mórhoz Kolozsvárra és amikor a Vígszínházát tizennyolc évvel ezelőtt megalapították, ideszerződtetett Ditrói. Ennyi az egész. Nem volt mozgalmas ebből a huszonöt esztendőből, osak a vidéki szinészkedésem ideje.

A Vígszínházban játszott szerepeim közül a legjobban szeretem Az ördög és a Tájfun főszerepeit. Mind a kettő igen komplikált, igazi színésznek pedig csak az lehet az ambíciója, hogy ilyet játsszon. Ez a két darab rajtam keresztül jutott a külföldre, itt kezdődik a magyar szinmü irás fellendülése, a magyar színészet igazi megbecsülése. Nekem is van egy kis közöm ehhez. A többi szerepem? Játszottam vagy kétszáz olyat, amelyiknek a szavaira, az alakjára sem emlékszem . . .

eszéki állami ut, hanem a Sédpatak lenne, úgy, amint azt a polgármester javasolta is.

Förster Zoltán alispán a felszólahCbkra válaszolva hangsúlyozta, hogy javaslata megtételében nem egyik, vagy másik község ellen irányuló szándékosság vezette, hanem tisztán a célszerűség, a szavazók száma, a kedvezőbb fekvés vezették és éppen ezért megmarad a javasolt be osztás mellett.

A javaslat védelmére felszólalt Simontsits Elemér, kijelentve, hogy a vármegye intéző körei mindenkor örömmel fogják látni Simontornya fejlődését, a felvetett kérdésben azonban Nagyszékely mellett kellett dönteni, mert, ha a históriai szempontok honorálandók is, de csak addig mig ez más község rovására nem megy. Névszerinti szavazás kéretvén, a főispán azt elren delte. Beadatott 74 szavazat, ebből Simontornya mellett leadatott 20, az alispáni javaslat mellett 54 és igy a javaslat 34 szóval változtatás nélkül elfogadtatott.

Az uj központi választmány.

Következett titkos szavazás utján a központi választmány megválasztása két szavazatszedő küldöttség előtt. Az egyiknek elnöke lett Sztan- kovánszky János, tagjai: Fekete Ágoston, Meh- wárth Ernő, jegyző : Fördős Mihály ; a másiknak elnöke (Ji'ffy Lajos, tagjai Csapó Dániel, Eibach Kornél, jegyző Perczel Dezső. Beadatott 71 szavazat. Megválasztattak a hivatalos liszta jelöltjei és pedig : Bernrieder János, ifj- Bern rieder József, Bölöny Ödön, Dr. Csapó Dániel, Dőry Hugó, Dr. Éri Márton, Dr. Fent Ferenc, Fleischmann Lipót, Forster István, Fördős Dezső, Dr. Frühwirth Jenő, Dr. Gőzsy Tibor, Dr. Havas Béla, Dr. Király Géza, Dr. Kiss Ernő, ifjabb Kovács Sebestény Éndre, Dr. Kramolin Gyula, Kurz Vilmos, Dr. Leopold Kornél, ifjú Leopold Lajos, Madi Kovács István, Dr. Urffy Gyula, ■ őrffy Lajos, Sass László, Dr. Schwetz Antal, Simontsits Elemér, Szabó Lajos, Dr. Szentkirályi Mihály, Sztankovánszky János, Tóth Károly, Török Béla, Vizsolyi Áko3.

Felterjesztés a számvevőség ellen.

A községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet tudomásul vétetett. Minthogy a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség az e tárgyban szükséges és elrendelt kimutatásokat nem készítette el, a közgyűlés e miatt fel- terjesztést intéz a. belügyminiszterhez.

Mindenesetre feltűnő és különös dolog, hogy a számvevőség, mely tulajdonképen a megyei adminisztráció egyik szerve, állandóan és következetesen szembe helyezkedik a vármegyével, aminek jó vége sehogyan se lehet.

EGYHÁZI ÜGYEK.

Egyházkeriileti közgyűlés.

A Dunamelléki ref. egyházkerület Baksay Sándor dr. püspök és Darányi Ignác dr. v. b. t t. elnöklésével e hó 28-án rendkívüli közgyűlést tartott Budapesten, amelyen Tolnavármegyéből Hátai Endre esperes, Szilassy Aladár v. b. 1.1. gondnok, Dabay Béla lelkészi, Bodnár István egyházmegyei főjegyző mint világi, továbbá Bocskár Ferenc, mint tanítói képviselők vettek részt.

Darányi Ignác megnyitó beszédében szép szavakban emlékezett meg a Szilassy Aladár tolnai egyházmegyei gondnokot ért ama magas kitüntetésről, amellyel őt a király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. Meleg elismeréssel méltányolta a kitüntetettnek egyházi, iskolai és társadalmi téren kifejtett nagyjelentőségű munkásságát, az egyházi ügyek iránt való lelkes sze- retetét s üdvözölte őt az egyházkerület nevében.

A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta az elnöki kijelentést, amelyet Szilassy Aladár hálás szavakkal köszönt meg, kiemelvén, hogy neki az egyház, iskola s a Krisztus anyaszentegyházának szolgálata nemcsak nem teher, de nagy lelki gyönyörűség volt a múltban s az lesz élete további folyamán is.

Darányi Ignác dr. megnyitó beszédében szép dicsérő szavakkal emlékezett meg még Baksay Sándor dr. 10 éves püspöki jubileumáról is, majd reátért az egyházakat ért támadásokra, erős állást foglalt az iskolák államosítása ellen, kifejtvén, hogy mily hálátlanság lenne, ha éppen az iskolák fordulnának az őket századokon át dédelgető édes anya, az egyház ellen s éppen akkor, amikor az anyaszentegyháznak olyan nagy szüksége van az iskolákra.

Megemlékezett még arról, hogy a ref. egy háznak felekezeti arányszáma a többi egyházakkal szemben csökkenést mutat. Sürgeti az 1848: XX. t.-c. végrehajtását, majd kikelt a hitetlenség támadásai ellen.

Ebből a nézőpontból azonban a többi vallásfelekezetnek is megnehezült a helyzete : a hitetlenség és vallásfalanság direkt és indirekt utón tör az egyházak ellen s hangzatos jelszavakkal, álbölcseleti érvekkel, a szabadság nevében támadják az egyházat, megfeledkezve róla, hogy Krisztus a lelki szabadság megtestesítője volt. E támadásokkal szemben a szociális munkától vár legtöbbet s a római katholikus egyház iegilletékesebb képviselőjének minapi erre vonatkozó hazafias fölhívását örömmel fogadja.

Nagy kegyelettel emlékezett meg a magyar ref. egyház nemrég elhunyt külföldi lelkes, áldozatkész barátjáról, Claparéde Sándorról, ki a legutóbbi egyházkerületi közgyűlésen még jelen volt, elmondva utolsó hattyúdalát, az ifjúság gondozásának, a nevelésügynek végtelen fontosságát.

A Kálvin-Szövetség indítványára az egyházkerületi közgyűlés elhatározta, hogy néh. Claparéde Sándor és neje relief arcképét Ilorvay Gyula szobrásszal közadakozásból elkészítteti és az egyházkerület székházában alkalmas helyen elhelyezi. Erre a gyűjtés szép eredménnyel mindjárt meg is indult.

Baksay Sándor püspök jelentésének meghallgatása után Bernát István, az uj világi tanács- biró letette az esküt, Vámossy László dr. fővárosi ügyvédet pedig az elhunyt Nagy Dezső dr. helyére ügyésszé választották.

HÍREK.

— Személyi hir. Apponyi Géza gróf v. b. t. t., bécsi tartózkodásából hazaérkezett Hőgyészre.

Kovács-Sebestény Endre főispán 3 napi itt tartózkodás után szerdán délután Székszárdról elutazott.

Simontsits Elemér, a képviselőház alelnöke, hétfőn este Szekszárdra érkezett, kedden részt- vett a vármegyei közgyűlésen s aznap délután az öt órai vonathoz csatolt külön szalonkocsiban visszatért a fővárosba.

Fery Oszkár m. kir. csendőrezredes kedden városunkba érkezett és szemlét tartott a szekszárdi csendőrség fölött.

— Kinevezés. Kovács Sebestény Endre főispán Mözs község helyettes anyakönyvvezetőjévé Douglás László okleveles jegyző, községi irnoikot nevezte ki.

Borsányi István csendőrtörzsőrmester az alispáni hivatalnál üresedésbejött napidijasi állásra kineveztetett s azt május hó 1-én elfoglalja.

— A csendörség köréből. A király Buday Gyula csendőrőrnagyot csendőralezredessé nevezte ki. Az uj alezredes hosszabb ideig mint csendőrhadnagy és főhadnagy a szekszárdi csendőrszakasznak volt parancsnoka.

— Díszoklevél átadás. Egy 11 tagból álló küldöttség adta át Szabó Géza tb. pápai káplán, plébánosnak folyó hó 26 án azt az elismerő díszoklevelet, mely szerint őt a szekszárdi kath. kör örökös tiszteletbeli tagjává választotta. A díszoklevelet Főglein József, a szekszárdi kath. kör világi elnöke nyújtotta át keresetlen szavak kíséretében. Délben a küldöttség tiszteletére ebéd volt, melyen dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd és Horváth Ignác igazgató-tanitó Szabó Gézát éltették. Utána megnézték Szászvár szülöttének, Kiss György szobrászművésznek a falu végén felállított bronzkeresztjét s az ujonan festett templomot, melynek festése Éber Sándor bajai festőművésznek munkája.

— Jegyzőválasztás. Kisszékelyen segédjegyzővé Bartos Elemér választatott meg.

— Alakuló közgyűlés. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület tejelést ellenőrző szakosztályának szekszárdi körzete ifj. Leopold Lajos elnöklésével f. évi május hó 4-én délután 2 órakor Szekszárdon, a vármegyeháza kistermében tartja alakuló közgyűlését, melynek tárgya: a) jelentés az ellenőr félfogadásáról, b) megállapodás az ellen' őrzési körút egymásutánjáról.

— Tanitógyülós. A „Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesület“ szekszárdi espereskerületi tanitóköre f. évi május hó 28-án délelőtt 10 órakor Szekszárdon, a belvárosi rk. népiskolában közgyűlést tart. Tárgysorozat : 1. Veni sancte. 2. Elnöki megnyitó. 3. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 4. Gyakorlati előadás. 5 Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács tételeinek előadása. 6. Pénztári jelentés és tagdijak beszedése. 7. Tiltakozás Szekfü Rákóczit gyalázó könyve ellen. 8. A kath. tanítók üdülőházának ügye. 9. Indítványok.

— Középiskolai igazgatók értekezlete. Kár

páti Kelemen tankerületi főigazgató a kerületéhez tartozó igazgatókat értekezletre hívta össze Keszthelyre. Az értekezleten Székszárdról Wigand János s rajta kivül Tolnából Gyalog István bonyhádi, Nessl Alajos dombóvári igazgató vesz részt.